Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
1986. DEOEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A sajtó Szolnok megyei dolgozóinak Kedves Elvtársak! A magyar sajtó napján őszinte tisztelettel és elismeréssel köszöntőm a megyei pártbizottság nevében a szerkesztőségek, stúdiók, tudósító irodák dolgozóit, minden munkatársát, aki tevékenységével a sajtó hivatásának betöltését szolgálja. Elismerést érdemel az a lelkiismeretes, felelősségteljes munka, amellyel hozzájárultak politikai, gazdasági és kulturális feladataink teljesítéséhez és a megnövekedett tájékozódási igény kielégítéséhez. Ez az igény kifejezésre jut megyei lapunk olvasótáborának bővülésében, abban az érdeklődésben, amely a tájékoztatás megyén belüli lehetőségeinek további bővítését kíséri. A lapok, a rádió és a televízó helyi munkatársai, a tudósítók az elmúlt évben is elvi tisztasággal képviselték pártunk politikáját, segítették az országos és helyi döntések széles körű megismertetését, jelentős feladatot vállaltak a közvélemény formálásában, a közéleti magatartás és a társadalmi cselekvés kialakításában. Napjainkban a politikai célokkal való azonosulás, a szellemi és anyagi tartalékok felszínre hozása megköveteli a lakosság szélesebb körű bevonását a közügyekbe. Társadalmi, gazdasági feladataink sikeres megoldása azt igényli, hogy kapjon támogatást a közérdeket szolgáló kezdeményezőkészség, a kötelességteljesítés, a fegyelem, s ugyanakkor elutasítást, bírálatot a felelőtlenség, a bizonytalankodás, minden olyan jelenség, amely idegen szocialista társadalmunktól. Most az a legfontosabb, hogy minden erőnket a XIII. kongresszus, illetve a megyei pártértekezlet határozatának következetes és maradéktalan megvalósítására összpontosítsuk. Ezért kérem Önöket, hogy tartalmas, felelős, elkötelezett tevékenységükkel segítsék a gazdasági munka megjavítását, az 1987. évi terv megvalósítását. További munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánok. Elvtársi üdvözlettel Majoros Károly az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára Kádár János fogadta Franz Josef Strauss! Kádár János, az MSZMP főtitkára, az Elnöki Tanács tagja tegnap délelőtt a Parlamentben fogadta Franz Josef Strauss bajor miniszter- elnököt, az NSZK-beli Keresztényszociális Unió elnökét, aki magánlátogatáson tartózkodik hazánkban. Ifjú agrár- szakemberek (árama A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség keretében működő Élelmiszergazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsa közösen az Állami Ifjúsági és Sporthivatal és a MÉM ifjúsági bizottságával Vándorbot elnevezéssel ifjúsági szakmai fórumot szervezett. A tapasztalatcserék résztvevői, akik az idén a szarvasmarhatartás időszerű kérdéseivel ismerkedtek, tegnap a Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet szarvas- marha ágazatának munkájáról tájékozódtak. A látogatókat először a téesz gazdasági és társadalmi vezetői fogadták, tájékoztatták őket a mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodási eredményeiről. Ezután a szarvasmarhatartás helyét és szerepét értékelték, majd a fórum résztvevői a gazdaság húshasznú szarvasmarha-állományának tartástechnológiájával ismerkedtek. Megemlékezések a magyar sajté napján A magyar sajtó napja alkalmából tegnap ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Választmánya a MUOSZ székházában. A résztvevők megemlékeztek a Vörös Újság megjelenésének 68. évfordulójáról, s kegyelettel elevenítették fel a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, Rózsa Ferenc alakját. Az ünnepi ülés résztvevőit Pálfy József, a MUOSZ elnöke köszöntötte, majd Somos Agnes, a MUOSZ elnökségének tagja mondott beszédet. Ezután Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke kimagasló újságírói tevékenységük elismeréseként kitüntetéseket nyújtott át a sajtó, a rádió és a televízió több munkatársának. Rózsa Ferenc-díjban részesültek: Báling József, a Dunántúli Napló főszerkesztőhelyettese, Bossányi Katalin. a Népszabadság rovatvezető^ helyettese, Harmat Endre, az Esti Hírlap rovatvezető-helyettese, Horvát János, a Magyar Televízió filmfőszer- kesztőségének vezetője, Kulcsár István, a Magyar Rádió főmunkatársa, Szathmári Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese és Szászi József, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese. A Szocialista Újságírásért kitüntetést 30 újságíró kapta meg. Első ízben adták át a MUOSZ elnökségének Nívódíját, amelyet idén tíz újságíró, illetve szerzői kollektíva kapott meg egy-egy kiemelkedő alkotásáért. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Választmánya több évtizedes munkásságuk elismeréseként Arany Tollal tüntette ki Bodnár István, Illés Sándor, Kertész Magda, Kékesdi Gyula, Kóródi József, Ne- deczky Ferenc, Pap Jenő, Pap János, Pethő Tibor, Stössel Nándor, Tabák Endre és Túri András nyugalmazott újságírókat. Ezután az újságírószövetség székházában megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság emléktábláját. Ugyancsak megkoszorúzták Rózsa Ferenc márványtábláját és elhelyezték a kegyelet virágait a Népszava szerkesztőségének székházában Somogyi Béla és Bacsó Béla, a lap mártírjai emléktáblájánál is. A magyar sajtó napja alkalmából tegnap Szolnokon is ünnepi megemlékezéseket tartottak. Délelőtt tizenegy órakor a Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat, a Néplap Szerkesztősége, az MTI és a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának munkatársai koszorút helyeztek el az első megyei kommunista lap, a Szolnoki Munkás Kossuth téri emléktáblájánál. Délután a szolnoki Sajtóklubban kitüntetési ünnepséget tartottak, amelyen köszöntötték a Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapjának terjesztésében élenjárókat. A rendezvényen Jakatics Árpád, az MSZMP Szolnok Megyéi Bizottságának osztályvezetője Népszabadság emlékplaketteket, Makó Albert, a Debreceni Postaigazgatóság osztályvezetője pedig jutalmakat adott át. Népszabadság emlékplakett kitüntetésben részesült: Csajbók András, a Tiszasüly—Kőtelek— Nagykörű közös községi pártbizottság titkára; Egyed Pál, a Kisújszállási Tisza II Tsz üzemi pártbizottságának titkára; Balogh János, a rá- kóczifalvi postahivatal vezetője; Kucsma Zoltán, a jászberényi postahivatal vezetője; Szeivolt Istvánná, a karcagi postahivatal hírlapfelelőse; Veres József, a kunszentmártoni postahivatal egyesített kézbesítője, valamint a szolnoki II. számú postahivatal Gagarin szocialista brigádja. Este a szolnoki Tisza Szállóban tartottak megemlékezést a magyar sajtó napja alkalmából. Az eseményen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, valamint megjelentek a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A mezőtúri főiskolán Gépek az oktatás szolgálatában A mezőtúri főiskolán pontosan tíz évvel ezelőtt hozták létre a csehszlovák mezőgazdasági gépek magyarországi oktatási központját. A létesítményben oktatják, továbbképzik a csehszlovák mező- gazdasági gépekkel dolgozó magyar szakembereket, s természetesen a hallgatók is elsajátítják tanulmányaik során az eszközök javítását, kezelését, üzemeltetését. A tíz év alatt az idén immár harmadszor cserélték ki a központ gépparkját. Mintegy 227 ezer csehszlovák korona értékű új terméket, tablót, rajzzal illusztrált ismertetőt hoztak el Mezőtúrra az északi szomszédos országból. A legkorszerűbb, legfrissebb konstrukciókkal megújult oktatási központot tegnap délelőtt adták át. NSZK-licenc alapján Új Rába ekék NSZK licenc alapján új típusú ekék gyártása kezdődött meg a győri Rába ®yár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. Az ekék hat vasúak, 40 centiméter mélységig lehet velük a földet megforgatni, akár a legkeményebb kötött talajokat Is. KB m. ikrofoi i, 3 If 8IÜÜK SS u nn IP Iv g% Ifi Irta: Lakatas Ernő, az MSZMP KB osztályvazatije Hatvannyolc esztendővel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első hazai kommunista orgánum, a Vörös Újság. Kiadását a nem sokkal előtte megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának Központi Bizottsága határozta el azzal a szándékkal, hogy az újság a magyar munkásosztályt a kizsákmányolás elleni harcra, a munkáshatalom kivívására szervezze és mozgósítsa. Az első lapszám kinyomtatását az esemény egyik résztvevője, Vágó Béla így idézte fel: „Óriási izgalom uralkodott közöttünk a pincében. Egy új lap. Új párt... Egyszerre a villannyal hajtott gép megáll. Az áram kimaradt. Kikapcsoltatták a szociáldemokraták és burzsoá szövetségeseik. László Jenő odafut a géphez, s kézzel hajtja. Kellner Sándor váltja fel, ő is hajtja a gépet. Mindannyian hajtottuk a gépet, amely lassan