Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-15 / 294. szám
1986. DECEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Újságíró szövetségek között Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) mezőgazdasági termelés a megkívánt új, intenzív pályára álljon, nem egy év, hanem több esztendő kemény és áldozatos erőfeszítésére van szükség. Segítséget jelent számukra, hogy az idén — a megelőző időszakhoz képest — központi forrásokból is több jut egyes, immár tartósan lemaradt területek, termelési ágak fejlesztésére. Az állattenyésztés korszerűsítése, az exportárualap bővítése, és például az öntözési beruházások kapnak nagyobb lendületet. A kitűzőt célok elérése érdekében további szervezeti változások is történnek. így például élelmiszeriparban már jövőre megteremtődnek az állatforgalmi és húsipari vállalatok önálló gazdálkodásának feltételei. A jövő évi terv teljesítésének lehetőségei, hangoztatta a miniszter, adottak. A lehetőségek kihasználása azonban megköveteli, hogy a továbbiakban sehol se halogassák a termelő munkát visszafogó helyileg rendezhető helyi gondok, nehézségek megoldását. E nélkül ugyanis az egyes területekre jutó nagyobb központi támogatás sem érheti el igazi célját. Előtérben a gabona- és húsprogram Váncsa Jenő az agrárágazat 1987. évi termelési előirányzatát — amely az ideihez képest 4,5—5 százalékos növekedéssel számol — reálisnak, teljesíthetőnek tartotta. Szólt arról, hogy a vártnál nagyobb arányban emelkedik a hazai élelmiszerfogyasztás, a fokozódó igényekkel összhangban kell mozgósítani az erőket a gabona- és a húsprogram teljesítésére, továbbá az exportfeladatok megoldására. Kapolyi László ipari miniszter arról tájékoztatta a kongresszust, hogy az agrárgazdaságban felhasznált gépeknek immár a 60 százaléka a magyar üzemekben készül. A magyar ipar napjainkban már 1650 féle gép folyamatos fejlesztéséről, tökéletesítéséről gondoskodik. A vegyipar is fokozza az erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelők jobb kiszolgálásáért. A csúcstechnológiák kifejlesztésében az ipar és a mezőgazdaság közös programokat valósít meg. A korunkban különösen dinami- bioipar is nagy lehetőséget kínál, közös érdekeltségű, magasszintű elméleti és gyakorlati együttműködésre. Az ipar szerkezetének átalakításánál tekintettel van a mezőgazdaság szükségleteire, egyebek között a csomagolóanyagok gyártását fokozza, és az élelmiszer- ipari gépek választékát igyekszik gazdagítani. Mindez saját érdeke is, mert hiszen kapacitásának jobb kihasználását várhatja a mezőgazdasági kapcsolatainak javításától. A vitában a szövetkezeti gazdálkodás nehézségei mellett a megoldás lehetőségeit is elemezték. A küldöttek hangoztatták; erősíteni kell a mezőgazdasági alaptevékenységet, fokozva a növény- termelés szakmai színvonalát. Sok szó esett az állattenyésztés helyzetéről, az utóbbi időben a legtöbb gond ebben az ágazatban mutatkozott. A feloldásukra hozott központi intézkedéseket a felszólalók üdvözölték, ám kitértek arra is; tudják, a fokozott támogatás csak akkor lehet igazán eredményes, ha a gazdaságokban is többet törődnek a veszteségek felszámolásával, a kiesések megelőzésével. Fontosnak tartották, hogy az üzemi vezetés mindenütt az eddiginél pontosabban határozza meg a szükséges teendőket, és jelölje ki a gazdálkodás új irányait. Az eddiginél erőteljesebben szükséges támogatni azokat, akik készek a vállalkozásra, a kockáz'atvállalás- ra, egyáltalán: a megújulás gyosítására. A kollektívák