Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-15 / 294. szám

xxxvil. éri. tu. u., iím. dec. 15., bétts A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa A vitában felszólalt Váncsa Jenő és Kapolyi László Megválasztották a tisztségviselőket Befejezte munkáját a TOT kongresszusa. Az építők Ró­zsa Ferenc székházában végezte munkáját a termelőszövet­kezetek országos tanácsának kongresszusa. A tanácskozás második napján, december 13-án megjelent Kádár János, az MSZMP főtitkára is. Képünkön: Kádár János és Szabó Ist­ván, a TOT elnöke, az MSZMP PB tagja az elnökségben. (Telefotó — KS) Szombaton az Építők Ró­zsa Ferenc Székházában folytatódott és befejeződött a mezőgazdasági szövetkeze­tek V. kongresszusa. Megje­lent a tanácskozáson Kádár János, az MSZMP főtitkára, továbbá Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter, Hetényi István pénz­ügyminiszter, Kapolyi Lász­ló ipari miniszter, valamint a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszerve­zetek számos vezetője. A kongresszus szombati vitájában tizenhármán kap­tak szót. A kongresszus elfo­gadta a dokumentumokat, megválasztotta a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának tagjait és a tiszt­ségviselőket. Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében köszön­tötte a kongresszust. Szólt arról, hogy az utóbbi öt év­ben, a nehezülő gazdasági helyzetben is, erősödött a szövetkezeti mozgalom. A közös gazdaságok mezőgazda- sági termelésének értéke már meghaladja az évi 150 mil­liárd forintot. Termelésünk dinamikája azonban — egye­bek között az aszály, a ked­vezőtlen külpiaci értékesítési lehetőségek, valamint a nö­vekvő elvonások miatt — az utóbbi két évben megtört. Manapság lényegesen nehe­zebb körülmények között kell helytállniuk, mint öt évvel ezelőtt, amikor min­den árura volt vásárló, és a minőséggel szemben is ki­sebbek voltak az igények. Időközben kedvezőtlenül mó­dosultak a nemzetközi csere­arányok is; a magyar agrár- termelőknek, közöttük a tsz-eknek, ebben a megvál­tozott környezetben kell megújítaniuk önmagukat. Ahhoz azonban, hogy a (Folytatás a 3. oldalon) Országos konferenciát tartottak az úttörővezetftk Óvári Miklós hozzászólása Mintegy másfélmillió úttörő és több mint százezer úttörővezető képviseletében szombaton, a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Központ színháztermében meg­kezdődött az úttörővezetők IX. országos konferenciája. Az elnökségben foglalt helyet Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pet- rovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke, Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnö­ke, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Géczi János, a Nóg- rád megyei pártbizottság első titkára és Domonkos László, a KISZ Központéi Bizottságának titkára. Az úttörőszövetség titká­ra, Haraszti István megnyi­tójában emlékeztetett az 1983. évi miskolci konferen­ciára, amelynek jelszava „Felelősség és előrelépés” volt. Az azóta eltelt három év, mint mondotta, meghoz­ta a megújulás érzékelhető eredményeit, elégedettségre azonban nincs ok: nagyon sok és nagyon kemény mun­kát kell végezni még azért, hogy igazából közel jussunk az ott megfogalmazott cé­lokhoz, többek között a gyer­mekek közéleti aktivitásá­nak, öntevékenységének ki­bontakozásához, a társadal­mi célokban való cselekvő részvételükhöz, a családok, az iskola, valamint a kis gyermekközösségek szoro­sabb együttműködéséhez. Az úttörőkonferencia elé terjesztett írásos beszámoló szerint hazánkban, kétmillió családban, 2,3 millió gyerek él. Ez a lakosság 21,6 száza­léka. Az állami gyermekin­tézmények — az óvodák, a napköziotthonos iskolák — számának növekedése követ­keztében csökkent a felügye­let nélkül maradó gyerekek száma, de a 11—14 évesek­nek csaknem az egyharmadl még ma is a napjának nagy részét felügyelet nélküle töl­ti. A tanulók létszáma na­gyobb arányban növekszik, mint az iskoláké, s e helyzet­ben egyre nagyobb terhek hárulnak az iskolai közössé­gekre. Varga László, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének főtitkára az írásos beszámo­lóhoz fűzött szóbeli kiegészí­tésében a tényekből is kiin­dulva mutatott rá, többek között arra, hogy az ország gazdasági helyzetének is­mert nehézségei miatt nap­jainkban a családok jelentős része a korábbinál lényege­sen nagyobb erőfeszítéssel tudja csak megteremteni a gyermeknevelés feltételeit. Az úttörőszövetség éppen Az Úttörő Szövetség a konferencia elé terjesztett tervei szerint többet fog ten­ni azért, hogy az ezredfordu­lóra a mainál egészségesebb életvitelű, fizikailag, szelle­mileg és erkölcsileg edzet­tebb gyermekosztály nőljön fel. Tovább fejlesztik a tá­borozást, a turizmust. Az ezért támogatja és sürgeti a gyermeknevelés terheinek csökkentését, a juttatások és szolgáltatások olyan korsze­rűsítését, hogy a jelenleginél jobban igazodjanak a csalá­dok és a gyerekek tényleges rászorultságához. Az utóbbi években — mondotta — lé­nyegében nem javultak a ne­velés-oktatás és az ésszerű szabadidőtöltés feltételei. E helyzetben különösen nagy elismerést érdemelnek a he­lyi társadalmi összefogás olyan gyarapodó számú pél­dái, amelyekkel gyerekek ja­vát szolgáló létesítményeket hoznak létre. Az iskoláról, az oktatásról szólva az úttörőszövetség fő­titkára kiemelte, hogy nem­csak a hagyományos érte­lemben vett tanulás a fontos, hanem amellett minden olyan tevékenység, amellyel a gyerekek a társadalomnak is kívánatos magatartásfor­mákat sajátítanak el. Meg­oldásra vár az is, hogy az is­meretek állandóén növekvő mennyisége ne állandósítson az iskolákban olyan időza­vart, amely miatt gyakran figyelmen kívül marad a ta­nulók fizikai és lelki teher­bíró, illetve tűrőképessége. Országos Tanács javasolja, hogy az úttörőcsapatok, út­törőközösségek életének meghatározó irányító és te­vékenységi színtere az ön- kormányzat legyen. Az Országos Tanács beszá­molója az üttörőszövetség el­(Folytatás a 3. oldalon) Nagyobb szerepet az önkormányzatnak Első hallásra Téli Kádár János tévéinterjúját elemző írásunk a 3. oldalon sportszombat a Széchenyit! Beszámolónk, a 7. oldalon II szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leveleiből a 4. oldalon Itt a hó, vinnék a szánkót — Kelendő a csillár Vásár a művelődési házban Ezüstvasárnapi kirakat Tegnap már hiába keresett szánkót a szolnoki játék- és sportszer üzletben az, aki­nek csak a pénteken hulla­ni kezdett hóról jutott eszé­be, hogy tél van. Mint az áruház vezetője, Túri Gá- borné elmondta, szombaton egyetlen nap alatt több mint száz ródlinak akadt nálunk vevője, a készlet elfogyott, hétfőn azonban várják az újabb szállítmányt. Akik most hiába kerestek, azok fenyőfája alá is kerülhet még a gyerekek kedvelt téli sportszeréből. — Most is találnak nekik tetsző árut a téli sportok kedvelői és még bizakodhat­nak is — foglalta össze ezüst- vasárnapi tapasztalatait az áruház vezetője. — Éppen most érkeztek meg az im­port síruhák, síléceket és sí­cipőket is várunk még a na­pokban. De a mást kereső vásárló is talál kedvére va­ló árut, ha hozzánk betér: árukészletünk értéke még mindig több mint 13 millió forintos. Kelendőek a játék­autók, van többféle Legónk, a társasjátékok választéka is elég gazdag. Igaz, puha tes­tű játékbabánk már nincs. A játékbolt szombati for­galma 300 ezer forintos volt, az ezüstvasárnapival