Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-16 / 295. szám
1986. DECEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tehergépkocsik és mezőgazdasági szállítójárművek hátsó lámpáinak összeszerelésével foglalkozik a Tiszagycndai Lenin Tsz melléküzemága. A budapesti Villtesz Szövetkezet megbizásából évente mintegy 160 ezer pár reflektort szerelnek össze (Fotó: T. K. L.) Budapest Bank Rt. r Újabb pénzintézet alakult A Budapest Bank Rt. tegnap, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban, megtartotta alakuló közgyűlését. Az ülésen részt vett Ballai László, az MSZMP KB gazdaság- politikai osztályának vezetője és Hetényi István pénzügyminiszter. A bank vezérigazgatója, Hegedűs Oszkár elmondta: az új pénzintézet az Állami Fejlesztési Bank egyes egységeiből, a Budapesti Hitelbankból, (valamint a Magyar Nemzeti Bank Pest megyei Igazgatóságából és néhány más fiókjából jött létre. A pénzintézet részvénytársasági formában tevékenykedik, alaptőkéje 3,5 milliárd forint. Az állam részesedése három milliárd forint, a fennmaradó fél milliárd forint értékű részvényt vállalatok és szövetkezetek vásárolták meg. A bank januártól 1700 vállalat és szövetkezet számláját vezeti, hitelállománya meghaladja a 70 milliárd forintot. A vezérigazgató hangsúlyozta; azok a tapasztalatok, amelyeket a dolgozók korábbi munkahelyeiken szereztek, előnyösek a bank számára; megkönnyítik az indulást a Budapesti Hitelbanknál — az első kereskedelmi bank formában működő pénzintézetnél — szerzett ismeretek. Kedvező az is, hogy az Állami Fejlesztési Bank révén a Budapest Bank Rt. mintegy harminc vállalkozásban főkével is részt vesz, ezek ugyanis többségükben jövedelmezőek. A Budapest Bank Rt. keretében tovább működik az Állami Fejlesztési Bank által létrehozott értékpapír-piac. Baromfifeldolgozás Az utóbbi években több százmillió forintos rekonstrukciót hajtottak végre a Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál. Ezáltal jobb feltételek között, és a korszerű követelményeknek megfelelő munkát végezhetnek az üzem dolgozói. 1986-ban 23 ezer tonna baromfiból 17 ezer tonna készterméket állítanak elő, amelynek 75 százalékát exportálják a világ számos országába. A Chickway 2 rendszerű felsőpálya súlyosztó rendszer automatikusan a megfelelő rekeszbe ereszti a szárnyasokat Munka és gazdaság II bérek igazodjanak jobban a teljesítményhez Szükséges a hatékonyabb foglalkoztatás a kapun belül Nemrégiben kétnapos munkagazdasági konferenciát tartottak Budapesten, az Állami Bér és Munkaügyi Hivatal, valamint a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezésében, ahol megvitatták a bér- és munkaerőgazdálkodás, s az ezzel kapcsolatos jogi szabályozás aktuális kérdéseit. A tanácskozáson részt vett dr. Ábel József, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, a Szervezési és Tudományos Társaság megyei szervezetének elnöke is. Ezekről a kérdésekről vele beszélgettünk. Szerdán Ülést tart a megyei tanács Szolnok Megye Tanácsa december 17-én, holnap tartja soron következő ülését. A testület többek között javaslatot tárgyal meg a me-, gye 1987. évi összevont és központi költségvetési, valamint fejlesztési tervére. A Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat beszámolója alapján értékeli a vízellátás, a csatornázás és a fürdőszolgáltatás hosszú távú fejlesztési koncepciójának időarányos végrehajtását. A megyei tanács ezen az ülésén megállapítja 1987. évi legfontosabb feladatait és kialakítja jövő évi munkatervét is. A tanácsülés nyilvános. A napirendre kerülő jelentéseket, előterjesztéseket a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár olvasótermében tanulmányozhatják az érdeklődők. Elismerések termelőszövetkezeti dolgozéknak A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa alkalmából — mint már lapunkban hírül adtuk — kitüntetési ünnepséget tartottak. Megyénk termelőszövetkezeti