Szolnok Megyei Néplap, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

1986. DECEMBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A SALT-II újabb túllépése (Folytatás az 1. oldalról) hadászati támadó fegyverek számát korlátozó, 1979-es SALT—Il-t Washington már idén novemberben megszeg­te, amikor befejezték a 131. B—52-es átalakítását, és ez­zel a megengedettnél több amerikai támadó atomfegy­ver került hadrendbe. Ezen felül december 13-án vízre bocsátanak egy Trident tí­pusú tengeralattjárót, amely ugyancsak nukleáris robba­nófejekkel ellátott rakétákat hordoz. A SALT—II szerző­dést az Egyesült Államokban nem ratifikálták, és a Rea- gan-kormányzat idén má­jusban közölte: ezentúl nem kívánja tiszteletben tartani annak előírásait. Casper Weinberger ame­rikai hadügyminiszter leg­utóbbi beszédében azzal vá­dolta meg a Szovjetuniót, hogy egyik - SALT-egyez­ményhez sem tartja magát. Az 1972-ben megkötött — és mindkét fél által megerősí­tett — SALT—I a rakéta­elhárító rendszerek kiépíté­sét korlátozza. A Pentagon vezetője szerint a szovjetek három olyan radarrendszert építenek, amely alkalmas le­het rakétaelhárítási célokra. A SALT—Il-vel kapcsolat­ban pedig azt állította Wein­berger, hogy a Szovjetunió SS—25-ös atomrakétákat te­lepített, amelyek amerikai vélemény szerint a szerződés által tilalmazott új típusba sorolhatóak. A szovjet állás­pont értelmében az SS—25- ös egy korábbi típus tovább­fejlesztett változata. Fegyverkereskedők közreműködésével Hat hajórakomány rakéta, pótalkatrészek Iránba Manucher Gorbanifar irá­ni fegyverkereskedő szemé­lyesen járt közbe a Libanon­ban fogva tartott amerikai túszok kiszabadulása érde­kében, az amerikai fegyver- szállításokat követően — ezt maga a fegyverkereskedő jelentette be az amerikai te­levíziónak adott nyilatkoza­tában. Szavai szerint hat hajóra­komány amerikai fegyver érkezett Iránba — egyebek között kétezer páncéltörő rakéta, radarberendezések­hez szükséges pótalkatré­szek —, több mint 30 millió dollár értékben. A fegyver- kereskedő személyesen ta­lálkozott Robert McFarlene volt nemzetbiztonsági ta­nácsadóval és Oliver North alezredessel, valamint David Kimhével, az izraeli kül­ügyminisztérium igazgató­jával, s e megbeszéléseken született megállapodás az „üzletről”. Az iráni üzletember sza­vait megerősítette Adnan Khasoggi szaudi fegyverke­reskedő is, aki szintén részt vett a fegyvervásárlások szervezésében és finanszíro­zásában. A fegyverek ellen­értékét egy svájci bankpak utalták át — jelentették ki a kereskedők, azt állítva, hogy nekik semmi hasznuk nem volt e „kisebb” üzle­ten. A The Washington Post pénteki számában közölt ér­tesülések szerint Khasoggi kanadai üzletembereket szervezett be az iráni fegy­verüzlet finanszírozásába, akik még augusztusban le­tétbe helyeztek 20 millió dollárt. Az augusztusi első hajórakományt követően azonban a Fehér Ház eluta­sította az újabb szállításo­kat, mivel akkor még nem sikerült elérni a túszok ki- szabadulását. Bécsi tárgyalások Továbbra is zsákutcában A közép-európai haderők és fegyverzet korlátozásáról folyó tárgyalások továbbra is zsákutcában vannak — mondotta tegnap moszkvai sajtóértekezletén Valerian Mihajlov nagykövet, a tár­gyalásokon részt vevő szov­jet küldöttség vezetője. Rá­mutatott: a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagor­szágai