Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-27 / 22. szám
xxxviii. évi. 82.sz., 1981. jan. 87.,kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' 11 — ™IM 1111 ^ Sok bába Egyik nagyvállalatunknál munkacsoport alakult a készletgazdálkodás javítására. A szakemberekből álló munkaközösség a napokban fejezte be az anyaggazdálkodás külső és belső tényezőire kiterjedő vizsgálat első szakaszát. Megállapították, hogy a növekvő készletek elsősorban a magyar gazdaság fogyatékosságaira vezethetők vissza, ugyanis az alapanyag- és alkatrész- gyártók továbbra is monopolhelyzetben vannak. Ennek következtében nem működik, szabályosan a piac, a megrendelők kiszolgáltatottak. Nem anyagbeszerzés, hanem hiánygazdálkodás folyik többek között a kohászati termékek, az építőanyag- és a gépipari áruk elosztásában. Ebből azonban nem az következik, hogy a vállalat nem tehet semmit a készletgazdálkodás javítására. Igaz ugyan, az anyagbeszerzéskor túl hosszúak a szállítási határidők, s menet közben szinte képtelenség a változó igényekhez alakítani a megrendeléseket, de a vállalati tervszerűség és szervezettség fokozásával számottevően csökkenthetik az anyagbeszerzés, a készletezés gondjait, egyszerűsíthetik az ügymenetet. A duzzadó vállalati készleteknek ugyanis csak egyik oka a bizonytalanság, a túlbiztosítás. A másik oka az, hogy a vállalat nem tudja pontosan felmérni még, milyen munkái lesznek és azokhoz mennyi anyagra lesz szüksége. így aztán a legkényelmesebb megoldást választják, azaz másfélszer, kétszer többet rendelnek, mint amennyit majd felhasználnak. Pontosabb tervezéssel és számolással elkerülhetnék mind a találomra történő megrendelést, mind a raktárkészlet növekedését. Ebből a helyzetből vonta le a munkacsoport a második következtetését, miszerint a kelleténél több szerv, és személy foglalkozik a vállalatnál anyagmegrendeléssel, tárolással. Ám a részlegek féléves, éves anyagigényét alig, vagy egyáltalán nem vizsgálja felül a központi anyaggazdálkodási osztály. Éspedig azért nem, mert ahogy az egyes részlegeknél, úgy a központi anyagosztályon sincs kellő érdekeltség az ésszerűbb, a takarékos anyaggazdálkodásra. Az érdekeltség hiánya pedig azt eredményezi, hogy inkább legyen fölös készlet, amelyen időnként különböző börzéken, hirdetések útján jelentős veszteséggel kell túladniuk, minthogy valamilyen hiányzó anyag miatt esetleg termeléskiesés álljon elő. A vizsgálócsoport azt is kiderítette, hogy az egyes részlegek, önálló üzemek saját anyag- és alkatrészraktárakkal is rendelkeznek, amelyekben a pontos nyilvántartás csak jámbor óhaj. Gyakran olyan árukat rendelnek meg, melyből a saját, vagy a vállalati raktárban bőséges készlet áll rendelkezésre, vagyis a vállalati anyag- gazdálkodásban sem az oda- sem a visszajelzés nem működik megbízhatóan. Tehát, ha a vállalatnál túl sokan és szétforgácsolódva foglalkoznak anyagmegrendeléssel, a raktározással, az csak a terület áttekinthetőségét zavarja. Az ismert közmondás módosításával: sok bába között megnő a készlet. (Zs. Cs.) Az európai folyamat értékelése Folytatódik a bécsi utótalálkozó A december közepétől tartott szünet után ma folytatja munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdésivel foglalkozó bécsi utótalálkozó. A 35 ország korábbi megállapodásának megfelelően február 18-ig az európai folyamat értékelése, illetve a biztonság és az együttműködés erősítésére vonatkozó új javaslatok beterjesztése van napirenden, ezután meg kell kezdeni az ajánlások, a záróokmány megfogalmazását. A november 4-én kezdődött tanácskozás első szakaszát a szocialista országok tevékeny részvétele, kezdeményezései jellemezték. A Varsói Szerződés országai javasolták: terjesszék ki a stockholmi, a katonai bizalomerősítő kérdésekről folytatott sikeres tanácskozás mandátumát, s annak új szakaszában tárgyaljanak a hagyományos fegyveres erők átfogó csökkentéséről, az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térségben. A Szovjetunió és szövetségesei, mutatnak rá a tanácskozás köreiben, továbbra is messzemenő rugalmassággal, kompromisszumkészséggel vesznek majd részt a találkozó munkájában. A magyar küldöttség várhatóan továbbra is igen tevékeny, mindhárom országcsoport által elismert szerepet játszik a bécsi utótalálkozón, s újabb gyakorlati javaslatokat is beterjeszt majd. MA: Dollárt fiadzik-e a magyar bunda? 3. oldal Egy találkozó derűs- könnyes pillanatai 4. oldal Verseghy-pályázat, állománybövités, nyelművelés 5. oldal Számadás a Tisza Cipő SE két évéről 7. oldal Határozottabb tettekre van szükség Berecz János beszéde a salgótarjáni munkásgyűlésen Nógrádban töltötte a hétfői napot Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Fölkereste a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket. Itt részt vett és felszólalt a Kohász Művelődési Központ nagytermében megtartott munkásgyűlésen. — Ezekben a napokban munkásgyűlések, pártnapok sokaságán . esik szó helyzetünkről, a szűkebb munkahelyi kollektívák, s a tágabb értelemben vett „országnyi közösség” előtt álló teendőkről — mondotta elöljáróban. Nagy szükség van ezekre a beszélgetésekre, mert nagyok és sürgetőek feladataink is! A Központi Bizottság tavaly novemberi állás- foglalása cselekvési programot adott, s egyértelműen hitet tett amellett: jó, s olykor bizony keserves tapasztalataink hasznosításával, még nagyobb, határozottabb, tettekre sarkalló erőfeszítésekkel maradéktalanul végrehajtható pártunk XIII. kongresszusának határozata. — Előrehaladásunk motorja most a műszaki értelmiség — hangsúlyozta, — ehhez, teljesítményük nagyságához kell igazítani fokozottabb anyagi és erkölcsi elismerésüket, megbecsülésüket. Velük, s általuk nagy szellemi tőkét tudunk céljaink eléréséhez mozgósítani; rájuk, tudásukra is kívánunk támaszkodni. — Most, januárban a felkészülés, a tervkészítés idején a párt a kommunistákhoz, a dolgozókhoz fordul; céljaink jól körvonalazódtak, most a felelősségteljes közös cselekvésen van a sor. Minden terv megvalósításának alapvető kiindulópontja a társadalmi cselekvés, a munka. A mostani, nem kis megpróbáltatásokkal járó tél is bizonyította, hogy ha nagyok a követelmények képesek vagyunk rendkívüli erőfeszítésekre. És a követelmények most nagyok! Nagyok a munkahelyeken, a gazdasági életben, de nagyok tudatunk, önmagunk formálásában, megújuló képességünk kibontakoztatásában is. Gazdasági építőmunkánk nemzetközi feltételeit elemezve Berecz János több okot is említett, amelyek bizakodással tölthetnek el bennünket. Ezek sorában első helyre tette azokat a fontos gazdasági változásokat, amelyek napjainkban a Szovjetunióban végbemennék, s amelyek lényeges elemeit ilyen vagy olyan formában mi a magunk számára is megfogalmaztuk. — Mindehhez, hogy erőinket, energiáinkat, legsürgetőbb teendőink elvégzésére koncentrálhassunk, békére van szükségünk. S itt ismét van okunk a bizakodásra, mert hisszük: van súlya szavunknak is, amikor a különböző nemzetközi fórumokon — a Szovjetunióval, a szocialista országokkal közösen — a békéért, a világ népeinek biztonságáért hallatjuk hangunkat — zárta beszédét a Központi Bizottság titkára. • * * Tegnap ugyancsak munkásgyűlésen találkozott a dolgozókkal Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a veszprémi Bakony Művekben; Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes pedig az Április 4. Gépipari Művek nagykanizsai hidro- plasztikai leányvállalatánál. A Martfűi Növényolajgyár ütemezésének megfelelően a FegyvernekI Vörös Csillag Tsz a napokban kezdte el a napraforgó szállítását. A szövetkezet raktáraiból mintegy ezer vagon magot szállítanak Martfű re. (Fotó; T. K. L.) Az Alföldi Szilikátipari Vállalat poliészter termékeinek nagy részét kunhegyes! üzemében állítja elő. A már hagyományosnak mondható nagyméretű tartályok, csövek, saválló kádak, légterelők mellett új termékekkel is jelentkeztek a piacon. A múlt évben kezdték el az ASV típusú víztisztító gyártását, a képen látható darab a nyolcadik lesz a sorozatban. (Fotó: T. K. L.) Jelentős fejlesztések Mezőhéken A „8zuperintenzív” öntözés tervei A Mezőhéki Táncsics Tsz egyike megyénk azon mező- gazdasági nagyüzemeinek, ahol a vizet mint éltető erőt a lehetőségekhez mérten maximálisan kihasználják, hiszen a kiskörei vízlépcső öntözőrendszere a határában szállítja a mesterséges csapadékot. Jelenlegi gépparkja, technikai felszereltsége 2500 hektár növényi kultúra esőz- tető öntözését teszi lehetővé. Csakhogy a tsz tízezer hektár földön gazdálkodik és nyolcezer hektárt meghaladja a szántó. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztését az utóbbi négyöt esztendő aszályos évjáratai is indokolják. A decemberi talajvízmérések szerint 180—200 milliméter nedvesség hiányzott, s emiatt az őszi kalászosok csak kismértékben keltek ki, közülük is csak azok, amelyeket öntözésben részesítettek. Az aszály okozta károk, termeléskiesések indították a szövetkezetieket arra, hogy hároméves intenzív öntözésfejlesztési programot készítsenek. A nádudvari KITE- Lineár öntözésfejlesztési programhoz csatlakozva három év alatt, 1987-től 1989- ig 200 millió forintot fordítanak beruházásokra. Az összeg több mint felét, 105 millió forintot új vízművek és csatornák építésére, tereprendezésre fordítják, 95 millió forintért pedig — úgynevezett lízing útján — tizenegy önjáró öntözőberendezést vesznek kézbe. A tervben a jelenleg meglévő régebbi öntözőgéppark gépi, technikai felújítása is szerepel. Az egyes táblákat több száz méter hosszúságban áthidaló és csatornán úszó Li- neár berendezések, automatikus adagolással, mesterséges esőként felülről szórják a vizet a növényzetre. A finom, permetszerű nedvesség csapadékszegény időszakban állandóan, napi 5—7 milliméteres adagban pótolja a talajból, illetve a növény levelein keresztül elpárolgó vizet, s így ideális feltételeket teremt a kultúrák fejlődéséhez, a jó termés eléréséhez. A szuperintenzív öntözés egyébként tudományos alapokra helyezett mesterséges csapadékpótlás, amelyhez megfelelő biológiai alapok, körülmények szükségesek. Ezekre a táblákra olyan növényi kultúrákat szándékoznak vetni, amelyek a nagy mennyiségű tápanyaggal együtt, a nagyobb tömegű vizet is hasznosíthatják. A tsz tervei szerint 1989-ig, szuperintenzív öntözésre 2.318 hektárnyi területet építenek ki, s ezeken a táblákon kukoricát, cukorrépát, fűszerpaprikát és petrezselymet termesztenek, de sor kerül gyepterület, illetve — szükség szerint — őszi búza öntözésére is. Az idén kezdődő öntözés- fejlesztés lehetővé teszi, hogy három év alatt a tsz öntözött területének a nagysága megduplázódjon, 4400 hektár kukorica, cukorrépa, őszi búza, fűszerpaprika és gyep juthat öntözővízhez. S ami nem kevésbé fontos, jelentős részben olyan intenzív és szuperintenzív technológiával, amely a legaszályosabb időszak ártalmait is kivédi, szavatolja a jó termést. A Táncsics Tsz határát — a gazdászok örömére — jelenleg harminc-negyven centi- méteres hópaplan borítja. Ha ez olvodásnak indul, mérsékeli ugyan, de korántsem ellensúlyozza a talaj nagymérvű nedvességhiányát, ezért korai öntözésre készülnek ‘fel. Szükség esetén márciusban a gabona öntözésével kezdik meg az idényt. A Vegyépszer csőszállításai Tengizbe Tegnap Budapesten szerződést írtak alá egy francia—kanadai konzorcium, a Vegyépszer Vállalat és a Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat vezetői. Az exportszerződés értelmében a Vegyépszer — a konzorcium alvállalkozójaként — ebben az évben 26 millió francia értékű csőelőgyártást végez. Az így készülő termékeket a Tengizben épülő kőolajfeldolgozó létesítmény üzemeiben használják majd fel. A létesítményt magyar dolgozók építik a Szovjetunióban, nem messze a Kaszpi- tengertől. A szerződést a Lurgi, Lit- win és Lavalin cégekből alakult konzorcium képviseletében Dániel Fischer, a Lurgi S. A. elnök-vezérigazgatója, a Vegyépszer nevében Dér- czy Ferenc vezérigazgató, a Chemokomplex képviseletében Nagy Ferenc vezér- igazgató látta el kézjegyével.