vezetői közül Gazsi István, a Csépai Tiszamenti Tsz elnöke a Munka Érdemrend bronz fokozatát; a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést Budai Kálmán, a Zagyvarékasi Béke Tsz elnöke, Császár Szilveszter, a Tiszaföldvári Lenin Tsz elnökhelyettese, Jánosi Menyhért, a Jásztelki Tolbuchin Tsz elnöke, Med- veczki László, a Jászszent- andrási Haladás Tsz elnöke és B. Kovács Lajos, a Kisújszállási Nagykun Tsz személyzeti vezetője vehette át Eleki Jánostól, a TOT főtitkárától. — Bizonyára sokan kíváncsiak voltak arra, hogy jövőre hogyan változik a keresetszabályozás ? — Ezzel kapcsolatosan a közelmúltban napvilágot látott egy jogszabály is, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a jövőben a bértömeggazdálkodás lesz a jellemző. Vagyis marad a keresetszint- szabályozási rendszer, ami azt jelenti, hogy a vállalatoknak, üzemeknek az egész bértömeg után adózniuk kell. Ennek az intézkedésnek az értelme az antiinflációs politikában keresendő, melynek lényege, hogy ne legyen túlzott mértékű a keresetkiáramlás és a bérek, valamint az árualapok szinkronban maradjanak. Ez a dolog egyik oldala. A másik cél pedig az, hogy a keresetek mértéke jobban igazodjon a vállalati teljesítményhez. Ezért a jövőben a termelés növelésével párhuzamosan lehet csak a béreket fejleszteni. Mondok egy példát: ha valamelyik üzemben egy százalékkal nő a hozzáadott érték — vagyis emelkedik a termelési érték és a nyereség — ehhez igazítva a bérek maximum fél százalékkal emelkedhetnek. — Ha a munkaerőgazdálkodásról esik szó, akkor az első és legfontosabb kérdés az. hogy lehet-e teljes és hatékony foglalkoztatás az elkövetkezendő években Magyarországon? Mindezt azért említem, mert manapság a különböző fórumokon gyakran elhangzik, hogy nálunk a munkaidő csaknem egyötöde megy veszendőbe. — Ez sajnos, igaz. Éppen ezért a teljes foglalkoztatással és a hatékonysággal Is van némi gondunk. Ez nemcsak az országban, hanem megyénkben is így van. Tiszafüred térségében és a Tiszazugban például szükség van újabb munkahelyekre. Az említett területeken elsősorban a szakképzetlen, jelenleg háztartásbeli női munkaerő helyben történő és egy műszakos foglalkoztatása okoz számunkra fejtörést. Jóllehet az elmúlt években sokat javult a helyzet, hiszen Tiszafüreden több kisüzem kezdte meg munkáját, ahol a helyi szövetkezetek melléküzemágaiként ma már ruhákat készítenek. De legutóbb Csépán is átadtak egy üzemrészt, ahol konfekcionált ruhákat varrnak. A teljes foglalkoztatottság másik lényeges eleme, a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezése. Az utóbbi években itt is tapasztalható némi előrelépés, hiszen 1981-ben például a megye négy városában — így Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron és Túrkevén — 1 millió 600 ezer forintot fordítottak új munkahelyek kialakítására, Szolnokon pedig az idén megalakult a debreceni székhelyű Pire- mon cég leányvállalata, ahol jelenleg hatvan, de hosszíú távion kétszáz megváltozott munkaképességű -ember foglalkoztatását lehet megoldani. A teljes foglalkoztatás kérdését tovább boncolgatva az is megállapítható, hogy azoknak a 14—16 éves szakképzetlen fiataloknak — akik nem végzik el az általános iskolát — a munkába állítása sem felhőtlen. De ugyanez mondható el azokról is, akik a harmadik munkakönyvüket nyűvik vagy abban többször is a kilépett bejegyzés szerepel. Ezek az emberek többségükben szakképzetlenek és a vállalatok elsősorban szakképzett munkaerőt keresnek és alkalmaznak. Tehát mondhatnánk úgy is, hogy nem olyan munkaerő kellene, amilyen van, és nem ott, ahol éppen található. Ami pedig a kérdés második részét, a hatékony foglalkoztatást illeti, nos úgy gondolom, ezt elsősorban a vállalaton belül kell megoldani. Persze, ez nem zárja ki a társadalom felelősségét. Ügy ítéljük meg, hogy a munkaidő teljes kihasználása a jobb üzem- és munkaszervezésen, a megfelelő anyagellátáson, a jobb kooperációs kapcsolatokon és nem utolsó sorban a munka- fegyelmen múlik. Ez utóbbiba beletartozik a lógások, az italozások kiirtása, sőt még az az aprónak tűnő dolog Is, hogyha az ebédidő például fél óra, akkor az valóban annyi legyen és egy perccel sem több. — A hatékony foglalkoztatáshoz — egyesek véleménye szerint hozzátartozik az is, hogy csökkenjen az ingázók száma. Ehhez viszont az kellene, hogy szaporodjanak a helyben lévő munkahelyek az elmaradottabb térségekben is. — Én az ingázást sem sorolnám ehhez a kérdéshez, mert — mint már említettem — véleményem szerint a hatékony foglalkoztatást a munkahelyen kell megteremteni. S ha így nézzük a dolgot, akkor lényegtelen, hogy fél vagy egy órát kell utaznia ahhoz, hogy valaki elérje a munkahelyét. Hosz- S2^í távon valóban az lenne az ideális megoldás, ha mindenki a lakóhelye közelében helyezkedne el. Noha van, erre ellenpélda is, hiszen sokan akkor sem váltanak, ha közelebb is találnak munkahelyet, éppen az eltérő kereseti lehetőségek miatt. Meg aztán egyfajta életmódot is jelent az ingázás... — ön mint a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, miként látja a munkahelyi foglalkoztatás kérdésében tapasztalható-e valamilyen változás? — Mindenképpen történt előrelépés. Hiszen a tennivalók iránti fogékonyság jóval nagyobb mint a korábbi években volt. A tanácsi testületek gyakrabban foglalkoznak a munkaerő és a foglalkoztatás kérdéseivel, sőt saját pénzeszközökkel is hozzájárulnak új munkahelyek létrehozásához. Erre csak egy példát említenék: tavaly Alattyánban az Április 4 Ruhaipari Szövetkezettel közösen hoztunk létre egy üzemet, ahol a helybeli cigánylakosság egy részének foglalkoztatását oldottuk meg. Ehhez mi 1 millió 800 ezer forinttal járultunk hozzá, de a helyi tanács is segített, telket és épületeket adott át. — Nemrégiben — szeptember elsején — lépett életbe az elhelyezkedési támogatás bevezetéséről szóló jogszabály. Véleménye szerint mi tette ezt indokolttá7 — Ez a rendelet foglalkoztatáspolitikánk újabb eleme, s a dolgozók szociális biztonságának növelését szolgálja. Mire gondolok? Nézze, a gazdaságosság és a hatékonyság következetes érvényesítése során a jövőben előfordulhat — és bizonyára lesz is ilyen —, hogy egy vállalatnál tíz főnél nagyobb létszámcsökkentést hajtanak végre, esetleg megszüntetnek egy-egy üzemet. Ez a jogszabály azt szolgálja, hogy az elbocsátott dolgozók ne kerüljenek olyan helyzetbe, hogy átmenetileg — addig amíg nem találnak megfelelő munkahelyet — megélhetési gondjaik legyenek. Persze, az embereknek — azontúl, hogy maguknak is keresniük kell majd a számukra legmegfelelőbb munkahelyet — a Munkaerő Szolgálati Irodánkon keresztül mi is segítünk az elhelyezkedésben. De még így is előfordulhat, hogy kezdetben nem járnak sikerrel s mi sem tudunk majd ajánlani nekik elfogadható munkaalkalmat. Ilyen esetekben a dolgozók hat hónapon át a felmondási idejük meghosszabbítása címén az előző évi átlagkeresetüket kaphatják az állami költségvetés terhére. Ha még ezután sem kapnak a képzettségüknek megfelelő munkakört, akkor a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy. a következő 3 hónapban az átlagkeresetük 75 százalékát, újabb három hónapig pedig átlagkeresetük 60 százalékát kapják. Ebből is látszik, hogy a dolgozónak egy éven belül mindenképpen el kell helyezkednie. De a jogszabály — éppen a folyamatosan csökkenő kereseti lehetőség miatt — ösztönzi is erre a dolgozókat, hogy ne csak a tanácsokra várjanak, hanem saját maguk is keressék és a legrövidebb időn belül meg is találják a számukra legmegfelelőbb munkahelyet. Nagy Tibor A számítógép képernyőjéről bármely pillanatban leolvasható az addig feldolgozott baromfik száma és tömege 50 grammos súlyelosztással szelektálva A vásárlók által közkedvelt panírozott csirke ezen a berendezésen készül (Fotó: Mészáros)