ejtegette a Vörös Újság első számait.” Az újság első szerkesztői és szerzői között voltak Kun Béla. Rudas László, Révai József és Szamuely Tibor. A lap példányszáma rövidesen tízezerre emelkedett, a Tanácsköztársaság ideje alatt mindvégig meghatározó szerepe volt a tömegek tájékoztatásában és mozgósításában, tettekre serkentésében. Az ellenforradalmi rendszer súlyos csapást mért a forradalmi sajtóra is. Vállaljuk és megőrizzük azok örökségét, akik a baloldal legális vagy illegális sajtójában, a bécsi vagy a moszkvai emigráció kiadványaiban a szocialista eszmék, a haladás hirdetői voltak a legkilátástalanabb, vészterhes időkben is. Tiszteljük azokat, akik — a Népszavától az 1942-ben megjelent illegális Szabad Népig — szószólói és bátor harcosai voltak a népfront eszméinek, az antifasiszta küzdelemnek, népünk szabadságának, hazánk függetlenségének. Emlékezünk mártírjainkra: Somogyi Béla, Bacsó Béla, Bálint György, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre és mások már nem érhették meg a felszabadulás napját. Az ember számára a legdrágábbat, életüket áldozták az egyenlőtlen küzdelemben. Az azóta eltelt több mint négy évtizedben a magyar sajtó népünk felemelkedésének, szocialista társadalmi rendünk fejlődésének tevékeny részese lehetett. A szocialista sajtó, a tömegtájékoztatás minden eszköze sokban segítette építőmunkánk meggyorsítását, a társadalom- és művelődéspolitikai feladatok végrehajtását. Hozzájárult a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítéséhez. Tekintélyes, rangos félként vett részt a békéért, a társadalmi haladásért folyó nemzetközi küzdelem, a békés egymás mellett élés gyakran bonyolult kérdéseinek megvilágításában. A tájékoztatás eszközeinek valamelyike vagy éppen több formája is otthon van — kedves hozzátartozóként — minden magyar családnál. A rádiózás elterjedése hazánkban csaknem teljesnek mondható, a becslések szerint — mert erre már csak ez a mérési lehetőség van — 6 millió rádiókészülék van a lakosság tulajdonában. Napjainkban mintegy hárommillió családhoz jut el tv-műsor. A televízió a két fő- és körzeti adásaiban hetente már csaknem száz órán át sugároz műsort. Terjed a városi kábeltelevíziózás. Közel harminc helyen jelentkezik már rendszeresen a városi tv helyi stúdiója. Az év végére egymillió emberhez jut el városi kábeltelevízió műsora, s ez a szám gyorsan növekszik. A Magyar Rádió három központi és öt regionális programját heti 540 órás műsoridőben közvetíti. Jelenleg több mint 1700 időszaki lap jelenik meg nálunk, ezek mintegy 1 milliárd 500 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. Nemcsak sajtónk szerkezetének, de egész társadalmunk demokratizmusának tükre az, hogy a pártlapokon kívül igen keresettek a szak- szervezetek lapjai, folyóiratai. Közkedveltek a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint a Magyar Nők Országos Tanácsának kiadványai. Saját lapjuk van a Magyarországon élő nemzetiségiek szövetségeinek. Valamennyi egyház és felekezet is saját újságokat jelentet meg, melyek — ideológiai különbségeink ellenére — hozzájárulnak a vallásos és nem vallásos emberek együttműködésének továbbfejlesztéséhez. Az évtizedek során a központi és a megyei napilapok a legolvasottabb tömeglapokká váltak. Együttes példányszámuk meghaladja a napi hárommilliót. Vegyünk például egy átlagos megyei lapot, amely 80—100 ezer példányban közvetíti a napi friss információkat, híreket — példányszámánál legalább háromszor több helyi olvasóhoz. Nem egyszer olyanokhoz, akiknek a megyei napilap az egyetlen írott információforrás. A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia fejlesztése, a népi-nemzeti egység, a közmegegyezés állandó erősítése magas színvonalú munkát követel a televíziótól, a rádiótól, a sajtótól. Ennek szellemében országgyűlésünk ez év március 20-án törvényt alkotott a sajtóról, a tájékoztatásról. Ez a szocialista törvény szerves folytatása az 1848. évi első magyar sajtótörvénynek. A Tanácsköztársaság valósította meg történelmünk során először a munkásosztály sajtójának szabadságát. A két világháború között — az ellenforradalom szolgálatába állítva a sajtót — már az 1914. évi sajtótörvénynek is számos rendelkezését hatályon kívül helyezték, illetve többször is módosították, keményítették, szigorították. A felszabadulást követően a sajtóval kapcsolatos jogszabályok a demokratikus, majd a szocialista átalakulás igényeit szolgálták. A szocialista sajtószabadság elvét 1949. évi alkotmányunk is kinyilvánította. A Magyar Szocialista Munkáspárt, hosszú távú tájékoztatáspolitikájának megfelelően —felszámolva a sajtó területén is kialakult torzulásokat — 1957-től folyamatosan igyekszik megújítani a tömegtájékoztatás tartalmát és szervezeti kereteit. Ez a rövid történelmi áttekintés is illusztrálja, hogy az Ország- gyűlés legjobb hagyományaink szellemében alkotta meg szocialista sajtótörvényünket. Mi a sajtótörvény legfőbb jellemzője? A törvény a sajtó feladatát az állampolgároknak a tájékozódáshoz való jogához kapcsolva határozza meg. Ezzel egyidejűleg megfogalmazza a tájékoztatók jogát és felelősségét is. Kifejeződik a törvényben, hogy a hazai és nemzetközi információkhoz jutást a nép, a lakosság természetes jogának tartjuk. Ennek érdekében a sajtóval szemben alapvető követelmény, hogy hiteles képet nyújtson hazánk politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről. Adjon hírt a nemzetközi élet eseményeiről, segítse elő a különböző országok és népek jobb megismerését, a kölcsönös megértést. Mutassa be a béke, a biztonság megóvása, valamint a társadalmi haladás érdekében kifejtett erőfeszítéseket. Nyilvánvaló, hogy a sajtó csak akkor tud megfelelni hivatásának, ha hozzájut a feladatai ellátásához szükséges információkhoz. Szükséges tehát, hogy az állami és társadalmi szervezetek, az egyesületek, a vállalatok és intézmények folyamatosan tájékoztassák a közvéleményt a közérdekű kérdésekről. Kiindulópontunk az, hogy a tájékoztatás nem szívesség, nem valamiféle kegy gyakorlása. S ez az újságírókra éppúgy vonatkozik, mint az információt adókra. Nincsen olyan fontos kérdés — akár hazai dolgainkat, akár a nemzetközi eseményeket illetően —, amelyekről hallgatni kellene, vagy a késleltetett tájékoztatás indokolt lenne. Nem véletlen, hogy az MSZMP XIII. kongresszusa is kiemelte a tájékoztatás felelősségét, a hiteles, gyors, pontos informálás jelentőségét. Az elmúlt évtizedekben, években or^zágépítő (politikánk hitelét az is erősítette, hogy az MSZMP őszintén szólt — az eredmények megemlítése mellett — a problémákról, a mind nagyobb követelményekről is. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt az emberekben. A bizalom pedig energiahordozó: a nyilvánosság az értékképző munka, a közéleti aktivitás, a szocialista demokrácia és a nemzeti egység javításának egyik hajtóereje. A sajtónak fontos szerepe van a közvélemény tükrözésében és formálásában. Nehezen beszélhetünk jól tájékozott közvélemény nélkül közmegegyezésről, nélküle elképzelhetetlen, hogy a társadalomban meglevő szándékok, erők egyirányban hassanak. Ez az önmagunkkal való szembenézés jellemezte pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülését is. A Központi Bizottság határozatának lényege az, hogy a népgazdaságot — az irányítástól a végrehajtásig terjedően _ a XIII. kongresszuson elhatározott növekedési pályára állítsuk. Ez azt jelenti, hogy prioritást kell adnunk a szelektív élénkítésnek, az egyensúly erősítésének, az életszínvonal stabilitásától a társadalmi teljesítmények növeléséig. Hazánkban a legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása. A sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozóinak tennivalója, hogy mindennapi munkájukkal szolgálják társadalmi, gazdasági programunk végrehajtását, hogy a valóság hiteles, pontos bemutatásával, a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel a társadalmi haladásért, országépítő céljaink megvalósításáért munkálkodjanak. A nyomtatott és az elektronikus sajtó legnagyobb ünnepe, ha a lakosság egész évben olvassa az újságokat, nézi a televíziót, hallgatja a rádiót. A sajtó kötelessége, hogy segítsen abban: azonosuljanak céljainkkal az emberek, s váljanak tudatos és cselekvő részeseivé társadalmunk jobbító formálásának. A magyar tömegtájékoztatás egységes, közös elhatározással ma szinte „ébresztőt” fúj. Hangsúlyozza: talpra, tettre emberek, munkára fel, magyarok! Sorsunk jobbítása, magunk és szeretteink jobb sorsa, szebb, tartalmasabb élete azon múlik, növelni tudjuk-e az egyén, s rajta keresztül a társadalom összteljesítményét. Hogy legyen mit elosztani a szocializmust építő népnek.