változatlanul érde­keltek abban, hogy Bécs- ben pozitív eredmény szü­lessen. Ám, nem hagyható figyelmen kívül a másik fél álláspontja. A tárgyalások­nak valamilyen céllal kell folyniuk. Ha továbbra is zsákutcában vesztegelnek s nem mutatkozik előrehala­dás, törvényszerűen felme­rül a kérdés: van-e értelme a folytatásnak. Kérdésre válaszolva Mi­hajlov nagykövet kijelen­tette: nem tartja kizártnak, hogy egy szélesebb fórum esetleg eredményesebb le­hetne. Példaként a stockhol­mi konferenciát említette, amelyen sikerült megállapo­dásra jUtni. Ha egész Euró­pára kiterjesztik a tárgya­lásokat, az megkönnyítené a megállapodás elérését, mert az európai politikai és ka­tonai helyzet minden vonat­kozását figyelembe lehetne venni. MOSZKVA Tegnap a moszkvai Kreml­ben megbeszélést tartott Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Nadzsib, az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt Központi Bizott­ságának főtitkára. Nadzsib az SZKP KB-nak és a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének meghívására csütörtökön ér­kezett a szovjet fővárosba. BERLIN Szerencsétlenül járt a szovjet légitársaság egyik repülőgépe Berlinben. Az ADN hírügynökség jelentése szerint az AEROFLOT TU— 134-es típusú gépe Minszkből jövet a berlin—schönefeld-i repülőtérre való leszállásra készülve, Bohnsdorf közelé­ben lezuhant. Közelebbi ér­tesülések a történtekről egyelőre nincsenek. A roncsok közül 10 sze­mélyt élve sikerült kimen­teni. WASHINGTON Gáspár Sándor; az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, aki a Szakszervezeti Vi­lágszövetség küldöttségének élén tartózkodik New York­ban, csütörtökön délután a Magyar Népköztársaság ENSZ-képviseletén találko­zott a magyar kolónia tag­jaival. A szívélyes találko­zón Gáspár Sándor tájékoz­tatót adott a hazai hely­zetről. NEW YORK Egy New York-i szövetségi fellebbviteli bíróság „politi­kai okokra” hivatkozva el­utasította egy norvég hajó­zási vállalat kártérítési igé­nyét: a kereset szerint a társaság hajója az amerikai titkosszolgálat által telepí­tett aknára futott nicaraguai vizeken. Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) tovább nyílott az árolló, nö­vekedtek az elvonások és mérséklődött a közvetlen tá­mogatás. Mindez növelte a tsz-ek terheit, szűkítette fel­halmozási forrásaikat. A szabályozás az adott hely­zetben mást nem is tehet:, mind szigorúbban igényli a teljesítmények fokozását. Ezt a jellegét, mint alapve­tő tendenciát, el kell fogad­nunk, még akkor is ha a részleteket illetően vitáink is vannak. Előnytelen vo­nása viszont az esetenkénti szeszélyesség és a követke­zetlenség, ami az érdekkép­viseleti munka napi gya­korlatában is szóba kerül. Arra van szükség, hogy a szabályozó-rendszer elemei összöhangoltabbak legye­nek. s egyértelműbben, át­tekinthetőbben ösztönözze­nek a célok elérésére. Meg kell teremteni az érdekelt­ség, és az eszközök jobb összhangját, hogy a célok elérését az eddiginél ritkáb­ban kelljen politikai eszkö­zökkel — agitációvai, meg­győzéssel — elősegíteni. Kedvezőtlen tendenciák a külpiacon Szabó István utalt arra, hogy - a külpiacon az elmúlt években felerősödtek a ked­vezőtlen tendenciák, ame­lyek egyértelműen hátrányo­san érintették a magyar me­zőgazdasági termelőket. A HAVASI FERENC: kialakult