számára meg kell teremteni a szükséges feltételeket például a teljesítményen alapuló bérezéssel, a munkaszervezés javításával és az üzemi demokrácia elmélyítésével. A tsz-ek munkaerőmegtartó képességét fokozni kell, főleg az állattartó telepeken szükséges az ottani nehéz mun- kusan fejlődő, úgynevezett kához nagyobb érdekeltséget teremteni. A vitában tükröződött, hogy a tsz-ekben tudják; a megújulás sorsa vé- gülis az üzemben dől el. A siker érdekében jobban kell támaszkodni az értelmiség alkotóerejére és gyorsabb ütemben alkalmazni például a tudomány által kínált új megoldásokat — hangsúlyozták többen is. Sokan szóltak a termőterületek jobb kihasználásának fontosságáról megállapítva: az öntözés és a talajerőgazdálkodás átfogó fejlesztést kíván. Javasolták, hogy a gazdaságok a jó példák alapján vállalkozzanak bátrabban termékeik helyi élelmi- szeripari feldolgozására. Sokan láttak tartalékot a kistermelők integrálásának javításában, és a^társulások tevékenységének korszerűsítésében. Tisztségviselők A kongresszus elfogadta az előterjesztett dokumentumokat. Az országos tanács megy tartotta alakuló ülését, amelyen megválasztották a 21 tagú elnökséget és az országos tanács bizottságait, valamint a TOT tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke Szabó István lett, alelnökök: Fülöp László, a bátai November 7. Tsz elnöke és Kéri Lehelné, a rajkai Egyetértés Tsz elnöke. A TOT főtitkárává Eleki Jánost, főtitkárhelyettesévé Lehoczki Mihályt és Poden Gyulát választották. V Fejlődő magyar—szovjet kapcsolatok Tegnap hazaérkezett Moszkvából a Magyar Újságírók Országos Szövetségének küldöttsége, amely Megyeri Károly főtitkár vezetésével, a Szovjet Újságíró Szövetség meghívására tartózkodott a szovjet fővárosban. Megyeri Károly és Ivan Zubkov, a Szovjet Újságíró Szövetség alelnöke egyezményt írt alá, amely jelentősen fejleszti a két ország újságíróinak együttműködését. Egyebek közt szovjet vezető közgazdasági újságírók delegációja látogat Magyarországra, gazdaságirányítással és tömegtájékoztatással összefüggő kérdések tanulmányozására, s a magyar külpolitikai újságírókat hívtak meg a külpolitikával foglalkozó szovjet tudományos intézményekbe. Szénhidrogén Újabb lelőhelyek A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kutatócsoportjai ebben az évben a Kisalföldön, Zala, Somogy és Bács-Kiskun megyében végeztek szénhidrogénkutatást. Ennek során néhány kisebb kőolaj- és földgázlelőhelyre akadtak. Ezek közé tartozik a Balatonmagyaród—Zalako- már térségében lévő olajlelet, amelynek gyorsított ütemű feltárása befejezéshez közeledik. A Zala megyei Ortaháza környékén siker koronázta a kutatók másodszori visszatérését: áz első lefúrt kútban olajat találtak és a kutatást tovább folytatják. Uttörővezetők országos konferenciája Kunszentmártonb an Alkoholmentes ifjúsági klub (Tudósítónktól) Nemrég alakult egy új klub a Kunszentmártoni 628. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben, ami arra hivatott, hogy egészséges, tartalmas életvitelre szoktassa a tanulókat. A fiatalokat nemcsak az alkohol veszélyezteti, hanem az üres semmittevés, lö- työgés, csavargás is. Az ötlet még tavasszal született, amikor a Hazafias Népfront városi bizottsága és az intézet a helyi üzemek anyagi támogatásával létrehozták a balatonszárszói olvasótábort. Ott olyan kollektíva ková- csolódott össze a tíz nap alatt, hogy hazatérve is egy klubközösségben kívántak maradni. A Kőrös nevet vette fel az alkoholmentes ifjúsági klub, vezetőséget választottak, ösz- szeállították a működési szabályzatot és az első hónapok programját. Fenntartójuk és működtetőjük a városi tanács, támogatást kapnak a költségvetésből, és a célnak megfelelő helyiséget is biztosították számukra. Az alákuló ülésen a középiskolák igazgatói, a HNF és a Vöröskereszt városi vezetői és azok a nevelők is részt vettek, akik eddig is sokat fáradoztak a fiatalok érdekében, a klub létrehozásán, és szívügyüknek tartják a patronálást is. — veres — (Folytatás az 1. oldalról) múlt három évi munkájáról és a további feladatokról, valamint a főtitkár szóbeli kiegészítése után Friss Péter, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára tett szóbeli kiegészítést az úttörőszövetség új alapszabályára és új működési szabályzatra vonatkozó javaslathoz. Ezt követően az úttörővezetői konferencia hozzászólásokkal folytatódott. Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a felszólalásában, többek között a konferencia fontosságát hangsúlyozta. Jelentős eseÖvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hozzászólásának elején átadta a Központi Bizottság üdvözletét és Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának jókívánságait a tanácskozás részvevőinek. Hongsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli az úttörőszövetség tevékenységét, kiemelkedően fontos feladatnak tartja a gyermekek nevelésének ügyét. A nem túl távoli jövőben, alig 10—15 év múlva a mai úttörők szakmunkások lesznek, pedagógusok, közgazdászok mérnökök és orvosok. Ök alkotják majd azt a fiatal, remélhetőleg dinamikusan dolgozó derékhadat, amely előbbre viszi apáik ügyét. A Központi Bizottság nemcsak egyetért az úttörőszövetség országos tanácsa előterjesztésében foglalt szándékokkal és a tervek fő vonalával — mondotta Óvári Miklós — hanem támogatja is az úttömény — mondotta — abból a szempontból is, hogy döntéseivel, határozataival, Útmutatásával befolyásolja azoknak a generációknak az életét, tevékenységét, akik az ezredforduló tájékán már bekapcsolódnak a társadalom formálásába. Arra a kérdésre, miként segítheti a legkisebbek szervezetét elkötelezett korszerű és önállóan tevékenykedő közösségek kialakításában az iskola, a család, a felnőtt társadalom, Csehák Judit a többi között kiemelte az oktatási törvény korszakos jelentőségét. rőmozgalom rendkívül fontos munkáját. Az úttörőszövetség országos tanácsa beszámolójának érdekvédelemről szóló gondolataira utalva Óvári Miklós rámutatott: a gyermek legfontosabb érdeke a megfelelő felkészülés az életre, mert aszerint fog élni, ahogy ebben a korban tanul. A gyerekeknek szükségük van eszmékre, értelmes, elérhető célokra, közösségre, és szükség van arra is. hogy kipróbálhassák erejüket, fizikai és szellemi képességeiket. Az úttörőszövetség országos tanácsának jelentését és a szóbeli kiegészítéseket követő vitában szó esett szinte minden fontos, az úttörőélet szervezési, gyakorlati és elvi jellegű kérdéséről. Tegnap az alapdokumentumok, a kisdobosok hat és az úttörők 12 pontja, valamint az úttörőszövetség új működési szabályzata feletti vitával folytatódott a konferencia. A plenáris ülésen óvári Miklós, az MSZMiP PB tagja, a KB titkára köszönti a tanácskozás résztvevőit (Telefotó — KS) további 14-en kértek szót, köztük Domonkos László, a KISZ KB titkára és Deák Gábor, az ÁISH elnöke. Ezután 12 munkacsoportban folytatódott a tanácskozás, ahol hatszáznál többen fejtették ki véleményüket. Az ezt követően sorra került szavazáson a konferencia az Úttörőszövetség Országos Tanácsának beszámolóját, a kiegészítésekkel együtt, egyhangúlag, a szövetség alapszabályát pedig — jelmondattal, a 6 és a 12 ponttal együtt — szavazat- többséggel emelte a kisdobosok és az úttörők törvényévé. Ugyancsak szavazattöbbséggel fogadták el a küldöttek az új működési szabályzatot. Az úttörővezetői konferencia megválasztotta a 111 tagú Országos Tanácsot és a 15 tagú országos elnökséget. Az Úttörő Szövetség főtitkára ismét Varga László lett; a titkárai: Friss Péter, Mrá- zik Mária és Tóth József. A gyerekeknek szükségük van eszmékre Első hallásra Pénteken este az egész ország a rádióra és a televízióra figyelt. Sőt, a szokásos szombat reggeli postaláda ürítése is már egész korán megkezdődött, mert az este meghallgatott interjút mielőbb feketén-fehéren is látni, olvasni akarták az emberek. Szerte a hazában, falun és városon ez volt a hétvégi nagy téma, és azt hiszem, hogy még sokáig emlékeznek, beszélnek a párt főtitkárának interjújáról, amelyet a televízió munkatársának kérdéseire adott ezen az emlékezetes hétvégén. Nem bocsátkoznék bele a részletekbe, ezeket a legilletékesebb nagy nyugalommal és alapossággal kifejtette az interjú során. Arról írnék inkább, hogy rám milyen hatást tett, milyen gondolatokat ébresztett, hisz azokról a közeli és távoli időszakokról, amelyekről főtitkárunk beszélt, nekem még közvetlen tapasztalataim, élményeim vannak, átéltem azokat a küzdelmeket, szenvedtem azoktól a gondoktól és bajoktól, amelyek az ötvenes években jellemezték, küzdöttem a párt újjászervezéséért, a rend helyreállításáért, a konszolidációért, töprengtem, sőt, ma is gyakran fordulok tanácsért megerősítésért elvtársaimhoz, barátaimhoz a megújulással, a gazdasági reformok bevezetésével járó gondok közepette. A pártban átélt, átküzdött négy évtized alapján tudtam bólintani Kádár elvtárs minden gondolatára, megállapítására, amelyeket az 1956-os ellenforradalom kiváltó okairól mondott, ahogyan annak előzményeit értékelte. Jól emlékszem az eseményeket irányító idegenekre, és hazai barátaikra, akik nem egy helyen már megjelentek a föld visszavételéről, a felelősségrevonás- ról tárgyalni és intézkedni. Nem lehet elfeledni Mint- szenty bíboros baljós tekintetét és főként szavait, amellyel megjósolta a „bukott rendszer” embereinek felelősségrevonását és visz- szakövetelte az egyházi vagyont. Az interjúban nagyon sok szó esett az ellenforradalom utáni kibontakozásról, annak minden külső és belső összefüggéséről. Való igaz, hogy amint Kádár elvtárs mondta, ami 80 éve történt, az már történelem. A történelem azonban minden kor számára forrás, amelyben az új idők új problémáihoz meríteni kell a példát és a tapasztalatokat. Most a 30 éves évforduló kapcsán nem csak itthon esett több szó a három évtized előtti eseményekről, hanem Nyugaton is. Október végén Hannoverben tartózkodván magam is megfigyeltem, milyen aktívan foglalkoznak a különböző adók, nem egy esetben több részből álló sorozattal a résztvevők nyilatkozataival, történészek bevonásával a magyarországi úgymond forra- dalmommal. Erőfeszítéseik nem hiszem, hogy túlzott hatást gyakoroltak volna a nyugati nézőkre, de minden esetre mutatják, hogy számukra sem mindegy, mi történt 1956 októberében és az utána következő hetekben, hónapokban. A törvényes rend helyreállításának alapvető feltétele az ellenforradalmi támadás leverése, másrészt az eszméi zűrzavar megszüntetése volt. Ez igen bonyolult és sokrétű feladatnak bizonyult, de amint Kádár elvtárs mondotta, ebből a teljes anarchiából, és társadalmi romlásból csak ezen az úton lehetett kilábolni, kibontakozást várni. A törvényes rend helyreállítása természetesen azoknak is érdeke volt. akik elkeseredésükben, körülményeik összejátszása következtében egy ideig meg hagyták magukat téveszteni, rossz oldalra álltak, hibákat követtek el, Csak rend és fegyelem, csak a törvények megtartása biztosította az ország közigazgatásának megszervezését és ehhez alapvető volt a meggyőző szó. Ahogy a párt újjászerveződött, ahogy a különböző állami-, tanácsi szervek, üzemi vezetőségek megkezdték munkájukat, úgy terebélyesedett és egyre inkább hatott a kommunisták meggyőző szava, a párt igaza, s mindenképpen terjedt az a felismerés, hogy az anarchia helyett törvényes rendre van szükség, hogy a nemzeti katasztrófából csak a nemzet összefogásával van kiemelkedés, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Amint Kádár elvtárs találóan összefoglalta a lényeg az volt akkor, és ez hozta meg a sikeres kibontakozás lehetőségét, hogy két alapvető kérdésben a különböző nemzedékek és világnézetű emberek, az osztályok egységre jutoctak: törvényes alkotmányos rendünk néphatalom legyen, és hogy szocialista társadalom épüljön az országban. Gondolom hogy Kádár elvtárs rövid összefoglalója, amely természetesen a leglényegesebb dolgokra korlátozódhatott, csak úgy teljes, ha legalább olyan részletességgel foglalkozik jelen munkánk, mostani életünk konkrét helyzetével, eredményeivel és elsősorban a jelentkező gondokkal is. Gyakran hallani — és erre Kádár elvtárs külön is kitért az interjú során —, hogy azzal vádolják a vezetést, általában a politikát, hogy túlzottan gazdaságcentrikus, csak a gazdasággal foglalkozik és elhanyagolja a kultúrát és más területeket. Hadd idézzem ezzel kapcsolatban Kádár elvtársat: „tény, hogy a gazdaság a társadalom, alapja, ha gazdasági munka rendben folyik, akkor fejlődhet minden más, ami erre épült. Gazdagodhat a kultúra, a műveltség, a tudomány. Ha viszont a gazdaság nem működik, akkor nincs alapja a társadalmi fejlődésnek”. Vagyis hát ma az a korszerű politikus, vezető és közember, aki igenis figyeli az eget, amikor szárazság van, de figyeli a lapok árfolyamhíreit is, a külkereskedelem gondjait, bonyolítását, vagyis aki közgazdaságilag is képes gondolkodni. Nagy beszédeket persze ma is lehet mondani, ezeknek is megvan a szerepük és helyük, ma is szükség van az okos nézetre, meggyőző szóra, de igazából az a jó politikus, az a jó vezető, .és az a jó közember is, ak> arra figyel amit tennie kell, mert tudja, hogy csak azt lehet elosztani, azt tudjuk elfogyasztani, abból élünk, amit megtermeltünk. Nagyon fontos megállapítást tett ennek kapcsán Kádár elvtárs: „Az emberek többsége tisztességgel a munkájából akar érni, és természetesen egyre jobban, de ehhez jobban is kell dolgozni”. A pärt lütltkárának nyilatkozata nem kapcsolódik semmi megkülönböztetett eseményhez. A Központi Bizottság ülésének elemzését tartalmazta, amely a szokásos gyakorlat szerint az év végén megtárgyalta az ország gazdasági helyzetét, és amiben szükségesnek látta, amire a lehetőségek adva vannak, intézkedéseket hozott. A KB-ülésnek légkörét, szellemiségét, a párt és a kormányzat szándékait, elvi álláspontját ismertetve kaptunk képet arról, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben nekünk, magyaroknak milyen kül- és belpolitikai tennivalóink vannak. Ezekhez ad ösztönzést az interjú. Vasvári Ferenc
