Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986 DECEMBER 22. Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelkedően fontos lépésként értékeljük, hogy az ENSZ határozattá emelte a Magyar Népköztársaság által tíz szocialista ország nevében beterjesztett, a béke és biztonság átfogó nemzetközi rendszerének megteremtésére vonatkozó javaslatot. Várkonyi Péter ezután arról szólt, hogy a Varsói Szerződés, a Szovjetunió javaslatai nyomán világszerte erősödik az a felismerés, hogy az emberiség fennmaradásának biztosítása érdekében közös erővel meg lehet és meg kell fékezni a fegyverkezési versenyt, minél hamarabb érdemi fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodásokat kell kidolgozni és aláírni. Ezzel azok a nyugati tárgyalópartnereink is egyetértenek, akik javaslatainkat kisebb-nagyobb fenntartásokkal fogadják. Sajnos, az események azt mutatják, hogy jelentős azoknak az erőknek a befolyása is, különösen az Egyesült Államokban, amelyeknek nem érdekük érdemi megállapodások létrehozása, a nukleáris fegyverzetek felszámolása. Az amerikai katonai-hadiipari komplexum, a katoA Reykjavik után felerősödött negatív- jelenségek nem törik meg kezdeményezéseink lendületét. Olyan folyamat kezdődött el. amelyben az előrehaladást fékezhetik vagy időlegesen feltartóztathatják az ellenható erők, de nem akadályozhatnak meg bennünket abban, hogy a kölcsönös érdekek figyelembevételével, kitartó kezdeményezésekkel és türelmes tárgyalásokkal érdemi megállapodásokra jussunk. A fő tendencia az, hogy a világban egyre inkább megerősödik az atomkor realitásait felismerő új politikai gondolkodásmód, a nukleáris katasztrófa elhárításában való felelősségvállalás. Jelentős hozzájárulás a kedvezőbb légkör kialakulásához az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia első szakaszának sikere. Az ott elfogadott dokumentum értéke mindenekelőtt abban van, hogy a helsinki záróokmány aláírása óta ez az első komoly nemzetközi lépés az európai biztonsági és együttműködési folyamat katonai területre történő kiterjesztése felé. Mindez találkozik a magyar külpolitika alapvető törekvéseivel, hiszen mi is minden tőlünk telhetőt megteszünk a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért, a nemzetközi békéért és biztonságért folyó küzdelem elősegítéséért. Nemzeti érdekeinket fejezi ki aktív részvételünk a fegyverektől mentes, békés világ megteremtésére irányuló közös erőfeszítésekben. A beszámoló ezt követően azokkal a globális problémákkal foglalkozott, ame— Az elmúlt esztendő során tovább szélesedett a magyar külpolitika mozgástere, növekedett aktivitása. Tevékenységünkhöz a legutóbbi évtizedek gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése, hazánk ennek nyomán megnövekedett nemzetközi tekintélye nyújt szilárd hátteret. Tapasztalataink szerint a magas rangú államférfiak hazánkban tett látogatásai csakúgy, mint hazánk képviselőinek külföldön folytatott tárgyalásai nyomán az illető ország politikai, gazdasági köreiben és közvéleményében fokozódik az érdeklődés nai fölény megszerzésére törekvő erők a Reykjavíkban egyes kérdésekben körvonalazódott megállapodások visszavonására, illetve a korábbi évek eredményeinek felszámolására törekszenek. Erről tanúskodik többek között a SALT—II. megállapodás amerikai részről történt megsértése is. Mindezek miatt a szovjet—amerikai tárgyalások folytatásának feltételei ismét nehezebbek lettek és számolnunk kell azzal, hogy a jövőben is keletkezhetnek újabb feszültségek a két vezető hatalom viszonyában. Mi a hadászati támadó eszközök teljes felszámolására Reykjavíkban előterjesztett szovjet javaslat megvalósulását tartjuk az egész emberiség szempontjából kívánatosnak. Mint ismeretes, a NATO brüsszeli miniszteri tanácsülése nyilatkozatot adott ki az Európában állomásozó hagyományos fegyveres erők és fegyverzetük korlátozásáról. Mi az állásfoglalás nyilvánvaló negatívumai ellenére is így értékeljük, hogy az — bár nem ad érdemi választ a budapesti felhívásra — lehetőséget nyújt az abban felvetett javasalatok megtárgyalására. lyek megoldása széles körű nemzetközi összefogást követel: — Ilyen terület például a közös küzdelem a nemzeti határokat nem ismerő környezeti ártalmak ellen. Mindinkább egyetemes problémává válik a nemzetközi terrorizmus is. A magunk részéről határozottan elítéljük a semmivel sem igazolható terrorista cselekményeket, beleértve a terrorizmusnak az állami politika szintjére emelését is, és készek vagyunk együttműködni mindazokkal, akik e káros jelenség felszámolásáért küzdenek. 1986 sem hozott pozitív fordulatot a világgazdaság számunkra is kedvezőtlen tendenciáinak alakulásában. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a nemzetközi gazdasági biztonság megteremtése az államok többségének érdekében álló közös feladattá vált. Torzítja a világgazdaság fejlődését, akadályozza a felhalmozott problémák megoldását az imperialista körök által kikényszerített fegyverkezési verseny. A világbékét kedvezőtlenül befolyásoló regionális konfliktusokról szólva kijelentette, hogy hazánk is érdekelt a közel-keleti válság átfogó, tartós és igazságos rendezésében. Aggodalommal tölt el bennünket a Közép- Amerikában kialakult feszültség, szolidárisak vagyunk Nicaraguával. Az Afrika déli részén kialakult tarthatatlan helyzet felszámolásához mindenekelőtt az szükséges, hogy a Dél-afrikai Köztársaság vessen véget az apartheid rendszerének, vonuljon ki a törvénytelenül bekebelezett Namíbiából, tartsa tiszteletben a dél-afrikai frontországok politikai, gazdasági függetlenségét. és a rokonszenv Magyarország iránt. Az elmúlt év eseményei is megerősítették, hogy nagyságától függetlenül ma már minden állam cselekvőén hozzájárulhat a béke és a biztonság ügyéhez. E meggyőződéstől vezettetve törekszünk arra, hogy — akárcsak korábban tettük — minél aktívabban vegyünk részt a nemzetek közötti párbeszédben. Az elmúlt időszakra visszatekintve joggal mondhatjuk, hogy szavunknak van hitele, állásfoglalásainkra, lépéseinkre figyelnek partnereink. A magyar képviselők az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben valamint kétoldalú kapcsolatainkban is aktívan dolgoznak az országok közötti gazdasági, műszaki-tudományos kapcsolatok szélesítése, az igazságosabb nemzetközi gazdasági rend kialakítása érdekében. Előkészítő megbeszéléseket folytatunk az Európai Gazdasági Közösség illetékes szerveivel annak érdekében, hogy olyan megállapodást kössünk a szervezettel, amely áruinknak a nyugat-európai piacokra jutásához, a jelenleginél lényegesen jobb, a GATT-tagsá- gunk alapján hazánkat megillető, diszkriminációktól mentes feltételeket teremt. Feladatunknak tekintjük, hogy külkapcsolataink révén is az elkövetkezendő időszakban minden lehetséges módon elősegítsük az MSZMP Központi Bizottsága november 20-i határozatának megvalósítását. Külpolitikai tevékenységünk számára meghatározó jelentősége van annak, hogy hazánk tagja a Varsói Szerződésnek és a KGST-nek. Az elmúlt időszakban is tevékenyen segítettük a Varsói Szerződés tagállamai külpolitikájának összehangolását, a közös javaslatok kimunkálását, az egyeztetett kezdeményezések megvalósítását. Megelégedésünkre szolgál, hogy a Varsói Szerződés Tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé júniusi budapesti ülése az együttműködés korszerűsítésének szellemében végezte munkáját. A szocialista országok áttérése a gazdaság- fejlesztés intenvíz szakaszára, a sajátosságokkal összhangban megindult gazdaságirányítási reformok megkövetelik a KGST-n belül a tagállamok közötti érdekeltDr. Várkonyi Péter külügyminiszter expozéját mondja ségi viszonyok fejlesztését. E törekvések és szándékok jutottak kifejezésre a KGST tagállamok testvérpártjai vezetőinek november 10—11-i moszkvai munkatalálkozóján, valamint a KGST Tanácsának 42., bukaresti ülésszakán. Várkonyi Péter kiemelte: kapcsolatépítésünk elvei, fő irányai változatlanok. Legfontosabbnak a Szovjetunióval, a szocialista országokkal fenntartott baráti, szö- vetségesi kapcsolatok erősítését, az országaink közötti együttműködés elmélyítését, közös társadalmi céljaink megvalósítását tartjuk. A harmonikusan fejlődő magyar—szovjet kapcsolatok kiemelkedő állomása volt Kádár János és Mihail Gorbacsov budapesti és moszkvai találkozása. Nagy gondot fordítunk az együttműködés fejlesztésére az Európán kívüli szocialista országokkal. Megelégedésünkre szolgál, hogy államközi kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal rendezettek és folyamatosan bő- ••ül gazdasági, műszaki-tudományos, valamint kulturális együttműködésünk. Kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök és a béke megőrzésében meglévő közös érdekeltség alapján fejlesztetÚj politikai gondolkodás Fenntartott párbeszéd Az Országgyűlés padsoraiban Kádár János és Lázár György tűk. Ma mérhető le igazán annak jelentősége, hogy a nyolcvanas évek első felében a nehezebb körülmények között is fenntartottuk a politikai párbeszédet ezekkel az országokkal. A fejlett tőkés országokkal meglévő együttműködésünk fejlesztése, új formáinak kialakítása, az ezt akadályozó tényezők elhárítása fontos érdekünk. Politikai és gazdasági érdekeinknek megfelelő figyelmet fordítunk az afrikai, valamint a közel- és közép-keleti térség országaihoz fűződő kapcsolataink fenntartására és a lehetőségek szerinti bővítésére. Az európai enyhülés további kiteljesedéséhez jó lehetőséget nyújt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet bécsi utótalálkozója. A Magyar Nép- köztársaság alapvetően érdekelt a bécsi találkozó sikerében, hiszen népünket, hazánkat a politikai, gazdasági, kulturális és az emberi kapcsolatok történelmileg kialakult igen erős kötelékeinek ezernyi szála fűzi az európai földrészhez. Az 1975-ben elfogadott helsinki záróokmány ajánlásai maradéktalanul érvényre jutnak a belső gyakorlatunkban. Az elmúlt évtized során több ízben, legutóbb 1986 elején széles körű javaslatokat tettünk a helsinki folyamatban részt vevő tőkés országoknak a záróokmány ajánlásainak a kétoldalú együttműködés keretébe történő beillesztésére. A helsinki ajánlások szellemében javasoltuk számos nyugati partnerünknek ez évben is az emberek közötti kontaktusok gyarapítását elősegítő kulturális, oktatási együttműködési lehetőségek szélesítését, s e cél érdekében a magyar állampolgárok szempontjából hátrányos vízumkiadási eljárások egyszerűsítését, a viszonosság kialakítását. A bécsi találkozón küldöttségünk a helsinki záróokmány ajánlásai kiegyensúlyozott végrehajtásának elősegítésén fáradozik. A magunk részéről a gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés kérdéseire kívánunk nagy súlyt fektetni. Természetesen, ez nem csökkentheti a politikai-biztonsági témakör, valamint a humanitárius együttműködés jelentőségét. A három fő együttműködési területen a többi szocialista országgal együtt arra törekszünk, hogy a találkozó ne váljék értelmetlen konfrontáció színterévé. Ezért készek vagyunk a pozitív tartalmú együttműködésre, a közös kezdeményezések bátorítására, az együttműködés még szélesebb kibontakoztatására valamennyi partnerünkkel. Az európai biztonság katonai kérdéseinek tárgyalásához is jó alapot ad a stockholmi konferencia sikere. A szocialista országok, így hazánk is, elsőrendű politikai jelentőséget tulajdonítanak a megállapodás maradéktalan végrehajtásának. Bővülő kapcsolatok A magunk részéről fontosnak tartjuk és támogatjuk, hogy a bécsi utótalálkozó befejezését követően mielőbb elkezdje munkáját az európai bizalomerősítő és leszerelési konferencia második szakasza. Ennek keretében a további bizalom- és bizton- ságerösitő intézkedések kidolgozása mellett meg kellene kezdeni a tárgyalásokat a hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről is. Sor kerülhetne a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívásában foglalt leszerelési program megvitatására. Küldöttségünk ezen a fórumon is aktívan fellép az államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvek következetes és teljes érvényesítéséért. Annak a szerepnek a jelentőségét is hangsúlyozzuk, amelyet az Európa különböző országaiban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, annak erősítésében, gazdagításában. Támogatni kívánjuk Bécs- ben azokat a javaslatokat, amelyek célja, hogy tudósok, szakemberek bevonásával szakértői találkozókon, fórumokon tüzetesen vizsgálják meg és tárják fel a gazdasági, műszaki-tudományos és környezetvédelmi együttműködés új követelményeit, szükségleteit és ezeknek megfelelő ajánlásokat dolgozzanak ki. Várkonyi Péter vissza le kintett arra, hogy egy évvel ezelőtt adott számot az Országgyűlésnek a Budapesten tartott Európai Kulturális Fórum megrendezésére kapott megtisztelő megbízatásunk teljesítéséről és annak eredményeiről. — Megelégedésünkre szolgálhat — mondotta —, hogy a bécsi találkozón részt vevő államok ismételten nagyra értékelték a 35 ország képviselőinek közös erőfeszítéseit az európai kulturális együttműködés ügyének előmozdításáért és elismeréssel emlékeztek meg házigazdái szerepünkről. A kétoldalú megbeszéléseken, amelyeket a fórum óta számos országgal folytattunk, bátorítást kaptunk ahhoz, hogy a bécsi találkozón újabb konzultációkat kezdjünk és kezdeményezéseket tegyünk a Kulturális Fórumon beterjesztett, általunk elfogadásra leginkább esélyesnek tartott javaslatok megvalósítása érdekében és ehhez a bécsi találkozó megfelelő elhatározását kieszközöljük. Arra törekszünk, hogy a hazájuktól távol élő magyarok őrizzék meg magyarságtudatukat, kultúrájukat, ápolják kapcsolataikat az óhazával, ugyanakkor legyenek jó állampolgárai az őket befogadó országoknak. Az elmúlt időszakban tovább bővültek kapcsolataink a külföldön élő magyarsággal, a rokoni-baráti szálakon túl növekedett az érdeklődés a Magyarországon szervezett nemzetközi és hazai tudományos, kulturális konferenciák, rendezvények iránt. Várkonyi Péter befejezésül kiemelte: — Meggyőződésem, hogy szándékunknak megfelelően a magyar kormány külpolitikája a maga eszközeivel hozzájárult szocialista társadalmunk építéséhez, nemzeti céljaink megvalósításához szükséges kedvező nemzetközi körülmények megteremtéséhez. A jövő esztendőben is az eddigi eredményekre alapozva, a jól bevált külpolitikai elveink és gyakorlatunk szerint kívánjuk folytatni nemzetközi tevékenységünket. Barcs Sándor (Országos Lista), az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke egyebek között az Interparlamentáris Unió munkájáról szólt. Emlékeztetett arra, hogy ez az egyetlen olyan nemzetközi társadalmi szervezet, amely felvállalta a világpolitika és az emberi élet minden gondjának megtárgyalását, a kiút keresését. Az IPU munkájának .jelentőségét mutatja, hogy a csaknem száz tagország képviselői között olyan jeles politikusok is vannak, akiknek a szava mind hazájuk belpolitikai életében, mind pedig a nemzetközi politikában nagy súllyal esik latba. Tájékoztatta az Országgyűlést, hogy 1989-ben hazánk — amely az IPU egyik alapítója — rendezi meg az Interparlamentális Unió centenáriumi konferenciáját. Ez a megtisztelő megbízatás egyben hazánk külpolitikai tevékenységének elismerését is jelzi. Hitelképességünk ié Fekete János (Békés m., 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese elmondotta : a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének fontos tényezője az ország gazdaságának fejlődése, stabilitása. Éppen ezért a jelenlegi helyzet — amikor nem teljesültek terveink, a konvertibilis külkereskedelmi mérleg passzív, s nem sikerült elérni a tervezett növekedést — bizonyos mértékben aggodalomra ad okot. Annak ellenére, hogy a mérleghiány pótlására külföldi hiteleket kell felvenni, e téren vannak olyan tényezők is, amelyek reményre jogosítanak. Természetesen továbbra is gondot jelent, hogy nem minden hitelt fordítottunk helyes célokra, egy részüket a fogyasztás finanszírozására használtuk fel. Ezt a gyakorlatot nem lehet hosszú távon folytatni. Hitelképességünk azonban nem egy-két év kevésbé eredményes munkáján alapszik, hanem az elmúlt negyven évben elért sikereken. Azon, hogy zavartalanul és minden körülmények között — a legnehezebb időszakokban is — teljesítettük kötelezettségeinket. jMagyaror- szág jelenleg is jónak ítélhető nemzetközi fizetőképességének az is fontos tényezője, hogy tudják partnereink: ha kell, a kormány meghozza a szükséges intézkedéseket — hangsúlyozta a képviselő. ü béke jegyében Boldizsár Iván (országos lista), a The New Hungarian Quarterly főszerkesztője a külügyminiszteri beszámolóhoz kapcsolódva rámutatott: a magyar kormány külpolitikai tevékenysége mindenkor a béke megőrzésének politikáját követi. A továbbiakban megjegyezte: fontos az a szerep, amit a különböző európai országokban élő nemzetiségek játszhatnak a jószomszédi viszony megteremtésében, erősítésében, gazdagításában. A magyar társadalom keserű történelmi tapaszta(Folytatás a 3. oldalon)
