Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
1986. NOVEMBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 yj OKTÓBER MAI ÜZENETE I Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tegnap a rádióban és a televízióban beszédet mondott. Beszédében többek között hangsúlyozta: — Két ember- öltőnyi távolságból tekintünk vissza arra az eseményre, amelynek minden kihatása egyetlen jelzővel illethető, méltán történelmi. A nagy októberi szocialista forradalom győzelmének 69. évfordulóját ünnepeljük és köszöntjük. Ugyanakkor az ünnep fényében nagyon is hétköznapi gondokat mérlegelünk, ilyen feladatokat veszünk számba október időszerű üzenetének szellemében. Ezután elemezve a történelmi esemény tartalmát, s tanulságát, aláhúzta a történelmi folyamatok fontosságát, óva intve az alaptalan illúzióktól. — A mi szocialista átalakulásunkkal kapcsolatban is elmondhatjuk, hogy napjaink társadalmi tudatában is tetten érhető az efféle illúziók okozta türelmetlenség. Nem akarom ezzel tagadni á nagyon is égető, nagyon is valós, nagyon jelentős erőfeszítéseket követelő gazdasági, társadalmi gondjainkat. Csupán arra szeretnék utalni, hogy csak történelmi mércével lehet és szabad mérni, amely a múltat, a jelent. a jövőt józanul és elfogulatlanul veszi számba. Ez a történelmiség október eleven és mindig aktuális üzenete. A mi fejlődésünkkel szükségszerűen, vagy indokolatlanul együttjáró gond- jaink-bajaink is csak ilyen nézőpontokból közelíthetők meg. Nem sok értelme lenne elismételni az aligha vitatható tényeket. Jól ismeri ezeket az ország népe és vezetése. Innen kiindulva fogalmazódnak meg a mindennapi teendők. Mind határozottabban rajzolódnak ki, öltenek testet az erre irányuló elhatározásaink. Feladataink, tennivalóink számbavétele után beszélt a Politikai Bizottság tagja hazánk külpolitikájáról, a béke megőrzéséért folytatott küzdelemről amelyet a szocialista országokkal együtt a Szovjetunió vezetésével vívunk. Majd így fejezte be: Politikánkat és tevékenységünket a szocializmusnak azok a közös eszméi és elvei vezérlik, amelyek érlelték és győzelemre vitték' a nagy októberi szocialista forradalmat: amelyek az azóta eltelt évtizedekben világrendszerré változtatták, terebélyesí- tették a szocializmust, és fejlődésében oda vezették a világot, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség ellenére és nélkül nem oldható meg az emberiség egyetlen alapvető problémája sem. Október történelmi tanulságot hordozó szelleméhez, október igazságához állhatatosan ragaszkodunk a szocializmus építésének és a béke oltalmazásának magasztos érdekétől vezéreltetve. Ma is merítünk erőt, bátorítást a megjárt út vitathatatlanul korszakos eredményeiből. Ezért teszünk hitet szövetséges! hűséggel, nemzetközi elkötelezettséggel a magyar nép és nemzet javán munkálkodva, október szülőhazája, a Szovjetunió mellett. Kitüntetések a megyeszékhelyen Tegnap reggel a megyei tűzoltó-parancsnokság épületében is megemlékeztek az októberi forradalom 69. évfordulójáról. Ünnepi beszédet Terjéki László hadnagy mondott, majd a kitüntetéseket, jutalmakat Szabó András alezredes, megyei tűzoltó-parancsnok adta át. A Magyar Honvédelmi Szövetség Szolnok megyei vezetősége a szövetség megyei dísztermében ünnepi állománygyűléssel köszöntötte november 7-ét. Garai Ildikó, a megyei vezetőség agitációs és propaganda főelőadója méltatta a történelmi esemény jelentőségét, majd Vass Lajos ezredes, megyei titkár kitüntetéseket, elismerő okleveleket, jutalmakat nyújtott át hatvankét aktivistának. Köszöntötték a megyei tanács nagytermében a munkában élenjáró termelőszövetkezeti dolgozókat is. Ezen az összejövetelen Zele- nyánszki András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának _ vezetője mondott köszöntőt. A hatvannégy kitüntetést Bugán Mihály megyei tanácselnökhelyettes és Haraszti József, a Teszöv titkárhelyettese adta át a megjelenteknek. A történelmi évfordulóról a kora reggeli órákban emlékeztek meg a Kiszövnél is. Az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetségének ünnepségén Szikszai Júlia, a Kiszöv elnöke adott át kitüntetéseket. A munkásőrség megyei parancsnokságán Varga Sándor alapszervezeti