Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
xxxviL évf. 303. bz., 1988. dec. 27. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I népgazdaság 1987. évi terve A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jóváhagyta az 1987. évi nép- gazdasági tervet. Megállapította, hogy 1986- >an az egyes területeken elért előrehaladás mellett is összességükben a múlt évi sedvezőtlen gazdaságfejlődési folyamatok folytatódása tapasztalható, és az ez évi terv legfőbb céljai nem valósulnak meg. A gazdálko- ló szervezetek egy része eredményes erőfeszítéseket tett gazdálkodása hatásfokának javítására, termelési szerkezetének átalakítására, a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a gazdaságos kivitel növelésére, a belföldi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált általánossá, a gazdálkodó egységek jelentős részénél nem történt érdemi előrehaladás a hatékonyság javítása, a belső és külső piac igényeihez igazodó termelési szerkezet kialakítása érdekében. Objektív körülmények — a tartós aszály, a számunkra kedvezőtlen világpiaci áralakulás, egyes rendkívüli események — és a gazdaságirányítás hiányosságai is nehezítették az előrehaladást. Így a termelés és a nemzeti jövedelem emelkedése elmarad a tervezettől. Az ipar termelése és konvertibilis elszámolású kivitele a tervezettnél kevésbé emelkedik, a termelés hatékonysága csak egyes területeken javul, összességében nem, vagy alig nő. Az építőipar teljesítménye kismértékben emelkedik, jelentős a lemaradás a budapesti lakásépítéseknél. A mezőgazdaságot ez évben is aszály sújtotta, emiatt a növénytermesztés (elsősorban a kalászos gabonatermelés) lényegesen alacsonyább a tervezettnél. Az állatállomány csökkenésének tendenciáját sikerült megállítani, illetve lefékezni. A nem megfelelő teljesítmények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jövedelmek, emiatt a belföldi felhasználás — főleg a fogyasztás, és kisebb mértékben a vállalati beruházások — az előirányzottnál jobban nő. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzottnál csak kis mértékben lesz magasabb. Mivel a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem termelését meghaladóan nő, és a külkereskedelemben az áralakulásból veszteség származik, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének tavaly megkezdődött romlása folytatódik. A KGST-or- szágokkal folytatott együttműködés tervszerűen alakul, az áruforgalomban aktívum képződik, az adósság csökken. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban azonban a kivitel nem nő, a behozatal a szándékolttal ellentétben nem mérséklődik, a csereanyagok — főleg a vegyi és agrártermékek kiviteli árainak csökkenése miatt — nagy mértékben romlanak, mindezek miatt a külkereskedelmi mérleg egyenlege passzív, a nettó adósságállomány emelkedik. Az állami költségvetés hiánya az előirányzottnál jóval magasabb. Ennek fő tényezője, hogy a vállalatoktól származó befizetések kisebbek, a nyújtott támogatások pedig nagyobbak a számítottnál. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzete jobb, nyereségemelkedése gyorsabb, mint ami teljesítményeikből következett volna. Az 1986. év végére kialakult helyzet kedvezőtlenebb annál, mint amit a VII. ötéves terv elgondolásai ez időre feltételeztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 20-i határozata értékelte a helyzetet, kialakulásának legfontosabb okait, meghatározta a gazdasági munka megjavításának feladatait és az 1987. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek figyelembe vételével hagyta jóvá a népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. Fő célok és irányítási feladatok 1987. évben a gazdaságirányítás alapvető feladata — a kialakult gazdasági helyzetből és folyamatokból kiindulva, a fejlődés külső körülményeiből adódó lehetőségek és követelmények tekintetbe vételével — a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai irányvonal eddiginél következetesebb megvalósítása. A célok közül a gyakorlati tevékenységben is az első helyre a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való igazodást, a gazdasági szerkezet ezzel összhangban álló változtatását, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növekedésének meggyorsítását, a gazdasági fejlődés, a forrásképződés mindezekre alapozódó élénkítését kell állítani. A népgazdasági teljesítmény növelésére, valamint a források és a belföldi fel- használás egymáshoz viszonyított arányának betartására alapozva le kell fékezni a külgazdasági és pénzügyi egyensúly romlásának folyamatát. A konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány az 1986. évinél csak kisebb mértékben emelkedhet. A lakosság életszínvonalát az 1985—86. évi szinten kell stabilizálni, biztosítva az életkörülmények szerény javulását. A közösségi fogyasztás nem emelkedhet. Mind a termelő szféra irányításában, mind az elosztási politikában, illetve a vállalati és lakossági jövedelmek alakításában erőteljes differenciálást kell érvényre juttatni. Ennek megfelelően : — az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a hatékony, a gazdaságos kivitelt, a hazai kereslet jobb kielégítését szolgáló termelést. míg a gazdaságtalan termelés visszaszorítására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni: — a vállalati és a személyi jövedelmek fejezzék ki a hatékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglevő különbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának csökkentésével is elő kell segíteni; — a termelőberuházások növelését mindenekelőtt a feldolgozóiparban kell lehetővé tenni, a központi eszközökből elsősorban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztéseket kell támogatni; — a költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása céljából növelhetők, egyéb területeken a kiadások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás gyakorlatában — az 1986. évi tapasztalatokat is tekintetbe véve — következetesebben kell kifejezésre juttatni az alapvető gazdaságpolitikai célokat. Előtérbe kell állítani a gazdasági fejlődésnek a hatékonyság javulásával alátámasztott élénküléséhez szükséges, erőteljes és határozott változások megalapozását. Fontos feladat, hogy a gazdaságirányítás gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a külső és belső körülmények változásaira; a gazdasági folyamatok alakulására. kezdeményezőbben segítse elő a hatékonyság fejlődését, hárítsa el az azt akadályozó tényezőket. Ösztönözze a gazdálkodó szervezetek önállóságának, piacérzékenységének és vállalkozó készségének gyorsabb kibontakozását. Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt meg kell követelni a színvonalas, jól szervezett, fegyelmezett munkát, a takarékosságot. Folytatni kell a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztését. A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájukban és a végrehajtás ellenőrzése során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a tervezett célok eléréséhez: a) fel kell gyorsítani a konvertibilis elszámolású gazdaságos export növelését szolgáló termelés-szerkezeti változásokat. Ezt — a forint végrehajtott leértékelésének jövedelem-átcsoportosító hatásán kívül — főleg az exportcélú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és hatékonyabb piaci munkával kell elősegíteni, Ezzel egyidejűleg további kezdeményezéseket kell tenni a KGST-országokkal egyeztetett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésére; b) fel kell gyorsítani a népgazdaságban a munkaerő és a társadalmi tőke mozgását. A munkaerő jobb kihasználásának elősegítése, valamint a gazdasági hatékonyság erőteljes javulása érdekében szükség szerint központi eszközökkel is elő kell segíteni a munkaerőáramlást. A banki intézményrendszer átalakítása és az új1 társulási formák révén megnyíló lehetőségek kihasználásával is elő kell mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való átáramlását. Ak(Folytatás a 2. oldalon) pl * ,. f iiimim * / r'£j ,^-jÉ JL- -p. r* RpWK 1 Nagyüzem a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat Széchenyi lakótelepen található fűtőművében. A péntekkel a tél egyik leghidegebb napja köszöntött az itt lakókra is, igen lényeges volt tehát, nemcsak e lakótelepen hanem más városrészeken is, hogy melegek legyenek az otthonok. A tegnapihoz hasonló hideg napokon 40—50 ezer köbméter földgáz elégetése szükséges a megfelelő hőmérséklet biztosításához. (Fotó: T. Z.) A karácsony a szeretet, az ajándékozás, a fenyőfa, a pihenés ünnepe. No, meg azért másé is: a családoké, hiszen a várva várt téli szünet, kicsiknek és nagyoknak egyaránt sok-sok együttes örömöt, boldog órát kínál. Ezekhez tartozik a közös szánkózás, korcsolyázás is, amelyek eltérő életkorú művelőit Szolnokon, a tiszaligeti csónakázó tó jegén kapta lencsevégre fotóriporterünk. Irak - Irán Heves harcok és ellentmondó jelentések erők. Az iszlám „forradalmi gárdisták’’ négy dandárját és három hadosztályát verték szét, több ezer iráni katonát öltek meg, illetve tettek harc- képtelenné. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint az iráni erők a „Karbala—4” fedőnevű offenzíva során elérték céljaikat. Irak veszteségei: körülbelül másfélezer halott és több mint 4 ezer sebesült, az irániak rengeteg katonát is foglyul ejtettek. Emellett az iráni erők három szigetet foglaltak el a Satt-el-Arab határfolyón, s a légvédelem lelőtt két iraki harci gépet, Fao félszigeténél a haditengerészet elsüllyesztett egy iraki fregattot. Heves harcok folynak az iraki—iráni front déli részén, a Satt-el-Arab folyó körzetében, miután szerdán Irán nagyszabású támadást intézett Bászra iraki város ellen. Az egymásnak ellentmondó hadijelentések iraki, illetve iráni sikerekről, s nagy veszteségekről számold nak be. Bagdadi bejelentés szerint az iraki csapatok húsz órás harcban felszámolták a Satt- el-Arab nyugati partján elfoglalt iráni hídfőállásokat. A főparancsnokság közleménye szerint a 3. hadsereg egységei páncélos erők támogatásával megsemmisítették a folyón átkelt iráni csapatokat. Fao félszigeténél is győzedelmeskedtek az iraki Közös vállalatok, fővárosi központ Módosul a húsipar szervezeti rendszere Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt az év végével megszűnik; a szakma — a gazdasági és kereskedelmi önállóság jegyében — két közös vállalatot, illetve Húsipari Központot hozott létre. 1987. január elsejével kezdi meg működését a 24 önálló állatforgalmi és húsipari vállalat által létrehozott Terimpex Húsipari Külkereskedelmi Közös Vállalat. A szervezet a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat jogutódjaként tevékenykedik úgy, hogy a törvényességi felügyeletet a Külkereskedelmi Minisztérium látja el, míg szakmai tevékenységére a MÉM felügyel. A közös vállalat munkáját az állatforgalmi és húsipari vállalatok igazgatóiból álló igazgatótanács irányítja. A húsipari üzemek exportjogukat a közös vállalat útján gyakorolják. A másik közös vállalat tevékenysége főként a főváros ellátásával kapcsolatos. Budapesti Húskereskedelmi Közös Vállalat néven működik az új évben — a MÉM felügyelete alatt — ez a gazdasági szervezet, amelynek igazgatótanácsa az állami nagyüzemek igazgatóiból áll. A vállalat a kereskedelmi munkát koordinálja és egyebek között a készletek raktározására is vállalkozik a vidéki húsfeldolgozók megbízásából. Fővárosi székhellyel tevékenykedik januártól a Húsipari Központ, ám a tröszt létszámának mindössze egy harmadával. A központ egyebek között a közép- és hosszú távú húsipari fejlesztési koncepciók megalapozását segíti. Megújul a Szolnoki Mezőgép terméklistája Piacképes gyártmányok külföldre első tapasztalatok kedvezőek, hiszen a bel- és külföldi partnerek egyaránt megelégedéssel nyilatkoztak a Mezőgép új gyártmányáról, s kilátásba helyezték, hogy 1987-ben újabb százötvenet rendelnek belőle. Másik új termékük gyártásának előkészítése most folyik — ez egy energiatakarékos szemestermény szárító berendezés, és elsősorban a takarmánykukorica nedvességtartalmának csökkentésére, valamint a gabonafélék, olajos magvak és egyéb szemes termények szárítására is alkalmas. A Szolnoki Mezőgépnél az idén két új gép gyártásába, illetve ennek előkészítésébe fogtak bele. Hiszen ebben az évben már nyolcvanat készítettek abból az öt tonna teherbírású csigás keverőtartállyal és kaparóléces kihordó szerkezettel ellátott Unimix 10 névre hallgató takarmánykeverő és kiosztó kocsiból, amely különféle szecskázott tömeg- és erőtakarmányok keverésére, valamint azok jászolba vagy padozatra történő kiosztására alkalmas. A berendezés két kivitelben, elsősorban holland és hazai megrendelésre készült. Az
