Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-30 / 306. szám
xxxvii. évi. 346.i486, dec. so., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt KözpontI Bizottságának 1986. dacomkor 28-/ üléséről \ Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. december 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottságok titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az országos főhatóságok és a központi sajtó vezetői, valamint a napirend előkészítésében közreműködő tudományos és gazdasági szakemberek. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Pál Lénárd elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a műszaki fejlődés gyorsítására és a tudományos kutatás eredményességének fokozására vonatkozó állásfoglalást. A Központi Bizottság, a kutatásban és a műszaki fejlesztésben tevékenykedő szakemberek véleményére támaszkodva, meghatározta a műszaki fejlesztési politika főbb elveit, feladatait és a megvalósításukat szolgáló társadalmi teendőket. 1 A Központi Bizottság • megállapította, hogy hazánkban a felszabadulás óta a műszaki színvonal jelentősen emelkedett. A technológiai fejlődés a főbb nemzetközi tendenciákat követte, számos hazai és nemzetközi tudományos eredmény alkalmazására került sor. Olyan gyártási eljárások honosodtak meg, amelyek hozzájárultak a korszerű műszaki kultúra kibontakozásához és elterjedéséhez. Az utóbbi időszakban azonban fokozódott a gazdaságilag fejlett országoktól való technológiai elmaradás. A műszaki haladást szorgalmazó központi bizottsági határozatok és kormányzati döntések nem valósultak meg kielégítő mértékben. Ebben szerepet játszott, hogy az igénybe vehető források csökkentek, s a gazdaság- irányítás és a gazdálkodó szervezetek még a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem használták fel megfelelően. 4 A XIII. kongresszus határozatai, a VII. ötéves terv előirányzatai a műszaki fejlesztés meggyorsítását igénylik. Ehhez a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása cselekvési programot adott, megvalósítása a kormányzat és a vállalatok együttes feladata. A műszaki fejlesztésben, a technológiai korszerűsítésben, új termelési kultúrák meghonosításában, a magyar népgazdaság nemzetközi versenyképességének javításában növekvő szerepe van a központi irányításnak és tervezésnek. A műszaki fejlesztés színvonalát meghatározza a tudományos kutatás, a tudomány eredményeinek alkalmazása; megvalósításának fő színtere végső fokon a vállalat és a szövetkezet. 3 A hazai műszaki fej- ■ lesztési tevékenység fő irányait és feltételeit a VII. ötéves népgazdasági terv, a központi gazdaságfejlesztési programok, valamint a velük összehangolt országos középtávú kutatás-fejlesztési tervek tartalmazzák. Ezek magukban foglalják: a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást, a megtakarítást elősegítő eljárásoknak, a gépgyártás-technológiának, az elektronizációnak, az információs technológiának, a biotechnológiának a fejlesztését, alkalmazását és elterjesztését, valamint a termelői infrastruktúra műszaki haladás szempontjából fontos területeinek a fejlesztését. Középtávon elsősorban a tartósan hatékony és versenyképes gazdasági szervezetekben, valamint a termelési szerkezet javítását szolgáló súlyponti területeken kell a műszaki fejlesztést meggyorsítani. Az ehhez szükséges forrásokat a vállalatok közötti átcsoportosítással és a technológiák korszerűsítését célzó beruházások arányának növelésével kell előteremteni. A gazdasági szabályozó- rendszer, az ár-, bér- és adórendszer jobban segítse a műszaki fejlesztést. Bővüljön a jól működő vállalatok mozgástere a fejlesztésben. Műszaki megújulásukhoz járuljon hozzá a hosszú távú érdekeltség megteremtése, a hatékonysági követelmények érvényesítése, valamint a vállalatok közötti együttműködés megjavítása, a szerződéses fegyelem betartása és betartatása. Fontos feladat a vállalati belső szervezet korszerűsítése, a műszaki fejlesztés szakemberszükségletének biztosítása, a munka tárgyi feltételeinek javítása. A vállalatoknál a műszaki tervezésben, a termelési folyamatok irányításában bővíteni kell a számítógépes módszerek alkalmazását. A termelésben alapvető követelmény a minőség javítása. Ennek biztosítása érdekében a gyártás minden fázisában növelni kell a minőség műszeres ellenőrzését. . A kutatásra és a mű- szaki fejlesztésre fordítható anyagi eszközök a nemzeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Az alapkutatásokat az anyagi források differenciált fel- használásával, a pályázati és a megbízási rendszer javításával, versenyhelyzet kialakításával kell ösztönözni. Az alkalmazott kutatás feladatainak kitűzésében, az eredmények minősítésében, fel- használásában és finanszírozásában a termelő és a kereskedelmi vállalatok töltsenek be meghatározó szerepet. A vállalati műszaki fejlesztési alap kötelező képzését meg keÜ szüntetni; döntsenek a vállalatok önállóan anyagi erőforrásaiknak műszaki fejlesztésre történő felhasználásáról. Változatlanul szükség van a központi műszaki fejlesztési alapra, amelynek a kormányzati irányítás hatáskörébe tartozó feladatok megoldását kell szolgálnia. A tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására kölcsönös érdekeltségen alapuló, tartós munkamegosztást és együttműködést kell kialakítani a kutatóintézetek, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között. A kutatási, az oktatási és a termelő szervezetek együttműködése segítse elő a tudományos-műszaki eredmények alkalmazásához szükséges idő lerövidítését, a fejlesztési források koncentrált, takarékos felhasználását. — Az ország adottságaiéi. ból következik, hogy a gazdaság a műszaki fejlődés tendenciáit csak a nemzetközi együttműködésre építve tudja követni. Fontos, hogy külföldről vegyük át azt, ami ésszerű feltételek mellett megszerezhető, (gondoskodni kell az átvett eredmények gyors, hatékony alkalmazásáról és továbbfejlesztéséről. A nemzetközi együttműködésben meghatározó a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval folytatott kooperáció, amelynek fő irányait és feladatait a tudományos-műszaki haladás 2000-ig szóló komplex programja tartalmazza. A program végrehajtásában való aktív, érdemi részvételük biztosítása folyamatos kormányzati és vállalati feladat. Fontosnak tekintjük a műszaki haladást elősegítő technológiakereskedelem, valamint az együttműködés és a kapcsolatok más formáinak fenntartását és bővítését a tőkés országokkal. A műszaki haladás O* gyorsításában, a szellemi és anyagi tartalékok mozgósításában alapvető szerepe van az érdekeltségnek, az emberi tényezőnek. A műszaki értelmiség teljesítményekhez igazodó anyagi és erkölcsi megbecsüléséért a vállalatok tehetnek a legtöbbet. Az állami, a társadalmi és az érdekvédelmi szervezetek gondoskodjanak a vállalati szakemberek, a jelentős műszaki teljesítmények megfelelő elismeréséről, díjazásáról. Ezt a jövedelem- és keresetszabályozással is elő kell segíteni. A technika gyors fejlődése szükségessé teszi a mérnökképzés színvonalának emelését, a továbbképzés lehetőségeinek szélesítését. A műszaki és agrár felsőoktatásban javítani kell a szervezeti és az anyagi feltételeket. Különösen az intézmények technikai felszereltségét, számítástechnikai, informatikai hátterét kell fejleszteni. A műszaki haladás elképzelhetetlen megfelelő szakmunkások nélkül. Ezért a szakmunkásképzés személyi és tárgyi feltételeit javítani kell. A továbbképzési programokat össze kell hangolni a vállalatok és a népgazdaság technológiai korszerűsítéséből adódó követelményekkel. Amennyiben a termékszerkezet változása munkaerő-átcsoportosítással jár, gondoskodni kell a szükséges átképzésről. 7 A propaganda, a tö- • megtájókoztatás, a szaksajtó folyamatosan foglalkozzon a technikai fejlesztés kérdéseivel, mutassa be a műszaki haladást szolgáló erőfeszítéseket és azok eredményeit. Ö A pártszervek és a ■ pártszervezetek gondoskodjanak a műszaki fejlődéshez szükséges politikai feltételekről, alakítsanak ki a kollektívák és az egyes emberek alkotó tevékenységét támogató közszellemet. Az irányító állami szervekben, a vállalatoknál, a kutatóintézetekben és az oktatási intézményekben dolgozó kommunisták sokoldalú kezdeményezéssel, célratörően segítsék az állásfoglalás végrehajtását. A Központi Bizottság felhívja a társadalmi és tömegszervezeteket, az egyesületeket, a műszaki fejlesztésben fontos szerepet betöltő kutató, fejlesztő, tervező intézetek, egyetemek dolgozóit, az újítókat, a feltalálókat, hazánk egész műszaki értelmiségét, hogy az állás- foglalásban megjelölt feladatok végrehajtásában aktívan és alkotóan működjenek közre. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy az állásfoglalást a párt folyóirataiban és a szaksajtóban nyilvánosságra hozza. • • • A Központi Bizottság személyi és szervezeti kérdéseket tárgyalt. — Ballai László elvtársat, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — érdemei elismerésével felmentette tisztségéből. — Németh Miklós elvtársat, osztályvezetőhelyettest kinevezte a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjévé. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. készültség A San Sebastianban tegnap hajnalban letartóztatott öt személy közül négyen az ETA nevű szeparatista csoport fegyveres osztagához tartoztak. A hivatalos hatósági jelentés szerint a gyanúsítottakkal szemben a terroMadridban rizmusellenes törvény különleges előírásait alkalmazzák. Madridban egyébként továbbra is rendkívüli rendőri készültség van, a karácsonyi ünnepek idején történt pokolgépes támadások elkövetői után folyik a nyomozás. Tiszavárkonyban működik a Szolnoki Áfész papírvágó Üzeme, amely pénztárszalagok előállításával foglalkozik. Felvételünkön Zsíros Pál csoportvezető az egyik vágógép karbantartásán dolgozik. (Fotó: T. K. L.) Pravda-cikk Az év szovjet békejavaslatai Január 15-én lesz egy éve annak, hogy Mihail Gorbacsov előterjesztette a Szovjetunió 2000. évig tartó, széleskörű, és részletesen kidolgozott leszerelési programját — írta az idei szovjet békeerőfeszítéseket áttekintő írásában Jurij Zsu- kov, a Pravda politikai szemleírója. A terv tartalmazza az atomfegyverek szakaszokban történő felszámolását, az űrfegyverkezés megakadályozását, a hagyományos fegyverzetek és haderők csökkentését. Mindehhez szigorú ellenőrzést irányzott elő, többek között nemzetközi és helyszíni ellenőrzést is. Ez a javaslat volt a legfontosabb hozzájárulás a nemzetközi békeévhez, mely a fegyverkezési verseny megfékezéséért vívott harc döntő éve is volt egyben — állapította meg a Pravda szemleírója. A szovjet békejavaslatokat az emberek a lenini békés egymás mellett élés elvének logikus továbbfejlesztéseként fogadták. A békeév előzménye az I960, augusztus 6-án kezdődött egyoldalú szovjet atomkísérleti moratórium és a novemberben Genfben tartott szovjet—amerikai csúcstalálkozó volt. A svájci városban a szovjet fél igen világosan demonstrálta a rakéta-nukleáris korszakban szükséges új gondolkodásmódot. Az SZKP XXVII. kongresszusa alig egy hónappal később továbbfejlesztette és gazdagította a január 15-i javaslatokat és megfogalmazta az egyetemes nemzetközi biztonsági rendszer alapvonásait. Ez a rendszer magában foglalja a nemzetközi kapcsolatok valamennyi területét; a politikai, a katonai, gazdasági és humanitárius szférát is. A (Folytatás a 2. oldalon) A bányászat az egyik legrégebbi mesterség. Ennek az embert próbáló hivatásnak az emlékeit bemutató múzeum nyílt Sopronban, a volt Esterházy-palotában. Képünkön az égyik szovjet gyártmányú 'fejtőgépet az Oroszlányi Szénbányákban megörökítő, kiállított felvétel. (MTI-fotó — KS)
