Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára:2.20 Ft SZOLNOK MEGYEI xxxvni. évf. 20. s*., 1981. jan. 24., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Reklám és minőség Bevezetőként két, sokat­mondó adatot: vagy 200 ezer magyar gyártmányú fogyasz­tási cikk kapható ma a bolt­jainkban, s ezek közül csak mintegy 1500 viseli ma a KÁF (Kiváló Áruk Fóruma) bizalomébresztő, háromszö­gű emblémát. Bár a hazai áruk minősége még észreve­hetően elmarad a legfejlet­tebb országok áruinak szín­vonalától. azért ennél még­iscsak előbbre tartunk. Több­ször ennyi kiváló árunk le­hetne, ha a gyártó cég ezt a címet egyáltalán megpályáz­ná. Miért csak ennyi a meg­különböztetett áru ? ' Hogy teljes legyen a vá­lasz, újabb kérdéssel kell kezdenünk: mit is reklámoz­nak nálunk egyáltalán? Ha kicsit jobban odafigyelünk, megállapítható, többnyire ilyen nevek hangzanak el: Skála, Fontana, Azur, Egis, stb. Vagyis az ilyen-olyan nevű cégek, vállalatok „név­jegyét” sulykolják a fejünk­be, valamilyen gyorsan meg­jegyezhető vállalati embléma kíséretében. Hogy tudassák velünk, léteznek. Nem szabad lebecsülni ezt az üzleti propagandát sem. mert a múlthoz képest ez is fejlődés. És a többség sajnos még idáig sem jutott el. Mindez mór azért sem túl lélekvidító, mert bennünket nem a cég fantázianeve érde­kel leginkább, hanem a konkrét termék, s vele együtt persze, a minőség. Ha már felfigyelünk a hirdetésekre — az ötletességet, a szelle­mességet a reklámban is el­ismerjük —, arra lennénk kíváncsiak: ugyan mit, miket akarnak eladni voltaképpen? S minthogy a cégreklám még nem termékreklám, a legtöbb hirdetési műsor adós marad ezzel a válasszal. S hogy miért marad adós, az újabb kérdésre felelve el­jutunk odáig, hogy bármilyen nagy számnak is látszik a magyar gazdaság álbal gyár­tott 200 ezer fogyasztási cikk, még mindig kevés. Még most sem akkora a választék, mint szeretnénk. Még napjainkban is visszatérő bosszúságot okoznak számunkra a hiány­cikkek, vállalataink nagyob­bik fele még nem tart ott, mint a Caola, amely a kré­mek, szappanok és más koz­metikumok sokaságát kínál­ja. s intenzíven reklámozza a Helia termékcsaládját. Mindettől függetlenül, a vagy ötezer gazdálkodó szer­vezetnek még így is több le­hetne a hirdethető terméke. Sok vállalatunk azonban még színvonalas termékével sem akar büszkélkedni. Ügy véli: enélkül is el tudja adni, ak­kor miért „erőlködjék”? S nem pályázza meg a három­szögű embléma jogát, mert nem óhajt vagy pedig nem mer garanciát vállalni azért, hogy tartós marad terméké­nek a jó minősége. Az emb­lémához való jog ugyanis ilyen kötelezettségekkel jár, ismétlődően ellenőrzik a gyár termékét. A reklámnál kezdtük, és eljutottunk oda, hogy a vál­lalataink zöme még nem igazán piacérzékeny. Időre, évekre lesz szükség ahhoz, hogy a régi. beidegződött szokások megváltozzanak, s az eladók piaca helyett a vevők piaca váljék meghatá­rozóvá. — ML — Havasi Ferenc Japánban tárgyal Nakaszone Jaszuhiro ja­pán miniszterelnök hivatalá­ban fogadta a Tokióban tar­tózkodó Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát. A szívélyes légkörű találkozón áttekin­tették a magyar—japán kap­csolatok néhány időszerű kérdését — különösen a gaz­dasági együttműködés terü­letét —, illetve további szé­lesítésük lehetőségét. Havasi Ferenc pénteken kora reggel Japán legtekin­télyesebb gazdasági napilap­jának adott interjút, majd Szaito Eisiroval, a Japán Gazdasági Szervezetek Szö­vetségének elnökével tár­gyalt. Ezután a magas rangú magyar politikus munkaebé­den találkozott a japán gaz­dasági és pénzügyi élet veze­tőinek egy csoportjával. A megbeszélésen jelen volt Kótai Géza, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője és Szarka Károly, Magyarország tokiói nagykö­vete. Véget ért a KB titkárok varsói tanácskozása Varsóban pénteken befeje­ződött a szocialista országok testvérpártjai ideológiai és külügyi kérdésekkel foglal­kozó KB titkárainak csütör­tökön kezdődött tanácskozá­sa. A tanácskozásról közle­ményt fognak kiadni. A tanácskozáson résztve­vő küldöttségeket fogadta Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt főtitkára, államfő. 4 Qanz-Danub/us Tiszafüredi Gyárából Portáldaruk és úszódaruk a Szovjetunióba A ©anz-Danubius - Tisza­füredi Gyára a vállalat leg­fiatalabb s egyben az egyik legkorszerűbb egysége, amely — az évközi nehézsé­gek ellenére — teljesítette ’86-os szállítási kötelezettsé­geit. Ez azt jelenti, hogy a gyár pénzügyi mérlege is a tervezettnek megfelelően ala­kult. Sajátos termékszerkezetü­ket az jellemzi, hogy terme­lésük 99 százalékát a Szov­jetunióba exportálják. Fő termékük az a speciális 5 tonnás portáldaru, amiből az elmúlt esztendőben 48 dara­bot gyártottak Tiszafüreden, s amelyet a sajátos (szovjet­unióbeli viszonyokhoz fej­lesztettek ki. Ezt azt jelenti, hogy a különleges technoló­giai megoldásoknak és a különleges anyagminőségnek köszönhetően, ezek a beren­dezések mínusz 40 fokos hi­degben is üzemképesek. A gyár profiljának másik lé­nyeges részét a szintén szov­jet exportra gyártott úszó­daruk jelentik, míg a „ma­radékot” a Dunai Vasműnek szállított, valamint á cseh­szlovák megrendelésre ké­szített egy-egy daru adja. Mindezeken kívül a fürediek főegységeket is gyártottak. Jó export­kilátások 1987-re nagy mennyiségben a válla­lat más gyárainak termelésé­hez tartozó darukhoz. A ’86-os terv teljesítését jelentősen nehezítette, hogy az anyagellátás szinte az egész esztendőben akadozott, rendszertelen volt. Szeptem­berig mintegy másfél hóna­pos lemaradást „szedtek össze”, amit csak nagyon ko­moly és koncentrált év végi hajrával sikerült pótolni. Érdekes és figyelmet ér­demlő változások következ­tek be a bér- és munkaerő- helyzetben. Évekkel koráb­ban a gyárban magasabb bé­reket fizettek, mint a többi környező gazdasági egység­nél. Ez a különbség ’86-ra kiegyenlítődött, s így egyre nagyobb erőfeszítéseket igé­nyel a munkaerő megtartá­sa. A gyár dolgozói létszá­ma 1100 körül mozog folya­matosan, de a rendelkezésre álló termelési kapacitás le­hetővé tenné még kétszáz ember foglalkoztatását. Fejlesztésre tavaly csak éppen annyi jutott a gyár­ban, amennyi a technológiai és műszaki színvonal szin- tentartásához elegendő volt. A gyár igazgatója úgy fogal­mazott, hogy a „nagy beru­házások” időszaka egyelőre lejárt. Ezzel párhuzamosan, természetesen nagyobb hang­súlyt kap a gyár tevékeny­ségében a karbantartói mun­ka. Az erős év végi hajrá ter­mészetesen meghatározta az évkezdést is. A gyárban csak minimális átmenő — félkész — termékállomány maradt az új esztendő első napjaira, így a folyamatos munkavég­zés feltételei még nincsenek teljesen biztosítva. Ezekre a gondokra a rendkívüli téli időjárás még rá is erősített, így a januári készárukibo­csátás elmarad a tervezet­től. A ’87-es kilátások egyéb­ként kedvezőek, hiszen len­gyel megrendeléshez is ju­tott a gyár. Érdekessége en­nek a munkának, hogy az idén legyártandó két darut prototípusnak szánják, amelyből ha megnyeri a lengyel megrendelő tetszé­sét, akkor akár 30 darabos rendelésre is számítani lehet. A Szolnok Megyei Tanács Vasipari Vállalat szászberki akkumulátorgyártó üzemé­ben ebben az évben mintegy egymillió targoncaakkumulátorhoz készítenek páncél- lemezeket, amelyeket a budapesti Akkumulátor Gyárnak szállítanak Fotó: T, Z. A TARTALOMBÓL Megrendelésük van elég % Fejlesztés és visszafejlesztés Hideg percek meleg napok Biztonságban a SZÜV információi Nemzelközi körkép Vitákban alakul az új program Szolnok megye múltjából Fotó: Kardos Házunk tája Hús, tej, primőr Ötmilliárd forint értékű áru a kisgazdaságokból Számvetés és idei tervek A háztáji és kisegítő gaz­daságok 1986. évi „zárszám­adását” tartotta meg idei el­ső ülésén a Kertbarátok és Kistenyésztők Szolnok Me­gyei Szövetsége. A számve­tésen hangsúlyozták, hogy 1986-ban 93 ezer család fog­lalkozott kertgazdálkodással, illetve állattenyésztéssel, és együttesen ötmilliárd forint értékű hússal, tejjel, primőr­rel, zöldségfélékkel, gyü­mölccsel segítették az ország árutermelését. A nyúl, méz, és galambtehyésztés. illetve termelés kétharmadát az exportpiacon értékesítették, az összes háztáji áruk meg­közelítően fele került a kül­piacra. A megyei szövetség — együttműködve a kereske­delmi vállalatokkal — az idén is sokoldalúan segíti a kistermelők munkáját A - Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat tavaszig két­millió tasak vetőmagot hoz forgalomba a 156 boltban, új uborka- és zöldségfajtákkal, burgonyával bővítik a vá­lasztékot. A vetőburgonyát tíz-, húsz-, harminc- és öt- venikilós zsákokba előrecso­magolják, és kívánságra házhoz szállítják. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karának közreműködésével háztáji kisgépeket gyártanak és hoz­nak forgalomba. Megjelenik például a kertészetek táp­kockáit gyártó ötletes gép­sor és a kisgazdaságok mag­cséplő berendezése. Kunhe­gyesen megyei tapasztalat- cserét tartanak a kisállatte­nyésztés gépesítéséről. A nagyközségben jó példája van a tsz, a húsipar és a háztáji gazdaságok integrá­ciójának, a gépi technológia alkalmazásának. Február­ban a gazdászboltok vezetői közös tanácskozáson japán és magyar növényvédősze­rekkel, termelési eszkö­zökkel ismerkednek. A gyü- mölcskertészkedők az újfe­hértói fajtakísérleti állomá­son az új alma és szilvafaj­tákat veszik majd szem­ügyre.

Next

/
Thumbnails
Contents