Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
1986. NOVEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Örömünk, gondunk a gépkocsi flz üzembentartó kiszolgáltatottak ügyei a fogyasztók tanácsának Biogázüzem a háztájiban Mezőtúri kutatás központi támogatással napirendjén Ez év januárjában megyénkben 42 504 személykocsi üzemelt. Ezeknek a járműveknek üzemideje átlagosan 8,5—9 év. Ebből is következtetni lehet arra, hogy az autótulajdonosoknak nem kevés a gondjuk, ha •zt akarják, hogy zavartalanul közlekedjenek. Persze, nemcsak 8—9 év után, a gyakori javítások idején érik őket kellemetlen meglepetések, hanem már a gépkocsi átvételekor is. Ez derült ki a Fogyasztók Szolnok Megyei Tanácsának tegnapi ülésén is. A MERKURnál ugyanis a monopolhelyzetből adódó kiszolgáltatottságot érzi a vevő. Naphosszat várakoztatják igen drága pénzen vásárolt gépkocsija átvételekor. Átvételkor nem engedik azt kipróbálni. A tankba pedig néha annyi benzint sem tesznek, hogy a vevő eljuthasson a benzin- kútig. Ma már méltánytalanul kevés a gépkocsira előlegként befizetett összeg után járó két százalékos kamat, hiszen esetenként 4—5 évig várnak az autó átvételére a vásárlók. Takarékoskodás a garanciával A vevők joggal sérelmezik azt is, hogy a garanciális javítások időtartama csak egy év, illetőleg tízezer kilométer megtétele, hiszen a gépkocsi bejáratása tíz- és húszezer kilométer közé tehető, tehát a hibák akkor tűnnek ki igazán. Ezért módosítani kellene azt az egyévi határidőt, illetve fel kellene emelni a kilométerek számát. Az üzembentartók és a javítók érdekét egyaránt szolgálná az, ha megfelelő háttéripar épülne az alkatrészellátás javítására. Ugyanígy kölcsönös előnyt jelentene az, ha az illetékesek a javító vállalatok alkatrészbeszerzési lehetőségeihez igazítanák a pénzügyi feltételeket. Az egyre öregedő gépkocsipark javításához mind több szakember kell. A korszerű képzést leginkább biztosítani tudó szervizeknek viszont ma már az az érdekük, hogy csak annyi szakembert képezzenek, amennyi nekik kell. Dotációval vagy egyéb módon sürgősen változtatni kellene ezen. Háromszoros áron Elgondolkodtató az Is, hogy az autószervizek elsőbbsége miért nincs meg az alkatrészellátásban. Ennek a helyzetnek szintén a gépkocsitulajdonosok isszák meg a levét. A magánkereskedőknél gyakran csak háromszoros áron szerezhetnek be egy- egy alkatrészt. Ezt is figyelembe véve időszerűnek tűnik a gépkocsi felújítására OTP-hitel felemelése legalább ötvenezer forintra. A gépkocsik üzembentar- tása miatt manapság nemcsak a tulajdonosoknak, hanem a javítást végző vállalatok vezetőinek is fáj a fejük. Főleg azoknak fáj, akik jószerével csak személykocsikat javítanak. Jac- kanin Józseftől, a szolnoki Alfa Autójavító Kisvállalat A szakmaközi bizottságok napirendjén fl területfejlesztési elképzelések Tegnap Tűrkevén és Kunhegyesen tanácskozott, december elsején Szolnokon és Karcagon, másodikén pedig Mezőtúron tanácskozik kibővített ülésen a szakszervezetek helyi szakmaközi bizottsága. A városi és községi tanácsok vezetői e fórumokon ismertetik meg településfejlesztésre kidolgozott területpolitikai koncepciójukat a helyi szakszervezeti Szervezetek vezetőivel és a szakmaközi bizottságok tagjaival. A tanácskozáson szerzett tapasztalatokat a szak- szervezeti vezetők megvitatják saját munkahelyük szervezett dolgozóival, tapasztalataikat, az összegyűjtött észrevételeket a szakmaközi bizottság összegzi és átadja a tanácsoknak, hogy így is segítse az 1987-es területpolitikai munka feladatairól döntő tanácsülések előkészítését. Sirtóstenyésztis Húsipari akcié kisgazdaságoknak A háztáji és kisegítő gazdaságok részére az elmúlt időszakban bevált koca és tenyészkan-akciót a jövőre önállóvá váló húsipari vállalatok változatlan feltételek mellett folytatják. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a szövetkezeti és a regionális húsipari vállalatok is bekapcsolódhatnak a tenyész- sertés forgalmazásába. A vágósertések minőségének javítása végett a húsipari vállalatok, üzemek fehér hússertéseket, illetve a kisüzemi tartásra alkalmas hibrideket helyeznek ki. A tenyész-forgalomban kísérőalapon igazolják az állatok fontosabb adatait. A húsipari vállalatok, üzemek a kihelyezett kocák vételárára hitelt kaphatnak, és a kocákat árengedménnyel adhatják el a kistermelőknek. A kamatköltséget, valamint az árengedményt a húsipari vállalatok, üzemek részére központi forrásból — a piaci intervenciós alapból — megtérítik. A tenyészkanokat továbbra is kedvezményes áron, az eddigi feltételek szerint vásárolják fel. A kistermelők tenyészkan-ellátását az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet koordinálja. Megszépül az Arany Bárány Teljesen felújítják Zalaegerszeg szállodáját, az Arany Bárányt. Elsőként a működés biztonságát szolgáló .gázkazánházat és a szellőzőgépházat hózták rendbe, ezután kezdték meg a nagy- közönség által látogatott épületrészek rekonstrukcióját. Ezt úgy végzik el, hogy közben folyamatosan fogadnak vendégeket. Jelenleg a szálloda 1965-ben épült szárnyában dolgoznak. Az ott található 52 szobához már megépítették a fürdőhelyiségeket, s valamennyi új bútorral, hűtőszekrénnyel, és rádióval látták el. Az év végéig befejeződik a régi hall és a volt bárhelyiség átalakítása. Ezek helyén lesz a recepció, valamint a porta, a drinkbár, az üzleti tárgyaló és a fodrászat. Az új éjszakai bárt 1987 tavaszán az alagsorban nyitják meg. igazgatójától szerzett információnk szerint országos átlagban a tiszta személygépkocsi profilon 1,5—3 forint nyereség realizálódik óránként tisztességes munkavégzés mellett. Ezért van több olyan vállalat, amely tanácsi támogatásra szorult. Nem véletlen tehát, hogy a szolnoki Alfánál a fő cél kezdettől fogva a „több lábon állás”. Ezért folytatnak egy sor — a személygépkocsi javításához szorosan kapcsolódó — tevékenységet.. Például az Autótechnikával közösen autósboltot üzemeltetnek. Az autójavítók közül először biztosították az autó- kölcsönzést. A totálkáros gépkocsik bontásából származó alkatrészeket is értékesítik. Az idén megkezdték a használt teher- és személy- gépkocsik forgalmazását. Mostanában öt várost, illetve nagyközséget kerestek fel azzal a javaslattal, hogy létesítsenek autósboltot. Az Autótechnikával közösen Törökszentmiklóson a jövő héten már meg is nyitják az autósboltot. Jó kezdeményezés Az említettek mellett az Alfa egyéb módon is igyekszik az autósok érdekét képviselni. Az említettek mellett erre vall az is, hogy a megyei tanács illetékes szerveivel együtt kezdeményezi, hogy a MERKUR-ral közösen új személygépkocsi kiadótelepet létesítsenek Szolnokon. Jó lenne, ha testet öltene ez a kezdeményezés, sok időt takarítana meg és sok bosszúságtól mentesítené az új vásárlókat. S, B. Dtcsobtrben KIOSZküldöttgyűlés A Kisiparosok Országos Szervezete december 5. és 7. között rendezi meg IX. országos küldöttgyűlését — jelentette be Molnár József, a KIOSZ élnöke tegnap megtartott sajtótájékoztatóján. A küldöttgyűlésen 142 ezer kisiparos képviseletében 288 küldött értékeli az elmúlt 5 évben végzett munkát, és határozza meg a szervezet további feladatait. A Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottsága a színvonalas alapkutatások fokozott támogatására 1986. január 1-i hatállyal Országos Tudományos Kutatási Alapot létesített. Létrehozásának indoka, hogy míg az iparilag fejlett országokban általában a K + F ráfordítások 15—19 százalékát fordítják alapkutatásra, addig hazánkban a ’70-es évek elején a ráfordítás 15 százalék körül volt — majd fokozatosan csökkent és 1984-re 10,7 százalékos mélypontra jutott. A Magyar Tudományos Akadémia különböző fórumain többször figyelmeztettek ennek a tendenciának a beláthatatlan következményeire. A helyzetet felismerve a Minisztertanács 1984-ben 200 millió forint rendkívüli támogatást szavazott meg az alapkutatások támogatására, melyet az MTA által meghirdetett pályázat útján osztottak szét a kutatók között ötéves időtartamra. Ezt követte 1985-ben az Akadémiai Kutatási Alap ugyancsak pályázati úton történő elosztása, amely döntően az alapkutatások támogatására 270 millió forintot biztosított. Mindkét pályázat iránt igen nagy volt az érdeklődés, mind a pályázatok száma, mind pedig pénzigénye jelentősen meghaladta az adott kereteket. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1985 januárjában a tudománypolitikai irányelvek érvényesülésének áttekintésekor foglalkozott az alapkutatások helyzetével is. Hangsúlyozta, hogy távlati fejlődésünk szempontjából kiemelkedően fontos az alapkutatások arányának, intenzitásának, színvonalának emelése, s ehhez a feltételek folyamatos biztosítása. A Minisztertanácsi Tudománypolitikai Bizottsága 1985 májusában tárgyalta a tudományos kutatás finanszírozási és gazdasági szabályozásának továbbfejlesztésével foglalkozó előterjesztést. Elhatározta az OTKA létesítését, melynek felelőse az Akadémia főtitkára lett. A határozat végrehajtására az érdekelt tárcák bevonásával munkacsoport alakult. Az OTKA első témapályázatára szóló nyilvános felhívás 1985 decemberében jelent meg az országos napilapokban és a tárcaközlönyökben. A pályázatok benyújtási határideje 1986. február 28-a volt. A pályázati felhívás szerint a döntés 1986. július 15- re született meg. A benyújtott közel 2000 pályázatból mintegy 770 részesült támoK'ksoci niy/tt ayiA/ txitia. AKIAKVv A vArűOÍ TAHto msmc&ihy mecBói HéTtöZNAf ÜÖOOET TARTANAK Az elmúlt, csaknem két hét alatt sokan megtekintették a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban közszemlére kiállított általános városrendezési tervet, amelyből a szolnokiak megismerhetik, milyen lesz majd városuk. Három országgyűlési képviselői körzet lakói így már jól tájékozottan vitathatták a tervezők elképzeléseit. (Fotó: N. Zs.) gatásban, összesen több mint 1,5 milliárd forintban. Ezt kiegészítette további beruházási célra és számítástechnikai eszközök beszerzésére fordítható összeg is. Szolnok megyéből egy, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Gépészüzemmérnöki Főiskolai Karáról érkezett pályázat kapott 1 millió 100 ezer forint támogatást. A Bárdos László főiskolai adjunktus vezetésével folytatott kutatások célja a biogázkinyerés hatékonyságnövelési lehetőségeinek feltárása és megalapozása. Váltás nagyüzemről Miért is foglalkoznak a mezőtúri főiskolai kar erőgépek tanszékén a biogáz kinyerésével és hasznosításával? Dinya László, a kar tudományos főigazgató-helyettese szerint, ha a kutatások megkezdéséig nyúlunk visz- sza, teljesen természetesnek találjuk a „biogáz-témával” való foglalkozást: — A nyolcvanas évek elején a Tiszaföldvári Lenin Tsz a szakosított sertéstelepén keletkező trágya hasznosítására biogáztermelő üzemet tervezett építeni. A keletkező gázt részben belső égésű motorok meghajtására, így benzin, gázolaj megtakarítására akarták hasznosítani. A főiskolát kérték fel a használható műszaki megoldások kidolgozására, és mi vállalkoztunk is. Az erőgépek tanszékén neki is fogtak a szakirodalom feldolgozásához, a külföldön már meglevő megoldások adaptálásához. Munkatársaink „beásták” magukat a témába, a belső égésű motorok átalakításának munkájával is messzire jutottak, a gyakorlati kísérletek azonban nem kezdődhettek meg, mert a tiszaföldvári biogáztelep — úgy tudom például finanszírozási nehézségek miatt — eddig még nem épülhetett meg. Mi azonban már fantáziát láttunk a biogázban. Elkezdtünk hát a nemcsak a gázt hasznosító, hanem az azt előállító berendezések kialakításával is foglalkozni. És némileg irányt is váltottunk: most nem a nagyüzemi állattartó telepeknek, hanem a háztáji gazdaságoknak akarunk az értékes, most inkább csak gondokat okozó. energiaforrás hasznosítására képes gépeket kifejleszteni. Ez a munka nagyon is jól illeszkedik a főiskola egyik kutatási főirányába, egyik feladatunk a háztájiban használható gépek kifejlesztése. Bárdos László és munkatársai a kutató- és tervező- munka során 50—100 sertést tartó tanyai kisgazdaságok igényeit vették figyelembe. Az itt keletkező trágyából naponta 10—15 köbméter biogáz állítható elő, ami főzésre, szárításra, belső égésű motorok meghajtására használható a Mezőtúron szintén tervbe vett fejlesztő munka után kialakítandó eszközökkel. A hígtrágya ösz- szegyűjtésére, erjesztésére, a biogáz melegvíztermelésre hasznosító technológiák megtervezése után a szükséges berendezések kivitelezése 1983-ban kezdődött meg a főiskola tanüzemében, ezekkel biogázt a múlt év decemberében nyertek először, egy a várostól hét kilométerre levő tanyán^ Türelmetlenek — Tagadhatatlanul hosszú idő telt el még a kivitelezés megkezdésétől is — magyarázta Bárdos László — a viszonylagos lassúságnak egyik oka az volt, hogy hiába kértük, nem adtak központi támogatást a kutatások támogatására. Eddig mindent saját erőből oldott meg a főiskola. De nemcsak finanszírozási nehézségek voltak. Az elméleti ismereteket máskor is helyesbíteni kell a gyakorlati tapasztalatokkal, ez nálunk sem volt másként. Ráadásul biogáztelep építésére először vállalkoztunk, nemcsak a tervezőasztalon megálmodott berendezéseket kellett időnként átalakítani, a kivitelezők is követtek el hibákat. A telep még ma sem komplett, nem is működik folyamatosan, az eddigi kísérletekkel azonban sikerült bizonyítanunk, hogy berendezéseink célszerűen működnek és képesek a napi 10—15 köbméter biogáz előállítására. Papp Jánoséknak a bánrévei út mellett levő tanyáján sok minden változott a kísérletek megkezdése óta. Egy újsághirdetésre ajánlkoztak a főiskola partnerének (több mint 50 jelentkező közül választották őket), azóta az ásott kút mellé a vezetékes vízellátást lehetővé tevő hidrofor épült a főiskola pénzén, így Pappéknak már „városi” fürdőszobájuk is van, elkészült az erjesztő berendezésnek, a tároló medencéknek helyet adó épület és a kazánház. A gazdáék azonban mintha nem lennének túl elégedettek. — Igaz, meglehetősen türelmetlenek, de valami igazuk van nekik — ismerte el Bárdos László. — Eddig csak a kísérletek „járulékos” hasznait (például vezetékes víz) élvezhették a tanyán. A folyamatosan még nem működő rendszerből nyert biogázt eddig csak az erjesztéshez szükséges melegvíz megtermelésére használták. Az is kiderült, hogy a gáz kéntartalma magas, lakóhelyiségben, például a konyhában főzésre használni nem lehet, amíg a kéntelenítést meg nem oldják. A főiskolán most dolgoznak a gázzal működő kis robbanómotor kialakításán is, amivel például darálógépet lehet hajtani. A napokban állítják fel a gáz tartalékolására képes 20 köbméteres tartályt is. A haszna még csak sejthető Az OTKA-tól kapott egymillió 100 ezer forintot éppen a kísérletek meggyorsítására, a telep kompletté tételére kívánja fordítani a főiskola. A pénznek bőven lesz helye, hiszen nemcsak a kis biogázüzem még hiányzó berendezéseit kell elkészíteni, hanem a háztájiban keletkező trágya hasznosítására kínálkozó lehetőség gyakorlati hasznosságát is ki kell próbálni. A tanya mellett már felszántották .a kísérleti parcellák helyét: itt különböző adalékokkal keverve trágyázásra használják majd az erjesztés után megmaradó szinte szagtalan anyagot. Azt is megvizsgálják, hogy gilisztákat „dolgoztatva” készíthető-e belőle értékes virágföld vagy inkább más fajta, megsütve takarmányként etethető gilisztákat érdemes tenyészteni a trágyanyerés utáni maradékon. Azt is el kell dönteni, hogy milyen mezőgazdasági hulladékot szabad a trágyához keverni, hogy a gáztermelés növekedjék. A főiskola eddig több százezer forintot költött a kísérletekre, és négy év alatt a nemrég kapott több mint egymillió forint is biztos elfogy majd. Ä nagy számoktól azonban nem szabad megijedni. Mert igaz, hogy egyetlen telep került, kerül ilyen sokba, a háztáji biogáztermelés gazdaságosságának vizsgálata csak a kiforrott hasznosítási technológia kialakítása után kezdődhetnek meg. A jövő feladata a legcélszerűbb berendezések legkifizetődőbb gyártására kínálkozó módszerek kidolgozása is. Csak a kétségtelenül nem olcsó kutatómunka után dönthető el, hogy érdemes-e a környezetet szeny- nyező trágyát a háztáji gazdaságokban is energiatermelésre használni. V. Szász József
