Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-02 / 283. szám
198Ó. DECEMBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Különleges programok n tavaszi fesztiválról decemberben Dicséretes frissességgel 1936. októberében megjelent az 1987-es Budapesti Tavaszi Fesztivál szépkivitelű előzetes programfüzete. A március 20 és 29-e között megrendezendő hetedik Tavaszi Fesztivál ezúttal is sok színvonalas programot ígér. Mivel egyaránt számítanak a külföldi és hazai közönségre, első helyen a szavakat nem kívánó zenei rendezvények állnak. Neves együttesek, vendégművészek és kiváló hazai énekeseink és zenészeink lépnek fel a Zene- akadémián, a Kongresszusi Központban, a Mátyás templomban, a Pesti Vigadóban, az MTA Kongresszusi Termében. Vendégeink lesznek a salzburgi Camerata Acade- mica (művészeti vezetőjük a magyar származású Végh Sándor), a jereváni Kamara- zenekar, az I Musici di Roma, a Little singers of Tokyo, az angol Kamarazenekar. Hangversenyt ad Czdffra György, a francia Michel Be- roff zongoraművész, az NSZK-beli Edward Tarr trombitaművész, a szovjet Sztanyiszlav Bunyin zongoraművész, az osztrák Gernot A programfüzet címlapja Winischhofer hegedűművész. A hazai közreműködők közül említsük meg a Liszt Ferenc Kamarazenekart, a Magyar Rádió- és Televízió Szimfonikus Zenekarát, a Camerata Hungarica együttest, a Magyar Állami Hangversenyzenekart, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát, a szólisták közül Jandó, Jenőt, Ránki Dezsőt, Baranyai Lászlót. A könnyűzene híveinek jó hír, hogy március 26-án a Budapest Sportcsarnokban rendezik meg a 30 éves Ben- kó Dixieland Band ünnepi hangversenyét. Európa három legjobb dixi-zenakará- nak vezetőjét hívták meg — Chris Barber: pózán, Kenny Ball: trombita és AcherBilk: klarinét. Ugyancsak meghívták Mike Vaxot (trombita) Kaliforniából) és Eddy Da- vist (bendzsó) New Yorkból. A nagyszabású koncertet Zsombolyai János rendezi. A színházi események közül igazi csemegének ígérkezik, a szovjet Zsidó Zenés Kamaraszínház vendégjátéka. A már hagyományos Nemzetközi Eszperantó Színházi Találkozónak ezúttal is a Radnóti Színpad ad helyet. Szerepel a Győri Balett, tartanak opera- és drámai bemutatót. Negyven képző- művészeti kiállítás nyílik a Tavaszi Fesztivál ideje alatt, Budapesten és a három fesztiválvárosban, Sopronban, Kecskeméten és Szentendrén. Védett kisállatok bélyegeken Radnóti Gyűrött Versmondóverseny Győztesek mezőnye December 6—7-én tartják meg a Radnóti Miklós országos amatőr vers- és prózamondóversenyt Győrött. A vetélkedőt hagyományosan kétévenként rendezi meg a Hazafias Népfront Győr- Sopron Megyei Bizottsága mellett működő Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság. A vetélkedőn azok a versmondók mérik össze tudásukat, akik a különféle országos versenyeken már helyezést értek el. Védett hazai kisállatok elnevezéssel 6 címletben, ösz- szesen 20 forint névértékkel bélyegsorozatot hoz forgalomba december 5-én a posta. A bélyegsorozat Kincses Arisztid grafikusművész terve alapján, többszínű ofszetnyomással, 402 300 fogazott és 4800 fogazatlan példányban a Pénzjegynyomdában készült. Három együttes részvételóvel Cigányfolklór-müsor Szolnokon Vasárnap délután a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban látványos ci- gányfolklór-műsort rendeztek. A fellépők, a házigazda Barna Gyöngyök, a rákospalotai Androdrom, a budapesti Balogh Béla együttese adott ízelítőt a cigány-népművészet élő hagyományaiból. Az Andírodrom szatmári motívumokkal színesített cigánytáncot, és több cigánydalt adott elő, Balogh Béla együttesének tagjai