együtt tegnap délben 700 ezer forint bevételt becsültek az üzlet­ben. Bár nehezen lehetett a pultokhoz férni, az eladók szerint vasárnap a szombati­nál kisebb volt a zsúfoltság: „Ma kevesebb a nézelődő és töb.b a fizető — vélték. Úgy látszik az emberek már fel­derítették, hol érdemes ki­nyitni a pénztárcát”. Valóban, aki jól akar vá­sárolni, annak tényleg érde­mes több üzlet kínálatát is megismernie: A játékboltban például volt Lego, a Szolnoki Skálában nem (a múlt hétre ígért szállítmányt csak erre a hétre várják), a nagy szö­vetkezeti áruházban üres magnókazettát is hiába ke­restek tegnap, a szomszédos Ezermester boltban viszont lehetett kapni. Persze nem véletlenül volt nehéz szinte még megmozdulni is tegnap a Skálában, nem hiába jöt­tek és nem üres kézzel tá­voztak a vásárlók. — Ha van is hiánycikk (főleg játékból), az idei ka­rácsony előtti bevásárlásokra a szokásosnál jobban sike­rült felkészülnünk — mond­ta el vasárnap Hegedűs Bor­bála, az áruház igazgató-he­lyettese. — Tegnapi 1 millió 900 ezer forintos forgalmunk 200 ezer forinttal haladta meg az egy évvel ezelőtti „ezüstszombatét”, ma más­fél millió forint bevételre számítunk. Nagy meglepe­tések nem értek bennünket, arra azonban például nem számítottunk, hogy ilyen so­kan ajándékoznak az idén csillárt. Szerencsére műszaki osztályunkon még mindig elég nagy a választék ebből az áruból. Aki ruházati cik­kel szeretné meglepni isme­rősét, annak is érdemes hoz­zánk benézni. A drága ir­habundáktól, a viszonylag olcsó francia ingekig, kínai nyakkendőig válogathat ki­ki pénztárcája szerint. Ezüstvasárnapra a Megyei Művelődési Ház is „bolttá” alakult át. Tegnap népmű­vészeti vásárt rendeztek, majdnem negyven textiles, fafaragó, bőrös, furulyaké­szítő, fazekas kínálta porté­káját a szokatlan helyet is megtaláló sok vásárlónak. — Az idén a tavalyinál később kezdődött a karácso­nyi bevásárlás — foglalta össze tapasztalatait Soós Pál, a megyei tanács kereskedel­mi osztályának helyettes ver zetője. — Most csak a de­cemberi bérfizetés után nyi­tották ki pénztárcájukat az emberek, a november min­den boltban „gyenge” volt de úgy látszik nem akarnak keveset költeni. A szombati és az ezüstvasárnapi forga­lom várhatóan 10—15 szá­zalékkal lesz nagyobb a ta­valyinál. Az üzletek válasz­tékára nem nagyon panasz­kodhatunk, jól felkészültek a kereskedők. Igaz, a keres­let és a kínálat nem mindig esik egybe: túlkínálatot ta­pasztaltunk a drágább játé­kokból, az ajándékot váró kisfiúkat is jobban elkényez­tettük mint a lányokat, hi­ánycikk a diavetítő, késnek a sífelszerelések, a gyermek­ruhát keresők sem minden­hol találnak megfelelő vá­lasztékot, többet kell keres­gélniük, utánajárniuk. Vagy az Erdély története című háromkötetes műből már most 300 előjegyzése van a szolnoki könyvesboltnak, pe­dig a közeljövőben csak har­mincat várnak. összességében azonban nem nehéz az idén bevásá­rolni, ajándékozva örömet szerezni. A szolnoki játékboltban még volt miből válogatni Történelmi hangulatok éledtek újra szombaton este a Kisújszállási Móricz Zsig- mond Gimnázium és Szakközépiskola tornatermében, röpke félórányi időre. A vég­zősök szalagavató báljának nyitótánca ugyanis ezúttal palotás volt, korhű kosztü­mökben 16 diák-táncospár lepte meg a bál közönségét. Jó hangulati „alapozónak” bizonyult-e régi magyar tánc, a betanítás két hónapjának sok-sok fáradtsága tehát megérte. A palotást a kisújszállási diákok kai Balanyi István és Fekete István taní­tották be, úgy tervezik az iskolában, hagy jövőre ismét ezzel a tánccal nyitják a sza­lagavató bált. Képünk a tánc egyik szép pillanatát ábrázolja. (Fotó: Mészáros)

Next

/
Thumbnails
Contents