Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-31 / 307. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. DEGEMBER 31. Újévi elöüzenet Régi hagyomány, hogy ál­lam- és kormányfők az év elején üzenetet intéznek or­száguk népéhez, a világhoz. A pápák tették ezt egykor hagyománnyá urbi et orbi, azaz a városnak (Rómának) és a világnak címezve mon­dandójukat. Az ilyen üzene­tek többnyire az év első nap­jaiban töltik meg a világ­sajtót, most azonban egy szokatlan nyilatkozat meg­előzte e szokott dömpinget. A hatok tették közzé újévi nyilatkozatukat, amelyben a szovjet—amerikai fegyver­zetkorlátozási tárgyalások mielőbbi újrafelvételét, az űrfegyverkezési kutatások és az atomkísérletek beszünte­tését sürgették. Kik is ezek a hatok? 1984-ben vállal­koztak Svédország, Görögor­szág, Tanzánia, India, Ar­gentina és Mexikó vezetői ar­ra, hogy országaik és közvet­ve nagyobb államcsoportok, általában a kis- és közepes országok nevében fordulja­nak a vezető nagyhatalmak­hoz és a világközvélemény­hez. A hatok nem csupán ar­ra szövetkeztek, hogy véle­ményt nyilvánítsanak a vi- • lág biztonságát, a fejlődést illető kérdésekben, de ké­szek rá, hogy akár tevőlege­sen is résztvegyenek a le­szerelés előmozdításában az atomkísérletek tilalmának ellenőrzésével. A mostani nyilatkozat sür­geti az űrfegyverkezéssel kapcsolatos szovjet—ame­rikai megállapodás létrejöt­tét, emlékeztetve arra: az SDI-hoz való amerikai ra­gaszkodás akadályozta meg, hogy Reykjavíkban nagysza­bású leszerelési döntéseket hozzanak tető alá. A hatok szorgalmazzák az atomfegyverkísérletek elle­nőrizhető betiltását is. Em­lékezetesen, hogy a Szovjet­unió 1985 augusztusa óta ön­kéntes moratóriumot mon­dott ki ezekre a kísérletekre, s lehetővé tette amerikai ku­tatóknak a helyszíni ellenőr­zést is. Most — miután Washington makacsul elzár­kózik a csatlakozástól — Moszkvában bejelentették, hogy 1987 első amerikai kí­sérleti robbantása után nem érzik többé magukra kötele­zőnek a moratóriumot. Érez­ték, hogy kényszerű, a biz­tonság miatt szükséges dön­tés ez, de az út továbbra is nyitva áll az atomrobbantá­sok teljes betiltása előtt. A hatok és a szocialista nagyhatalom álláspontja kö­zel áll egymáshoz. Moszk­vában nagy figyelemmel kí­sérik e csoportosulás meg­nyilatkozásait, s bizonyosnak mondható, hogy a mostani üzenetre is kedvező választ kapnak a Kremlből. Ám az üzenetben kifejezett célok valóraválásához hasonló szándék szükségeltetik a Fehér Házban is. Miklós Gábor Iráni—amerikai tárgyalások Haladás a bankbetétek felszabadításában Haladást értek el iráni for­rások szerint a Hágában hosszabb ideje tartó iráni— amerikai pénzügyi tárgyalá­sokon, amelyeken az Egye­sült Államokban zárolt iráni bankbetétek felszabadításá­ról alkudoznak iráni és ame­rikai illetékes tisztviselők. Már a tárgyalások harma­dik fordulóját tartják egy 507,7 millió dolláros iráni be­tét visszatérítéséről. Az AP amerikai hírügynökség sze­rint a pénz visszaszolgálta­tása összefügg esetleges irá­ni közvetítéssel, amelyet a Libanonban fogva tartott amerikai túszok érdekében végezne. Szovjet lapvélemények 0 nukleáris fegyverek szakaszos felszámolása A nukleáris fegyverek sza­kaszos, a 2000. év végéig végrehajtandó felszámolásá­nak január 15-én meghirde­tett programját, Mihail Gor­bacsov főtitkár és Ronald Reagan elnök reykjavíki ta­lálkozóját és a szovjet veze­tő indiai