verseket és meséket mondtak valamint cigány-botolótáncot adtak elő, a Barna Gyöngyök együttes pedig szolnoki és Szolnok környéki dalokkal, táncokkal szórakoztatta a mintegy kétszázötven nézőt-hall- gatót. A rendezvény egyébként nagyobb figyelmet érdemelt volna, hiszen például Balogh Béla együttesének vers- és mesemondó kislányai annyi színnel, kedvességgel adták elő a természetükből, lényükből fakadó produkciójukat, hogy a „félházas” közönség is kitörő tapssal fogadta. Vagy a szolnokiak műsora: szűkebb pátriánk hihetetlenül gazdag népművészeti, ezen belül cigányfolklór hagyományokkal dicsekedhet, amelyeket a Barna Gyöngyök kis kollektívája avatot- tan vitt színpadra. A rákos- palotaiak együttese alighanem a legismertebb a hasonló feladatokat vállalók között, hiszen jó néhány kitüntetés tulajdonosai: megkapták már a KISZ KB oklevelét, birtokukban van több fesztivál első helyezését bizonyító aranyérem, egyszóval — miként a vasárnapi műsor egyik gazdája fogalmazta —, a legjobbak közé tartoznak. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ nemzetiségi rendezvényeinek sorába szervesen illeszkedik a ci- gányfolklór-műsor, amely ha előzetesen hangosabb propagandát kap, méltán vonul be az intézmény aranykönyvébe. A megismert együttesek mindegyike afféle missziót teljesít, amikor a tagjai ösz- szegyűjtik közvetlen környezetük cigányhagyományait, és ezzel a teljesítményükkel a nyilvánosság elé állnak. A történelmi út és tapasztalatai Kádár János könyvéről „A vezetés nem uralkodás, és a munka, amelyet mi végzünk, olyasvalaminek a szolgálata, aminél szentebb számunkra nincs: a szocialista haza, a Magyar Nép- köztársaság, és népünk szolgálata. Mindig tudatában kell lennünk, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új kiválasztottak, hanem a nép szolgálatára rendelt emberek vagyunk,” — fogalmazta meg Kádár János politikusi hitvallását a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1961. decemberi ülésén elhangzott felszólalásában. Az idei politikai könyviiapokra megjelent kötet, amely A szocializmus megújulása Magyar- országon címmel Kádár János elmúlt három évtizedben elmondott beszédeiből, közreadott írásaiból nyújt át jól szerkesztett válogatást, a fentebb idézett ars poetica megvalósításának hiteles tükörképe. A kötetben közreadott huszonnyolc beszéd és írás három évtizedet fog át; a Szakszervezetek Országos Tanácsa X. plénumán, 1957 januárjában elhangzott hozzászólással nyit, és a Csepeli Szerszámgépgyárban 1986 júniusában metartott barátsági nagygyűlésen mondott beszéddel zárul. Áttekintést nyújt a magyar nép történetének eredményekben oly gazdag korszakáról, a sikeres kemény munkáról, a pártpolitika megújításáról, és kendőzetlenül szól az építőmunka gondjairól, nehézségeiről Is. A beszédek, cikkek tanulmányozása során áttekintést kaphatunk az elnyúlt három évtized szinte minden fontos — ma már a szó igazi értelmében —, történelmi eseményéről, az 1957 óta megtett útról. Az ellen- forradalmi támadás visszaverése, a kommunista párt újjászervezése, a konszolidáció kibontakoztatása és megvalósítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a gazdaságirányítási rendszer reformja, a politikai mechanizmus korszerűsítése, a szocialista demokrácia ki- szélesítése — címszavakban közelmúltunk történetének csomópontjai. Ha igazán korrektek akarunk lenni, akkor mindehhez hozzá kell fűznünk, hogy Kádár Jánosnak a kötetbe felvett megnyilatkozásai nemcsak az elmúlt emberöltő fordulópontjait mutatják be, hanem módszeréből fakadóan számos más vonatkozásban visszanyúlnak a felszabadulást követő évtizedek