Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

1986. NOVEMBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * 5 Berecz János Martfűre látogatott Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Lakatos Ernő, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője tegnap délután Majoros Károlynak, a megyei pártbi­zottság első titkárának, Fá­bián Péternek, a megyei párt- bizottság titkárának és Föl- desi Istvánnak, a Központi Bizottság munkatársának kí­séretében Martfűre, az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár­ba látogatott. A gyár bejára­tánál Mlinárcsek János, az üzemi pártbizottság titkára és Pálffy Dezső, a Mezőhéki Táncsics Tsz elnöke fogadta a vendégeket. A megye egyik legrégibb közös gazdasága és a sörgyár munkájáról Pálffy Dezső tá­jékoztatta a vendégeket. Be­vezetőül röviden összefoglal­ta a 17 kisebb termelőszövet­kezetből alakult és ma már négy község határát átfogó téesz történetét, majd mos­tani helyzetüket vázolta. Szólt idei eredményeikről — például arról, hogy az aszály ellenére a szövetkezet fenn­állása óta a második legjobb búzatermést érték el — és beszélt megoldásra váró gondjaikról. Tájékoztatójá­ban teret szentelt az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár építésének, helyzetének is. A tájékoztató után a vendégek megtekintették az üzemet, megismerkedtek a sörgyár­tással. Berecz János és Lakatos Ernő az esti órákban vissza­utazott Budapestre. A vendégek a sörgyártás technológiájával ismerkednek Környezetvédő erdősítés Velencén A Velencei-tavi regionális rendezési terv alapján a Me­zőföldi Állanti Erdő- és Vad­gazdaság a tó vízgyűjtő te­rületén eddig 1250 hektár közjóléti és védelmi erdőt te­lepített. A sivár kőkopáro­kon, egykori birkalegelőkön az elmúlt másfél évtizedben 40 féle szárazságtűrő fa, ju­har, kőris-, fekete- és erdei fenyő-fajták, és 30 féle cser­je honosodott meg. A követ­kező tíz évben to­vábbi ezer hektár ko- párost erdősítenek. A vízfo­lyások és a vízmosásos terü­letek környékét cserjékkel te­lepítik be, hogy ezek mintegy szűrőként védjék a művelés alatt álló területekről mo­sódó vegyi anyagoktól a Ve- lencei-tó vízvilágát. Kiválé munkásőrök utaztak Moszkvába Kiváló munkásőrök 300 ta­gú csoportja utazott tegnap Moszkvába, hogy részt ve­gyen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 69. év­fordulója rendezvényein. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság és a Munkásőrség szervezte barátságát részt­vevői a testület alapító tag­jai, akik kiváló munkát vé­geztek munkahelyükön, pél­dásan helytálltak a munkás­őrszolgálatban. A hatnapos út programjában többek kö­zött barátsági ünnepi gyűlé­sen vesznek részt egy moszk­vai gyárban, s megtekintik a november 7-i díszszemlét. Tatabányáról Több nagyobb fűtöártékű brikett A Tatabányai Szénbányák Brikettgyárának dollgozói ok­tóber végéig hatvanezer ton­na brikettet gyártották idő­arányos tervükön felül. A tíz hónap alatt 540 000 ton­nát készítettek a szénnél magasabb fűtőértékű és tar- tósabb tüzelőanyagból. A brikett túlnyomó többsége el­ső osztályú termék vollt. a minőség javítása érdekében a gyártáshoz magas fűtőér­tékű import szenet is fel­használtak. Növelték az úgy­nevezett gyöngybrikett ará­nyát, a darabonként mind­össze 15—18 grammos gyöngybrikettből az év eleje óta 154 000 tonnát állítottak elő. Ez ipari felihasználásra és a háztartási tüzelőberen-' dezések fűtésére egyaránt alkalmas, jól helyettesítheti az importból származó ros­tált daraszenet. A gyártás fokozására, a termelékenység növelésére jónéhány hatásos intézke­dést vezettek be a tatabányai gyárban. Rendszeresítették a folyamatos munkarendet, szombaton és vasárnap is termelnek. Sajtótájékoztató a 37 milliárdos ágazatról A fogyasztásfszövetkezeteknél elsődleges a minőség Mint ismeretes, a Fogyasz­tási Szövetkezeték Országos Tanácsa november 14—15-re hívta össze a SZÖVOSZ X. kongresszusát. A fogyasztá­si szövetkezetek X. kong­resszusa alkalmából Szla- menicky István, a SZÖVOSZ elnöke sajtótájékoztatót tar­tott tegnap a Parlamentben. Hazánkban jelenleg 274 általános fogyasztási szövet­kezet, 260 takarékszövetke­zet és 1344 lakásszövetkezet működik, amely nem keve­sebb, mint három milliós tagságot jelent a szövetkeze­ti ágazatokban. A fogyasz­tási szövetkezeiteknek az országban 100 nagy áruhá­zuk van, a bolti kiskereske­delemben 17 ezer egységet működtetnek falvakban és városokban, vendéglátás­ban pedig 7524-et. A taka­rékszövetkezetek 919 millió forint értékű részjegyet ke­zelnek. A lakásszövetkezetek az országban mintegy 300 ezer lakás fenntartását vég­zik, s jelentős az építő te­vékenységük is. A SZÖVOSZ elnöke a szö­vetkezeti mozgalomról, amely hazánkban a' felsza­badulással szinte egyidőben kezdte működését. — A mostani, a tizedik kongresz- szust jubileumnak tekintik, hiszen majdnem négy évti­zed telt el az első kongresz- szus óta. A szövetkezeti mozgalom már 1949-ben or­szágos tanácskozáson hatá­rozott feladatairól. A tájékoztatón elhangzott az is: az idei jó éve a szö­vetkezeti mozgalomnak, fej­lődése a nehéz gazdasági kö­rülmények ellenére is pél­dásnak mondható. A jó ered­mények tudatával azonban a X. kongresszuson tovább kell lépni, és elsősorban minden területen a munka minőségén van mit javítani. — Az utóbbi öt esztendő­ben, tehát a IX. kongresz- szus óta a fogyasztási szö­vetkezetek bebizonyították, hogy városokban is van lét- jogosultságuk — mondta a SZÖVOSZ elnöke. — A vá­rosi szövetkezeti áruházak igen jó forgalmúak, állják a versenyt a kereskedelem más szektoraival. Akik ko­rábban berzenkedtek, és fél­tették a falu érdekeit, már beláthatták: a fogyasztási szövetkezetek nem feledkez­tek el az alapítók, a falusi lakosság érdekeiről. Sőt! Sikerrel fejezzük be az idén azt a hároméves rekonstruk­ciós programot, amelyben megújultak az 1500 lakosnál kisebb települések boltjai, üzletházai. A falvak megtar­tó és eltartó szerepének erősítése a fogyasztási szö­vetkezetek feladatai között van, s további kötelezettsé­geket is ró ránk. Mi a falvakban nemcsak eladunk, hanem felvásárlás­sal is foglalkozunk. Kister­melők és szakcsoportok ér­tékes terményeit gyűjtjük össze. Két és félezer körüli az egymillió rúezőgazdasági kistermelőt magában foglaló szakcsoportok száma. A jö­vőben igényesebben foglal­kozunk a csoportokkal, nem­csak felvásárolunk náluk, hanem kölcsönös érdekeink alapján a termeltetésben is nagyobb súllyal akarunk dolgozni. A SZÖVOSZ elnöke ön­kritikusan szólt a szövetke­zeti munka hiányosságairól is a sajtótájékoztatón. El­mondta például, hogy a szövetkezetek némelyiké­ben formalitás jellemzi a munkát, s a működés he­lyenként sok veszteséggel jár együtt, a szövetkezeti ve - zetők pedig több figyelmet fordíthatnának a dolgozó emberre, a szakemberek megtartására is. Többször hangsúlyozta, hogy a szö­vetkezeti kereskedelemben feltétlenül javítani kell a kiszolgálás minőségét, és ez a minőségi javítás szüksé­ges a takarék- és lakásszö­vetkezeti munkában is. — A fogyasztási szövetke­zetek X. kongresszusa előtt világosan látjuk — mondta befejezésül —, hogy szövet­kezeteinknek versenyképe­sen, nívósabb kiszolgálási kultúrával és igényesebb munkával kell a szövetkeze­ti tagság érdekeit képviselve dolgozniuk. Szemléletvál­tozásra, a versenyképesség fokozására, az érdekeltségi rendszer mechanizmusá­nak korszerűsítésére, a ve­zetés színvonalának haté­konyságára, a szövetkezeti, tulajdonosi érdekeltség ja­vítására kell törekednünk. Mondhatnám úgy is: nem mással. hanem másképpen kell a tagságot, az ellátást elsősorban tőlünk váró mint­egy 5 millió állampolgárt szolgálnunk a jövőben. A 37 milliárd forint értékű sa­ját vagyonnal rendelkező szövetkezetek, úgy gondo­lom, képesek lesznek a jobb minőségű munkára. —sj— Együtt, egymásért Ifjúsági munka a szakszervezetben Egy éve, hogy a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak plénuma a szakszerve­zeti ifjúsági munka hagyo­mányaiból kiindulva határo­zatot fogadott el e tevékeny­ség továbbfejlesztéséről, új szervezeti formák kialakítá­sáról. Azóta sorban alakul­nak meg az országban a szakszervezeti ifjúsági tago­zatok, tanácsok. E testüle­tek munkájáról, létrehozá­suk okairól kérdeztük Dávo- ti Istvánnét, a SZOT Orszá­gos Ifjúsági Tanácsának tit­kárát. — Bevezetésül szeretném hangsúlyozni, hogy a szak- szervezetek mindig fontos feladatuknak tekintették a fiatal munkásnemzedék ne­velését, problémáinak meg­oldását. A szakszervezetek ezzel kapcsolatos munkájá­val szemben az utóbbi évek­ben új követelményeket tá­masztott az élet. Hiszen a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején meg­lehetősen differenciált hely­zet alakult ki a fiatalok tár­sadalmi helyét, szerepét, eg­zisztenciális helyzetét, poli­tikai és morális jellemzőit il­letően. Megnehezülitek a fia­talok élet- és pályakezdésé­nek körülményei, egyebek között a szakképzés, a fog­lalkoztatás, az egzisztencia­teremtés. Az új problémák a társadalmi és poll itikai * szer­vezetektől is megkövetelték, hogy új megoldásokat keres­senek. Egyre nagyobb az igény arra, hogy a szakszer­vezetek segítsék a fiatalo­kat, képviseljék érdekeiket. — Voltaképp tehát egy hagyományokra építő folya­matról van szó, amelynek már a hetvenes évek elején szervezeti formái is voltak. — Igen. Az MSZMP KB 1970-es ifjúságpolitikai ha­tározata óta a vezető testü­letek melleti ifjúsági bi­zottságok alakultak azzal! a céllal, hogy a párthatározat megvalósítását segítsék a szakszervezeti mozgalomban. Az ifjúság gondjaival való foglalkozás nem volt, és ma sem kampányfeladat a szak- szervezetben. Jelzi ezt a SZOT 1983. júniusi ülése is, amely átfogóan értékelte a szakszervezetek ifjúsági munkáját, s állást foglalt ez ügyben. Az akkor elfogadott határozat egyebek között hangsúlyozta: a szakszerve­zeteknek minden lehetősége megvan, hogy a dolgozó és a szakmunkástanuló fiatalok körében érdemi nevelő és érdekvédelmi munkát végez­zen. A nyolcvanas évek ele­jén vállaszt kellett adni egye­bek között ezekre a kérdé­sekre: milyen legyen a mun­kamegosztás az ifjúság köré­ben, milyen helyet kapjon a fiatalság a társadalom for­málásában, hogyan bővülje­nek közvetlen érdekérvénye­sítési (lehetőségei? — Fontos kérdések ezek, már csak azért is, mert az átlagéletkort tekintve a szakszervezeti mozgalom meglehetősen fiatal. — Igen. A szakszerveze­teknek ma 4,4 millió tagja van, ebből csaknem másfél miillió harminc éven aluli. De visszatérve a SZOT ál­lásfoglalására: a felmerülő új kérdésekre egyértelmű választ adott az MSZMP KB 1984. októberi ülésén szüle­tett ifjúságpolitikai állásfog­lalás is. Ennek alapján dön­tött aztán a SZOT plénuma 1985 október végén úgy, hogy tovább keli! fejleszteni a szakszervezeti ifjúsági munkát, s ezt szolgáló új szervezeti formákat kelll ki­alakítani. — Üj formák. Nem fordí­tunk nagyobb figyelmet a kelleténél az új formákra? Hiszen csak formákkal nem lehet megtalálni azokat a kí­vánt új válaszokat. — A cél a szakszervezeti ifjúsági munka továbbfej­lesztése voilt. Mindenképpen új alapokra és úi feltételek közé kell helyezni a követ­kező évtized ifjúsági mun­káját. Mindez nem jelenti azonban az ifjúsági tevé­kenység elkülönülését, mert az a jövőben is a szakszer­vezeti mozgalom keretei kó • zött, annak meglévő szerve­zeti rendjébe illesztve való­sulhat csak meg. — Az új forma a szakszer­vezeti ifjúsági tagozat, illet­ve tanács. — Ezeknek a testületek­nek a létrehozásáról, műkö­déséről a szakszervezeti ve­zető testületek döntenek. Tagjai a harminc év alatti szakszervezeti tagok, akik megválasztják a tagozat ve­zetőségét, munkaprogramot dolgoznak ki az őket közvet­lenül érintő kérdések, fel­adatok megoldására. A tes­tületet az alapszervezet ve­zető testületé irányítja. Azo­kon a nagy létszámú mun­kahelyeken, ahol több ifjú­sági tagozat is allakul, ott ifjúsági tanácsot is választ­hatnak, amely a tagozatok együttműködését hivatott összehangolni. Fontos megje­gyezni: az ifjúsági tagozat, illetve tanács vezetője tagja a szakszervezti vezető testü­letnek is. A tagozat alapegysége lehet a szakszervezeti if­júsági munkának, a fiatalok e közösségben dönthetik etl: hogyan érvényesíthetik job­ban saját érdekeiket. A ta­gozat nem a szakszervezeti vezető testület által kötele­zően előírt forma. Feladata kialakításánál, működésénél a fiatalok igényeit kell ki­elégítenie. A fiataloknak maguknak kell eldönteniük, mit akarnak. A lehetőség az új szervezeti formával meg­teremtődött, de az ifjúság gondja: hogyan él ezzel a i.ehelőséggel. Fontos szak- szervezeti feladat, hogy a fiatalok saját sorsuk alakítá­sában aktívabban részt tud­janak venni. Az ifjúsági ta­gozatok szervezése 1987 ta­vaszára fejeződik be. — A tagozatok létrehozá­sa nem kis vitát váltott ki. Hogyan látja ezt a vitát? — Mind a szakszervezet környezetében, mind pedig a szakszervezeten belül éles viták bontakoztak ki az if­júsági tagozatok kapcsán. Ez visszavezethető arra, hegy másfél évtizedes ifjúságpo­litikai gyakorlatot változtat­tunk meg. De sokhelyütt ta­pasztalható tanácstalanság is, ami gyakran magát a vitát is kiváltja. A vitázóknak — mint kiderült — meglehető­sen hiányos ismereteik van­nak a szakszervezeti mun­káról. a szervezet életéről. Nem is annyira a tagozatok létrehozásával, hanem inkább a fiatalok tájékozatlanságá­val voltak gondjaink. Ami­lyen mértékben választ tud­tunk adni a fiatalok kérdé­seire. Olyan mértékben nőtt meg a fiatalok érdeklődése, aktivitása. — A tagozatok létrehozá­sa KISZ-körökben is vitát kavart. — A szakszervezeti ifjú­sági munka fejlesztésében to­vábbra is nagyon fontosnak tartjuk a KISZ-szel kialakult eredményes együttműködést. Ez az együttműködés jelen­tős sikereket hozott az utób­bi évtizedben, megállapodá­sunk elvei megfelelőnek lát- szaknak, azonban szükség van némely kérdésben ak­tualizálásra, korszerűsítésre az idő közben bekövetkezett változások miatt. A KISZ kongresszusán is nagy hang­súlyt kapott a szakszervezeti ifjúsági tevékenység fejlesz­tésének igénye, s tapasztala­tunk, hogy a munkahelyi KISZ-szervezetek várakozás­sal tekintenek a szakszerve­zeti tagozatok működése elé. A lényeg: az új testületek­kel bővülnek a fiatallok köz­életi lehetőségei, a szakszer­vezeti munka is gyarapodik, s a mozgalom közelebb kerül a fiatalsághoz. Célunk — s ez az allapja a KISZ-szel va­ló együttműködésnek is —, hogy a párt ifjúságpolitikai programja megvalósuljon, hogy bővítsük a fiatalok cse­lekvési lehetőségeit, és gya- rapítsuk az ifjúságpolitikát szolgáló anyagi, tárgyi fel­tételeket is. S ebben minden szervezetnek saját feladatait kell elvégeznie. F. R. Pécs déli határában rekordidő alatt és a tervezett határidőnél négy hónappal ko­rábban, november elején adják át a Kanizsai Dorottya nevét viselő új utat, amely a mohácsi és harkányi utat köti össze. Az új út kikerüli a városi forgalmat és a vasúti átjárókat, forgalomba helyezésével sok bosszúságtól és időveszteségtől kímé­li meg az erre közlekedőket (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)

Next

/
Thumbnails
Contents