Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-20 / 16. szám

1987. JANUAR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kunok emléke Magyarországon Kiállítás a túrkevei Finta Múzeumban Az oktatási törvény az óvodában Cél: nagyobb önállósággal, eredményesebb nevelés A tavaly szeptemberben életbe lépett új oktatási tör­vény valamennyi érintett in­tézmény között az óvodák életében hozta a legalapve­tőbb változásokat. Először foglalták nevelési- oktatási rendszerbe az óvo­dát mint nevelési intézményt. S ez sokkal több egy gesz­tusnál, hiszen azt jelenti, hogy az óvoda a nevelés szerves része, egyik első fon­tos állomása. Látszólag el­lentmond ennek, hogy az óvodáztatás nem kötelező, az Közelebb az Iskolákhoz Nem véletlen hát, hogy a törvényben az őt megillető rangra emelték az óvodát, s ezzel egyben elismerték az óvónők munkáját is. Bocsá­nat, az óvoda-pedagógusokét. Szeptembertől ugyanis az óvónő helyett az óvodapeda­gógus elnevezés illeti meg a gyermekintézmények nevelő­it. S ez sem csak afféle ön­célú névváltozás, hiszen ez­zel is igyekeznek felszámol­ni azt a megkülönböztetést, ami korábban, de még ma is él a köztudatban, hogy van­nak pedagógusok, tanítók, ta­nárok — és vannak óvónők. A nevelés valamennyi intéz­ményben azonos célokért történik, a különbség csak annyi, ami a gyerekek illetve a fiatalok életkori sajátossá- gaiiból adódik. Azáltal, hogy az óvoda a nevelési-oktatási intézmény- rendszer részévé vált egy­részt működésében, másrészt a munka szervezésében, szá­mos más törekvésben is kö­zelebb került az iskolához. Félreértés ne essék, nem ar­ról van szó, hogy „iskoláso- dik” az óvoda. Az intézmé­A felvételi szabályai Miként az iskolákban, a gyermekintézményekben is a működési szabályzat lép a rendtartás helyébe. A sza­bályzatot az idén kell elké­szíteni minden óvodában, meghallgatva a szülők vé­leményét is. A szülőkkel va­ló együttműködés persze nem csak ebben követel­mény, hanem a nevelés min­den területén, illetve az olyan határozatok, döntések előkészítésében, amelyek érintik a családokat is. S az új oktatási törvény ebben is újdonságot hozott, hiszen a megelőző dokumentumokban sohasem fogalmazták meg ennyire pontosan, szerteága- zóan a szülők szerepét, joga­it és kötelességeit a nevelés­ben való együttműködésben. T. G. Megjelent a Pártélet januári száma Interjú a külpiaci kapcsolatokról Eszmecsere a gazdaságról új törvény sem teszi azzá, de hangsúlyozza a gyerekek óvodába járási jogát. Bizo­nyos esetekben persze — ha például a szülők nem meg­felelőképpen gondozzák gyermekeiket — kötelezővé tehető számukra. Ettől füg­getlenül a 3—6 évesek dön­tő többsége amúgy is itt ké­szül fel az iskolai életre. A megyében — megelőzve az országos átlagot — 95 száza­lék felett van ez az arány, az ötévesek óvodáztatása pe­dig méginkább megközelíti a száz százalékot. nyék feladata változatlanul az, hogy „a családokkal együtt megalapozza a gyer­mek személyiségének és ké­pességeinek fejlődését, gon­doskodik testi neveléséről, és felkészíti az iskolai élet­módra”... Ennek az alapvető feladatnak jobb, magasabb színvonalú teljesítéséhez bi­zonyára sok segítséget ad majd a várhatóan jövőre életbe lépő, korszerűsített óvodai program. Miben hasonlít hát akkor a gyermekintézmény az isko­lához? Miként nagyobb önállósá­got kaptak az iskolák, ugyan­ilyen jog illeti meg az óvo­dát is. Az önállóságra való törekvés persze, nem újkele­tű, az óvodák jelentős része eddig is igyekezett kialakíta­ni sajátságos, egyéni arcula-' tát. Kétségtelenül, nehezebb helyzetben vannak e tekin­tetben azok az intézmények, a'melyek egy adott iskolához tartoznak. Természetesen, a gazdasági összetartozás mel­lett, szakmailag, pedagógiai­lag is önállóak lehetnek ezek az óvodák. Űj módon szabályozza a törvény az óvodai felvétele­ket is. Eszerint fel kell ven­ni „az óvodai nevelésre kö­telezett gyermeket,, az álla­mi gondozottat, továbbá azo­kat, akik a következő tanév­ben elérik a tanköteles kort”. A felvételről a jövőben ha­tározatot kell hozni, s erről értesíteni a szülőket. Az új törvény 25-ről 20-ra csökkenti a gyermekcsopor­tok létszámát. Ezáltal több időt fordíthatnak a pedagó­gusok az egyéni foglalkozta­tásra, a képességfejlesztésre, felzárkóztatásra. Vagyis eredményesebbé válhat az óvodai nevelés, az iskolára való felkészítés. Ugyancsak ezt a célt szolgálja egy má­sik újdonságnak számító le­A túrkevei Finta Múzeum­ban látható A kunok emlé­ke Magyarországon című kiállítás. A Pálóczi Horváth András rendezte tárlat alap­vető érdeme, hogy a tudo­mány mai állása szerinti legtágabb horizonton, komplexen mutatja be a ku­nok történetét. A tematikai csoportosítás nagyjából a kronológiai sor­rendhez igazodik. A kunok eredetének, vándorlásának, ősi kultúrájának felvázolása után a hazánkba települt kun népcsoport művelődés- történeti emlékeit és törté­neti sorsfordulóit mutatja be a tárlat, a beköltözéstől a középkori magyar társada­lomba való beilleszkedésen keresztül a török hódoltság koráig. Tudománytörténeti meg­közelítésből is igen értékes, érdekes a kiállítás, hiszen a lehetségesen bőséges régé­szeti anyag a teljesség igé­nyével idézi meg a kunok múltját. S mi sem természe­tesebb, hogy a Kunságban A KISZ Központi Bizott­sága Szép szó címmel új mozgalmat indított útjára, amely elsősorban a ^magyar nyelv, a tiszta, szép, durva­ságoktól mentes, igényes és a hagyományokat tisztelő beszédkultúra ápolására hívja fel a fiatalokat, első­sorban a középiskolák diák­jait. A Beszélni nehéz kö­rök, a Szép magyar beszéd az Édes anyanyelvűnk ver­seny, valamint a Szépen ma­gyarul, szépen emberül gon­dolat jegyében megrendezett iskolai napok mellé zárkó­zik fel az új mozgalom, amelynek céljai között az ifjabb generáció viselkedés­kultúrájának formálása is szerepel. A kulturált, választékos beszéd és viselkedés össze­kapcsolása a mozgalom leg­nemesebb törekvése, hisz a beszédkultúra nem pusztán a szónoki szabályok ismere­tére alapozódik, szavaink­ban, magatartásunkban, egész életmódunkban is tük­röződik hisz egymás megbe­csülésére épül. A mozgalom megkeresi és példának ál­lítja azokat a közösségeket, és fiatalokat, akik kitűnnek társaik közül e téren; jó értelemben vett divatot igyekszik teremteni a kultu­rált viselkedésnek. S hogy milyen eszközök­kel? Csak néhány példa az elmúlt év decemberében az iskolákhoz eljuttatott felhí­vásból; a KISZ KB a moz­galomban résztvevők szá­mára harangot jelképező jel­vényt alapít. Viselésére jo­gosult lesz minden középis­kolás, aki egyetért a kitű­zött célokkal, tettekkel segí­ti azt, és megfelel a József Attila-i alapgondolat eszmé­egy kicsit az ereklyék erejé­vel hatnak a bemutatott tár­gyi emlékek. A tárlat anya­gával szemléletessé válik, hogy a Fekete-tengertől északra elterülő füves pusz­tákon 1055-ben jelentek meg először a kun lovas csapa­tok. A kun törzsszövetség uralmának csak a mongol hódítás vetett véget. A ku­nok neve a legtöbb nyelven a ..sápadt, halványsárga, fakó” jelentésű komán, ku- mán szó, amely a mohame­dán szerzőknél .kipcsak né­ven szerepel. Közismert, hogy a kunok királya, Köthen (Kuthen) kán népének egy részével 1239-ben Magyarországra menekült, a magyar király fennhatóságát elfogadta. 1239-ben maga a kunok nagykirálya jött Magyaror­szágra, sajnos a tatárjárást megelőzően. 1241-ben Kö- tent meggyilkolták. A kunok ekkor elhagyták az országot, majd IV. Béla hívta vissza őket 1246-ban, ez volt a má­sodik betelepülésük. jének. Az ifjíúságl szövetség önképző körök, klubok, tá­borok megalakítására ösztö­nöz, ahol a „Szép szó” elsa­játítására, terjesztésére jön­nének létre új közösségek. Valamennyi iskolában pá­lyázatot tesz közzé, hogy minden évben válasszák meg azt a pedagógust, és diákot, akinek egész életmódja pél­da lehet mások számára. Korosztályom beszédmódja címmel egyének és közössé­gek nevezhetnek ez év tava­szán olyan dolgozatokkal, amelyekben a fiatalok nyel­véből gyűjtött szavak feldol­gozása szerepel, Szakmánk nyelve címmel a régi vagy mai mesterségek, foglalkozá­sok szókincsének összegyűj­tésére írtak ki pályázatot. Hogyan élnek tovább, ho­gyan alakulnak át a régi néphagyományok a fiatalok életében ? Hogyan keletkez­nek új szokások, ezek közül melyek irányítják egy csa­lád, egy kisebb közösség mai életét? Ezek a kérdések szol­gálnak alapul ahhoz a pályá­zathoz, amit a Múlt és jelen találkozása viselkedési és magatartási szokásainkban címmel hirdettek meg. Ezt a gondolatkört is érinti a nyelv és illem a fiatalok sze­mével című pályázat is. A díjak és a legjobb dolgoza­tok számára biztosított nyil­vános közlés mellett a moz­galom legtevékenyebb tag­jait nyári táborba hívja a KISZ Központi Bizottsága kulturális osztálya. Az új kezdeményezés igazi sikere azonban mégsem elsősorban ez, hanem — a KISZ kong­resszusának határozata értel­mében — az ifjúság beszéd és viselkedéskultúrájának remélhető javulása lesz. Az említett történelmi té­nyekből következően a ku­nok életmódjára, viseletűk­re, népi kultúrájukra vo­natkozó régészeti anyagokat szép számmal találtak ha­zánkban. Pl. 1816-ban Kis- kunmajsa határában a niel- lodíszes arany csatot és öv- veretet, 1903-ban Csólyospá- los környékén a kun harci viseletét, majd az úgyneve­zett csengelei leleteket. A Túrkeve határában fekvő hajdani Móriczfalu feltárá­sa a lakóházak szerkezetére, építésmódjára, tüzelőberen­dezésére ad eligazítást. Más, főleg Karcag környéki ása­tások egyéb szempontból gazdagították ismereteinket a kunokról. Többször volt alkalmunk az elmúlt évtizedekben a kunok történetével foglalko­zó kiállítást látnunk, de ezek anyaga jobbára a Nagykun­sághoz kapcsolódott. A Pá­lóczi Horváth András ren­dezte tárlat a témakör tel­jes, ezidáig Magyarországon feltárt anyagát mutatja be, igen szemléletesen. — ti — Kameraközeiben II Szembenézi Az új televíziós műsor tárgya a gazdasági építő- munka lesz: hogyan tovább. Társadalmunk szerkezetének ismertetésével foglalkozik egy következő műsor, és el­sősorban arra a kérdésre kí­ván választ adni: hol va­gyok én a társadalomban ? A szocialista demokrácia fej­lesztésének témakörével foglalkozó adásnak ez lehet a mottója: rólam és velem. Életszínvonal, életkörülmé­nyek egy másik műsor cí­me, amely azt akarja megvi­lágítani, megvitatni: hogyan élünk? A tizenhárom részes soro­zat címe Szembenéző. Ha­vonta egyszer, szombaton­ként jelentkezik, 45 perces időtartamban. Az adások műsorvezetője Lányi György közgazdász. A Szembenéznő szerkesztője Varga Zsuzáa elmondta: 45 perces adások gerincét filmriportok, a kü­lönböző területek szakértői­vel készített Interjúk képe­zik. Persze, ahhoz, hogy a sorozat élő legyen, valóban a fiatalokat foglalkoztató kérdésekre tudjon válaszol­ni, az kell, hogy minél töb­bet forduljanak a szerkesz­tőséghez kérdésekkel akár telefonon, akár írásban. A Szembenéző első adása január 24-én lesz, délután 15 óra 10 perces kezdettel, a 2-es programban. A meghí­vott szakértők: dr. Sárközi Tamás, a jogtudományok doktora, Laky Teréz, a szo­ciológiai tudomány kandidá­tusa, Hámori Balázs a köz­gazdaságtudomány kandidá-' tusa, Andics Jenő, a szocio­lógiai tudomány kandidátu­sa, Kameniczky István, a közgazdaságtudomány kandi­dátusa. (e) Külpiaci kapcsolataink és exportképességünk alakulá­sának összefüggéseiről ké­szített interjút Veress Péter külkereskedelmi miniszter­rel Balogh Mária. Fejti György, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei párt- bizottság első titkára mun­kánk megjavításának felté­teleiről ír. Megállapítja: ha­laszthatatlan feladat, alap­vető nemzeti érdek a mű­szaki-technológiai felzárkó­zás meggyorsítása, a terme­lés és a külkereskedelem szerkezetének fokozatos és folyamatos átalakítása. Ez a nagyszabású program a gaz­daságpolitika, az intézmény- rendszer, az egész társadal­mi, gazdasági újratermelési folyamat átfogó megújítását, a reformok következetes folytatását igényli. A pártalapszervezetekben immár tizenötödször kerül sor beszámoló taggyűlések rendezésébe. Botos Péter elemzi az eddigi tapasztala­tokat, és megfogalmazza az aktuális feladatokat. A népgazdasági teljesítő- képesség alapvető tényezője a gazdálkodó szervezetek munkájának hatékonysága. Mennyire adottak, illetve hogyan teremthetők meg a vállalatoknál az igényesebb, a perspektivikusabb, a vál­lalat helyzetét egészében ja­vító gazdálkodás feltételei? Milyen konfliktusokkal kell a vállalati vezetésnek szem­benéznie, ha túl akar lépni a rövid távú szemléleten, a közvetlen érdekeken? Ezek­ről a kérdésekről kerékasz­tal-beszélgetést rendezett a Pártélet. Az eszmecserét La­kos Sándor, a Pártélet fele­lős szerkesztője vezette. hetőség: a szakmai munka­közösségek alakítása, sőt a jogszabályok azt is megenge­dik, hogy úgynevezett óvo­daközi szakmai munkacso­portokat szervezzenek. Megváltozott, kibővült a nevelő testületek döntési, illetve véleményező jogköre. A testület dönt például az óvodai munkát érintő számos kérdésben, pályázatok kiírá­sában, kutatások, kísérletek indításában, a csoportok szervezési elveinek megálla­pításában. Véleményezi töb­bek között az óvodapedagó­gusok továbbképzési tervét, a különböző tanfolyamokat eredményesen zárók erkölcsi és anyagi elismerését, a ve­zetőhelyettesek megbízását, az álláshelyek pályázati ki­írását. Bővülő tér, több lehetőség Mindezek — az óvoda job­bára belső életét érintő — változások egyelőre még ke­vésbé érzékelhetők a kívül­állók számára, hiszen hatá­suk az eltelt néhány hónap alatt még aligha mérhető. Ettől függetlenül a megye valamennyi óvodájában el­kezdődött a törvény gyakor­lati megvalósítása, s meg­szervezték az első tapaszta­latok cseréjét is. Kedvező, hogy tovább növekedett az önállóságra való törekvés, hatékonyabbnak tűnik — a szakfelügyelet helyett — a kialakuló szaktanácsadói há­lózat, a készülő működési szabályzat jobban igazodik a helyi sajátosságokhoz, mint régebben a rendtartás. Megnövekedtek viszont az óvodákban az adminisztratív feladatok, s ehhez nincsenek meg a feltételek. Az iskolák és óvodák közötti szétválás .után a technikai dolgozók az iskolában maradtak. Je­lenleg csak mindössze tizen­hét óvodatitkár dolgozik a megyében. Számuk termé­szetesen gyarapszik majd a jövőben. Az első tapasztalatok azt is igazolják, hogy a megye óvodapedagógusai örömmel fogadták az új oktatási tör­vény megjelenését. Nemcsak azért, mert az eddiginél na­gyobb rangot ad a munká­juknak, az intézménynek, hanem mert nagyobb teret, lehetőséget nyújt a hatéko­nyabb neveléshez. Jobban eleget tehet feladatainak, az óvoda, s ezáltal eredménye­sebbé válik az egész közne­velés is. Iz ÉVH és a BME együttműködése Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Polinszky Károly, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem rektora hétfőn megállapo­dást irt alá, amellyel a VII. ötéves tervidőszakra meg­hosszabbították a két szer­vezet együttműködését. Kölcsönös kötelezettséget vállaltak arra, hogy a tudo­mányos kutatásban, fejlesz­tésben, valamint az építőipa­ri szakemberképzésben együttműködnek az MSZMP KB 1986. december 28-i ha­tározatában, valamint az oktatási törvényben foglal­tak megvalósítása érdekében. Az egyetem szakemberei részt vesznek az ágazat ku­tatási-fejlesztési feladatai­nak megvalósításában, ja­vítják a szakmai gyakorlati oktatás hatékonyságát. A minisztérium fokozott mér­tékben támaszkodik az egye­temi szakemberek munkájá­ra a kiemelt ágazatfejlesz­tési döntések előkészítésé­ben. Részlet a kiállításból Iz ifjúsági szövetség új kezdeményezése Beszéljünk tisztán, szépen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents