Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-22 / 300. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986 DECEMBER 22. Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelkedően fontos lé­pésként értékeljük, hogy az ENSZ határozattá emelte a Magyar Népköztársaság ál­tal tíz szocialista ország ne­vében beterjesztett, a béke és biztonság átfogó nemzetközi rendszerének megteremtésé­re vonatkozó javaslatot. Várkonyi Péter ezután ar­ról szólt, hogy a Varsói Szer­ződés, a Szovjetunió javasla­tai nyomán világszerte erő­södik az a felismerés, hogy az emberiség fennmaradásá­nak biztosítása érdekében közös erővel meg lehet és meg kell fékezni a fegyver­kezési versenyt, minél ha­marabb érdemi fegyverzet­korlátozási és leszerelési megállapodásokat kell kidol­gozni és aláírni. Ezzel azok a nyugati tárgyalópartnere­ink is egyetértenek, akik ja­vaslatainkat kisebb-nagyobb fenntartásokkal fogadják. Sajnos, az események azt mutatják, hogy jelentős azok­nak az erőknek a befolyása is, különösen az Egyesült Ál­lamokban, amelyeknek nem érdekük érdemi megállapo­dások létrehozása, a nukleá­ris fegyverzetek felszámolá­sa. Az amerikai katonai-ha­diipari komplexum, a kato­A Reykjavik után felerő­södött negatív- jelenségek nem törik meg kezdeménye­zéseink lendületét. Olyan folyamat kezdődött el. amelyben az előrehaladást fékezhetik vagy időlegesen feltartóztathatják az ellen­ható erők, de nem akadá­lyozhatnak meg bennünket abban, hogy a kölcsönös ér­dekek figyelembevételével, kitartó kezdeményezésekkel és türelmes tárgyalásokkal érdemi megállapodásokra jussunk. A fő tendencia az, hogy a világban egyre inkább meg­erősödik az atomkor realitá­sait felismerő új politikai gondolkodásmód, a nukleá­ris katasztrófa elhárításában való felelősségvállalás. Je­lentős hozzájárulás a kedve­zőbb légkör kialakulásához az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedések­kel és a leszereléssel foglal­kozó stockholmi konferencia első szakaszának sikere. Az ott elfogadott dokumentum értéke mindenekelőtt abban van, hogy a helsinki záróok­mány aláírása óta ez az el­ső komoly nemzetközi lépés az európai biztonsági és együttműködési folyamat ka­tonai területre történő kiter­jesztése felé. Mindez találkozik a ma­gyar külpolitika alapvető tö­rekvéseivel, hiszen mi is minden tőlünk telhetőt meg­teszünk a fegyverkezési ver­seny megfékezéséért, a lesze­relésért, a nemzetközi béké­ért és biztonságért folyó küz­delem elősegítéséért. Nemze­ti érdekeinket fejezi ki ak­tív részvételünk a fegyve­rektől mentes, békés világ megteremtésére irányuló közös erőfeszítésekben. A beszámoló ezt követően azokkal a globális problé­mákkal foglalkozott, ame­— Az elmúlt esztendő so­rán tovább szélesedett a ma­gyar külpolitika mozgástere, növekedett aktivitása. Tevé­kenységünkhöz a legutóbbi évtizedek gazdasági, társa­dalmi és politikai fejlődése, hazánk ennek nyomán meg­növekedett nemzetközi te­kintélye nyújt szilárd hátte­ret. Tapasztalataink szerint a magas rangú államférfiak hazánkban tett látogatásai csakúgy, mint hazánk képvi­selőinek külföldön folytatott tárgyalásai nyomán az illető ország politikai, gazdasági köreiben és közvéleményé­ben fokozódik az érdeklődés nai fölény megszerzésére tö­rekvő erők a Reykjavíkban egyes kérdésekben körvo­nalazódott megállapodások visszavonására, illetve a ko­rábbi évek eredményeinek felszámolására törekszenek. Erről tanúskodik többek kö­zött a SALT—II. megállapo­dás amerikai részről történt megsértése is. Mindezek mi­att a szovjet—amerikai tár­gyalások folytatásának fel­tételei ismét nehezebbek let­tek és számolnunk kell az­zal, hogy a jövőben is ke­letkezhetnek újabb feszült­ségek a két vezető hatalom viszonyában. Mi a hadászati támadó esz­közök teljes felszámolására Reykjavíkban előterjesztett szovjet javaslat megvalósu­lását tartjuk az egész embe­riség szempontjából kívána­tosnak. Mint ismeretes, a NATO brüsszeli miniszteri tanács­ülése nyilatkozatot adott ki az Európában állomásozó hagyományos fegyveres erők és fegyverzetük korlátozásá­ról. Mi az állásfoglalás nyil­vánvaló negatívumai ellené­re is így értékeljük, hogy az — bár nem ad érdemi vá­laszt a budapesti felhívásra — lehetőséget nyújt az ab­ban felvetett javasalatok megtárgyalására. lyek megoldása széles körű nemzetközi összefogást köve­tel: — Ilyen terület példá­ul a közös küzdelem a nem­zeti határokat nem ismerő környezeti ártalmak ellen. Mindinkább egyetemes prob­lémává válik a nemzetközi terrorizmus is. A magunk részéről határozottan elítél­jük a semmivel sem igazol­ható terrorista cselekménye­ket, beleértve a terroriz­musnak az állami politika szintjére emelését is, és ké­szek vagyunk együttműködni mindazokkal, akik e káros jelenség felszámolásáért küz­denek. 1986 sem hozott pozitív fordulatot a világgazdaság számunkra is kedvezőtlen tendenciáinak alakulásában. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a nemzet­közi gazdasági biztonság megteremtése az államok többségének érdekében álló közös feladattá vált. Torzít­ja a világgazdaság fejlődé­sét, akadályozza a felhalmo­zott problémák megoldását az imperialista körök által kikényszerített fegyverkezé­si verseny. A világbékét kedvezőtle­nül befolyásoló regionális konfliktusokról szólva kije­lentette, hogy hazánk is ér­dekelt a közel-keleti válság átfogó, tartós és igazságos rendezésében. Aggodalommal tölt el bennünket a Közép- Amerikában kialakult fe­szültség, szolidárisak va­gyunk Nicaraguával. Az Af­rika déli részén kialakult tarthatatlan helyzet felszá­molásához mindenekelőtt az szükséges, hogy a Dél-afrikai Köztársaság vessen véget az apartheid rendszerének, vo­nuljon ki a törvénytelenül bekebelezett Namíbiából, tartsa tiszteletben a dél-afri­kai frontországok politikai, gazdasági függetlenségét. és a rokonszenv Magyaror­szág iránt. Az elmúlt év eseményei is megerősítették, hogy nagy­ságától függetlenül ma már minden állam cselekvőén hozzájárulhat a béke és a biztonság ügyéhez. E meg­győződéstől vezettetve tö­rekszünk arra, hogy — akár­csak korábban tettük — mi­nél aktívabban vegyünk részt a nemzetek közötti pár­beszédben. Az elmúlt idő­szakra visszatekintve joggal mondhatjuk, hogy szavunk­nak van hitele, állásfoglalá­sainkra, lépéseinkre figyel­nek partnereink. A magyar képviselők az ENSZ-ben és más nemzet­közi szervezetekben valamint kétoldalú kapcsolatainkban is aktívan dolgoznak az or­szágok közötti gazdasági, műszaki-tudományos kap­csolatok szélesítése, az igaz­ságosabb nemzetközi gazda­sági rend kialakítása érde­kében. Előkészítő megbeszé­léseket folytatunk az Euró­pai Gazdasági Közösség il­letékes szerveivel annak ér­dekében, hogy olyan megál­lapodást kössünk a szerve­zettel, amely áruinknak a nyugat-európai piacokra ju­tásához, a jelenleginél lénye­gesen jobb, a GATT-tagsá- gunk alapján hazánkat meg­illető, diszkriminációktól mentes feltételeket teremt. Feladatunknak tekintjük, hogy külkapcsolataink ré­vén is az elkövetkezendő időszakban minden lehetsé­ges módon elősegítsük az MSZMP Központi Bizottsá­ga november 20-i határoza­tának megvalósítását. Külpolitikai tevékenysé­günk számára meghatározó jelentősége van annak, hogy hazánk tagja a Varsói Szer­ződésnek és a KGST-nek. Az elmúlt időszakban is tevékenyen segítettük a Var­sói Szerződés tagállamai kül­politikájának összehangolá­sát, a közös javaslatok ki­munkálását, az egyeztetett kezdeményezések megvaló­sítását. Megelégedésünkre szolgál, hogy a Varsói Szer­ződés Tagállamainak Politi­kai Tanácskozó Testületé jú­niusi budapesti ülése az együttműködés korszerűsí­tésének szellemében végezte munkáját. A szocialista or­szágok áttérése a gazdaság- fejlesztés intenvíz szakaszá­ra, a sajátosságokkal össz­hangban megindult gazda­ságirányítási reformok meg­követelik a KGST-n belül a tagállamok közötti érdekelt­Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter expozéját mondja ségi viszonyok fejlesztését. E törekvések és szándékok jutottak kifejezésre a KGST tagállamok testvérpártjai ve­zetőinek november 10—11-i moszkvai munkatalálkozó­ján, valamint a KGST Ta­nácsának 42., bukaresti ülés­szakán. Várkonyi Péter kiemelte: kapcsolatépítésünk elvei, fő irányai változatlanok. Leg­fontosabbnak a Szovjetunió­val, a szocialista országok­kal fenntartott baráti, szö- vetségesi kapcsolatok erősíté­sét, az országaink közötti együttműködés elmélyítését, közös társadalmi céljaink megvalósítását tartjuk. A harmonikusan fejlődő ma­gyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő állomása volt Kádár János és Mihail Gor­bacsov budapesti és moszk­vai találkozása. Nagy gondot fordítunk az együttműködés fejlesztésé­re az Európán kívüli szoci­alista országokkal. Megelé­gedésünkre szolgál, hogy ál­lamközi kapcsolataink a Kí­nai Népköztársasággal ren­dezettek és folyamatosan bő- ••ül gazdasági, műszaki-tudo­mányos, valamint kulturális együttműködésünk. Kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal a kölcsö­nös előnyök és a béke meg­őrzésében meglévő közös ér­dekeltség alapján fejlesztet­Új politikai gondolkodás Fenntartott párbeszéd Az Országgyűlés padsoraiban Kádár János és Lázár György tűk. Ma mérhető le igazán annak jelentősége, hogy a nyolcvanas évek első felében a nehezebb körülmények kö­zött is fenntartottuk a poli­tikai párbeszédet ezekkel az országokkal. A fejlett tőkés országokkal meglévő együtt­működésünk fejlesztése, új formáinak kialakítása, az ezt akadályozó tényezők elhárí­tása fontos érdekünk. Politikai és gazdasági ér­dekeinknek megfelelő figyel­met fordítunk az afrikai, va­lamint a közel- és közép-ke­leti térség országaihoz fűző­dő kapcsolataink fenntartá­sára és a lehetőségek szerin­ti bővítésére. Az európai enyhülés to­vábbi kiteljesedéséhez jó lehetőséget nyújt az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet bécsi utóta­lálkozója. A Magyar Nép- köztársaság alapvetően ér­dekelt a bécsi találkozó si­kerében, hiszen népünket, hazánkat a politikai, gazda­sági, kulturális és az embe­ri kapcsolatok történelmileg kialakult igen erős kötelékei­nek ezernyi szála fűzi az európai földrészhez. Az 1975-ben elfogadott helsinki záróokmány ajánlá­sai maradéktalanul érvényre jutnak a belső gyakorlatunk­ban. Az elmúlt évtized so­rán több ízben, legutóbb 1986 elején széles körű ja­vaslatokat tettünk a helsin­ki folyamatban részt vevő tőkés országoknak a záróok­mány ajánlásainak a kétol­dalú együttműködés kereté­be történő beillesztésére. A helsinki ajánlások szellemé­ben javasoltuk számos nyu­gati partnerünknek ez évben is az emberek közötti kon­taktusok gyarapítását előse­gítő kulturális, oktatási együttműködési lehetőségek szélesítését, s e cél érdeké­ben a magyar állampolgárok szempontjából hátrányos ví­zumkiadási eljárások egysze­rűsítését, a viszonosság ki­alakítását. A bécsi találkozón küldött­ségünk a helsinki záróok­mány ajánlásai kiegyensú­lyozott végrehajtásának elő­segítésén fáradozik. A ma­gunk részéről a gazdasági, műszaki-tudományos együtt­működés kérdéseire kívá­nunk nagy súlyt fek­tetni. Természetesen, ez nem csökkentheti a politikai-biz­tonsági témakör, valamint a humanitárius együttműködés jelentőségét. A három fő együttműködési területen a többi szocialista országgal együtt arra törekszünk, hogy a találkozó ne váljék értel­metlen konfrontáció színte­révé. Ezért készek vagyunk a pozitív tartalmú együttmű­ködésre, a közös kezdemé­nyezések bátorítására, az együttműködés még széle­sebb kibontakoztatására va­lamennyi partnerünkkel. Az európai biztonság ka­tonai kérdéseinek tárgyalá­sához is jó alapot ad a stock­holmi konferencia sikere. A szocialista országok, így ha­zánk is, elsőrendű politikai jelentőséget tulajdonítanak a megállapodás maradéktalan végrehajtásának. Bővülő kapcsolatok A magunk részéről fontos­nak tartjuk és támogatjuk, hogy a bécsi utótalálkozó be­fejezését követően mielőbb elkezdje munkáját az euró­pai bizalomerősítő és lesze­relési konferencia második szakasza. Ennek keretében a további bizalom- és bizton- ságerösitő intézkedések ki­dolgozása mellett meg kelle­ne kezdeni a tárgyalásokat a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csök­kentéséről is. Sor kerülhet­ne a Varsói Szerződés tagál­lamainak budapesti felhívá­sában foglalt leszerelési program megvitatására. Küldöttségünk ezen a fó­rumon is aktívan fellép az államok kölcsönös kapcsola­tait vezérlő elvek következe­tes és teljes érvényesítéséért. Annak a szerepnek a jelen­tőségét is hangsúlyozzuk, amelyet az Európa különbö­ző országaiban élő nemzetisé­gek játszhatnak a jószomszé­di viszony megteremtésében, annak erősítésében, gazda­gításában. Támogatni kívánjuk Bécs- ben azokat a javaslatokat, amelyek célja, hogy tudósok, szakemberek bevonásával szakértői találkozókon, fóru­mokon tüzetesen vizsgálják meg és tárják fel a gazda­sági, műszaki-tudományos és környezetvédelmi együttmű­ködés új követelményeit, szükségleteit és ezeknek megfelelő ajánlásokat dolgoz­zanak ki. Várkonyi Péter vissza le kintett arra, hogy egy évvel ezelőtt adott számot az Or­szággyűlésnek a Budapesten tartott Európai Kulturális Fórum megrendezésére ka­pott megtisztelő megbízatá­sunk teljesítéséről és annak eredményeiről. — Megelé­gedésünkre szolgálhat — mondotta —, hogy a bécsi találkozón részt vevő álla­mok ismételten nagyra érté­kelték a 35 ország képvise­lőinek közös erőfeszítéseit az európai kulturális együtt­működés ügyének előmozdí­tásáért és elismeréssel em­lékeztek meg házigazdái szerepünkről. A kétoldalú megbeszéléseken, amelyeket a fórum óta számos ország­gal folytattunk, bátorítást kaptunk ahhoz, hogy a bécsi találkozón újabb konzultáci­ókat kezdjünk és kezdemé­nyezéseket tegyünk a Kul­turális Fórumon beterjesz­tett, általunk elfogadásra leginkább esélyesnek tar­tott javaslatok megvalósítá­sa érdekében és ehhez a bé­csi találkozó megfelelő el­határozását kieszközöljük. Arra törekszünk, hogy a hazájuktól távol élő magya­rok őrizzék meg magyarság­tudatukat, kultúrájukat, ápolják kapcsolataikat az óhazával, ugyanakkor le­gyenek jó állampolgárai az őket befogadó országoknak. Az elmúlt időszakban tovább bővültek kapcsolataink a külföldön élő magyarsággal, a rokoni-baráti szálakon túl növekedett az érdeklődés a Magyarországon szervezett nemzetközi és hazai tudo­mányos, kulturális konferen­ciák, rendezvények iránt. Várkonyi Péter befejezé­sül kiemelte: — Meggyőző­désem, hogy szándékunknak megfelelően a magyar kor­mány külpolitikája a ma­ga eszközeivel hozzájárult szocialista társadalmunk épí­téséhez, nemzeti céljaink megvalósításához szükséges kedvező nemzetközi körül­mények megteremtéséhez. A jövő esztendőben is az eddi­gi eredményekre alapozva, a jól bevált külpolitikai elve­ink és gyakorlatunk szerint kívánjuk folytatni nemzetkö­zi tevékenységünket. Barcs Sándor (Országos Lista), az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke egyebek között az In­terparlamentáris Unió mun­kájáról szólt. Emlékeztetett arra, hogy ez az egyetlen olyan nemzetközi társadalmi szervezet, amely felvállalta a világpolitika és az emberi élet minden gondjának meg­tárgyalását, a kiút keresését. Az IPU munkájának .jelen­tőségét mutatja, hogy a csaknem száz tagország kép­viselői között olyan jeles po­litikusok is vannak, akiknek a szava mind hazájuk bel­politikai életében, mind pe­dig a nemzetközi politiká­ban nagy súllyal esik latba. Tájékoztatta az Országgyű­lést, hogy 1989-ben hazánk — amely az IPU egyik ala­pítója — rendezi meg az Interparlamentális Unió centenáriumi konferenciáját. Ez a megtisztelő megbízatás egyben hazánk külpolitikai tevékenységének elismerését is jelzi. Hitelképességünk ié Fekete János (Békés m., 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese el­mondotta : a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének fontos tényezője az ország gazdaságának fejlődése, sta­bilitása. Éppen ezért a jelen­legi helyzet — amikor nem teljesültek terveink, a kon­vertibilis külkereskedelmi mérleg passzív, s nem sike­rült elérni a tervezett növe­kedést — bizonyos mérték­ben aggodalomra ad okot. Annak ellenére, hogy a mér­leghiány pótlására külföldi hiteleket kell felvenni, e té­ren vannak olyan tényezők is, amelyek reményre jogosí­tanak. Természetesen továbbra is gondot jelent, hogy nem minden hitelt fordítottunk helyes célokra, egy részüket a fogyasztás finanszírozására használtuk fel. Ezt a gya­korlatot nem lehet hosszú távon folytatni. Hitelképességünk azonban nem egy-két év kevésbé eredményes munkáján alap­szik, hanem az elmúlt negy­ven évben elért sikereken. Azon, hogy zavartalanul és minden körülmények között — a legnehezebb időszakok­ban is — teljesítettük kötele­zettségeinket. jMagyaror- szág jelenleg is jónak ítélhe­tő nemzetközi fizetőképessé­gének az is fontos tényezője, hogy tudják partnereink: ha kell, a kormány meghozza a szükséges intézkedéseket — hangsúlyozta a képviselő. ü béke jegyében Boldizsár Iván (országos lista), a The New Hungarian Quarterly főszerkesztője a külügyminiszteri beszámoló­hoz kapcsolódva rámutatott: a magyar kormány külpoliti­kai tevékenysége mindenkor a béke megőrzésének politi­káját követi. A továbbiakban megjegyezte: fontos az a sze­rep, amit a különböző euró­pai országokban élő nemzeti­ségek játszhatnak a jószom­szédi viszony megteremtésé­ben, erősítésében, gazdagítá­sában. A magyar társadalom keserű történelmi tapaszta­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents