Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

2 SZOLNOK MF.GYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 5. Kommentár Alku túszokra Bejrúti hírmagyarázók szerint a Libanonban fogva tartott külföldi túszok közül többen is visszanyerhetik szabadságukat. Ezek a véle­mények azután erősödtek fel, hogy elengedték David Ja- cobsent, a bejrúti amerikai kórház főkönyvelőjét, akit az Iszlám Dzsihad (Iszlám Szent Háború). elnevezésű siíta szervezet tartott fogva. Bejrútban azt is biztosra ve­szik, hogy — a washingtoni cáfolatok ellenére — az Egyesült Államok komoly engedményeket tett. Hogy kinek: közvetlenül az Iszlám Dzsihadnak-e, vagy inkább Iránnak, amelynek támoga­tását a szervezet élvezi, azt nem tudni. Annyi bizonyos, hogy Irán Szíria mellé állt a túszügyek megoldására tett erőfeszítésekben. Jacobsen — s esetleg a többi túsz — szabadonbocsá- tásának időpontja mindazon­által nem tekinthető vélet­lennek. Hiszen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nyíltan — noha alaptalanul — a terrorizmus támogatá­sával vádolja Szíriát. A Kö­zös Piac államai nem követ­ték ugyan Londont a diplo­máciai kapcsolatok megsza­kításában. ám a jövő hét ele­jén ismét összeülnek az EGK külügyminiszterei, hogy az eddiginél világosabban fo­galmazzák meg viszonyukat Szíriával. Damaszkusz eset­leges elszigetelődése nemcsak Szíriának árthatna, hanem Iránnak is. A túszügyek megoldása részben kifogja a szelet a Damaszkusz és Te­herán ellen irányuló nyugati propaganda vitorlájából. Ami pedig az Egyesült Álla­mokat illeti, ott szintén nem elhanyagolható az időpont. Kedden időközi törvényho­zási választásokat tartottak, s Jacobsen kiszabadulásá­nak kártyáját Washington belekeverhette a választási kampány paklijába. Túszok szabadon bocsátása mindig jó hír. De akárhogy történik is, nem feledtetheti: a libanoni, s szélesebb érte­lemben az egész térség álla­potainak rendezetlensége fo­lyamatosan magában hor­dozza az emberrablások ve­szélyét is. Laczik Zoltán Mégsem fegyvercsempész a szobalány A virginiai Richmondban egy bíróság felmentette a fegyvercsempészés vádja alól Reagan elnök feleségé­nek szobalányát, a parag­uayi származású, de amerikai állampolgárságú Anita Cos- tellót. Costello asszonyt azzal vá­dolták, hogy előzetes enge­dély nélkül nagy mennyiségű lőszert vásárolt és azt is­meretlen célilal ki akarta jut­tatni az országból. Az ügy augusztusban robbant ki, amikoris a hatóságok egy be­jelentés alapján indított vizs­gálata 350 ezer töltényt ta­lált egy paraguayi hajón. Az ügyben három paraguayi áil- lampolgárt tartóztattak le. Costello asszony ellen azzal indítottak vádat, hogy köz­reműködött a lőszerek meg­vásárlásában. Az elnöki szobalány, aki­nek elsősorban Nancy Rea­gan ruhatárának rendben tartása volt feladata, azzal védekezett, hogy csak tol­mácsként működött közre ki­sebb mennyiségű lőszer meg­vásárlásánál!. Védekezését a bíróság elfogadta és felmen­tette a vádak alól. Costello asszony, akit a vádeljárás kezdetén a Fehér Ház fize­tés nélküli szabadságra kül­dött, már e héten visszake­rülhet régi beosztásába. Megnyílt az Európa-találkozó Folytatta munkáját a KGST ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) tok akadálytalán érvényesü­lése nélkül a tartós béke el­képzelhetetlen. A helsinki folyamat történelmi érdeme, hogy az ideológiai különbö­zőségek, s a belőlük eredő gyakorlati következmények ellenére közös politikai aka­rattal mindenki számára el­fogadható megoldásokat le­het találni a valamennyiün- ketN fenyegető veszélyek el­hárítására. Különösen áll ez