értékelésére is, sőt jó néhány vonatkozásban a magyar forradalmi munkásmozgalom korábbi periódusaira is. A válogatás nyitó beszédei, cikkei az ellenforradalmi lázadás kirobbanásának okaival, a szocialista konszolidáció elvi, politikai platformjának megfogalmazásával, az újjászervezett párt vezető szerepének helyes értelmezésével és érvényesítésével foglalkoznak. Már itt az olvasó elé tárul Kádár Jánosnak az a mindvégig érvényesülő törekvése, hogy a társadalmi valóság mélységes tisztelete alapján, a valóságos érdekek, törekvések figyelembevételével fogalmazza meg mondanivalóját. Ezért tekinthetők — többek között — a szakmai érdek- képviseleti szervezetek feladatairól 1957, januárjában elhangzott szavai hosszú távon érvényesnek: „Szólnom kell még a munkásérdekek, a dolgozók érdekeinek helyes szolgálatáról. Ez a szak- szervezet elsőrendű feladata. A szakszervezetnek szolgálnia kell a munkásosztály napi érdekeinek védelmét, de a munkásosztály alapvető, általános érdekeit is. A munkásosztály elemi érdekeit is. A munkásosztály elemi érdeke az, hogy a szocialista társadalom építése megfelelő ütemben folyjék, és teljes befejezést nyerjen Magyarországon; hogy Magyarország szocialista ország legyen, mindenféle kapitalista kizsákmányolástól mentesen. A szakszervezetek érdeke és feladata, hogy ezt az alapvető célt szolgálják. A másik feladata a munkások napi érdekeinek szolgálata.” A kötetben Kádár Jánosnak számos olyan beszéde is található, amely napjainkban már kortörténeti dokumentum. Ilyen a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1961 decemberi ülésén elhangzott felszólalása, amikor olyan lényeges és fontos kérdésről szólott, mint a közélet tisztasága, á szocialista nemzeti egység kibontakoztatása. Ekkor hangzott el először a nyilvánosság előtt az MSZMP szövetségi politikájának az az alapelve, mely azóta az „aki nincs ellenünk, velünk van” szállóige formájában világszerte közismertté vált: „Igenis úgy vesszük: aki nincs a Magyar Népköztársaság ellen, az vele van; aki nincs az MSZMP ellen, az vele van; és aki nincs a népfront ellen, az vele van.” A válogatást olvasva az írások, megnyilatkozások képet nyújtanak Kádár János államférfiúi, politikusi, emberi magatartásáról, személyisége jellemzőiről. Ahogy egyik megnyilatkozásában megfogalmazta, nem akart történelmet „csinálni”. Mégis nem csupán elemezte és értékelte a hazai fejlődés mozgatórugóit, eredményeit és gondjait, sikereit és nehézségeit, hanem eközben a tények, a valóság ismeretében, arra támaszkodva véleményt nyilvánított olyan döntő kérdésekről is, mint az elmélet és gyakorlat, acél és az eszköz viszónya, a közügy és a magánügy kötődése, a megújulási készség és a folytonosság érvényesítése. Szavait minden kérdésben a nyílt, őszinte hang, az eredmények és sikerek megbecsülése, elismerése, ugyanakkor a hiányosságok, gyengeségek kritikus feltárása jellemezte és jellemzi. Ez tükröződött — többek között — a Központi Bizottság 1984. áprilisi ülésén elhangzott felszólalásában is (amely e kötet lapjain került nyilvánosságra): „A közhangulatot, amennyire lehetséges, megpróbáljuk követni. Latjuk ennek változását és hullámzását, mert a jelentéseket nem szépítik meg. Ezekből és egyéb jelekből számomra az a következtetés adódik — mondotta —, hogy nagyon tiszteletreméltó a mi dolgozó népünk helytállása, és ennek óriási jelentősége van. Ebben sok minden szerepet játszik. Többek közt az, hogy a párt, a kormányzat, a rendszer bizonyos hitelt szerzett politikájával a nép előtt és valamit el is ért általa. Innen a nép türelme. De ne tévesszük össze a gazdasági ügyekben járatos, és az ügyeket kézben tartó vezetők ezreit, tízezreit a milliókkal. Higgyék el, elvtársak, hogy az a sokszor hangoztatott hivatkozás a „nemzetközi gazdasági körülményekre” és „az életszínvonal területén elért eredmények megőrzésének” jelszava nem tartható. Többféle oknál fogva nem tartható. Nem tartható azért, mert ezzel a párt, a rendszer nem tud perspektívát mutatni a dolgozó népnek” Külön válogatást is megérdemelnének azok a beszédek, cikkek, amelyek a szocialista építés tapasztalataival, a megtett három évtizedes út tanulságaival, a marxizmus—leninizmus magyarországi adottságok és hagyományok figyelembevételével történő alkalmazásával és továbbfejlesztésével foglalkoznak. A szocializmus megújulása Magyarországon címmel megjelent válogatás egy helyes politika és egy népszerű politikus, az MSZMP politikájának és Kádár János munkásságának hiteles tükre. Az írások, beszédek soraiban megtalálhatók emellett egy olyan kommunista államférfi, politikus emberi habitusának jellemzői is, aki magáról így nyilatkozott: „... én magamat szerencsés embernek tartom, és boldog is vagyok abban az értelemben, hogy a meggyőződésem szerint éltem minden körülmények között és olyan ügyért tudtam dolgozni és harcolni, ami nekem mint embernek mindig szívügyem volt. Az eszem is ezt diktálta, a szívem is ezt diktálta.” (Kossuth Könyvkiadó) Botos János A tudomány és a módszerek szerepe a nevelésben Pályázat pedagógusoknak Tegnapi avatás Tankönyvraktárak Budaörsön A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Nagykereskedelmi Raktárházának részeként új tankönyvraktárakat avattak tegnap Budaörsön, a Kinizsi úton. A két, egyenként több mint kétezer négyzetméter alapterületű köny- nyűszerkezetes épület a vidéki oktatási intézmények ellátását szolgálja. Átadtak egy új, több mint féltnillió forint értékű csomagoló berendezést is. Az épületek közelében a kiadványokat szállító tehergépkocsiknak garázst alakítottak ki. Négy év alatt a Művelődési Minisztérium támogatásával 100 millió forintot költöttek a fejlesztésre, s ösz- szesen mintegy 13 ezer négyzetméteren raktároznak jelenleg könyveket. A létesítményt Köpeczi Béla művelődési miniszter avatta fel. Jövő tavasszal ismét megyei pedagógiai napokat rendeznek Szolnokon. A tanácskozáson többek között a társadalmi-gazdasági változások iskolai hatásairól, a tudományos ismeretek, eredmények gyakorlati megvalósításáról, a megye nevelésioktatási intézményeinek kísérleteiről lesz szó. Az immár negyedik alkalommal sorra kerülő megyei pedagógiai napokhoz kapcsolódva pályázatot hirdettek a rendező szervek, intézmények. A pályázatot három nagyobb témakörben írták ki. Az első átfogó címe időszerű nevelési feladatok, s ezen belül olyan témákat javasolnak, mint például a világnézeti, az egészséges életmódra nevelés, az óvoda és az iskola együttműködésének módjai, a dramatikus játék szerepe a nevelésben vagy a pályairányítás lehetőségei a tanórán illetve iskolán kívül. • A második témakör címe A szaktudományos ismeretek szerepe a pedagógus munkájában. Az ajánlásban többek között olyan tételek szerepelnek mint a pszichológia jelentősége a nevelés-oktatásban, a szaktanárok önképzési lehetőségei illetve gondjai vagy a szakmai munka- közösségek szerepe a tantestületek pedagógiai kultúrájának alakításában. Végül a harmadik témakör a korszerű módszerek, korszerű technológia az iskolában címet kapta. Elsősorban a számítógép, a videotechnika, valamint a komplex oktatóanyagok felhasználásának módszereiről várnak pályamunkákat a rendezők. A pályamunkákat 1987 március 25-ig kell eljuttatni az Intézetbe.
