Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-04 / 285. szám
1986. DECEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Genetikai képességeknek megfelelően NEB- vizsgálat az állategészségügyről Az állattenyésztés, jószágtartás nagy hagyományokra tekint vissza, a parasztember életében a föld mellett a megélhetés, a gazdagodás egyik forrása volt. A mező- gazdasági nagyüzemekben az állattenyésztés meghatározó ágazat, a háztáji gazdaságokban is fontos szerepet játszanak a jószágok. A hagyományos kedvezőtlen körülményekkel is dacoló fajták helyett újabban nagyobb hasznot hozó, ugyanakkor igényesebb fajtákat nemesítettek ki, ezért az állattartás ma már korszerű, mondhatni szigorú technológiát követel. Ellenkező esetben a ráfordítások ellenére elmaradnak a várt eredmények. Mivel az állategészségügy fontos szerepet játszik abban, hogy az állatállomány genetikai képességeinek megfelelően termeljen, ezért a jászberényi Népi Ellenőrzési Bizottság is napirendjére tűzött egy ilyen vizsgálatot. A kedvezőtlen elhullá- si adatok alapján 3 téesz- ben (jásztelki Tolbuhin, jászalsószentgyörgyi Petőfi és a jászdózsai Tarnamen- ti) vizsgálták meg az állattartás személyi, tárgyi feltételeit, az állategészségügyi munka hatékonyságát befolyásoló tényezőket, a gyógyító, megelőző munka körülményeit. Ezekben a szövetkezetekben az elhullás az országos átlagnál magasabb volt, de a Jászságban ösz- szességében a megyei és országos helyzetnél jobb a kép. A tájékozódást kiterjesztették a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás jászberényi kerületére is. Az állategészségügyi feladatok két fontos területre oszthatók, mégpedig a fertőző betegségek megelőzésére és megszüntetésére, illetve a jószágtartással, takarmányozással, tenyésztéssel öszszefüggő tennivalókra. Az előbbieknél jogszabályok egyértelműen meghatározzák a téeszek, állattartók és az állatorvosok, hatóságok teendőit. A népi ellenőrök azt tapasztalták, hogy a járványok megelőzésében jó az együttműködés az illetékesek között és ez a munka végeredményben eredményes, annak ellenére, hogy még mindig találhatók hiányosságok. Tizennégy éve nem volt a Jászságban járvány, ami a szövetkezetekben bizonyos hiányosságokat eredményezett: nincs kerítés, megfelelő öltöző... A másik feladatkörben több gondot is feltárt a vizsgálat. A legjelentősebb az, hogy a korszerű hibridek részére nem optimálisak a tartási, takarmányozási feltételek. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok a megcsappant fejlesztési források következtében nem tudják megfelelően követni az állatok genetikai igényét. Az istállókban, ólakban nem előírás szerint készült a padozat, a falak hőszigetelése, a szellőztetés. A kisebb tápértékű, nem ritkán penészes takarmány ugyancsak hátrányosan befolyásolja a vemhesülést, a tej és húshozamot. A Jászságban 15 termelő- szövetkezet, az állami gazdaság és a háztáji gazdaságok állatállományának állategészségügyi felügyeletét, továbbá az élelmiszer higiéniai feladatokat 12 körzeti és 14 üzemi állatorvos látja el. A vizsgálat megállapította, hogy a téeszekben a szakemberellátás nem megfelelő. Nemcsak az állatorvos hiányzik, hanem kevés az állategészségőr (felcser) és a szakképzett gondozó is, mégha a gazdaságok erőfeszítéseket is tesznek a letelepítés, az utánpótlás érdekében (szolgálati lakást kínálnak. kapcsolatokat tartanak iskolákkal). Az is kiderült azonban, hogy nem elég a szakembert munkába állítani, hanem be is kell vonni az állattartással kapcsolatos döntések előkészítésébe. A fejlesztések meghatározásánál nemcsak a pillanatnyi kiadásokkal kell számolni, hanem a jövedelmező tartás minden összefüggését ismerni kell. Több tsz-ben nem fordítanak megfelelő gondot a takarmányozás minőségére. Ennek és még sok más kedvezőtlen hatásnak a következménye a megbetegedések, de az elhulláson, kényszervágáson túl veszteséget jelent minden meg nem született jószág is. Főleg a rossz tartástechnológiára visszavezethető károk miatt Jászdó- zsán a juhállományt, Jásztelken a baromfit számolták fel. (Ezzel ugyan tiszta lapot teremtettek, bár belátható a következménye annak, ha mások is hasonló lépésre szánnák el magukat.) A tehenészeti telepek jelenlegi rekonstrukciója eredményéül ugyanakkor az is elmondható, hogy a szarvasmarha ágazatban kedvezőbb feltételek keletkeznek. A vizsgálat tanulsága szerint. az elhullások nem kizárólag állategészségügyi problémák, az ágazat eredményessége messzemenő együttműködést kíván a vezetőktől. dolgozóktól. A népi ellenőrök nem találták megnyugtatónak az elhullott állatok megsemmisítését sem. mert a dögkutak megteltek, új építésére nincs kilátás, az ÄTEV pedig az elszállítást nem rendszeresen végzi. Javasolták továbbá a szaporodás biológiai mutatók javítása érdekében külső szakemberek bevonását, a technológiák felülvizsgálatát, az egvik tsz-ben pedig betegség miatt a sertésállomány teljes cseréjét. L. P. Üdülőterületi pályázat Számítástechnika az orvostudományban Szegeden tegnap véget ért a számítástechnika orvos- tudományi, biológiai alkalmazásáról rendezett nemzetközi tanácskozás A négynapos kollokviumon mintegy 300 magyar és 50 külföldi szakember vett részt. Az előadások jórészt azzal foglalkoztak, hogy milyen eredményeket értek el a számítástechnika segítségével az egészségügyi szervezésben, a diagnosztikában, a gyógyításban, a gyógyszerkutatásokban és az egészségügyi oktatásban. Külön szekcióban tárgyaltak a gyógyintézeti információs rendszerekről. Felhasználásukkal kezdő orvos is tökéletes diagnózist készíthet. A számítógépi diagnosztikához tartozó szegedi eredmény, hogy kidolgozták a nem röntgenezhető belső szervek, így a máj vizsgálatának módszerét. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Vas Megyei Tanács — más érdekelt főhatóságokkal közösen — országos tervpályázatot hirdet a Szombathelytől Kámig vezető, 87-es számú főközlekedési útszakaszhoz kapcsolódó települések idegenforgalmi és üdülőterületi térségének rendezésére. A pályázati kiírást már átvehetik az érdekeltek az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban, s a kész terveket legkésőbb jövő év március 9-ig kell elküldeni a Vas Megyei Tanácshoz. A Szolnoki Nyomda Vállalat karcagi üzemében különböző ügyviteli nyomtatványokat, időszaki kiadványokat is készíte nek. Jelenleg a törökszentmiklósi Állami Gazdaság részére exportcímkéket vágnak méretre. (Fotó: T. Z.) Falugyűlések megyeszerte Iskolabővítés és a külterületek fejlesztése Fekete Géza, a cibakház! nagyközségi tanács elnöke már fél órával a falugyűlés kezdete előtt a helyszínre érkezett. A művelődési házban a rendezőkön kívül egy-két koránjövő érdeklődő foglal helyet, az értekezletek „törvénye” szerint, az utolsó sorokban. — Lesznek többen is — mondja az elnök tapasztalataira hivatkozva. — Az utolsó tíz percben többen jönnek, mint a megelőző fél órában. Igaza lett. A falugyűlés kezdetére, ha nem is zsúfolásig, de megtelik a terem: százhetvenen vesznek részt a falugyűlésen, hogy meghallgassák a tanács 1986-ban végzett munkájáról és a jövő évi céljairól szóló tájékoztatást, s hogy megvitassák a tanácstagi beszámolók tapasztalatait, és tájékozódjanak, véleményt mondjanak a nagyközség összevont rendezési tervének hosszú távú elképzeléseiről. A tanácselnök számolt be elsőként arról: mi változott a megelőző falugyűlés óta. Iskolabővítés és közterületfejlesztés. A tanács megbízásából elkészült az a terv, amely a meglévő iskolát, az oktatás feltételeit a szükségletek szintjére kívánja emelni. Négy tanterem és egy tornaterem szerepel a bővítésben. amely mintegy 20 millió forintos költségre rúg majd. Várhatóan sikerül megállapodniuk, s az építkezés, amelyhez a tehót is felhasználják, hamarosan beindul. — Hétszázezer forintot fordítottunk a kiépített utak, járdák javítására — hangzik ezután, majd folytatódik a felsorolás: egy kilométer új betonjárda készült el; a vízhálózat 700 méteres szaA téli este gyorsan szállt le, öt órakor már csak az utcai lámpák világítanak Fegyverneken a művelődési ház felé sietőknek. Sokan jönnek a falugyűlésre. Amikor a Himnusz fölhangzik, már minden széknek van gazdája s a nagyterem két nyitott ajtajában is álldo- gállnak többen. Baunok Béla tanácselnök elégedettnek látszik. A hangulat ugyan ünnepélyes, de a nagyközségi népfront bizottság elnöke máris az első napirend előadóját szólítja. Többen ismerik, hiszen az utóbbi időben többször szóba került a neve, meg azután meg is fordult néhányszor Fegyverneken. Pélyi Ferenc építészmérnök volt a vezetője a nagyközség összevont rendezési tervét készítő csapatnak. Igaz, a teremben ülők közül sokan tanulmányozhatták részletesebben is ezt a tervet, hiszen nem egy fórumon volt korábban mód hozzászólni, javaslatot tenni, azokat a tervezők be is építették a végleges rajzokba. Villan a vetítő lámpája és a falra szegezett fehér; vásznon föltűnik a település rajza. Pélyi Ferenc magyaráz. Nem titkolja véleményét, hogy Szapárfalu településrész ügyében korábban helytelen döntés született. Vagy két évtizeden át megtiltották ott az építkezést, ami hiba volt. Helyeslő moraj kel a teremben annak nyomán, hogy ezt a tilalmat végre föloldották. Néhány arcon értetlenség mutatkozik, amikor az építész a Régimalom környékének beépítéséről beszél: — Itt új, zöldövezeti közintézmény — központ kialakítása lenne célszerű, ide terveztük az juj művelődési házat is. Szól a jövendő vízmű helyéről és arról, hogy a környék potenciális földgáz lelőhely, fúrási engedélyeket adtak ki, ami bizonyos védő- távolságok betartását teszi szükségessé. Néhány hobbikasszal bővült. Javult a közvilágítás is, a 442-es út mentén 400 méteres vonalon helyeztek el lámpákat. Az időskorúak ellátását is igyekeztek javítani, sikerült előteremteni egy új főállású gondozói állás pénzügyi fedezetét. Az orvosi rendelés pedig 18 óráig, tehát munkaidő után is igénybe vehető. A kereskedelmi ellátásban az újszőlői vegyesbolt átadása hozott kedvező változást. A falugyűlés résztvevőinek nem új persze a fölsorolás, hiszen a választókörzeti beszámolókon minderről már szó volt. A tanácselnök tájékoztatása szerint ezeken a lakosság 19 százaléka vett részt, ahol csaknem kétszázan hangoztatták véleményüket. A közérdekű javaslatok az út, a járda és a köz- világítás bővítését szorgalmazzák. — Megkezdjük az iskola- bővítést — tér át a jövő évi tervekre az elnök-, három szolgálati lakást építünk, és folytatjuk az útépítést is. A Báthory út után a Rákóczi út következik, hogy a körforgalmat biztosítani tudjuk. Szervezettebbé szeretnénk tenni a szemétszállítást is — mondja, s a lakosság közreműködő tenniakarásának reményével fejezi be tájékoztatóját, aminek minden alapja megvan, hiszen idén is 5,5 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a helybeliek a község fejlesztéséhez. Ezt követően Ráczkevei Lajosné, a végrehajtó bizottság titkára ismertette a nagyközség rendezési tervét, majd a hozzászólások — melyek megerősítették a tanácstagi beszámolókon elhangzottakat — összegzését követően befejeződött az idei falugyűlés. kert is épület nélkül marad emiatt bizonyára. Amint a villany újra kl- gyúl, már emelkedik is az első kéz a magasba, azután a második, harmadik. — Nem lesz ott nagyon eldugva a művelődési házunk? Mikorra épül meg a vízmű? És mindenkinek ad innivalót? Tizenöt éve még szó esett a szennyvíz elvezetéséről is, most ez nem szerepel a tervben? A rendezési terv természetesen mindenre igyekezett megoldást találni, a tervező most sorolja is a válaszokat. A falugyűlés elfogadja az összevont rendezési tervet, amelyik erre a másfél évtizedre a nagyközség fejlesztési lehetőségeit, terjeszkedését papírra fektette. Baunok Béla tanácselnök kér szót. Hamarosan kiderül, hogy nehéz esztendőt zár Fegyvernek tanácsa az idén, hiszen a költségvetésben több a kiadás, mint a bevétel. Emiatt hitelek fölvételére, fejlesztések visszaszorítására kényszerültek, ám ennek ellenére sok mindennel gyarapodott a település. Fölújították a központi