viszonyok között óhatatlanul szóba került a kivitelre szánt árutermelés visszafogásának a kérdése. Ez azonban — mutatott rá — nem bizonyulna helyes lépésnek agrártermelésünk erejét nem sorvaszthatjuk el, azt meg kell őrizni, és felkészülten kell várnunk a kedvezőbb fejleményeket. A mezőgazdasági szövet­kezetek elmúlt öt évi gaz­dálkodási teljesítményét ér­tékelve a TOT elnöke el­mondta: — A tsz-ek az előző öt­éves időszakhoz képest nö­velték a termelést, és — ami jelentős eredmény — összességében teljesítet­ték a VI. ötéves terv reájuk háruló feladatait, összeha­sonlító áron számolva mezőgazdasági termelésük öt év alatt 13 százalékkal nőtt, úgy, hogy a ráfordítá­sok csak kilenc százalékkal emelkedtek. Az elemzésben azonban itt nem állhatunk meg, látnunk kell, mikép­pen alakult a teljesítmények ive. Az 1984-ig tartó fejlő­dés után, az utolsó két' év­ben, fordulat következett be. Mérséklődtek a teljesít­mények, és sem tavaly, sem az idén nem sikerült mara­déktalanul teljesíteni a ter­melési előirányzatot. Tisz­táznunk kell, mennyire be­folyásolta teljesítményein­ket az aszály, amely üzemek százait sújtotta, egy részü­ket rákényszerítve a tartalé­kok felélésére is. Am azt is egyértelművé kell tennünk, mennyiben járultak hozzá a visszaeséshez munkánk gyengeségei is. Az kétségte­len, hogy a szövetkezetek ráfordításai az utóbbi évek­ben nem emelkedtek olyan mértékben, mint az azt meg­előző időszakban, a haté­konyság azonban mégsem tekinthető kielégítőnek. Ipari és kereskedelmi háttér Szabó István ezután a mezőgazdaság ipari és ke­reskedelmi hátterének hely­zetéről elmondotta: az el­nyúlt időszak jelentős ered­ménye, hogy a nehézségek ellenére összességében sike­rült hozzájutni a vásárló­erővel arányban álló esz­köz- és anyagállományhoz. Egyes termékek hiánya ugyan esetenként tartósnak mutatkozott, de az ellátás viszonylagos rendezettségét sikerült fenntartani. Az előadó végül az érdek- védelmi munka kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva: ezen a téren is van tenniva­lója a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és szer­veinek. A TOT elnöke befejezésül Kifejezte meggyőződését, hogy a szövetkezeti paraszt­ság a jövőben is teljesíti majd a párt XIII. kongresz- szusán, a VII. ötéves népgaz­dasági tervben, illetve a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megfogalmazott teen­dőket, feladatokat. II cél agrárgazdaságunk tartós jelenléte a nemzetközi élmezőnyben Ezután Havasi Ferenc kö­szöntötte a küldötteket és átadta az MSZMP Központi Bizottsága, valamint Kádár János személyes üdvözletét. Bevezetőben a mezőgazda­ság szocialista átszervezése negyedévszázados évfordu­lójának jelentőségét méltat­va kifejtette: parasztságunk egy új, jobb élet reményé­ben választotta a szövetke­zés, a nagyüzemi termelés útját. Ma állíthatjuk': remé­nyében nem csalatkozott, jól választott, amikor így dön­tött. A mozgalom kibontako­zása meghozta a magyar pa­rasztságnak, a magyar falu­nak a gazdasági-társadalmi felemelkedést. A magyar ag­rártársadalom történeteden nem jelentett még egy ilyen, sokoldalúan integráló és al­kotó erő, mint a szocialista szövetkezeti mozgalom. Élet­revalóságára, tettrekészségé- re jellemző, hogy a legutóbbi öt évben a kedvezőtlen nem­zetközi és hazai gazdasági körülmények ellenére to­vább fejlődtek a szövetkeze­tek. Állták és állják a mai világ teherpróbáit is. A mezőgazdaság — nagyrészt a szövetkezetek teljesítményei alapján — hozzájárult gaz­dasági egyensúlyunk fönntar­tásához, az ország fizetőké­pességének megőrzéséhez. A tsz-ek eredményei — nem­csak idehaza, hanem az or­szághatárokon túl is ismer­tek, a magyar szövetkezetpo­litikának nemzetközi tekin­télye van — hangsúlyozta az előadó. Versenyképesség és minőség A KB titkára ezután így folytatta: — A nemzetgazdaság új kihívásokkal néz szembe, s a tegnap eredményei nem elégségesek a holnapi talpon- maradáshoz. Élesedő nemzet­közi versenyben kell meg­mérettetnie magát. A mosta­ni helyzetben kevés lenne a mezőgazdaság nemzetközi középmezőnyében elfoglalt hely — amelyet gazdaságunk héhány más ágazata kényte­len tudomásul venni —: a cél ebben az ágazatban a Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára beszél (Telefotó — KS) tartós jelenlét a nemzetkö­zi élmezőnyben. Itt kell a magyar mezőgazdaságnak stabilizálnia helyzetét és hosszú távon megalapoznia jövőjét. Agrárgazdaságunk ehhez rendelkezik az olyan feltételekkel, mint a jó öko­lógiai környezet, a biológiai­kémiai tudományok eredmé­nyei és a mezőgazdaságban dolgozók magas szakmai kul­túrája. Az elért eredmények­re építve kell újból csatát nyerni: a versenyképesség a minőség, a gazdaságosság csatáját. Annak ismereté­ben kell dolgozni, hogy a mezőgazdaságnak is vannak gazdaságtalan ágazatai, vesz­teséges vállalatai és struktú- rális gondjai. Elérkezett a változtatás időszaka, tudo­másul kell venni, hogy a szükséges átalakítást senki nem végzi el helyettünk. Ez a munka nem halogatható, ha meg akarjuk tartani he­lyünket a világban. Havasi Ferenc foglalkozott a Központi Bizottság no­vember 20-i határozatából adódó feladatokkal is. El­mondotta, hogy a párt- és társadalmi fórumokon üd­vözölték a dokumentumot és cselekvő támogatásukról biz­tosították a határozatot, amely átfogó módon közelít gazdasági gondjainkhoz. Ám más vélemények is hangot kaptak, s ezekre szintén oda kell figyelni, mert ezek is jószándékú észrevételek, olyanok, amelyek tükrözik az előrelépés igényét. Vannak, akik szerint a ha­tározatokban ném kevés a visszaköszönő gondolat, a már ismert megfogalmazás, s abban nem eléggé erőtel­jesen körvonalazódnak — úgymond — újszerű felada­taink. A gond azonban nem az — hangsúlyozta —, hogy ismétlődnek a korábbi kö­vetelmények, hanem az, hogy azoknak eddig csak ke­véssé tudtunk megfelelni. Innen „ismerős” a kongresz- szusi határozat egy-egy fe­jezete, ezért kellett újfent, immár nagy nyomatékkai meghatározni a követendő út főbb vonásait. Igaz, az olyan programokat, mint a szelek­tív élénkítés, a veszteségfor­rások csökkentése, a gazda­sági szerkezet korszerűsíté­se, a jövedelemtermelő ké- pessség fokozása, már régeb­ben megfogalmazták, viszont a végrehajtásnál gyakran ké- sedelmeskedtünk, amit mai helyzetünkben végképp nem engedhetünk meg. A határo­zatokat követő végrehajtás elodázása ugyanis további súlyos hátrányba hozná gaz­daságunkat. Q társadalom megértő támogatására van szükség Az elosztásban következe­tesen érvényesíteni kell a teljesítményekkel arányos jövedelem elvét. Ez a gondo­lat is ismerős, ám megvaló­sulása a gyakorlatban nem kevés helyen várat magára. Ki kell mozdulni az egyen- lősdi állóvizéből, ami jólle­het olykor népszerűtlen fel­adat lesz, ám enélkül nem remélhetjük gondjaink oldó­dását, gazdaságunk élénkíté­sét. A KB-határozat ismere­tében ma nincsen lehetőség arra sem, hogy kényelmes­kedve másra mutogassunk akkor, amikor a végrehajtás halaszthatatlanná vált. Most az a feladat, hogy a doku­mentum szellemében önkri­tikusan és kritikusan érté­keljék és határozzák meg sa­ját tennivalóikat a megyék­ben, a városokban, az üze­mekben és a.tsz-ekben. Ku­tassák fel, hogy hol van olyan terület, ahol indoko­latlanul fogyasztják a nem­zeti jövedelmet és hol kínál­kozik ígéretes lehetőség a kibontakozásra, a jövedelem- termelő képesség fokozására. A vállalatok önállóan dönt­sék el, mi adódik számukra feladatként a KB-határozat- ból, mi a teendőjük a to­vábbiakban. A KB titkára szólt arról, hogy gazdasági bajaink or­voslása nem képzelhető el a társadalom megértő támoga­tása nélkül. Erre a megúju­lási folyamatra sehonnan sem szabad külső szemlélő­ként tekinteni, ellenkezőleg: nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi és a kulturális élet területei is tekintsék sa­ját ügyüknek gazdasági gondjaink megoldását. A kongresszuson Eleki Já­nos, a TOT főtitkára a me­zőgazdasági szövetkezetek­re vonatkozó jogszabályok korszerűsítéséről, illetve a tervezett alapszabálymódo- sításról adott tájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy nincs szükség az időtálló jogszabá­lyok megváltoztatására, ám a módosításokkal és főleg az egyszerűsítésekkel mégin- kább segíteni kell a szocia­lista vállalkozások kiszélesí­tését. Erősíteni szükséges a tagok kötődését, és az ön- kormányzati szervezet mű­ködését. Csökkenteni kíván­ják az érdekképviseleti szer­vek munkájában még fellel­hető bürokráciát is. A kongresszus meghall­gatta az ellenőrző bizottság beszámolóját, majd megkez­dődött a beszámolók és a szóbeli kiegészítés vitája­Vita, felszólalások A vitában felszólalók be­számoltak a szövetkezeti gaz­dálkodás eredményeiről, s a munkát nehezítő tényezők­ről, amelyek némelyike vá­ratlanul érte s mezőgazda­ságot. így utaltak a három éve tartó aszályos időjárás következményeire, s arra, hogy eközben folyamatosan drágultak a felhasznált gé­pek, eszközök is. Szóvá tet­ték a szabályozók túlságo­san gyakori változásait, ugyanakkor többen elemez­ték az üzemi vezetés hiá­nyosságait is. Azt, hogy sok­helyütt csekély az előreha­ladás a munkaszervezés ja­vításában, az ösztönzőbb bé­rezési rendszerek kialakítá­sában. Nem kap kellő fi­gyelmet az eszközök fenntar­tása, emiatt kell azután gyakran sokat költeni a fel­újításokra, rekonstrukciókra. Kifogásolták, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodásra vo­natkozó jogszabályok néme­lyike más rendelkezésekkel ellentétes, olykor áttekinthe­tetlen. Javasolták, hogy a tsz-ek bővítsék bedolgozó­hálózatukat, újabb munkaal­kalmat teremtve a falusi asszonyoknak, lányoknak. Üdvözölték, hogy a gazdasá­gok mind erőteljesebben tá­mogatják a fiatalok letele­pedését, ugyanakkor rámu­tattak, hogy a pályakezdő fiatalok az eddiginél nagyobb törődést igényelnek. Szorgal­mazták, hogy kapjanak na­gyobb támogatást azok ä ku­tatók, akik a tsz-ek megbí­zásai alapján dolgoznak ki új módszereket. A kongresszus szombaton fejezi be munkáját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents