Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
1966. DEGEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közvetlenebb kapcsolat a termelőkkel Megnyitották a Külkereskedelmi Bank Képünkön az üj bankfiók megnyitása, és T. K. L.) Tegnap délelőtt Szolnokon az Árkád üzletsoron megnyitotta második vidéki fiókját a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. A nyitó ünnepségen, amelyen részt vett Simon József, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának titkára, Dermcsák Sándor, az MKB vezér- igazgatója mondott beszédet. Azt hangsúlyozta, hogy vidéki fiókokat nyitva a Magyar Külkereskedelmi Bank is mind közelebb kíván kerülni partnereihez. Szakembereik pénzügyi és külkereskedelmi ismeretei ugyanis csak így adhatók át közvetlenül a partnereknek. Évtizedek tapasztalatai bizonyítják, hogy hiába épített ki minden, a külkereskedelemben érdekelt gazdálkodó egység az exporthoz, az importhoz kapcsolódó ügyek intézésére hivatott szervezetet Budapesten, a külkereskedelem pénzügyi műveleteit csak a fővárosból bonyolítani nem elegendő. A bank távol levőnek érezte magát a hagyományosan külföldön eladó, vásárló vállalatoktól is, még gyengébb volt a kapcsolata azokkal a termelőkkel, akik ma még csak törekednek a világpiacra. Vidéki fiókokat nyitva, közvetlenebb kapcsolatokat kiépítve épp a külpiaci ismereteinek hatékonyabb hasznosítására törekszik az MKB. Amikor második vidéki fiókjuk (az első december 22-dike óta Győrben dolgozik) megnyitásáról döntöttek, nem véletlenül esett a választás Szolnokra — mondta Demcsák Sándor. A megyeszékhely térsége az ország egyik dinamikusan fejlődő területe, változatos ipa ■ ra. mezőgazdasága van, amelyik megalapozottabb külkereskedelmi információk birtokában jobban érvényesülhetne a határokon túl is. Az MKB vezérigazgatójáaz iroda homlokzata. (Fotó: nak gondolatát folytatva kért szót a megnyitó ünnepségen Simon József. A megye vezetése azért támogatta, szorgalmazta a bankfiók megnyitását — mondotta •—, mert Szolnok megye gazdasága a fejlettsége alapján az elvár- hatónál kevésbé intenzíven kapcsolódott be a nemzetközi kereskedelembe. A külpiacokon jártas bank január 5-től dolgozni kezdő fiókjának Szolnokra települése éppen az alapos külkereskedelmi információkhoz való közelebb kerülést jelenti a vállalatoknak és szövetkezeteknek. V. Sz. J. Húsipari újdonság Építőipari mérleg Turistakolbász Előtérben a kisszervezetek baromfiból Idén, az előző évihez képest 500 tonnával, mintegy harmadával növelte a ba- romfitöltelék-áruk forgalmát a Budapesti Baromfi Nagykereskedelmi Vállalát. Az elsősorban a főváros és környéke ellátásában érdekelt vállalat egy év alatt csaknem 22 ezer tonna baromfihúst forgalmazott, aminek mintegy 44—45 százaléka a friss, előhűtött bontott csirke, illetve csirkemell és comb volt. Űj termékük, a baromfikolbász az új év első negyedében kerül a boltokba. sxolnokl fiókját Az idei munkát összegező előzetes mérleg szerint az építőipar ebben az évben a stabilizálódás jeleit mutatja: termelése évek óta először nem csökkent, hanem kis mértékben meghaladta az előző évit, s tovább javult a termelékenység és valamelyest az építkezések minősége is. A termelésben mind erőteljesebben vesznek részt a kisszervezetek, amelyekből az idén 150 alakult. Ezekkel együtt már több mint 700 ilyen vállalkozás végez fő- tevékenységként építőipari munkát, kétszer annyi, mint 1980-ban. Ezzel erősödött a verseny az építési piacon, s a kivitelezők rugalmasabban alkalmazkodnak az igényekhez. A versenytárgyalások alapján megkötött szerződések aránya a teljes szerződésállományon belül a múlt évi 12-ről 20 százalékra emelkedett. Ennek további kibontakoztatását teszi lehetővé az a központi intézkedés, amely a versenytárgyalások rendjének módosításával szigorította a verseny tisztaságának követelményeit, hogy visszaszorítsa a versenytársak érdekeit sértő visszaéléseket. ötféle méretben Gazdaságos fűtőtestek A tatabányai Delta Ipari Szövetkezet 800 és 10 000 watt közötti teljesítményű — ötféle méretű — infravörös fűtőtesteket gyárt. A gázüzemi készülékek a hagyományos fűtőtestekhez képest 30—60 százalékkal gazdaságosabban használhatók baromfinevelők, üzemcsarnokok, irodák fűtésére. A szövetkezet hamarosan 300 fűtőtestet szállít Algériába. Termelési tapasztalatok, feladatok Tanácskozás két bányavállalatnál Két bányavállalatnál és a Gagarin Hőerőműnél összegezték tegnap az idei termelési tapasztalatokat, eredményeket, s vették számba a jövő évi feladatokat. Az Oroszlányi Szénbányák párt-, szakszervezeti és KISZ-bizottságának együttes ülésén Varga Albert vezér- igazgató elmondta, hogy a vállalat dolgozói eredményes évet zárnak, annak ellenére, hogy számos akadály — létszámhiány, geológiai problémák sora — nehezítette az egyenletes termelést. 3,1 millió tonna szén termelését előirányzó tervüket már teljesítették, s ezen felül december végéig még 30 000 tonnát hoznak felszínre. Az esztendő legjelentősebb intézkedéseként könyvelhették el az új, folyamatos munkarend bevezetését, amelynek hatására csökkent a munkaidő-veszteség és javult a nagy értékű bányagépek kihasználása. Felülvizsgálták i vállalat belső érdekeltségi rendszerét, és a magisabD teljesítményekre jobban ösztönző módszereket v ;zettek be. Üj beruházásokra 610 millió forintot költött a vállalat. A vezérigazgató bejelentette, hogy 1987. évi tervük hárommillió tonna szén kitermelését írja elő; ebből egymillió tonnányi a lakosság ellátására alkalmas minőségi tüzelőanyag, a többi az úgynevezett energetikai szén, amit elsősorban a hőerőművek használnak fel. A jövő évi folyamatos termelésre gondosan felkészültek: a tervezett 24 000 méter helyett 25 300 méter föld alatti vágatot építettek az új munkahelyek feltárására, előkészítésére. A Tlaxaf öld vári Lenin Tsz-ben Új sertésvágóhíd A Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet VII. ötéves terve előirányzott célkitűzéseinek fontos részét képezi, hogy az adott lehetőségek jobb kihasználásával fejlesszék a termék feldolgozását. Ennek jegyében épült mintegy 7 millió forintos beruházás keretében új sertésvágóhíd, amelyben december elején kezdték meg a munkát. Az üzemben a tervek szerint évente tízezer hízósertést és 2500 úgynevezett technológia selejt sertést vágnak le: ez idő tájt napi 25—30 sertést vágnak. A vágóhídról hasított áru, félsertések kerülnek ki — elsősorban szolnoki és Szolnok környéki üzletekbe. A számítások szerint a beruházás 3—4 év alatt térül meg; ez ad biztatást arra, hogy a következő években a vágóüzemet húsfeldolgozóvá fejlesztik. (Fotó: T. K. L.) Elosztás a munka szerint Nayyon egyszerű volt a tétel, amikor ezt először tanultam, majd tanítottam: „Mindenki képességei szerint dolgozzék, és mindenkinek munkája szerint fizessenek”. A szocializmusban az értékalkotó munka az, amelynek alapján a társadalom tagjait minősíteni kell. Amennyi munkát, értéket adott a társadalomnak valamely formában, -annyit kap vissza más formában — idéztük Marxot. Vagyis mindenki annyit fogyaszthat a közösen létrehozott javakból, amennyi — legalábbis arányaiban — megfelel az általa végzett munka meny- nyiségének és minőségének. A kommunizmusban — olvastuk Lenintől is — a munka már annyira az ember lelki szükséglete lesz, a termelékenység pedig olyan magas lesz, hogy a fogyasztási cikkek nagy bőségben állnak majd rendelkezésre. Itt már a „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint” elv érvényesíthető. Kommunista munkán — a szó szoros és szigorúbb értelmében — a társadalom érdekében kifejtett ingyenes munkát értettük. A kommunista munka önkéntes munka, norma nélküli, díjazási feltétel nélküli munka, az egészséges szervezet fizikai és lelki szükségleteként végzett tevékenység. De ettől ma még távol állunk. Most még van munkadíj, és ennek szigorúan igazodnia kell a végzett munka mennyiségéhez, minőségéhez, a munkás szakképzettségéhez és a munkafeltételekhez. Mert még nincs termékbőség. És nem mindenki szeret dolgozni. Aki szeret, az is többnyire szívesebben dolgozna mást és máshol. Szorosan kapcsoltuk a munka szerinti elosztást az anyagi érdekeltség elvéhez és a termelékenység folyamatos növelésének elvéhez. Állítottuk, hogy a munka szerinti elosztás a termelés fejlődésének, a munka társadalmi termelékenysége emelésének legfontosabb eszköze. Ezzel lehet a legjobban összehozni á társadalmi és az egyéni érdeket. Hogyan fest a gyakorlatban? Most már tudjuk, hogy a bérezést, a bérpolitikát, a keresetszabályozást túl sok követelménnyel, funkcióval terheltük. Az embereket más is ösztönzi, nemcsak a magasabb