óvodát, elkészült a központi fűtése. A Felszabadulás út egy részén helyreállították a belvízelvezető rendszert, bővítették az orvosi rendelőt. Eljutott az Angolkert utcába is a vezetékes ivóvíz, gázfűtést kapott a gyógyszertár, csakúgy, mint nyolcvan újabb lakás. A tanácsi forintok mellé tízmilliós társadalmi munkát „tett” oda Fegyvernek lakossága. Nem lesz kevesebb a teendő jövőre sem, bár még minden pontosan nem tudható. Űjabb ivóvízkutat kellene fúrni, két tanterem épülné a sárga iskolához, a Felszabadulás úti akna mater pedig tornateremre vár, s megkezdődött az ABC építése, amihez a tanács is adna pénzt. Az elhangzottakkal ugyancsak egyetértettek, mert alig akadt hozzászóló. Egy azonban figyelemre méltóbb volt a többinél. A férfi az utolsó sorból kért szót: — Ha az ország összefoghat a Nemzeti Színház fölépítésére, akkor a fegyver- nekiek miért ne foghatnának össze a falu gyarapítására? Erre sokan bólintanak. S amikor a népfront elnök Baunok Béla beszámolójának elfogadását kérte, egyszerre mondták ki rá az igent. Legfontosabb az ivóvlzhelyzet javítása Fagyos kezdet, forró befejezés, aktív résztvevők. Egyetlen mondattal így lehetne összegezni a kengyeli felugyűlés lényegét, amely hétfőn este majdnem két teljes órán át tartott a helybéli művelődési ház nagytermében. A mostani összejövetel kivételével régen fűthet- ték az ártatlan helyiséget, így kezdetben a 214 megjelent egészséges pincehidegben, nyakig gombolt felöltőben kucorgott a széken, és hallgatta Kesztyűs Lajos tanácselnök beszámolóját. Az előadó mondókáját azzal kezdte, hogy felelevenítette az előző falugyűlés tizenkilenc felszólalójának a kérdéseit. Az akkori hozzászólók zöme három témával: a köz- biztonsággal, a közvilágítással és az ivóvízellátással foglalkozott. Ami a közbiztonságot illeti, itt látványos eredményről nem adhattak számot, mivel a település körzeti megbízottja változatlanul nem Kengyelen, hanem egy másik faluban él. Talán jövőre, részben tanácsi, részben egyéb támogatással sikerül felépíteni egy szolgálati lakást, így Áttelepülhet. A köz- világítás területén valamit javult a helyzet, mivel a községi rendszert azóta alkonykapcsolókkal látták el. Legtöbb felszólaló az ivóvízhelyzettel foglalkozott, amelyben szerencsére történt előrelépés. Pár bete megalakult a vízműtársulat: igaz, pillanatnyilag ettől még egyetlen csapból sem folyik vastagabban a nedű, ugyanakkor már elkezdődtek a vízműrendszer tervezési, sőt bővítési munkái. Ha minden az elképzelések szerint alakul, 1989 végétől hosszabb távra megoldódik Kengyel vízellátása. Ez a cél lakossági terhet is jelent, még portánként,' lakásonként, 25 ezer forintot, amelyet tíz év alatt kell kifizetniük az itt élőknek. Szó esett még a településfejlesztési hozzájárulásról is, ezt az összeget járdaépítésre fordítják. A beszámoló néhány megvalósult gyarapodást, illetve jövőbeli elképzelést is érintett: így megoldódott a gázkészülékek garanciális és készpénzes javítása, tervezik egy tornaterem, továbbá egy orvosi lakás építését. Elkezdődött a bagimajori szélmalom felújítása is, amelynek munkálatait jövőre folytatják. A hozzászólások előtti „szokásos” csendet Szőllősi Lajos nyugdíjas törte meg, majd kívüle még tizenkettőn mondtak véleményt. Szó esett a szemétszállításról, a község tisztaságáról, a lassan életveszélyessé váló csordakútról, a vízműtársulati költség éves és havi összegéről, a húsellátásról, a gázellátás akadozásáról, az utak, a belterületi közlekedés helyzetéről, arról, hogy többen nem tudják, a körzeti megbízott mikor tartja fogadóóráit. Némi vita is kibontakozott arról, hogy a gyerekekkel vagy a felnőttekkel akad több baj. Nagy taps közepette az egyik pedagógus úgy válaszolt: a gyerekek rendszerint azt csinálják, amit a felnőttektől látnak, tanulnak. A válaszokat — és azt, hogy minden felvetésre lehetetlen azonnal érdemben felelni, így a kérdező írásban kap választ mondandójára — mindenki elfogadta. Sz. Gy. — H. Z. — D. Sz. M. Rendben a rendezési terv