látogatása során megfogalmazott delhi nyilat­kozatot nevezi az év legfon­tosabb külpolitikai esemé­nyeinek a szovjet sajtó. Két vezető lap, a Pravda és a Szovjetszkaja Rosszíja teg­nap vezércikkben értékeli a befejező évet, amelyet az ENSZ nemzetközi békeévvé nyilvánított. A Pravda rámutat, hogy a Mihail Gorbacsov által ja­nuár 15-én előterjesztett nukleáris leszerelési prog­ram több átfogó külpolitikai kezdeményezést tartalmazott, korszakos jelentőségű doku­mentummá vált abbán a harcban, amelyet a szovjet párt és állam vív a tartós és egyetemes békéért. A január 15-ei nyilatkozat minőségi­leg új, gyakorlati síkra te­relte a nukleáris leszerelé­sért folytatott küzdelmet. Az abban megfogalmazott elvek vezették a szovjet felet a reykjavíki találkozón is — emlékeztet a Szovjetszka­ja Rosszija. A Nyugat most Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan ezévben nem intéztek egymás népéhez te­levíziós üdvözletét — jelen­tette ki tegnap évzáró nem­zetközi sajtóértekezletén Sennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője. Mint közölte, az Egyesült Államok — moszkvai nagy­követe útján — javasolta, hogy az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök a ta­valyihoz hasonlóan ezúttal is váltson újévi beszédet. Az ilyen üdvözletek azonban tükrözik az aktuális helyze­tet — ám a tény, hogy az amerikai kormányzat vissza­lépett a Reykjavíkban elért eredményektől, megszegi a A szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalá­sok mielőbbi felújítását, az űrfegyverkezési kutatások és az atomkísérletek beszünte­tését sürgette hétfőn közzé­tett újévi nyilatkozatában a Hatok csoportja. A nyilatkozatot Andreasz Papandreu görög miniszter- elnök hivatala Athénban hozta nyilvánosságra, az Ar­gentínát, Görögországot, In­diát, Mexikót, Svédországot és Tanzániát tömörítő cso­port nevében. A Hatok „indokolatlan­nak” nevezték az atomkísér­leteket, s felszólították az Egyesült Államokat: vizsgál­ja felül a nukleáris kísérle­azt állítja, hogy a Kreml egyes kérdésekben engedé­kenynek, másokban „ke­ménynek” mutatkozott. A lap felhívja a figyelmet, hogy a reykjavíki engedményekre a Szovjetunió nagyon is ha­tározott célok érdekében volt kész. A „hadászati vé­delmi kezdeményezés” és a nukleáris robbantások betil­tása kérdésében sem öncélú­an foglal el határozott ál­láspontot. A Szovjetunió ha­tározottan elítéli a moratóri­um idején végzett 24 ameri­kai robbantást és újabb nuk­leáris töltet felrobbantása esetén kénytelen lesz visz- szatérni a kísérleti telepek­re. A Pravda arra hívja fel a figyelmet, hogy gyakorlati­lag minden szovjet kezdemé­nyezés államférfiak, társa­dalmi, politikai körök kö­zötti tárgyalások vagy pár­beszéd tárgyává vált. Stock­holmban sikerült előrelép­ni az államok közötti biza­lom erősítésében, az erő al­kalmazásának és az erővel való fenyegetésnek a kikü­szöbölésében. A bizalom erő­sítésében fontos szerepe volt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Bécsben megtar­tott konferenciájának és a bécsi utótalálkozónak. BALT—II szerződés előírá­sait, nem csatlakozik a nuk­leáris robbantások szovjet moratóriumához, sajnálatos módon nem ad alapot derű­látó hangvételre. „Ügy véljük, jó dolog te­levíziós üzeneteket váltani. Eltérően az amerikai fél elé­gedett nyilatkozataitól, köz­tük az olyantól is, amely sze­rint 1986-ban sok kérdést il­letően közeledtünk egymás­hoz, semmi okot nem látunk derűlátó hangnemre, amely pedig természetes az ilyen televíziós üzenetcsere során. Azt mondjuk: tegyünk új£á erőfeszítéseket a helyzet ja­vítására, hogy alapunk le­gyen az optimizmusra” — hangoztatta a szóvivő. tekkel kapcsolatos politiká­ját. A hat ország sajnálkozá­sát fejezte ki, hogy a Szov­jetunió az 1987-ben végre­hajtandó első amerikai atom- kísérlet után felfüggeszteni szándékozik egyoldalúan meghirdetett moratóriumát. A leszerelés előmozdításá­ra 1984-ben létrejött Hatok csoportja nyilatkozatában vé­gül reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió az új évben olyan tárgyalásokat folytat, amelyek fegyverzetkorláto­zási megállapodásokhoz, az atomkísérletek ellenőrizhető betiltásához, s nukleáris fegyvertáraik lényeges csök­kentéséhez vezetnek. Üdvözlő távirat Kubába Január elseje, a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke üdvözletei küldtek Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának, a Kubai Köztársa­ság Államtanácsa és Minisz­tertanácsa elnökének. Üd­vözlő táviratukban kifejez­ték jókívánságaikat a kubai népnek és személy szerint Fidel Castrónak, nagyra ér­tékelve azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a kubai nép pártja vezetésével elért. A magyar vezetők üdvözöl­ték Fidel Castrót a Kubai Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökévé történt újraválasztása alkal­mából is. Mitterrand üzenete Habrénak Párizs nem ismeri el Csád kettéosztását Francois Mitterrand fran­cia elnök a múlt héten üze­netet küldött fiával Hisszén Habré csádi elnöknek — szi­várgott ki kedden a francia elnöki palotából. Mitterrand az üzenetben kifejtette Habrénak, hogy Franciaország nem ismeri el soha Csád kettéosztását, de nem veti be fegyveres erőit a 16. szélességi körtől észak­ra az ottani országrésznek a n’djamenai kormány ellenőr­zése alá helyezése érdeké­ben. A francia kormány az eddigi politikát folytatja, vagyis hozzájárul a csádi hadsereg fegyverzéséhez, és segít neki megvédelmezni állásait a 16. szélességi kör­től délre. Adott esetben kész részt venni ennek a déli or­szágrésznek a védelmében. Libanon Folytatódtak a harcok a menekült­táborok környékén Libanonban tegnap folyta­tódtak a harcok a palesztin menekülttáborok környékén, jóllehet a síita milicistak vezére hétfőtől kezdődően új­évi tűzszünetet rendelt el fegyvereseinek. Az összecsa­pásokban az ellenfelek tüzér­séget, rakétákat és harcko­csikat is bevetettek. Mindkét fél azt közölte, hogy a leg­utóbbi harcokban legkeve­sebb hárman meghaltak, köztük egy hatéves fiú, vala­mint huszonnégyen megsebe­sültek. Van olyan hír is, amely szerint egy aknalöve­dék megölt hét gyermeket, akik játszani indultak az egyik táborban. Szovjet—amerikai kapcsolat Elmarad a televíziós üdvözlet II Hatok leszerelési felhívása BAGDAD Az iraki légierő gépei idén összesen 31 154 bevetésben támadtak iráni katonai és gazdasági célpontokat — köz­li az A1 Thaurah című bag­dadi lap kedden. Az újság év végi összegző hadijelen­tése szerint irakf harci gé­pek 124 tengeri célpontra — ez a kifejezés az iraki szó- használatban tartályhajót vagy kereskedelmi hajót je­löl — mértek csapást. PEKING A Magyar Tudományos Akadémia megbízása alapján Iván László, a Magyar Nép­köztársaság pekingi nagykö­vete kedden átnyújtotta az akadémia tiszteleti taggá nyilvánító okmányait Vang Jing-laj professzornak, a sanghaji biológiai intézet igazgatójának. LONDON Hétfőn 92 éves korában, rövid betegség után elhunyt Harold Macmillan, egykori brit miniszterelnök. A neves konzervatív politikus 1957 és 1963 között viselte a sziget- ország kormányfői tisztét. MANILA Manilában tegnap meg­kezdte munkáját a Fülöp- szigeteki Kommunista Párt IX. kongresszusa. A tanács­kozáson a küldöttek áttekin­tik a legutóbbi kongresszus megtartása,. 1980 óta történt eseményekéi és részletesen elemzik a legutóbbi tíz hó­napban a szigetországban be­következett változásokat. A megyei párt-vb napirendjén D kistelepülések helyzete A megyében lévő 65 köz­ség közül 18 tekinthető az 1500 lélekszám alatti né­pesség alapján kistelepülés­nek. E települések összefüg­gő térséget alkotnak Mező­túr és Torökszentmiklós kö­zött , halmazszerűen helyez­kednek el Tiszafüred térsé­gében és a Tiszazugban, szi­getszerűen Szolnok 'körzeté­ben és a Jászságban — álla­pította meg a megyei párt­végrehajtóbizottság tegnapi ülésére beterjesztett jelentés, amely a kistelepülések hely­zetéről, továbbá népesség-' megtartó képességük erősí­téséről fogalmazott meg feladatokat. A kis falvak nagy része a megye hátrányos helyzetű térségeibe tartozik infra- struktúrális fejletlensége, gyenge gazdasági bázisa, kedvezőtlen korösszetéte­le, demográfiai, térgazdasá­gi szerepe és kapcsolatai Tniatt. A települések fejlő­dését elő kívánta segíteni a megyei tanács azáltal is, hogy a normatív elosztási rendszer (fejkvóta) kereté­ben a leginkább érintett te­lepüléseket — Tiszagyenda, Nagyiván, Tiszaigar, Tisza- sas, Tiszaug, Nagyrév, Tisza- inoka — preferenciában ré­szesítette. E települések de­mográfiai folyamatai kedve­zőtlenek, 1986. elején 17 300 fő élt ezeken a települése­ken, a megye lakónépességé­nek négy százaléka, öt év alatt népességük 9,9 száza­lékkal csökkent, a fogyás mértéke több mint négysze­rese a megyei átlagnak. A kis falvak népességének gazdasági aktivitása Tomaj- monostora és Tiszaug kivéte­lével összességében eléri a megye községeinek színvona­lát. A helyi foglalkoztatást alapvetően a mezőgazdasági üzemek biztosítják. A dol­gozók közel 40 százaléka a környező foglalkoztatási központokba ingázik. A me­gye aktív keresőinek 26 szá­zaléka dolgozik a mezőgaz­daságban, a kisközségekben ez mintegy 58 százalék. A kistelepüléseken élők jövedelmi viszonyaiban, élet- körülményeiben meghatá­rozó az adott mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodási szín­vonala, tőkeereje. E települé­sek életében a közlekedés és hírközlés színvonala megha­tározó jelentőségű. A telefon­ellátás fejletlen, bár segély­kérő telefon mindenhol megtalálható, működése azonban nem probléma nél­küli. Az utóbbi években javul­tak a vásárlási körülmények ezeken a kis helyeken is, amiben meghatározó szere­pe volt a kisboltok három­éves korszerűsítési prog­ramjának, amelyet a megyei tanács tízmillió forinttal tá­mogatott. A kistelepülések népesség- megtartó erejének növelése érdekében az előterjesztés többek között feladatul tűzte ki a lakosság helyben, illetve a közeli településeken törté­nő foglalkoztatásának javítá­sát. Megkülönböztetett mó­don szükséges gondoskodni a lakosság alapvető ellátásá­val kapcsolatos feltételek biztosításáról. A tanácsi sza­bályozás eszközrendszeré­nek működtetése biztonságo­san segítse e feladat tervsze­rű megvalósítását, különösen a kereskedelem, szolgáltatás, közlekedés, vízellátás, az egészségügy és az oktatás te­rületén. Elérendő célként tűzték ki, hogy a kistelepülések belső önfejlődésének elősegítése érdekében a településfejlesz­tés demokratikus fórumai, tanácsi, társadalmi, érdek- képviseleti és gazdálkodó szervezetei az eddigieknél hatékonyabban működjenek. Új jogszabályok 1987-ben Az állampolgárok széles körét érintik Az Elnöki Tanács keddi ülésén alkotott új jogszabá­lyok rendelkezései az állam­polgárok széles körét érin­tik, és 1987. elejétől — a Magyar Közlönyben való ki­hirdetés napjától — lépnek hatályba. A jogalkalmazó szervek tevékenységének továbbfej­lesztése, valamint a törvé­nyesség és a jogpolitikai kö­vetelmények erősítése végett az Elnöki Tanács új határo­zatot hozott — 1973. évi, ha­sonló tárgyú rendelkezéseit korszerűsítve — a jogalkal­mazás elveiről. A február 1. napjától hatályba lépő ren­delkezések előírják: a jogal­kalmazók működésük, eljá­rásuk során ismerjék meg azokat a tényeket, társadal­mi-gazdasági összefüggése­ket és életviszonyokat, ame­lyekkel kapcsolatban a meg­felelő jogszabályt alkalmaz­niuk kell. A jogalkalmazók feladatá­vá teszik az új rendelkezé­sek, hogy kísérjék figyelem­mel a jogszabályok alkalma­zásának társadalmi hatását. Törekedjenek a jogsértések és jogviták okainak feltárá­sára, megszüntetésére és újabb jogsértések megelőzé­sére. Ha valamely jogsza­bály érvényesülésében hiá­nyosságot, következetlensé­get észlelnek, jelezzék ezt az intézkedésre hivatott szer­veknek. Kezdeményezzék az elavult vagy a gyakorlatban be nem vált jogszabályok fe­lülvizsgálatát. A bírósági végrehajtásról szóló — 1979-ben alkotott — törvényerejű rendeletet az Elnöki Tanács azért is mó­dosította, mert az utóbbi két esztendőben jogrendszerünk több területen továbbféjlő- dött. Az új rendelkezések szerint: ha egy gazdasági társaság pereskedik, nem szükséges minden egyes tag­jának perben állnia. A gaz­dasági társaság közös neve alatt közös képviselő is el­járhat. Ugyanakkor a társa­ság kötelezettségeiért a tár­saság tagjai nemcsak a kö­zös vagyonnal, hanem a tel­jes magánvagyonukkal is fe­lelnek. A módosítás egyik intézkedése a tartásdíj fize­tését is érinti. Eddig, ha a bíróság tartásdíjat ítélt meg, egyidejűleg minden esetben azonnal köteles volt felhívni az adós munkáltatóját arra, hogy a tartásdíjat vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. A gyakorlatban bebizonyoso­dott, hogy ilyen szabály fe­lesleges és méltánytalan, ha a kötelezett önként hajlandó rendszeresen megfizetni a tartásdíjat, és ebben az ígé­retben maga a jogosult is megbízik. A gazdasági társulásokra vonatkozó törvényerejű ren­delet továbbfejlesztése so­rán ugyanis belföldön is szükségessé vált a részvény- társasági és a korlátolt fe­lelősségű társasági forma szélesebb körű felhasználá­sa, hogy a gazdálkodás szer­vezeti rendje képes legyen mind rugalmasabban alkal­mazkodni a gazdaság és a pi­ac szerteágazó, gyorsan vál­tozó követelményeihez, elő­segítve ezzel a hatékony és jövedelmező társadalmi tő­keáramlást. Az iúj rendelke­zések lényege az, hogy lehe­tőséget teremtenek: belföldi jogi személyek — külön en­gedély nélkül — létrehozza­nak részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társa­ságot. Ez utóbbiak törvé­nyességi jellegű felügyele­tét a továbbiakban is a cég­bíróságok látják el.

Next

/
Thumbnails
Contents