a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés sürgető feladatára — hangoztatta. Az osztrák kormányfő sze­rint Ausztria szempontjából — amely a semleges orszá­gok nézeteit tükrözi — külö­nösen fontos a találkozó nyilvánossága, valamint az, hogy a helsinki folyamat tar­tós jellege immár nem vita­tott. E folyamat egyébként 1975 óta új távlatokat is ka­pott, a leszerelést célzó biz­tonságpolitikai területen csakúgy, mint a környezet- védelem, vagy a gazdasági együttműködés vonatkozá­sában. Vranitzky kifejtette véleményét, hogy emberies­ségi és emberi jogi vonatko­zásban súlyos hiányosságok várnak még felszámolásra, de általában minden terüle­ten gyakorlati, kézzelfogható megoldásokra van szükség. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár tanácskozás­hoz intézett üzenetében rá­mutatott, hogy a helsinki fo­lyamat „korunk legfontosabb és legígéretesebb politikai folyamatainak egyike”, és példát ad a világ más térsé­gei számára is. A nemzetkö­zi biztonságért, a gazdasági haladásért, az emberi jogo­kért, az érintkezés, a kölcsö­nös megértés fejlesztéséért párhuzamosan, egymást köl­csönösen segítve fáradozik az ENSZ és a helsinki folya­mat — mutatott rá az ENSZ- főtitkár üzenete. Az ünnepi megnyitót kö­vetően az osztrák külügymi­niszter ebédet adott kollégái tiszteletére. A délutáni órák­ban megkezdődjek a minisz­teri felszólalások, amelyek péntek délutánig tartanak. Diáktüntetés Mozambikban Kedden a mozambiki fő­városban tüntető fiatalok megtámadták és felgyújtot­ták Malawi nagykövetségét, s kőzáport zúőítottak a Dél­afrikai Köztársaság kereske­delmi képviseletére. A rend­őrség rohamalakulatai könnygázt vezettek be a tö­megek szétoszlatására, de a fiatalok később másutt is­mét összegyűltek, s az inci­densek kora délután még tartottak. A tüntetők létszámáról a hírügynökségek eltérő — többszáztól tízezerig terjedő adatokat közöltek. Az AIM mozambiki hírügynökség tudósítása szerint a fiatalok azért tiltakoztak az említett képviseleteknél, mert Preto­riát felelősnek tekintik Sa- mora Machel elnök tragikus haláláért, s mert Dél-Afrika és Malawi támogatja a tör­vényes maputói kormány el­len harcoló RENAMO ellen- forradalmi szervezetet. Mint a mozambiki hír- ügynökség jelentette, a tün­tetők tiltakozó jegyzéket akartak átadni a malawi nagykövetségen, de azt ott nem vették át. Ekkor a fel­dühödött tömeg megtámadta a nagykövetséget, feldúlta, majd felgyújtotta a kéteme­letes épületet, amely telje­sen kiégett. Devnyai kombinát Csőtörés okozta a balesetet A bolgár kormány irodá­ja hétfőn megvizsgálta a devnyai kombinátban tör­tént baleset lehetséges okait, és következményeit. Mint arról beszámoltunk, a vegyipari nagyüzemben tizenheten életüket vesztet­ték. tizenkilencen megsé­rültek a szombati szeren­csétlenség során. Mint bolgár lapjelentések­ből kitűnik, a devnyai kom­binátban tartózkodó szakér­tők szerint egy vinilkloridot továbbító csővezeték meghi­básodása és törése okozta a szerencsétlenséget. Lázár György és Marjai Bukarestben (Folytatás az 1. oldalról) dig elért megállapodásokon túl keresni kell az igények jobb kielégítésének útjait, a forgalom kölcsönös bővítésé­nek lehetőségeit. E téren legnagyobb tartalékunk a termelési együttműködés fejlesztésének meggyorsítá­sa, a nemzetközi termelés­szakosítás és kooperáció ki- szélesítése. A nap folyamán a KGST 42. ülésszakán résztvevő küldöttségeket fogadta Ni - colae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági el­nök. Este a küldöttségek, kö­zöttük a Lázár György ve­zette magyar küldöttség tagjai részt vettek a tiszte­A KGST 42. ülésszaka so­rán tegnap kétoldalú kor­mánymegállapodások alá­írására került sor. Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője a vállalatok közvetlen együtt­működését, valamint a közös József a KGST 42. ülésszakán (Telefotó — KS) létükre rendezett díszhang­versenyen. A KGST 42. ülésszakán több kétoldalú kormányközi megállapodást írtak alá a Szovjetunió, illetve a tagál­lamok vállalatai közötti köz­vetlen termelési és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok bővítéséről, valamint közös vállalatok, nemzetközi egye­sülések és szervezetek létre­hozásáról. A tagállamok kö­zül Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország és az NDK írt alá ilyen tartalmú megálla­podást a Szovjetunióval; Lengyelország már korábban megállapodott ezekről a kér­désekről a Szovjetunióval. A dokumentumokat a tagálla­mok küldöttségeit vezető kormányfők látták el kézje­gyükkel. vállalatok alapítását szabá­lyozó egyezményeket írt alá Lázár György miniszterel­nökkel, továbbá a Bolgár Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlo.vák Szocialista Köztársaság küldöttségeinek vezetőivel. Eduard Sevardnadze szovjet és Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter az európai biztonsági és együtt­működési utótalálkozó megnyitása előtt Bécsben (Telefotó — KS) CHISSANO Lázár György és Nyikolal Rizskov együttműködési megállapodást irt alá Fö feladat a banditizmus elleni küzdelem Amerikai válasziAsok Tét a szenátusi többség megszerzése Mozambik legfontosabb bel- és külpolitikai felada­tairól beszélt hétfőn Mapu- tóban Joaquím Chissano, a FRELIMO párt Központi Bi­zottságának rendkívüli ülé­sén. Chissano rámutatott: Mozambikban jelenleg a párt IV. kongresszusán elfoga­dott fő gazdasági, politikai és társadalmi fejlesztési felada­tok végrehajtásán kell mun­kálkodni. A legfontosabb bellső feladat a fegyveres banditizmus elleni küzdelem, annak végső felszámolása. Gazdasági téren a fő fel­adatot abban jelölte meg, hogy fel kell számolni a sze­génységet, az éhínséget, ami az országgal szemben folyta­tott agressziós és destabilizá- ciós politika következménye. A vezetés továbbra is elsőd­leges jelentőséget tulajdonít az állami szektor megerősí­tésének, s könyörtelen har­cot folytat a korrupció és a spekuláció ellen. Közép-európai idő szerint tegnap délben nyíltak meg az első szavazóhelyiségek az Egyesült Államokban, s az időközi választások eredmé­nyeit várhatóan már ma a reggeli órákra túlnyomórészt közzé is tehetik. Az időközi választáson új­raválasztják a képviselőház tagjait, a szenátus tagjainak egyharmadát, több mint 30 állam kormányzóját és több állam helyi törvényhozását, valamint számos helyi tiszt­ségviselőt. A fő tét a szenátusi több­ség megszerzése. GENF A nukleáris és űrfegyve­rekről folyó genfi szovjet— amerikai tárgyalások kereté­ben tegnap ülést tartott az űrfegyverekkel foglalkozó munkacsoport. ADDISZ ABEBA Az Etióp Ideiglenes Kato­nai Kormányzótanács Ber- hanu Bajih-et, az Etióp Dol­gozók Pártja KB PB tagját nevezte ki az afrikai ország külügyminiszterévé. Bajih-et azután nevezték ki, hogy elődje, Gosu Volde New Yorkban politikai okokra hi­vatkozva bejelentette lemon­dását. ANKARA A Török Mérnökök Szö­vetségének meghívására dr. Tóth János főtitkár vezeté­sével október 28. és novem­ber 3. között törökországi lá­togatást tett a Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének küldöttsége. A MTESZ delegációja eszme­cserét folytatott a Theoman Alptürk elnök vezette .török szervezet vezetőivel a tudo­mányos és műszaki együtt­működés lehetőségeiről. WASHINGTON Az amerikai külügymi­nisztérium tegnap minden­fajta felvilágosítást megta­gadott arra vonatkozóan, szállított-e az Egyesült Ál­lamok tartalék alkatrészeket Iránnak amerikai eredetű fegyvereihez, repülőgépeihez. egucigalpában, a hondurasi fővárosban az előkelő étter­mek, kávéházak és bárok ——— törzsközönsége a közép-ame­rikai országban állomásozó amerikai katonákkal bővült ki az utóbbi félévti­zedben. De ami öröm forrása a bártu­lajdonosnak, az — az amerikai katonák jelenléte — szorongással tölti el a la­kosság többségét: a hondurasiak attól tartanak, hogy Washington a déli szomszéd, Nicaragua elleni háborúba rántja bele országukat. Honduras az évtized kezdete óta Washington Nicaragua-ellenes tevé­kenységének egyik hídfője. Mintegy ezer amerikai katona állomásozik a közép-amerikai országban. Ez a szám azonban rendre megsokszorozódik az Egyesült Államok és Honduras sűrűn ismétlődő közös hadgyakorlatai idején. Az amerikai gazdasági segély (a washingtoni külügyminisztérium ada­tai szerint 1983 és 1986 között összesen 525 millió dollár) jól jön Honduras- nak, a világ egyik legszegényebb or­szágának. A segélyek árát azonban kezdi sokallani a politikai ellenzék és lakosság javarésze. Ügy vélik, hogy Jósé Azcona del Hoyo államfő az or­szág biztonságát kockáztatja ezekért a dollárokért. Még a legóvatosabb ellen­zéki erő, a Kereszténydemokrata Párt is azt vallja, hogy az amerikai katonai jelenlét nem fér össze a hondurasi al­Honduras kényelmetlen vendégei kormánnyal. A párt elnöke, Ruben Pal­ma Carrasco szerint „a kormány, fi­gyelmen kívül hagyva a nemzeti ér­dekeket, Washington intervenciós po­litikájának szolgálatába állt”. Az amerikai katonák jelenléte nyug­talanítja, a Washington által pénzelt nicaraguai ellenforradalmárok, a „kontrák” elterpeszkedése a déli ha­tárvidéken már bőszíti a lakosságot. A kontrák otthonosan berendezkedtek Honduras és Nicaragua határán. Épü­lő házaikat szemmelláthatóan tartós lakhatásra szánják. A határ menti El Paraiso tartomány területén — a he­lyi kávétermesztők szövetségének el­nöke, Antonio Erazo szerint — a kont­rák már 500 négyzetkilométernyi terü­letet bitorolnak. Innen „Üj Nicaraguá­ból” (így nevezik hondurasi támasz­pontjaikat a managuai forradalmi kor­mány ellen hadakozó kontrák) indít­ják fegyveres portyáikat a határon túl­ra, élesztve ezzel a két ország közti fegyveres konfliktus veszélyét. A nicaraguai ellenforradalmárok mind több határ menti községből szo­rítják ki a hondurasi lakosokat. Min­dennapos zaklatással, fenyegetőzéssel gondoskodnak arról, hogy a helybéliek­nek ne legyen kedvük lakóhelyükön maradni. Módszerük eddig mintegy 6500 esetben vált be; becslések szerint ennyien hagyták el ugyanis határvidé­ki otthonukat, s húzódtak odébb az ország belseje felé. A kormány szemet huny a kontrák önkényeskedései felett. A kilengések szülte országos felhá­borodáshoz egy súlyos aggodalom tár­sul. Mi lesz, ha valamilyen okból el­apad egyszer a nicaraguai ellenforra­dalmárok táborába ömlő dollárfolyam, a kontrák megélhetésének forrása? Mit tesznek majd akkor, hogy fenn­tarthassák magukat? Félő, hogy nehéz- fegyverekkel is felszerelt hadseregük, melynek létszáma meghaladja a hon­durasi hadseregét, egyszer még az or­szág integritását fenyegeti majd — véli a politikai ellenzék s vele együtt szá­mos állampolgár. A hondurasi közvé­leményt nagyon nyugtalanítja ez az eshetőség, jóllehet a washingtoni kor­mány egyértelműen a világ tudtára ad­ta: egyáltalán nem kívánja beszüntet­ni a kontrák támogatását, sőt még „odaadóbban” kívánja pártfogolni őket. Barta György

Next

/
Thumbnails
Contents