Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-18 / 297. szám
1986. DECEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hatodik éve foglalkozik kis kiszerelésű építkezési kötőanyagok csomagolásával a Kunmadaras! Kossuth Tsz. Melléküzemágukban modell- és mennyezetgipszet fehércementet, samotthabarcsot, mészhidrátot, szürkecementet és Prak- tikolor porfestéket tasakolnak, évente mintegy 5 ezer tonna mennyiségben. (Fotó: T. K. L.) A jövő évi költségvetésről döntött a megyei B/obrlkett Tüzelő mezőgazdasági melléktermésekből Kísérleti gépsor Rákóoxlfalván A szovjet vendégek a brikett készítő prés munkájával ismerkednek (Fotó: T. K. L.) (Folytatás az 1. oldalról) meg fogják közelíteni az 1,5 milliárdot. A fejlesztési feladatok megvalósításában számolunk azzal is, hogy a társadalmi összefogás megyénk településein továbbra sem csökken, ennek értéke eléri az 1,2 milliárd forintot. Vajon milyen fejlesztés valósítható meg ebből az összegből — vetődik fel a kérdés. S a válasz így összeegyeztethető : a legfontosabb fejlesztési célok elérését minden területen biztosítani lehet. A tervek ismeretében azonban — s ezt a hozzászólások is alátámasztották — a lakásépítési program teljesítésével nem lehetünk elégedettek. — A lakosság életkörülményeinek javításában ugyanis kiemelkedő szerepe van a lakásépítésnek, gazdálkodásnak. Gondot jelent, hogy a helyi tanácsok jövő évi terveikben az időarányosnál kevesebb, 2490 lakás építésével számolnak. Középtávú célkitűzéseinket csak úgy tudjuk teljesíteni, ha a helyi tanácsok fokozzák ráfordításaikat e kiemelt feladatra — hangsúlyozta. A megye tanácsai a jövő évben — mondta Boros Lajos összegezve az elmondottakat — mintegy 6 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ez nem kevés összeg. Minden településen megvan a reális lehetősége annak, hogy előremutató, a lakosságot is mozgósító tervek készülhessenek 1987-re. A gazdálkodás súlyponti feladataiban mód van a középtávú tervben elhatározott célkitűzések időarányos teljesítésére. Egyértelmű követelmény Szonban minden tanács számára a jövő évi tervek biztonságának, megalapozottságának javítása, a végrehajtásban pedig a takarékosság fokozottabb érvényesítése, a gazdasági munka színvonalának érezhető emelése. Vita az előterjesztésről A napirend vitájában elsőként Lőrinczi György (Kőtelek) kért szót. A számvizsgáló bizottság véleményét tolmácsolva emelte ki. hogy a -terv a társadalmi, gazdasági feladatokat gondosan mérlegeli, miközben a népgazdaság pénzügyi realitásait is figyelembe veszi. — Bár a népgazdaság jövedelemtermelő képessége elmarad a várakozástól, ma is érvényesek középtávú céljaink. A vártnál kedvezőtlenebb gazdasági helyzet ellenére követelménynek is kell ezt tekintenünk — állapította meg, majd arról beszélt, hogy ehhez a társadalmi együttműködés erősítése, a tervezési módszerek továbbfejlesztése, az erőforrások rangsorolása, a hagyományos szemlélet megváltoztatása a szükséges. Karancsi Lajos (Kunszent- márton) már a megvalósításról beszélt. — A döntéseknek nagyobb (nyilvánosságot kell teremteni — mondta. — Különösen a lakásgondok, az infrastruktúra hiányosságai -érintenek érzékenyen mindenkit. Az országos költségvetés jelentős vesztesége érthetővé teszi a központi támogatás csökkenését, nekünk inkább a rajtunk múló, tőlünk függő tényezőket kell most számba vennünk. Közösen a vállalatokkal Gazdag Sándor (Tiszasüly) a magánerős lakásépítés csökkenésének okait boncolgatva a lakásépítéshez, — gazdálkodáshoz fűzött értékes adalékokat: Felhívta arra is a figyelmet, hogy a helyi tanácsok alaposan mérjék fel a lakás igényeket, jobban használják ki a hitelrendszerben lévő lehetőségeket, fordítsanak nagyobb gondot a költségtakarékos építési technológiák elterjesztésére. Polónyi Szűcs Lajos (Kenderes) a fedezetlen béremelések ellen emelt szót. Javasolta, hogy határozatban is rögzítsék: ne a fenntartás, üzemeltetés terhére hajtsák végre a bérek emelését. Csak az ésszerű takarékosságból, az egyértelmű többletbevételből engedélyezzék a bérek növelését. Fenyvesi József (Szolnok) a tanácsok és a termelő vállalatok közös felelősségét boncolgatva jutott arra a megállapításra, hogy a lakosság reális igényeit reális fedezetből lehet csak kielégíteni. Szorgalmazta, hogy a vállalatok az eddiginél jobban kapcsolódjanak be a helyi feladatok megoldásába. A háttérbe szorult köz- művelődést is ide sorolta. Véleménye szerint a vállalaLátogatás Tegnap Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a pártszékházban Deák Andreát, az Állami Biztositó vezérigazgatóját, és megbeszélést folytattak időszerű kérdésekről. Megalakult a Mezőbank Rt. A mezőgazdasági szövetkezetek szakosított pénzintézete, a Mezőbank Rt., tegnap a szövetkezetek házában, megtartotta alakuló ülését. A pénzintézetet 1405 gazdaság, vállalat, intézmény, társaság, szövetség stb. hozta létre. Az alapítók csaknem 1,2 milliárd forint értékű részvényt jegyeztek, amely a nyereségérdekeltségű szervezetként működő bank alaptőkéje lett. A részvénytársaság 22 tagú igazgatóságot választott, ennek elnöke ßubicza Ferenc, a Csopaktája Tsz elnöke. A bank ügyvezető igazgatója, Kábái Gyula a pénzintézet tevékenységével kapcsolatban elmondta, mindenek előtt a mezőgazdasági szövetkezetek fejlesztéseit segítik. A tevékenységi kört tekintve azonban a bank nyitott lesz, amennyiben jó üzlet kínálkozik más területen, ott is vállalkozik befektetésekre. tanács ti, tanácsi és szakszervezeti erők összevonásával ezen a területen is előre lehetne lépni. Bordás Imre (Nagy- iván) a takarékos gazdálkodás újabb lehetőségeit felvillantva számolt be helyi sikerekről. Bálint Ferenc (Szolnok) a csodavárásnak véget kell vetni — mondta — a városi tanácselnök. — Tervünk va- lóraváltása mindenütt a munkahelyeken dől el. Politikai, gazdasági programok alapján mindenkinek ott kell a sikert előmozdítania. Ezután Szolnok lehetőségeiről beszélt. Elmondta, hogy a VII. ötéves tervben megtört a város fejlődésének íve. A tervből már akkor jó- néhány jogos igény maradt ki, amely a megyeszékhely megnövekedett szerepköréhez indokoltnak látszik. A feladatok előrehozására most sincs mód. — Ilyen helyzetben a belső arányok rangsorolásával, szervezéssel és a lakosság megnyerésével igyekszünk változtatni helyzetünkön. Szabó Eszter (Tiszaroff) a nagyobb szakmai felkészültség előmozdításáért emelt szót. Az oktatás mennyiségi igényei mellett a minőségi követelmények előtérbe kerülését tartotta fontosnak. Az útépítés gondjai Búzás Sándor (Jászberény) hozzászólásában az évkezdés nehézségeire utalt. Szükség van arra, hogy a megyei tanács szervezze, segítse helyi tanácsok munkáját. Majd az út- és hídfenntartás csökkenő kiadásának következményeit taglalta. — A helyi közmű- és útépítő feladatok elhanyagolása kedvezőtlenül hat a települések életére. Móricz Béla (Kétpó) zárta a felszólalók sorát, aki a forrásbővítések lehetőségei között elsőként a társadalmi munkát említette. Magáról a tervről megállapította, hogy a terv több, mint a kiadások és bevételek összessége. A mostani körülményekhez képest — mondta — a terv végrehajtásával gazdagabb lesz a megye, mint 1986-ban. A hozzászólások után Boros Lajos összegezte az észrevételeket, majd a tanácsülés az elhangzott javaslatok figyelembevételével fogadta el a megye 1987-es tervét. A Szolnoki Mezőgép Vállalat a nyolcvanas évek elején kezdte meg kísérleteit a mezőgazdasági melléktermékek — például szalma és kukoricaszár — energetikai hasznosítását szolgáló különböző berendezések kifejlesztésére. Az előző ötéves terv idején végzett vizsgálatok során sikerült reálisan értékelni a technológiai lánc kialakításához már megkapható berendezéseket, meghatározni a melléktermékekből készíthető brikett jellemzőit (fűtőérték, fajsúly, tüzeléstechnikai tulajdonságok). A kísérletek azt is igazolták, hogy a vállalat — különböző intézetekkel együttműködve — képes a hiányzó gépek kifejlesztésére, illetve a biobrikett üzemek gépeiknek gyártására. Az eredmények értékelése után a Mezőgép részt vett az Országos Központi Kutatási és Fejlesztési Terv keretében, Az agrobrikett gyártás- technológiájának és eszközeinek fejlesztése címmel kiírt pályázaton. Vastagabb számú szárú melléktermékek bálázására alkalmas berendezés kifejlesztésére, a melléktermékek szárítására, ho- mogenizálására vállalkozott. A vállalat nyert a pályázaton, így a feladatok megoldásának segítésére 1986-ra 4,6 millió, 1987-re pedig (azzal a feltétellel, hogy az idei szerződéses kötelezettségeket teljesítik) 12,2 millió forint műszaki fejlesztési alap támogatást kapott. A fejlesztő munka eredményeként kialakított gépekből a Mezőgép szakem(Folytatás az 1. oldalról) tehát e területen is azonosak s ez — ha úgy tetszik — kikényszeríti, ugyanakkor meg is könnyíti a kétoldalú és > a KGST keretében folytatott sokoldalú együttműködés továbbfejlesztését. Az 1986—1990-re előirányzott áruforgalom értéke 51 milliárd rubel, ez a korábbi öt esztendőhöz képest 3 százalékos bővülést jelent. Az idei export—import várható eredménye egyébként mintegy tízmilliárd rubel. Kölcsönös törekvés azonban, hogy a tervben foglaltakat nyitottan kezelve mindkét fél további szállítási lehetőségeket tárjon fel. Ezidáig mintegy 700 millió rubel értékű áru terven felüli cseréjére látszik garancia, ám a közös elképzelés az, hogy az évtized végéig mintegy másfél milliárd rubellel bővül a dokumentumokban rögzített előirányzat — minden bizonnyal ez is témája lesz tehát a mostani moszkvai kormányfői eszmecserének. Kölcsönös szállítások A jelenlegi ötéves periódusban árucsere-forgalmunk hagyományos szerkezete bizonyos mértékig módosul, részben kényszerűen — mert egyes cikkekből nem lehet növelni a szállításokat —; részben pedig a két népgazdaság változó szükségleteinek megfelelően. Hazánk számára döntő fontosságú, hogy a termelőmunkához elengedhetetlen nyersanyagok és energiahordozók szállítására a Szovjetunió további kötelezettséget vállalt, az 1985-ös szinten. Magyarország pedig a partner igényeinek megfelelően a többi között az élelmiszeripari termékek, a növényvédőszerek és a könnyűipari termékek kivitelét bővíti erőteljesen; a tavalyihoz képest például béréi november közepén kezdték meg összeállítani Rákóczifalván, a Rákóczi Tsz-től bérelt, az idén nem használt hagymatárolóban a kísérleti brikettkészítő üzemet. (Az üzemeltetést végző szakembereket és az energiát a szövetkezet biztosítja.) A mostani vizsgálatok.célja az egyenként már kipróbált berendezések — a bálákat bontó és a szalmából finom aprítékot készítő úgynevezett dézsás őrlő, a melléktermék nedvesség tartalmát 15 százalék alá csökkentő szárító, homogenizáló és a Claas cég licen- cét is felhasználva megépített brikettoló prés — működésének összehangolása, a technológiai jellemzők üzem- közbeni mérése. (A mérésekben a MÉM Műszaki Intézet szakemberei is részt 1990-ben (összehasonlító árakon számolva) 61 százalékkal nő a Szovjetunióba irányuló mezőgazdasági exportunk. Közös munkák A magyar gazdaság egyébként a Szovjetunió hatodik legjelentősebb partnere; bizonyos termékeket tekintve, így autóbuszokból, növényvédőszerekből és egyes gyógyszerkészítményekből a magyar vállalatok az ország legnagyobb szállítói. Az itthoni ipar műszaki fejlesztési követelményei pedig azt igénylik, hogy megfelelő minőségű gépekből, berendezésekből, alkatrészekből, illetve részegységekből kapjunk többet — ahol lehet, az előirányzottnál is többet — a szovjet gyártóktól. Az együttműködés jelentős területe a két ország nagyberuházásain végzett közös munka. Ennek a munkálatok méreteit tekintve is kiemelkedő példája részvételünk a jamburgi gázvezetékrendszer építésében, amelynek során már ezerötszáz, később pedig ötezer magyar munkás dolgozik majd Tengizben; illetve a szovjet segítség a Paksi Atomerőmű létrehozásában, majd bővítésében. Ami a kapcsolatok új irányait illeti: a kölcsönös törekvéseknek megfelelő keretet ad a magyar—szovjet gazdasági és műszaki—tudományos együttműködés 2000- ig szóló hosszú távú programja. Ennek részeként a szakemberek felülvizsgálják, korszerűsítik és bővítik a jelenleg érvényben lévő harminc gyártásszakosítási és kooperációs megállapodást, s lehetőséget keresnek arra, hogy az integráció tovább mélyüljön, új területekre is kiterjedjen. A cél most az, hogy a magyar és a szovjet partnerek , között olyan komplex együttműködési tevékenység alakuljon ki, amely magába foglalja a közös kutatást, fejlesztést, s az vesznek.) A tervek szerint január végéig tartó próbák után kezdődhet az eredmények feldolgozása, a műszaki tervek esetleges átdolgozása, a kereslet felmérése, a gyártásra való felkészülés. A kísérleti gépsor munkáját tegnap már külföldi vendégek is tanulmányozták. K. M. Kuzin, a Szovjetunió Műszaki Tudományos Állami Bizottságának tagja, B. Sz. Csehanovics, a petrozavodsz- ki Karellszprom fafeldolgozó egyesülés főmérnöke és P. M. Kojkov, a kirovi Nyil- leszprom Erdészeti Kutató Intézet munkatársa ismerkedett a melléktermékeket energetikai felhasználásra alkalmassá tevő gépek tervezésének, a berendezések hasznosításának tapasztalataival. V. SZ, J. ezen alapuló együttes gyártást, illetve kölcsönös szállítást is. Az első konkrét, bár kezdeti lépések már megtörténtek e téren: az idén nyáron az Energiagazdálkodási Intézet hozott létre szovjet társintézményével úgynevezett közös fejlesztő kollektívát, amely erőművek hulladékhőjének elvezetésével, hasznosításával és kommunális szolgáltató rendszerek kifejlesztésével foglalkozik majd. Már Mihail Gorbacsov budapesti látogatásakor is hangot kapott a közös vállalatok létrehozásinak szükségessége, s azóta az érintett szakemberek több területen jutottak közel a konkrét megállapodáshoz. így egyebek között bonyolult integrált áramkörök gyártásával, korszerű gyógyászati technika előállításával, csomagolás- technikai fejlesztéssel és hulladékhasznosítással foglalkozó magyar vállalatok folytatnak szovjet partnereikkel bíztató tárgyalásokat együttes vállalkozás létrehozásáról. Kétoldalú megállapodáso k Ennek szervezeti, jogi kereteit teremtette meg az a kétoldalú kormányközi megállapodás, amelyet a KGST novemberi ülésszaka alkalmával írt alá Lázár György és Nyikolaj Rizskov. Most már a közös vállalatok megalapításán, az együttes munkán van a sor, amelynek során számos problémát kell majd megoldani, hiszen bizonyos mértékig eltérő irányítási rendszerben működő gazdálkodókról van szó, s — miként szakértők rámutatnak — a magyar vállalatokat is még közvetlenebbül érdekeltté kell tenni az effajta együttműködésben. A kormány elnökének moszkvai íútja várhatóan e folyamatnak is újabb lendületet ad majd. Élénkülő kapcsolatok