párttltkár köszöntőjével kezdődött a fegyveres testület megemlékezése, amely itt is kitüntetések adományozásával fejeződött be. A Megyei Rendőrfőkapitányságon Kovács Sándor rendőr százados, ä Szolnoki Rendőrkapitányság pártvezetőségének titkára volt az ünnepség szónoka, ezt követően pedig Janko- vics Zoltán rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője belügyminiszteri kitüntetéseket adott át. A Killián György Repülőműszaki Főiskolán Tóth János alezredes, politikai osztályvezető-helyettes emlékezett meg a szocialista forradalomról, majd a kitüntetéseket Zsemberi István mérnök vezérőrnagy, a főiskola parancsnoka adta át. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában Tóth László, az SZMT titkára mondott ünnepi beszédet, ezután Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára negyvenegy társadalmi aktivistának adott át jutalmat jó munkájukért. Ünnepi apparátusi értekezletet tartottak tegnap dél- uán a megyei tanácsnál. Ür- mössy Ildikó megyei tanácselnökhelyettes köszöntője után Mohácsi Ottó megyei tanácselnök kitüntetéseket nyújtott át az államigazgatásban kiemelkedő munkát végző tanácsi dolgozóknak. Az ünnepségen részt vett dr. Rábold Gábor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. (A kitüntetettek névsorát hétfői lapszámunkban közöljük.) Hétfőiül új helyen a Tlszalour Bővíti szolgáltatásait azjdegenforgalmi hivatal Hétfőtől új helyen fogadja ügyfeleit a Tiszatour, megyei idegenforgalmi hivatal szolnoki irodája, a Centrum Áruház mellett, a Ságvári körút 32. szám alatt. Az irodát tegnap délelőtt ünnepélyesen adtáik át. Rimóczi Te-' réz, a hivatal vezetője köszöntötte a megjelenteket, a párt- és állami vezetőket, köztük Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság első titkárát és Simon Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát. Az irodát Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke adta át. Megnyitó beszédében megemlékezett a hivatal több mint húszéves múltjáról, fejlődéséről. Az új irodában nemcsak esztétikusabb környezetben fogadják az ügyfeleket: bővült a szolgáltatások köre is. Decembertől MÁV-menetje- gyet árusítanak, és valutát is adnak el (eddig csak vétellel foglalkoztak). Aki budapesti színházi előadásra szeretne Képünkön: Mohácsi Ottó jegyet venni, szintén a Tiszatour szolnoki irodájához fordulhat. Kiemelt országos rendezvényekre árusítanak belépőket, megyei népművészeti tárgyakat értékesítenek. Űj programokkal — megnyitó beszédét mondja Fotó: N. Zs. sport-, gyógy-, horgászprogrammal bővítették idegen- forgalmi kínálatukat. Az irodába belépőt kellemes zene fogadja, és színes film tájékoztatja a megye idegenforgalmi nevezetességeiről. Harminc év gazdaságpolitikája Hazánk gazdaságtörténetében a második világháborút követő négy évtized a szocializmus építésének jegyében telt el. A szocialista gazdaságpolitika minősítésekor mégis indokoltan teszünk különbséget az 1956. november előtti, és az azt követő időszak között. A szocialista építőmunka első évtizede, annak minden sikere ellenére, súlyos hibákkal volt terhes. Ezt leginkább a gyors iparosítás célzatával meghonosított agrár- ellenes irányzat, és a mező- gazdaság erőszakolt kollekti- vizálási kísérletei idézték elő. Emellett az ország lehetőségeit messze meghaladó beruházások hiánygazdálkodást teremtettek. Ez utóbbi viszont a kicsinyes dirigálás gyakorlatát honosította meg, amihez a szocialista tervgazdaság jelszava szolgált ideológiai alapul. Mindez társadalmi elidegenedéshez vezetett, ami végül is az 1956. évi tragikus eseményekben fejeződött ki. Ez volt a helyzet, amit az ellenforradalmi erők a maguk javára szerettek volna kihasználni. Az ellenforradalmi események szétzilálták a népgazdaságot. De a kommunista párt újjászervezése és a forradalmi munkás—paraszt kormány megalakulása nyomán a gazdaság konszolidációja meglepően gyorsan ment végbe. Az ipari termelés 1957-ben 6 százalékkal haladta meg az 1955. évi színvonalat. Ebben a baráti országok nagyarányú és kedvező feltételekkel nyújtott hitelei is szerepet játszottak. A Szovjetuniótól kapott hitelekből rendezni tudtuk a tőkés viszonylatban fennállt, országunk számára terhes, rövid lejáratú fizetési kötelezettségeinket. ellátásában az import részesedése számottevően nőtt. Miközben az életszínvonal növekedésének üteme meggyorsult, az áruellátás is javult. Csökkent a hiánycikkek száma, pontosabban szólva néhány tipikus termékre korlátozódott. A gazdaságtörténelemnek ezt a szakaszát, jogosan lehet a magyar gadaság aranykorszakának tekinteni. Ebben a kedvező fejlődési folyamatban okozott — hosz- szú lejáratúnak tűnő — törést a világpiacon 1973-ban végbement első, valamint az 1979/80. évi második olajár- robbanás. A magyar energia- mérlegben kereken 45 százalék az import részaránya és a kőolajszükséglet mintegy 80 százalékát a behozatal fedezi. Így adódott, hogy a cserearány húsz százalékkal romlott, ami a külkereskedelem-érzékeny magyar gazdaság számára a nemzeti jövedelem 10 százalékának elvesztését jelentette. Ennek ellenére az 1974—78 ötéves időszakban a gyors növekedés még tartott; évi átlagban 5.3 százalékot ért el. De ez már az egyenslúlybomlás jegyében ment végbe; rubel és nem rubel viszonylatban egyaránt nagyarányú eladósodás következett be. Ennek a folyamatnak az 1978 végén végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat vetett véget. Űj szakasz új programmal A gazdaságpolitikai fordulat két jellemzője az egyensúly prioritása a növekedéssel szemben, továbbá az életszínvonal prioritása a gazdaságfejlesztéssel szemben. A prioritások megfogalmazásakor még az volt a feltételezés, hogy a megnehezült nemzetközi feltételek mellett külföldi eladósodás nélkül évi csaknem 3 százalékos növekedésre nyílik lehetőség, és ehhez a nemzeti jövedelemnek a felhalmozásra fordított hányadát a korábbi 25 százalékról csak 20 százalékra kell csökkenteni. Ma már megállapítható, hogy az új növekedési pálya kialakítása igényesebb és a vártnál nehezebb feladat. Ebben annak is szerepe van, hogy a KGST-n belül fokozódott a természeti erőforrások szűkössége, és a növekedési zavarok miatt a beruházásokat szinte mindenütt mérsékelték. Mindez súlyosan érinti a magyar gazdaságot. A KGST-ben a természeti erőforrások relatív hiánya leginkább nálunk fokozta a világpiacra utaltságot, miután a mi gazdaságunk a legszegényebb ilyen erőforrásokban. A KGST-or- szágokban a növekedési ütem csökkenése exportlehetőségeinket csökkentette, miután a tőkejavak exportszerkezete a KGST-n belüli elvárások szem előtt tartásával, terv- koordinációval, termelési kooperációkkal és szakosítási megállapodásokkal alakult ki. Sajátos strukturális probléma adódott, amelyen úrrá tudunk lenni. De ez feltételezi a KGST együttműködés terén mutatkozó tartalékok mozgósítását; a KGST mechanizmus ezt lehetővé tevő átalakítását; a világpiac felé történő nyitást: a világ- gazdaságban érvényesülő kereskedelmi konvenciókhoz való jobb alkalmazkodást; Ehhez kívánt a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztéséről 1984-ben hozott párthatározat, valamint az ezen alapuló 1985. évi kormányhatározat átfogó programot adni. Erre épitve jelölte meg az 1986—90 éveket átfogó VII. ötéves terv a gazdasági stagnációból kivezető utat, és határozta meg az évi 3 százalékos gazdaságnövekedés körvonalait. Ez az ipari termelés fokozatos dinamizálását állította a figyelem előterébe, aminek 1986-ban első biztató jelei már mutatkoznak. Csikós-Nagy Béla a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke A reform és előzményei Megértek a feltételek a gazdaságfejlesztés tervszerű alapokra helyezésére. Az országgyűlés törvényerőre emelte az 1958—1960-as időszakra szóló hároméves tervet. Ez valójában a gazdasági konszolidáció terve volt. A feladat az iparban egyértelműen adott volt. Egészségtelenül magas volt a befejezetlen beruházások állománya. Az 1953—1956-os időszakban sok beruházás állt le, lelassult a kivitelezés. Ezáltal jelentős társadalmi tőkék maradtak befagyasztva. A korábban megkezdett beruházások befejezése a termelési szerkezet javításával nyitott utat a gazdaság növekedésének. A gazdasági konszolidáció 1959-ben előrehaladott szakaszba jutott: a tervszerű fejlesztést ötéves térvbe lehetett foglalni. A hatvanas évtizedben viszont olyan — előre nem tervezhető — események következtek be, amelyek a gazdaságpolitikát eltérítették a középtávtó tervek alapjául szolgáló hipotézisektől. A második ötéves terv 1961—1965 időszakban a mezőgazdaságban végbement szocialista átszervezés, a harmadik ötéves terv 1966—1970 időszakában a gazdasági reform „nem tervezett események” voltak. Ezekhez fűződnek egyben a hatvanas évek legnagyobb sikerei. Ezeket a sikereket az 1957-ben bevezetett új gazdaságpolitika alapozta meg. A gazdaságpolitikai hibák feltárására 1956-ban közgazdasági bizottság alakult, amely viszonylag rövid idő alatt végezte el munkáját, és javaslatait átfogó dokumentumban terjesztette elő. Javasolta, hogy a kormányzati tervezés számára új kritériumokat határozzanak meg; olyan politikát folytassanak, amelyben a mezőgazdaság és a tercier szektor az iparral összhangban fejlődik. A gazdaságszabályozást különítsék el a tervezési rendszertől, vagyis a kötelező tervimutatókat a gazdasági eszközökkel helyettesítsék. Vezessék be a vállalati önállóságot a nyereségérdekeltség alapján; a direkt beavatkozást a fontos feladatokra korlátozzák. Olyan ár- és jövedelempolitikát folytassanak, amely összhangban van a piaci .mechanizmus aktivizálásával. A versenyt iktasság be a tervezési rendszerbe abból a célból, hogy a kínálat jobban igazodhasson a kereslethez, és a gazdasági környezet jobban kedvezzen a műszaki fejlesztésnek. A Magyar Szocialista Munkáspárt elfogadta ezeket az ajánlásokat, mint az új gazdaságpolitika alapvető keretét és a cselekvés vezérfonalát. Jelentős intézkedések történtek 1957-ben. Mindenekelőtt az agrárpolitikában ment végbe alapvető fordulat. Megszűnt a mezőgazda- sági termékek beadási kötelezettsége. A falu és város kapcsolatát a gazdaságpolitika az állami szabad felvásárlás és szerződéses rendszer keretei közé illesztette. Az árutermelésben való anyagi érdekeltséget új alapokra fektetett árpolitika és költségvetési támogatási politika teremtette meg. Az egységes mezőgazdasági árrendszer és a nagyüzemi felár a kisárutermelés perspektíváját és a szövetkezeti nagyüzemek létrehozásában való érdekeltséget egyaránt szolgálni kívánta. Az 1957. évi fordulatot az 1960—1962- es esztendőkben a kisáruter- melő parasztgazdaságok termelőszövetkezetekbe tömörülése tette teljessé. Fejlődésünk aranykorszaka Változásokra került sor a nem mezőgazdasági szektorokban követett gazdaságpolitikában is. A Minisztertanács elvi határozatban szögezte le: a kormány tagjainak megítélésére bízza, hogy az ágazat számára kötelező tervfeladatok végrehajtásában fennálló felelősségüknek a vállalatokra lebontott tervmutatók kötelező előírásával tesznek eleget vagy pedig közgazdasági eszközöket, kereskedelmi módszereket alkalmaznak. Deklarálták a nyereségérdekeltséget. Bevezették a dolgozók nyereségrészesedését. Hatályon kívül helyezték az egységes és központi bértarifa-rendszert. A bérszabályozás autonóm vállalati üggyé vált, aminek a kormány a munka alap- feltételei, valamint a munkakörönként! alsó és felső bérhatárok meghatározásával állított korlátokat. Az 1956 után bevezetett új gazdaságpolitikát fejlesztette tovább az 1968. évi gazdasági reform. Ez szüntette meg a gazdasági folyamatoknak a kötelező központi tervdirektívákon alapuló szabályozását. A vállalati önállóság. a hozott döntésekért viselt felelősség és kockázat- vállalás vált a gazdaságirányítási rendszer egyik fő elemévé. Az 1968. évi gazdasági reformmal a rögzített árak egy része maximált árrá változott, és széles körben tették lehetővé az árak szabad vagy árkorlátok közötti mozgását. A hatósági árrendszerből a vegyes ármechanizmusra való áttérés a tervszerű áralakulást a szelektív árpolitika ügyévé változtatta. Az 1967—1974-es időszakot . felölelő elemzés világosan megmutatta a gazdasági reform nyomán bekövetkezett pozitív változásokat. Ebben az időszakban a gazdasági növekedés évi átlagban 1—2 százalékkal felgyorsult, és évente 7 százalék körül mozgott. A munkatermelékenység fokozatosan a növekedés egyedüli forrásává vált. Dollárviszonylatban a korábban krónikusan deficites fizetési mérleg problémája megszűnt. A fejlődés kiegyensúlyozott volt. Devizatartalékok gyűjtésére is lehetőség nyílt. Ezt nem az import visszafogásával érték el, sőt a lakosság
