Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-19 / 15. szám

1987. JANUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tél támadása után (Folytatás az 1. oldalról) után Majoros Károly szólt az operatív bizottsághoz. — Köszönjük a rendet, amit tapasztalunk az élet minden területén. Legyünk óvatosak, ne higgyük, hogy túl vagyunk a nehézségeken, változatlanul figyeljünk min­denre. Sokat dolgozott ez a bizottság is, éjjel-nappal, s mondhatom, mindenki töb­bet tett a tél támadásában. A legfontosabb, amit ta­pasztalhatott aki nyitott szemmel járt, figyelte az éle­tet, hogy példás volt az em­berek fegyelme, a vezetők határozottsága. Nem panasz­kodtak, nem vártak más- honnét segítségre, hanem tették a dolgukat. A tettek tekintélye épp ezekben a napokban megnőtt. A lakos­ság bizalommal figyelte az erőfeszítéseket, s hozzáadta, amit tőle elvártak, elvárhat­tak. A tanúlság ebből: az emberek fegyelmére lehet számítani, építeni, ilyen ne­héz időkben is. És a készült­ségre, az ügyeletre eztán is érdemes figyelni, hiszen ér­telmét láttuk a legnehezebb napokban is. Köszönet a me- gytei pártbizottság nevében a közlekedés, az ellátás, a szolgáltatás minden dolgozó­Kívül tágasabb Pénteken, mint leendő hét­végi ügyeletes, kaptam a szerkesztői ötletet: szomba­ton a Tisza Bútoripari Vál­lalat szolnoki gyárában mű­szakot tartanak, érdemes .lenne néhány ott dolgozóval beszélgetni arról, hogy mi­ért volt szükség a szombati munkára, mit csinálnak... Nosza, telefon a bútor­gyárba, a főmérnököt kap­csolják, az igazgató távollé­tében 6 a gyár első embere. Elmondja, igen, lesz szomba­ti műszak, de csupán részle­ges. „Nekünk nem okozott különösebb problémát az időjárás, folyamatosan tud­tunk termelni, a szállítási akadályok áthidalására ide­iglenesen béreltünk egy raktárt. A dolgozók a fél­készállomány feltöltése ér­dekében jönnek be és a ké­zimunka-igényes feladatokat teljesítik, azaz alkatrészeket gyártanak”. A kérdésre, hogy van-e annak valami akadá­lya, hogy egy fotós kollégá-, val szombaton, a déli órák­ban riportot vegyünk fel a műszakban lévőkről, a vá­lasz: nincs. Szombat, féltizenkettő kö­rül megérkezünk a gyár ka­pujához. Csöngetünk. A portás kilép a fülkéjéből, el­mondjuk, hogy a főmérnök­kel történt megbeszélés alap­ján szeretnénk a dolgozók­kal szót váltani. Udvariasan végighallgat bennünket, de nem nyúl a kulcsért. A kapu rácsai mögül közli, hogy a főmérnök üzeni, menjünk majd akkor, ha teljes mű­szakban dolgoznak, jelenleg mindössze heten vannak benn, de illetékes vezető nél­kül. A kis létszám ugyan meglep bennünket, azonban mondanánk, hogy mindegy, a hét dolgozó sem ok nélkül, tölti a szombatját a munka­helyén, ők is tudnak beszélni arról, miért vállalkoztak a műszakra. Mondanánk, ám mégse mondjuk. Búcsút ve­szünk a szigorú portástól, aki természetesen utasítást hajtott végre azzal, hogy nem engedett a gyár terüle­tére bennünket. Az elmaradt riport kap­csán felvetődik azonban né­hány kérdés: pénteken késő délelőtt még nem tudta a fő­mérnök, hogy csupán heten dolgoznak szombaton, mégpe­dig illetékes vezető nélkül ? Ha tudta, miért nem közölte, hogy a bútorgyár szombati műszakja nem tartozik a sajtóra? Mindenképpen kell-e illetékes vezető ahhoz, hogy néhány munkás el­mondja, miért áldozta fel a szabad szombatját? — bendó — jának és vezetőjének a helyt­állásért. Bereczki Lajos, az operatív bizottság vezetője összefog­lalójában bejelentette, az operatív bizottság működé­sét folytatja, ügyeletéit fönn­tartja egészen hétfőn regge­lig, amikor újból találkoznak tagjait • * * Vasárnapra virradóra or­szágszerte beborult az ég­bolt, és sokfelé megindult, il­letve folytatódott az éjszaka kezdődött havazás, hószál- lingózás, amelyet gyenge, he­lyenként mérsékelt szél kí­sért. A Dunántúlról és a fő­város környékéről közepes erősségű havazást jeleztek. A keleti országrészben a dél­előtti órákban többfelé ónos eső esett, amelyet később havazás váltott fel. A hő­mérséklet délelőtt ország­szerte fagypont és mínusz hat fok között ingadozott. Az Űtinform jelentése szerint reggelre a főutakról minde­nütt eltakarították a havat. Szombaton az Ipari Mi­nisztériumban ülést tartott az operatív bizottság. Meg­állapították, hogy péntek es­tig az ország valamennyi helysége újra vezetékes (Folytatás az 1, oldalról) Erre utalva mondta a pa­rancsnok, hogy nem mond­tak le a cím másodszori meg­szerzéséről. E cél érdekében folytatják további munkáju­kat. A parancsnok beszámolója után adták át a Kiváló szá­zad, szakasz és raj, illetve a Kiváló parancsnok és a Ki­váló munkásőr kitüntetése­ket. A városi pártbizottságok nevében Papp Lajos mondott köszönetét a munkásőrök helytállásáért, majd Fábián Péter és dr. Berényi György kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát Páris Imre, ezüst fokozatát Tordai József vette át. Ugyanennek a kitüntetésnek bronz foko­zatát öten kapták. (Babinszki Mihály és Bállá László a központi ünnepségen vette át az arany fokozatot.) Az alapítóknak itt is átnyújtot­ták a Szolgálati Érdemérem mellett az országos parancs­noktól kapott dísztőrt, fele­— Filatéliai Szemle jött-e már, aranyos? — A magáé megvan! Fél­retettem. (Én a Néplapot szeretem a legjobban. Jászsági vagyok, ez a lap nekem szól. Az em­berek is azt keresik legin­kább. Hétköznap száznyolc­vanat adok el, szombaton né­ha a kétszáz is kevés. De van nekem másra időm? Na, azért olvasok én mást. Nép- szabadságot, hetilapokat, fo­lyóiratokat.) — Nem lesz Esti, Csík bá­csi. Az idő miatt sajnos nem hozzák ki. Majd csak elmúlik már rólunk ez a rossz, akkor azután lesz megint minden rendesen. (Első munkahelyem nekem a posta, kézbesítő voltam ti­zennyolc évig. Asszony lé­temre négyszáz lapot is ci­peltem a nyakamban! Bír­tam, nem mondom, bírtam, de már nem vagyok mai gye­rek. A lányom huszonnégy éves, asszisztens a kórház­ban, itt Szolnokon. Szereti csinálni. Én fajtám, mert én is szeretem ezt. A sok embert szeretem benne igazán, aki nálam megfordul. Annyi, de annyi félét ismertem meg a két év alatt! Ezen a terüle­ten voltam kézbesítő is, is­merem a vevőim java részét. energiához jutott. A koráb­ban keletkezett vezetékhibá­kat kijavították, a földgázel­látás is zavartalan. Szombaton reggeltől újabb vállalatoknál vették fel a folyamatos munkát, így pél­dául a Bakony Művek, a Péti Nitrogénművek, a Pere- martoni Vegyipari Művek és a Veszprémi Bauxitbányák. Az időjárás miatt átmeneti­leg szünetelő, de még folya­matosan nem dolgozó gyá­rak karbantartói ugyancsak munkába álltak szombaton, hogy a néhány napig nem használt gépeket ellenőriz­zék, a szükséges kisebb javí­tásokat elvégezzék. Vasár­nap újabb üzemekben kez­dődik meg a munka, pótol­va az elmúlt napokban be­következett termeléskiesést. Megállapították azt is, hogy fokozódik a vállalatok együttműködése, így példá­ul az ipari cégek és a MÁV, valamint az iparvállalatok és a Volán között. Országos összefogás mutatkozik ab­ban, hogy a termelés előké­szítése mihamarabb megtör­ténjék. Szombaton sokhelyütt a havat takarították el azok­ról a helyekről, ahova a hét elején a nyers- és alapanya­gok érkeznek. ségüknek pedig — virág kí­séretében — a köszönőleve­let. Az örményesi Április 4. Gépgyár Hungaroterm Le­ányvállalata díszoklevelet és plakettet kapott az országos parancsnoktól. Az eskütétel és az úttörők köszöntése után Harangozó Szilveszter altábornagy a Központi Bizottság nevében köszöntötte az egységgyűlést. Méltatta a munkásőrök sze­repét a szocialista építés kül­ső és belső feltételrendszeré­nek megteremtésében. Kö­szönetét mondott becsületes, tisztességes helytállásukért. Hangsúlyozta: igen nehéz körülmények között, fegy­vert fogva kezdtek új lapo­kat írni a magyar nép tör­ténetében. Volt erejük or­szág-világ előtt megmutatni, hogy Magyarországon nem lehet megdönteni a szocialis­ta rendszert. Befejezésül azt emelte ki, hogy most is olyan összefogásra és cselekvőkész­ségre van szükség, mint ami­re példát harminc évvel ez­előtt mutattak a munkás­őrök. Tudom, mit szeret olvasni, mit kínáljak neki, ha ta­nácstalan. Amúgy beszélget­ni nem nagyon marad idő. Hogy van, hogy érzi magát? Ennyi, vagy alig több. De én értük vagyok.) — Mennyibe kerül a Nim­ród rejtvényújság, tessék mondani? — Huszonegy forint, öcsi. — Húúú ... (A férjem asztalos egy cégnél. Már négykor otthon van. Hatkor zárok este, pár percre lakom csak. Hazame­gyek, lefürdök, összeütök valami vacsorát, azután pi­henek. Hiába ülőmunka ez, csak elfáradok. Nem vagyok már olyan erőben, mint húsz­éves koromban. Sajnos. De a lányom! Most kapott a gar­zonban lakást, úgyhogy se ott, se itt nincs még. Költöz­ködik, rendezkedik Na, ez nagy öröm! Valami bútort már vettünk, de még kelle­ne. Majd apránként. Hanem nagyon fáztam az elmúlt na­pokban, mert a villanymele­gítő nagyon kicsi volt, nem sokat iért. Hát kicserélték. Ez most jó meleget csinál. Ilyen örömeim vannak. Nem nagy örömök, de örömök és az kell nagyon.) v— Két buszjegyet tessék adni, csókolom! Monológ a pavilonban Munkásőr egységgyíílés Törökszentmiklósim A munkaidő védelmében Módosul a tanácsi ügyfélfogadási rend Alkalmazkodik a hivatal — Egyszerűsödik az Ügyintézés A munkaidőalap védelme érdekében számos kormány- szintű rendelet látott napvi­lágot. Ezek az intézkedések többek közt érintették a ta­nácsok munkáját is. Január elsejével életbe lépett a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la elnökének rendelkezése, amely a lakossági ügyfélfo­gadás további bővítését írja elő, ezentúl több, az ügyin­tézést korszerűsítő és egysze­rűsítő intézkedésről dönt. A rendelkezésről, várható hatá­sáról, dr. Bozsó Péterrel, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárával be­szélgettünk, aki bevezetés­képp a megelőző tapasztala­tokról szólva elmondta, hogy központi intézkedések segí­tették a munkaidő jobb ki­használását, mérséklődtek a munkából való indokolatlan távollétek, lehetővé tették, hogy a dolgozók munkaide­jükön kívül intézhessék ügyeiket, azonban ezek nem voltak elég széles körűek, és a lakosság sem élt megfele­lően a lehetőségekkel. — Az elmondottakból már következtetni lehet a rende­let „indítékaira”. Mi a konk­rét célja, lényege? — A rendelkezés alapve­tően növeli a tanácsok és más államigazgatási szervek ügyintézési lehetőségét hiva­talos munkaidőben és azon kívül is. Fokozza a hivatali és szolgáltató szervek felelős­ségét, hogy a dolgozókat munkaidejük terhére csak akkor kötelezzék személyes megjelenésre, ha az nem le­hetséges munkaidőn kívül. A közelmúltban jelentek meg szigorító munkajogi intézke­dések is az indokolatlan munkahelyi * távollétek csök­kentésére. Ezek együttes ha­tására jelentősen növekedhet a dolgozók munkaidejének kihasználása. — Indokoltnak látszik a leglényegesebb változások megismerése. Melyek ezek? — Mint említettem, növek­szik az ügyfélfogadási idő a hivatali munkaidőben és azon kívül is. Bevezetik az ügyfélfogadási ügyeletet, ahol az ügyfél beadványát átve­szik, meghallgatásáról jegy­zőkönyvet vesznek fel, taná­csot, felvilágosítást adnak. Szélesedik a tanácsi vezetők személyes ügyfélfogadása is. Több részintézkedéssel pedig tovább korszerűsödik és egy­szerűsödik az ügyintézés. — Hallhatnánk ezekről részletesebben? — A tanácskonál minden hétfőn és minden szerdán általában 8—18,30-ig lesz ügyfélfogadás. Ezen túlme­nően a hét egy vagy két nap­ján délelőtt vagy délután is lesz ügyfélfogadás. Szomba­ton 8—12 óráig minden ta­nácsnál ügyfélfogadó ügyele­tet tartanak. A Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnöke egyidejűleg irányelvet adott ki olyan korszerűsítési intézkedések bevezetésére, amely gyorsítja és egyszerű­síti az ügyintézést, szabá­lyozza az idézési rendet. Meghatározza, hogy milyen ügyeket lehet egyszerűsített határozattal intézni. Általá­ban lakossági kérelmek tel­jesítéséről és engedélyek megadásáról van szó, mint például a szociális étkeztetés engedélyezése. Az ügyinté­zés gyorsítása érdekében a helyi tanácsok feladatává te­szi, hogy határozzák meg, mely ügyeket kell azonnal, három, nyolc, illetve 15 na­pon belül elintézni. Javasol­ja, hogy ezentúl többek kö­zött azonnal intézzék az adó­igazolás kiadását, az ingat­lanszerzéshez szükséges nyi­latkozat záradékolását, az anyakönyvi bejegyzéseket, lakcím ki- és bejelentését. Három napon belül indokait . elbírálni például a szociá­lis segély megállapítását, 8 napon belül pedig a lakás­csere-szerződés előzetes jó­váhagyását A tanácsok 15 napos határidővel dönthet­nek az adók részletfizetési kérelméről, vagy a katonai családi segély kiutalásáról. Tételesen felsorolja továbbá, melyek azok az ügyek, ame­lyeket az állampolgárok jog­szabályok alapján csak sze­mélyesen intézhetnek. Ez először került megállapítás­ra. Nyilvánvaló, hogy a há­zasságkötés személyes jelen­léthez kötött, de munkaidő- alap védelmét szolgálja, hogy például építési engedélyt hozzátartozó, illetve megbí­zott képviselő is kérhet a ta­nácstól. Jegyzék tartalmazza továbbá, milyen ügyekben kötelesek a tanácsi és nem tanácsi szervek az ügyinté­zéshez szükséges bizonyíté­kokat beszerezni, hogy men­tesítsék az állampolgárokat. Nem lehet tehát olyan igazo­lásokat kérni, amely a sze­mélyigazolványból vagy a népességnyilvántartás ada­taiból is megállapítható. Vé­gül, általánossá teszi az idé­zést, meghívást több időpont­ra. — A rendelkezés utal a helyi sajátosságokra. Hogyan kell ezt értenünk? — A rendelkezés szerint a helyi tanácsok végrehajtó bi­zottságai határozzák meg ügyfélfogadási rendjüket. Ezáltal a helyi sajátosságok jobban érvényesülhetnek. Ha például a helyi szokások sze­rint az emberek többnyire a kora reggeli órákban kere­sik fel a tanácsokat, a mun­kaidőt az általános 8 órától fél órával korábban lehet kezdeni. A megyeszékhelyen és a nagyobb apparátussal rendelkező városokban — az eddig bevált gyakorlat sze­rint — az ügyfélszolgálati irodákban tarthatják a mun­kaidőn kívüli ügyfélfogadást. Ahol eddig bevált — mint Mezőtúron — a munkaidőn kívüli ügyfélfogadást a ha­tósági munkát végző teljes apparátus is végezheti. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága egyébként holna­pi ülésén határozza meg a megyei tanács hivatali appa­rátusának új ügyfélfogadási rendjét. Erről tájékoztatjuk a lakosságot. — Mit jelent a tanácsok életében az intézkedés, mit vár alkalmazásától? — A már ismertetett vál­tozások jelentősen befolyá­solják a tanácsi dolgozók ed­dig kialakult munkarendjét. Ez a tanácsi ügyintézőkre, vezetőkre a korábbitól eltérő munkaszervezési feladatokat ró. Egyben munkatársainktól az új követelményekhez ön­zetlenül igazodó, az intézke­dések politikai, állami céljait megértő közszolgálati mun­kavégzést, magatartást igé­nyel. Bízünk abban, hogy az új központi, megyei és helyi intézkedések végrehajtása során a tanácsi szervek erő­feszítései — a munkahelyi vezetők hatékony intézkedé­seivel — érzékelhető javulást eredményeznek megyénkben a társadalmi munkaidőalap kihasználásában. Ehhez ter­mészetesen nem nélkülözhe­tő a többi széles körű ügy- félfogadást végző szerv együttes és koordinált tevé­kenysége sem. Szőke György — Megszámoltad ezt ások húszfillérest ? Akárha spór- kassza lennék. Tessék. (Nézzük a tévét. Az a sok rossz hír! Háborúk, viharok, robbantások, hát ezeket nem szeretjük. De vannak, sajnos. Most meg ezek a ha­vazások mindenütt! Én innen a fülkéből csak jó szót tu­dok adni, de szerintem az se kevés.) — Tényleg benne van az Isaura az Ország-Világban? — Hol? Éti ugyan nem láttam! — Nézd csak meg, Mari­kám! — Tényleg, a hátsó lapon Milyen újságárus vagyok én, hogy még azt sem tudom, mit árulok? (Nincs énnekem nagy ter­vem semmi. A lányom kis lakását bebútorozni, azt még nagyon szeretném. És talán egy nyaralás ...? Két éve voltunk a Balatonon, az na­gyon jó volt. Az idén? Le­het ... el kéne menni... el is megyünk ... talán ...) — Nem tetszik tudni, ki­szedték már a leveles ládá­ból itt szemben a leveleket? — Hat órakor szedik, most még csak negyed hat. — Beldobtam a totómat, nem szeretném, ha itt ma­radna. — Legyen nyugodt, elvi­szik. (Az a sok kilométer, amit bejártam, az a sok tízezer lépcső. Az újságok a temér­dek rossz és jó hírrel! Ex­pressz levelek a hamar köz­lendőkkel, Udvarok, lakások, ahol megfordultam Most meg csak ülök és árulom a lapokat, a buszjegyeket, a bélyegeket. Néha hoznak egy kávét a Szövetség ABC-ből, esetleg beugróm valami ha­rapnivalóért. Aztán újra itt. Nézem az embereket, áru­lok.) — Nem jött még a Képes 7, Margitkám, talán majd holnap vagy szombaton. Kö­szönöm, jól vagyok. Te? (Isaura. Tíz jobb/ magyar színésznőt ismerek, köztük olyat, akit még színpadra sem hívnak. Ah ... nem az én dolgom. Csak ne marad­jon nyakamon az újság. Mi­lyen árus az, akinek sok új­ságja marad? Rossz. Minek ijedtem meg! Az előbb még húsz Néplapom volt, azt hit­tem nem viszok el. Most meg ... kettö-négy-hat.. .el­viszik ezt mind. Mondom én, szeretik az emberek a me­gyei lapot.) — A maga Kertészet-sző- lészetje itt van! Dehogy ad­tam el! (Szeretnek olvasni az erre lakó emberek. De az az igaz­ság, hogy jó híreket várnak. Azt szeretnék, ha csupa jó híreket olvashatnának. Én is azt szeretném. Lesz még olyan.) Elmondta: Lukácsi Györgyné újságárus Lejegyezte: Hortobágyi Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents