Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-18 / 297. szám
1986. DECEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jászapátin határidő előtt Jászapátin' 1983 májusában ilakult meg a vízműtársulat izzal az elhatározással, hógy 87 végére a nagyközség minien lakója számára vezetékes ivóvizet szolgáltasson. A 70-es évek elejéig egy kút áplálta a hálózatot, a máso- lik kutat 1979-ben fúrták, le hamarosan az se tudta kielégíteni a növekvő igé- iyeket. A társulat feladata tehát ■lőször is újabb kútfúrással i víztermelő kapacitás növe- ése volt, a napi 1700 köbmé- erről legalább 2500 köbmé- ;erre. A megépítendő 20,7 ki- ométer hosszúságú hálózat mellett szükség volt a már meglévő 40,5 kilométer vezeték rekonstrukciójára, kör- /ezetékek kiépítésére, az sgyenletes nyomás és áramolások miatt pedig vezeték- herékre. A megfelelő víznyomás érdekében, és az erőien ingadozó fogyasztás kedvezőtlen hatásának megszüntetésére egy 700 köbméteres víztorony, valamint egy 200 köbméter felszíni tározó építését ütemezték be. Hamarosan ivóvíz lesz minden lakásban Mindezeken túl azonban nélkülözhetetlen volt egy nagyteljesítményű szűrő, fertőtlenítő, vastalanító berendezésekkel felszerelt új vízműtelep építése is. A 90 milliós beruházáshoz a lakók 10 év alatt 6, illetve ahol egyáltalán nem volt vezeték ott 15 ezer forinttal járulnak hozzá, de a kiadások nagyobbik felét vállalatok, intézmények és a tanács fedezte. A hálózatfejlesztéssel párhuzamosan kezdődött a kútfúrás, majd a rákötés, és ezt követte a víztorony felállítása. Építés közben derült ki, hogy a terv és azzal együtt a feladatok is módosításra szorulnak. Az üdülőtelep növekedése, házhely- osztások, új utcák nyitása miatt, azonos költség mellett, mintegy 6 kilométerrel hosz- szabb vezetéket kellett építeni. A társulat munkája 1984. júliusában 2 és fél kilométer szennyvízhálózat építésével bővült, ami 13,9 millióval növelte meg a költségeket. Vörös István, a Nagyközségi Víz- és Csatornamű Vállalat elnöke elmondta, hogy a vállalat már a módosított hálózat építését is befejezte, a jövő év első felére pedig elkészül azzal a másfél kilométert kitevő 1,5 millió forintba kerülő kiegészítéssel is, amivel a vakvégeket szüntetik meg. A Ha- nyi—Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat pedig még az idén befejezi a vízműtelep építését. Végeredményben a határidő előtt 1 évvel, jelentős megtakarítással fejeződik be a vízellátást szolgáló beruházás. Ugyancsak a társulat kivitelezésében készült el a csatornahálózat bővítése is. amire már rákötötték a község jelentősebb intézményeinek, üzemeinek vezetékét. Jászapáti 3 ezer 750 lakásából 3200 -ban már vezetékes víz van, és évenként 200-zal szaporodik a bekötések száma. Ezért a végelszámolások után megmaradt milliókat még ebben a tervidőszakban újabb kút fúrására fordítják. — lp — Üj középületekkel gyarapodik Kisújszállás főtere. A helyi Vas- Fa és Építőipari Szövetkezet kivitelezésében két épületegyüttes készül. Az egyikben a takarékszövetkezet, a másikban a városi KISZ-bizottság kap majd helyet. (Fotó: T. Katona) Nem csupán novemberi feladat Megelőzés széles körű összefogással Pillantás a naptárra Beszélgetős az egészségnevelési hónap eseményeiről Egy KiSZ-titkár hétköznapjai Kocsis Kálmánnal, a KISZ Karcagi Városi Bizottságának titkárával való ismeretségünk közel évtizedes, ez indokolja tehát a tegeződást. Kálmán egyébként 1979-ben végzett Nyíregyházán, a tanárképző főiskola matematika—fizika szakán. Nem sokat tanított, mindössze néhány hetet, aztán a karcagi KISZ-bizottság politikai munkatársa lett. 1982-től városi titkár. Harminckét évével a megye városi titkárai között a legtapasztaltabb. — Nem tartottál tőle az év elején, hogy a KISZ kongresszusi fölkészülése során alaposan félreértett, helyenként félremagyarázott fiatalítás „áldozata” leszel? — Nem. Ügy érzem, az évek során sikerült olyan őszinte kapcsolatot kialakítanom a KISZ megyei vezetésével és a karcagi pártbizottsággal is, hogy időben szólnak, ha már máshol lesz rám szükség. Nyilván ahogy haladok a korral, ez előbb- utóbb bekövetkezik. Azt hiszem, jelenleg még el tudom látni a feladatomat, nem fásultam bele a munkába. — Nézzük hát a munkát! Hogy kezdődik a napod? mentem. Délben ebéd a Rózsabokor étteremben, majd egy gyors bevásárlás. Ebéd után hazaszaladtam, mert a feleségem is, meg a kislányom is beteg. Ügy voltam nyugodt, ha meglátogattam őket. A délután sem volt kevésbé mozgalmas: előbb Füleki Lászlóval, a Magyar—Bolgár Barátság Tsz ágazatvezetőjével találkoztam. Laci és felesége a karcagi ifjúsági mozgalom elmúlt 30 éves történetét dolgozza föl. Ezután a könyvtárban egyeztettük az irodalmi vetélkedő városi döntőjét. Közben befutott tizenöthúsz telefon. Ez egyébként mindig így van; a Trabant, meg a telefon a leggyakrabban használt „munkaeszközöm”. Délután, amikor egy kicsit fölszabadultam, a városi titkári értekezletre készültem. Éppen itt van nyitva a spirálfüzet, láthatod, kilencféle aktuális dolgot jegyeztem föl eddig. Most pedig itt ülök, veled. Biztos azt akarod kérdezni, mindennap ennyit moz- gok-e? Nos, a mai tulajdonképpen egy csendes, átlagos napom volt. a funkcióból fakadó „kényszerpálya". — Igen. fgy aztán ha fontosabb jelentés, testületi ülés következik, úgy este 10 körül ülök neki az írásos anyagok előkészítésének. Persze sokszor „elrabolnak” a családtól az esti programok, a hétvégi távollétek. Ilyenkor hiányolnak a gyerekek. Szerencsére a nagyszülők és a feleségem — egyszóval a család — nagyon sokat vállal. Erőt ad, hogy biztos családi háttér áll mögöttem. Nyáron több a ház körüli teendő. Szívesen segítek a szüleimnek, mindketten tsz- tagok. Szeretek dolgozni. Már látom, hogy ezt a fiam is örökölte. Barkácsolunk, vagy a kertet műveljük „együtt”, amíg hosszabbak a nappalok. — E — Tegnap délelőtt Szolnokon, a Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat bemutatótermében .tartották az egészségnevelési hónap záróértekezletét. A rendezvényen a szakembereken kívül részt vettek azok az egészségneveléssel foglalkozó társadalmi és tömegszervezeti aktívák, akik az idei program lebonyolításában kiemelkedő munkát végeztek. Ebből az alkalomból kérdeztük dr. Técsy Margi- tot, a Szolnok Megyei Köjál egészségnevelési osztálya vezető főorvosát: hogyan értékeli a hónap rendezvényeit? — Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy a novemberre tervezett eseménysorozat már az egészségmegőrzés megyei programjának elképzeléseit, feladatait követte. Fő célkitűzéseink voltak: az egészség megőrzése, a lakosság egészségi állapota romlásának megállítása, a leggyakoribb halálok visszaszorítása és az egészséget veszélyeztető kockázati tényezők csökkentése. Tisztában vagyunk azzal is, hogy ez az összetett, bonyolult feladat korántsem csak az orvosok, gyógyszerészek, pedagógusok feladata, mivel ők legfeljebb ebben a folyamatban „karmesterek”, a teendők koordinálói lehetnek. — Mii tettek annak érdekében, hogy mindez megvalósuljon? — Egyeztettük a tennivalókat partnereinkkel. Igyekeztünk ebbe a nemes feladatba minél több embert bevonni a bölcsődéktől a nyugdíjasokig. Volt, ahol a KISZ, máshol az úttörőszövetség, esetleg az iskolavezetés, megint másutt a Vöröskereszt, nem kevés helyen a Népfront vagy éppen az alkoholellenes bizottság vállalta magára a vetélkedők, előadások, rajzpályázatok, filmvetítések szervezését, így jobban sikerült mozgósítanunk az embereket, a társadalom különböző rétegeit. A teljesség igénye nélkül néhány sikeres akció: Tiszaroffon sok indulót vonzó községi vetélkedőt tartottak, amelyet az ottani körzeti orvos szervezett; Kun- szentmártonban a tiniknek egészségügyi disSkót, a nyugdíjasoknak őszi randevú címmel érdekes találkozókat szerveztek, de szinte minden iskolában rajzpályázatokon, vetélkedőkön népszerűsítették a helyes életmód, táplálkozás, fogmosás előnyeit. Szóval túlzás nélkül állítható — noha nem élünk a számok bűvöletében — hogy tömegeket mozgató hónap volt. — Problémák? — Adódtak. Akadtak vállalatok, szövetkezetek, amelyeknél a vezetők elzárkóz— Hat órakor kelünk, a feleségem — élelmiszeripari üzemmérnök, meo-vezető a karcagi malomban — valamivel hamarabb. Kakaót főz a gyerekeknek, előkészíti a ruháikat. Péter fiam hétéves, most elsős, Dóra lányom pedig a közeli napokban töltötte be ötödik évét. A feleségem korábban indul 'dolgozni, mi pedig reggeli után beülünk a Trabantba a két gyerekkel, aztán bejövök a munkahelyemre. Kálmán asztalán iratgyűjtők, a városi KISZ-bizottság .közelmúltban tárgyalt középtávú feladatterve, egy pályázati felhívás, stencillapra gépelt fogalmazvány. Éppen egy kinyitott spirálfüzetnek maradt még hely és természetesen a naptárnak. Nézzük most a naptárt! — Azért is tetszik a munkám, mert rendkívül változatos. Nincs két egyforma napom. Ma reggel 8-tól a közvetlen munkatársaimmal beszéltük meg a hét feladatait, aztán a fásítási akcióról váltottunk szót a két termelőszövetkezet KlSZ-titká- rával. Délelőtt a városi úttörőelnökkel tekintettük át elnökségi ülésünk napirendjeit, majd a pártbizottságra Munka után bevásárlás következik. — Este? — Egy kertes családi házban mindig akad tennivaló az udvaron, aztán tágy háromnegyed hat körül vacsorázunk. Ez a család nyugod- tabb időszaka, beszélgetünk. Szeptembertől minden este leülünk a fiammal tanulni. Igényli is, bár a napköziből úgy jön haza, hogy az írásbeli feladatokat már teljes egészében elkészítette. De az első hetekben elég nehezen indult az iskola, mostanra viszont már sikerélményei is vannak. Október vége felé már 24 betűt ismert, elég jól olvas. Közösen nézzük meg a televízióban a mesét, aztán a fürdetés következik a maga szertartásával. Lefekszenek a gyerekek, természetesen csak az újabb mesére alszanak el, amit már mi mesélünk. Ez kicsi koruktól így van. Fél kilenckor, háromnegyed kilenckor elalszanak. A feleségem tévét néz. nekem meg ilyenkor jut idő az (újságokat, folyóiratokat átnézni. — A munkaidőd, a napod háromnegyed része úgymond Mintegy 700 négyzetméterrel növeli raktárainak alapterületét a Compack Csomagoló és Kereskedelmi Vállalat tiszaroffi üzeme. A Gabonaforgalmi- és Malomipari ^Vállalattól vásárolt raktárépület vétel ára és átalakítása, valamint a mellette épülő szolgálati lakás összesen 4 millió 300 ezer forintba kerül (Fotó: T. K. L.) tak a szervezés elől, mondván, őket elsősorban a termelés, a munka érdekli. A probléma abban rejlik, hogy ugyanakkor azt is látniuk kellett volna, mennyire magas a táppénzes napok száma. Szóval mégis csak oda lyukadunk ki, akad teendő az egészségnevelés területén, az emberek egészségének óvása, féltése körül a legjobb cégeknél is. Márpedig beteg, sokszor félegészséges emberekkel hosszú távon egyetlen terv sem teljesíthető. — A jövő? — Az egészségnevelés programja nem intézhető el pusztán a novemberi akcióval, hiszen ez a munka kampány helyett folyamatot kíván. Jövőre már kormány-, de úgy is mondhatnánk nemzeti programként szerepel célkitűzéseink között. Reméljük, hogy a családokkal, a kisebb-nagyobb munkahelyi, iskolai közösségekkel együtt, a szakemberek útmutató segítségével közösen, végre elmondhatjuk: sikerült az eddiginél jobban visszaszorítanunk káros szokásainkat, szenvedélyeinket. Legyen szó italozásról, dohányzásról, bármiről, ami árt. Elvégre ez az egyik fő záloga a lakosság egészségi állapota javulásának. D. Sz. M. Sződligeten Gyermekház épiil „Sződligetiek a gyermekekért” elnevezéssel alapítványt tettek a község lakosságának képviselői a Váci Városi Bíróságon. Az alapítványra befolyó összegből gyermekházat építenek, ahol hivatásos nevelőszülők gondoskodásával 6—8 állami gondozott gyermek lel harmonikus családi életet nyújtó otthonra. A kezdeményezés új vonása, hogy nem magánszemély vagy társadalmi szervezet, hanem egy község lakossága indította útjára, miután egy falugyűlésen a résztvevők döntő többsége támogatta az ötlet megvalósítását. Megindult az adományozás is. Elsősorban a környékbeli lakosok és vállalatok jóvoltából mintegy félmillió forint, a gyermekház felépítéséhez szükséges pénz egynegyede már összegyűlt. Százezer forintot adományozott erre a célra a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat, s ugyanilyen összeget ajánlott fel a Magyar Úttörők Szövetsége. A helyi tanács ingyen telekkel járult hozzá az építkezéshez, amely rövidesen megkezdődik.