kereseti lehetőség. A fiatalok már idegenkednek a nehéz, az egészségre ártalmas, a monoton, a többműszakos munkahelyektől, még ha azok esetleg túl is vannak fizetve. Sokat számít a munkahelyi légkör, a lakóhelytől való távolság, a munka szépsége, kellemessége, alkotástartalma. Azt is beláttuk, hogy a munka termelékenysége elsősorban nem attól nő, ha azt jobban megfizejük, hanem attól, ha azt jobban megszervezték. Előbb kell létrehozni a folyamatos munka- és anyagellátást, biztositani az anyagok, gépek, műszerek, szerszámok kifogástalan minőségét, s ezzel párosulhat egy ösztönző bérezés. A hiba ne legyen fogható gépre, szerszámra, anyagra; a teljesitményki- esésért ne legyen okolható a szervezetlenség. A munka szerinti elosztás elvének érvényesülési területe jelentősen kiterjedt, s közben a szocialista szektorban ereje csökkent. Az itt kapott bér, az itt alkalmazott bérrendszer a munkavállalók egyre csökkenő hányada számára biztosítja a családjuk megélhetésének egyedüli alapját. A munkabér jelentősége az elmúlt évtizedben csökkent és továbbra is csökkenőben van. A munka szerinti elosztást az emberek inkább érvényesülni látják a különmunkáknál, mint a főfoglalkozású főmunkaidőben. Sokan már nem is idegeskednek amiatt, hogy főmunkahelyükön másoknál száz forinttal kevesebb béremelést kapnak, hiszent ezt különmunkában egy óra alatt megkeresik. Majd ha sikerül helyreállítani a főmunkaidő becsületét, kiderül, hogy nem a munkást, nem a jelenlétet kell fizetni, hanem a munkát, a tényleges teljesítményt. Nem szabad azért aggódni, hogy egyesek kiemelkedően sokat keresnek, hiszen náluk sem magasabb a művelet vagy termékegységre jutó bérköltség, mint másnál, tehát nincsenek túlfizetve. Inkább azok vannak túlfizetve, akiknél a teljesítményegységre jutó bér magas, még akkor is, ha a borítékban lévő pénzük csak közepes. A munka szerinti elosztás törvényét szolgálja a vállalatvezetés és a szakszervezet, amikor a becsületesen dolgozó többség érdekeit megvédi a folyamatosan érdeksértő — lusta, selej tgyártó, fegyelmezetlen — kisebbséggel szemben; nem hagyja, hogy az alacsony teljesítményű kisebbség kizsákmányolja a magas teljesítményű többséget. A kereseti arányok jelenleg már nem annyira az egyéni teljesítmények, mint inkább a munkás és a munkakörülmények eltéréseit tükrözik. A korábbinál sokkal inkább meg kell fizetni napjainkban a nehéz, egészségre ártalmas munkát, a többműszakos beosztást, egyes munkakörök társadalmi lenézettségét. Sok a bérben az ellensúlyozó, ellentételező elem, a taszító hatásokat ellensúlyozó bérrész. Függ persze a kereset az egyéni mérhető teljesítménytől és óraszámtól is. Befolyásolja a keresetet, hogy milyen az egyén a változó feladatokhoz való alkalmazkodási készsége, fegyelmezettsége, vállalathoz való hűsége, munkában töltött ideje, a szakma keresettsége, az alakalmazott bérforma és keresetszabályozási forma, végül pedig a vállalat olyan közgazdasági körülményei, mint termékeinek árformája, korszerűsége, a szabályozási kiskapuk nyitottsága, kihasználhatósága. Kicsit bonyolultabb lett a munka szerinti elosztás elve, mint megfogalmazása idején. Mi is ludasak vagyunk abban, hogy a köny- nyebb érthetőség, taníthatóság kedvéért — függetlenül az élet mind bonyolultabbá válásától — a klasszikus tételeket-még tovább egyszerűsítettük. Amikor pedig az ideológiai tételt tartalmilag gazdagítani, korszerűsíteni kellett volna, ettől a lépéstől idegenkedtünk, eszméink formálását halogattuk. Most kell ezt a feladatot — amennyire lehetséges, felgyorsítva — teljesítenünk. Dr. Pirityi Ottó Magyar aoálszerkezetből Üzemcsarnokok külföldön A Komplex Külkereskedelmi Vállalat az idén számottevően növelte az építőipari acélszerkezetek kivitelét az Iparilag fejlett országokba. Az acélszerkezeteket elsősorban üzemcsarnokok építésénél, különféle ipari berendezések burkolásánál alkalmazzák. Gyártók a Dunai Vasmű, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat, a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a Fémmunkás és több mezőgépüzem. Az acélszerekezetek exportja 1985-ben kezdődött meg, az idén pedig már több ezer tonnát adtak el belőlük külföldön. Magyar acélszer- kezeteket vásároltak egyebek között NSZK-beli cégek, de eljuttatták a tengerentúlra, Los Angelesbe Is.