Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

1986. DECEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét fílmlelbOl Szemünk fénye Néhány éve jelent meg a hír, hogy Sophia Loren visz- szatért filmezni Rómába. Először bizonyára csak ‘az olasz adóhatóságok figyeltek fel a közlésre, hiszen közis­mert, hogy a népszerű film­csillag már régen hadilábon áll a pénzügyi hatóságokkal. Az olasz „fináncok” is több­ször molesztálták már Sophiát, szerintük hol akkor van sok pénz a művésznő­nél amikor érkezik, hol ak­kor, amikor távozik. Persze, mindig más pénzről van szó. A pénzügyeseken kívül valószínűleg azoknak szerzi még Loren a legnagyobb bosszúságot, akik már leír­ták a színésznőt, mondván szépségével, dekoltázsával, sokat ígérő hosszú combjai­val hatásos volt, de mikor?... Loren megöregedett. Sophie öregen nem kell senkinek — márhogy impresszáriónak — mondták leszólói. Loren nemhogy visszatért Rómába, de már nálunk is vetítik az eredetileg Auróra című filmjét, amelynek ez­úttal nagyszerű címet adtak a magyar forgalmazók: Sze­münk fénye. Kétszeresen is találó a cím, ugyanis egy vak kisgyerek áll a téma közép­pontjában, aki édesanyjá­nak — Loren — szemefénye. Loren fiatalon megenged­hette magának, hogy anya­szerepet vállaljon, írták az Egy asszony meg a lánya be­mutatásakor. Nos, Sophia Loren úgy tű­nik évei múlásával még in­kább „megengedheti magá­nak” az újabb anyaszerepet. A dekoltázs kisebbedett, de Loren varázsa tovább nőtt. Ha ezt a szentimentális, érzelgős, „csöpögés”, sziru­pos valamit egy Lorennél csak valamicskével szeré­nyebb tehetségű színésznő­vel a főszerepben mutatták volna be, talán még a legér­zelgősebb széplelkek is ott­hagyták volna a film végé­re a mozit. Dehát Loren varázslatos. Művészetet csinál a lapos közhelyekből, olyan utcákba „bemegy” ahonnan rajta kí­vül kevesen jönnének ki a siker babérkoszorújával. A történet, bár igaznak tű­nik és tiszteletet parancsoló, mégis lapos. A vak kisfiút Svájcban egy nagyhírű pro­fesszor megoperálná, ha az anyjának lenne erre pénze. De nincs. Netán majd a kis­fiú apja segít... Eddig elég szokványos a mese, de most jön az a „csa­var” amely alkalmat ad az édesanyát alakító Lorennek. hogy brillírozhassák. De ki az apa? A vak kis­fiú édesanyja ugyanis a gyermek megszületése előtt, hogy is mondjam... Szóval nem a monogámiát tekintet­te az egyetlen üdvözítő élet­formának. Ahá, ha nem biztos X-sze- mélye, akkor A, B, C — azért csupán illendőségből sem sorolom fel a teljes abc-t — szóval „többen” se­gíthetnek, hogy összejöjjön az operációhoz szükséges pénz. Mert persze, hogy nem az apa személye fontos ebben a helyzetben — egyébként lo­gikus! — hanem, hogy a kis­fiú — mellesleg Loren fia! — újra lásson. S milyen te­hetséges a kis Eduardo Pon- x ti! Kétségtelen, az itt-ott me­lodrámába csúszó filmnek azok a legjobb részletei, amikor Loren úgy játszik a lehetséges édesapákkal, mint zsonglőr a labdákkal. Ha másért nem, egyedül ezekért a jelenetsorokért is érdemes megnézni a Szemünk fényét. — ti — Megalakult a Magyar Levéltárosok Egyesülete Szombaton megalakult a Magyar Levéltárosok Egye­sülete. Az ELTE állam- és jogtudományi karán megtar­tott ülésen a hetven hazai levéltár több mint hétszáz szakemberének képviseleté­ben mintegy háromszázan vettek részt, hogy megvitas­sák az egyesület céljait és feladatait rögzítő alapsza­bályt, s megválasszák a ve­zetőséget. A felszabadulás után, 1962-ben' újjászervezett Ma­gyar Könyvtárosok Egyesü­letében 1981 óta működött a levéltáros szekció, amely időről időre lehetőséget nyújtott a szakmai konzul­tációra, a levéltárelmélettel és a gyakorlati munkával kapcsolatos kérdések megvi­tatására, önálló publikációk megjelentetésére. A hazai levéltári intézményhálózat utóbbi évtizedekben bekö­vetkezett bővülése, a levél­tári munka fejlődése, s e te­rület szakmai eredményei nyomán egyre jobban meg­erősödött az igény, hogy a levéltárosok immár önálló egyesületet hozzanak létre. Ma hazánkban két köz­ponti, húsz tanácsi és szá­mos kisebb — egyházi, álla­mi és társadalmi szerv keze­lésében működő — levéltár van: az ország történetét őr­ző értékes dokumentumok, a gazdag iratanyag gondozásá­val, feltárásával 760 levél­táros szakember foglalkozik. A most megalakult egye­sület célja, hogy fórumot nyújtson a hazai levéltárak, s a történelmi iratanyagot gondozó és őrző egyéb intéz­mények munkatársainak a szakmai tapasztalatcserére, segítve egyjúttal a magyar levéltárügy társadalmi meg­becsülését is. Az alakuló ülésen megvá­lasztották a Magyar Levél­tárosok Egyesülete 13 tagú vezetőségét: az elnök Varga János, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója lett. A Népszínház ismét Szolnokon Visszatérd vándorszínészek A Képzőművészeti Kiadó tervei Hagiá Sophia, Raffaello Elkészült a Képzőművésze­ti Kiadó jövő évi terve: a gazdag kínálatban a fotómű­vészeti albumok, s a kortárs képzőművészetet bemutató kiadványok mellett számos jelentős művészettörténeti témájú kötet szerepel. Köztük lesz az az induló sorozat, amely az egyetemes művészettörténet legkiemel­kedőbb remekműveit és mű- tárgyegyeütteseit vonultatja fel. 1987-ben a ciklus három darabja jelenik meg. Kádár Zoltán könyve az isztambuli Hagia Sophiát mutatja be, megismertetve az évezredes székesegyház építésének tör­ténetével, régi ábrázolásai­val, s a róla író egykori szer­zőkkel. Vayer Lajos Raffa­ello stanzái című kötete úti­könyvként is szolgálhat majd azoknak, akik eljutva Rómá­ba ellátogatnak a Vatikáni Múzeumba. Ugyanakkor át­fogó, minden lényeges rész­letre kiterjedő képet nyújt a törtéhelmi háttérről, Róma és a pápák viszonyáról, a művek keletkezésének kö­rülményeiről, s a mesterről: Raffaellóról. Kelényi György könyvében az egyetemes ba­rokk művészet egyik legje­lentősebb alkotójának Ru- bensnek, a párizsi Louvre- ben őrzött fő művét, a Me- dici-ciklust dolgozza fel. A szerző ismerteti a barokk művészet általános jellegze­tességeit, s e bonyolult kor­szak művelődéstörténetét. A kötet színes képeken mutat­ja be a teljes festménysoro­zatot, amelyről magyar nyelven még nem jelent meg publikáció. Ismét tanulságos móka, és kacagás színhelye volt nemrég a szolnoki Járműja­vító művelődési központja: a Népszínház délután a gyere­keket, este a felnőtteket szó­rakoztatta, gondolkodtatta. Az ifjúsági előadás Artur Fauquez—Tamássy Zdenkó— Vargha Balázs Toronyóra lánccal című zenés mesejá­téka volt. ötletes díszletek között énekeltek-táncoltak a szereplők, hatalmas színes építőkockákból állítva fel világukat. Ebben a világban mindenkinek mendenre van ideje, a hősök megtanulják meghallgatni egymást, min­dig jószívűen ajtót nyitnak társaiknak. Játékosan okul­hattak a gyermek-nézők: „Ha tudsz bánni az idővel, bírod majd tüdővel...!” Este a felnőttek bérleti so­rozatában századeleji író tra­gikomédiát láthattak a szín­házkedvelők. Barta Lajos Szerelem című darabja 1913- ban játszódik egy vidéki kis­városban, amelynek remény­telen levegőjéből három nő­vér próbál szabadulni —ön­ző, másokat eltipró módon, egymás rovására férfiakat csalogatnak, de szeretni iga­zán egyikük sem tud. A mu­latságos helyzetekben a régi világ siralmas érdekközpon­túsága és megalkuvásai kö­vethetők nyomon. Fiatat értelmiségiek bevonásával Növelni kell a tudományos ismeretterjesztés rangját 4 TIT Szolnok város! szervezetének közgyűlése Sorrendben kilencedik küldöttgyűlésére készül az Or­szágos Elnökség irányításával működő értelmiségi szerve­zet, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tagsága. A másfél évszázados múltra visszatekintő TIT helyi szerveze­tei — az országos elemző munka részeként — ezekben a hetekben, hónapokban veszik számba a legutóbbi küldött- gyűlés óta eltelt időszak eredményeit, a jövő feladatait. Az 1987 februárjában sorra kerülő megyei küldöttértekez­let előtt ült össze szombaton délelőtt a Megyei Művelődé­si és Ifjúsági Központ színháztermében a TIT Szolnok vá­rosi és városkörnyéki szervezetének közgyűlése, melynek munkájában részt vett Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára, Berki Ferencné, a városi pártbizottság titkára és Lengyel Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese. A megyeszékhelyen és vonzáskörzetében élő, a tu­dományos ismeretterjesztés­be aktívan bekapcsolódó ér­telmiségiek munkáját az el­nökség írásos beszámolója alapján Káplár József, az Újvárosi Általános Iskola igazgatója, a városi szerve­zet elnöke ismertette. Szó­beli előterjesztésében első­ként azokat a társadalmi­gazdasági változásokat érin­tette, melyek nagymértékben befolyásolták a TIT sajátos közművelődési, értelmiség­szervező tevékenységét. Ezek között szólt a művelődés feltételei, a művelődési szo­kások és a kultúra iránti igények változásairól, me­lyekhez a TIT igyekezett ru­galmasan alkalmazkodni Ehhez szervezeti változások is hozzájárultak, hisz az 1985-től önálló társadalmi szervezetként működő társu­lat városi elnöksége 1984- ben kibővült a vonzáskörzet tagságának képviselőivel. A tartalmi munka feltéte­leiről megállapította, hogy a 22 megyei szakosztályban tevékenykedő 557 városi, vá­roskörnyéki TIT-tag a me­gyében folyó tudományos is­meretterjesztő tevékenység nagy részét magára vállalja. Ez annál is inkább elisme­résre méltó, hisz az értelmi­ség kilenc százalékát jelen­tő taglétszám a megyei tag­ságnak csupán egyharmadát adja. A szervezet munkájá­nak anyagi és személyi felté­teleit számba véve mondta el, hogy a városi szervezet a jelenlegi apparátusi létszám­mal nem tud megfelelően eleget tenni az egyre növek­vő feladatoknak, a költség- vetés mintegy 10 százalékát kitevő állami támogatás mellett elsősorban a bevéte­lekből befolyó pénzösszegek­ből kell gazdákodniuk. Az eredményeket befolyá­solja, hogy a közművelődés­ben a hagyományos ismeret­terjesztési formák egyre in­kább háttérbe szorulnak, helyüket a praktikus ismere­teket nyújtó tanfolyamok veszik át: az idegennyelvi, a számítástechnikai, a telex­kezelői, illetve az át- és to­vábbképző stúdiumok. A te­hetséggondozást szolgáló is­kolai baráti körök mellett az 1985 óta működő nyugdí­jasok szabadegyeteme, az út­törőelnökséggel együtt meg­szervezett Kalandos Nyár­program, az országjárások, és a négy éve működő csil­lagvizsgáló tevékenysége volt a legeredményesebb. A tudományos ismeret­terjesztés presztízsét növelni kell. Ezt szolgálják a SZÜV szolnoki központjában, a Zagyvarékasi Béke Tsz-ben és a Jászkun Volán Vállalat­nál megalakult TIT-csopor- tok, az életkor és érdeklő­dési körök szerint létrejött munkahelyi, iskolai diákott­honi, honvédségi, lakóterüle­ti klubok, az itt elhangzott előadások, vitafórumok, tá­jékoztatók. A sikeres ren­dezvények közül is kiemel- kedig a hadtudományi szak­osztály által rendezett Tisza Nyári Egyetem. A gondokat elemezve Káplár József szólt az idegennyelv-oktatás terü­letén Jelentkező tanárhiány­ról, a tagságon belül a fiatal értelmiségiek alacsony szá­máról. A beszámolót követő vitá­ban tizenhármán kértek szót. A felszólalásokban érin­tették a TIT és az iskolák kapcsolatának kérdéseit, megfogalmazták a középis­kolákkal, a fiatal értelmisé­giekkel, köztük a pedagó­gusokkal és a falusi fiata­lokkal való kapcsolatok szo­rosabbra fűzésének igényét. Hangsúlyozták az anyanyel­vi kultúra, az egészséges életmódra nevelés fontossá­gát, a TIT és más értelmisé­gi szervezetek közötti együtt­működés erősítését. A vita után a beszámolót és a ha­tározati javaslatot egyhangú­lag fogadta el a közgyűlés, majd okleveleket adtak át a kiemelkedő munkát végzett társulati tagoknak. A köz­gyűlés zárásaként a tagság 25 tagú elnökséget, a megyei küldöttértekezletre 51 kül­döttet választott meg. A TIT Szolnok városi szervezetének elnöke ismét Káplár József, titkára Ring Borbála lett. — bálint — Tegnap délután tartotta bemutatkozó műsorát a Bartók Béla úttörőházban az Achim Cti Általános Iskola. Az Achim András úttörőcsapat 30 éve tart fenn kapcsolatot a szovjet is­kola úttörőcsapatával, valamint hozzájuk tartozik a Kertvárosi Iskola Petőfi Sándor úttö­rőcsapata is. A műsorban a három csapat életéből mutattak be epizódokat csasztuskába foglalva. Felvételünkön a három iskola fiataljai láthatók. (Fotó: Mészáros) Magyar tanszék Mariborban Amatör művészet Vasutasjubileum Negyven évvel ezelőtt tar­totta első bemutatóját a nagykanizsai vasutasok Dé­ryné színjátszó csoportja. Szombaton, a jubileum al­kalmából, kiállítás nyílt a város vasútállamásának kul- túrvárótermében. Korabeli plakátok, fotók, újságcikkek, jelmezek, az együttes által nyert díjak idézik fel a jeles amatőr együttes tevékenysé­gét, sikeres előadásait. A Szocialista Kultúráért kitün­tetést is elnyert csoport több mint két évtizeden át nem­csak Nagykanizsán, hanem a Dunántúl, sőt az Alföld településein is rendszeresen bemutatta produkcióit. Kereken húsz esztendeje működik Szlovéniában a maribori pedagógiai akadé­mia magyar lektorátusa. 1966 késő őszén teljesült a Muravidéken élő magyar nemzetiségnek az az igé­nye, hogy leendő értelmisége felső fokon is képezhesse magát saját anyanyelvén. A mindenkori maribori lektor azóta is magyarországi pe­dagógus. Az 1970 71-es tanévben aláírt szombathelyi—maribo­ri együttműködési program nagy segítséget adott a lek­tori tevékenységhez is. A kölcsönösség jegyében ugyanis a szombathelyi ta­nárképző főiskolán is létre­hozták a szlovén nyelvű lek­torátust. Ojabb öt év múl­tán Szombathelyen szlovén nyelv és irodalom tanszék kezdte meg működését. Rá egy évre Mariborban is meg­alapították a magyar nyelv és irodalom tanszéket. A kettős jubileum alkal­mából Szlovéniában a „Ma­gyaroktatás a maribori egye­tem pedagógiai karán” cím­mel könyvecskét adtak ki Varga József és Bokor Jó­zsef szerkesztésében, az egyetemen pedig „hungaro­lógiai napot”, anyaországi tudósok részvételével kerek- asztal-értekezletet rendez­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents