Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-29 / 281. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 29. I Heti vHáohéradó I VASÁRNAP: Az osztrák vá­lasztásokon mindkét nagy párt szavazatokat vészit, de továbbra Is a szocialista párt végez az első helyen — Puccskísérletet fojtanak el a Fii löp-szigeteken, menesztik Enrile hadügyminisztert, tűz- szüneti megállapodás a gee rillákkal. HÉTFŐ: szovjet—amerikai konzultációt tartanak Géni­ben a vegyi fegyverek eltil­tásának kérdéseiról — A kő- z&s piaci miniszterek kör­nyezetvédelmi problémákról, mindenekelőtt a Rajna soro­zatos szennyeződéséről tár­gyalnak Brüsszelben. KEDD: Mihail Gorbacsov In­diai látogatása, az SZKP KB főtitkára és Hanghl minisz­terelnök atomleszerelési meg­állapodást célzó okmányt Ir alá — Amerikai társadalmi és egyházi szervezetek száz­millió dollárt gyűjtenek Ni­caraguának, a kormányzat által a kontráknak nyújtott támogatás ellensúlyozására. SZERDA: Tovább gyűrűzik Washingtonban az Iráni kap­csolat ügye, leváltják Poin­dexter nemzetbiztonsági fő­tanácsadót, különleges vizs­gálóbizottságot neveznek ki — Az NDK külügyminisztere Belgiumban — Iráni rakétai- találat éri az Iraki fővárost. CSÜTÖRTÖK: Libanonban folytatódnak a súlyos har­cok az Arafat Irányzatához tartozó palesztin fegyveresek és a síita milicisták között, újabb tűzszünetl kísérlet — Ismét eredménytelen forduló fejeződik be Genfben, a szovjet—amerikai fegyver­korlátozási tárgyalásokon — Jaruzelski beszéde a lengyel szakszervezetek országos ér­tekezletén. PÉNTEK: Az Egyesült Álla­mok bejelenti a SALT—II megállapodás megszegését a 131. manőverező robotrepülő­gépekkel felszerelt B—52-es hadrendbe állításával, Moszk­vában bírálják a lépést és el­lenintézkedéseket helyeznek kilátásba — Bécsben Vranitz­ky eddigi kancellár kap kor­mányalakítási megbízást, de nehéz koalíciós tárgyalások várhatók. Mi a jelentősége Mihail Gorbacsov indiai útjának? Mihail Sorbacsov fontos tárgyalásokat folytatott Űj- Delhiben. A világsajtó külön hangsúlyozta, hogy az SZKP KB főtitkára elsőízben tett látogatást Ázsiában. Ez a megállapítás azonban némi helyesbítésre szorul: az Ázsiát ugyanis ezúttal nem földrajzi fogalomként, ha­nem határokon kívüli terü­letként kell érteni. Hiszen Gorbacsov nemrég járt a szovjet Távol-Keleten, s ami még lényegesebb, éppen vla- gyivosztoki beszédét hasz­nálta fel arra, hogy új javas­latokat tegyen az ázsiai biz­tonságra vonatkozólag. In­diai útja tehát valami újnak, a lehetséges ázsiai utazások­nak kezdete (közismert, hogy elvi megállapodás jött létre egy tokiói látogatásról s a főtitkárnak más országokba is van érvényes meghívása), ugyanakkor része egy politi­kai folyamatnak. A szovjet—indiai kapcso­latok biztatóan fejlődnek, a tizenöt esztendővel ezelőtt megkötött barátsági szerző­dés beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. Moszkva és Űj-Delhi viszonya a stabili­tás fontos elemét képezi ezen a viharos múltú és nerp ke­vésbé viharos jelenű földré­szen. Most a továbblépésről van szó, ennek jegyében ír­tak alá újabb együttműkö­dési szerződéseket, ajánlott fel a Szovjetunió másfél- milliárd rubeles hitelt In­diának. És ismét kitekintés történt a világ legnagyobb kontinensére: Gorbacsov az indiai törvényhozás előtt fel­hívta a figyelmet a két nagy ország közös álláspontjára, amely támogatja azt az ENSZ határozatot, hogy 1988-ban tartsanak nemzet­közi értekezletet az Indiai­óceán térségének békeöve­zetté nyilvánításáról. A világpolitika, a fegyver­kezési verseny megfékezésé­nek kérdésköre ugyancsak jelen volt a szovjet—indiai párbeszédben. Gorbacsov a reykjavíki mérleget vonta meg, míg Gandhi — érthe­tően — arról a tevékeny­ségről adott számot. amit India a hatok csoportjának tagjaként (Svédországgal, Görögországgal, Mexikóval, Argentínával és Tanzániá­val együtt) a leszerelésért, a nemzetközi viszonyok javí­tásáért folytat. Mindez egy dokumentumban is helyet kapott, amit a két küldött­ségvezető írt alá. Ez az ok­mány az atomleszerelési ter­vek támogatását szorgalmaz­za s ilymódon pozitív szere­pe lehet a reykjavíki csú- csot követő, nemegyszer ké­mény vitákban. Moszkva — s ebben Üj- Delhi is támogatja — kö­vetkezetesen folytatja tehát azt a politikát, amelyet a reykjavíki „csomag” asztal­ra helyezése is jelzett. Saj­nos. Genfben éppen a most végződő héten ért véget eredménytelenül az újabb tárgyalási forduló és tovább szerint, 510 ezer palesztin él, javarészt menekült táborok­ban. A korábbi megállapodá­sok értelmében a libanoni­akkal azonos jogokat élvez­nek, ez vezetett ahhoz, hogy a különböző polgárháborúk­ban a palesztinok is részt vettek, általában (valláshá­borús kifejezésmódot idézve) a muzulmán erőket támogat­va. Emellett a PFSZ, az 1982- es izraeli támadás előtt az ország déli dészén építette ki katonai létesítményeit, innen kiindulva hajtott végre ak­ciókat Izrael ellen, ami gyakran váltott- ki nagymé­retű „visszacsapásokat”. Mindez növelte a feszültsé­get a palesztinok, valamint a déli országrészben a népes­ség többségét kitevő síiták között. Az 1982-es háború a Libanonban ismét kiújult a „táborok háborúja”, a paleszti­nok és siita mohamedánok csatározásai. A képen: palesztin fegyveresek a dél-libanoni Szidon város közelében bonyolítja a helyzetet a SALT—II hátrányos ameri­kai megszegése. A 131. ma­nőverező robotrepülőgépek­kel felszerelt B 52-es bom­bázó hadrendbe állítása újabb kihívás akar lenni. (A SALT-ba csak 130 ilyen gép fér bele, ezért egyidejűleg le kellett volna szerelni egy régebbi fegyvert. Az Egye­sült Államok ezt szándékosan nem tette meg, s itt nem is az a kérdés, hogy a 131. B 52-es felborítaná az erővi­szonyokat, hanem ami mö­götte van. A nem ratifikált, de hét éve mégis betartott szerződés felrúgása.) Szovjet részről jogos fi­gyelmeztetés hangzott el a megfelelő válaszlépésekre utalva, jóllehet ezt a körül­ményektől teszik függővé. S utaltak arra is, hogy az amerikai belpolitika viszá­lyainak és válságainak nem szabad kihatnia a nemzetkö­zi kapcsolatrendszerre. A jelek szerint ugyanis a SALT-manőverek s az iráni szálakkal összefüggő szava­hihetőségi botrány most va­lahogy párhuzamosan halad, egyiket a másikkal igyekez­nek elfedni Washingtonban, ennek minden veszélyével és kockázatával... Miért újult fel a táborok háborúja? Ismét hadi jelentések ér­keznek Libanonból és ha még egyáltalán lehet ezt mondani, még kuszáltabbá vált a helyzet. Bejrút kör­nyékén, valamint az ország déli részén súlyos harcokat vívnak az Arafat irányzatá­hoz tartozó palesztin fegyve­resek és a siita milicisták, néha tüzérség és vállról in­dítható rakéták bevetésével, egymásnak súlyos vesztesé­geket okozva. Híre jött egy újabb tűzszünetnek is, de ma még nehéz lenne meg­mondani, mennyire lesz tar­tós. Libanonban, a becslések palesztin fegyveresek kény­szerű távozásához vezetett, s a közös ellenséggel szembeni front háttérbe szorította az ellentéteket a síitákkal. A táborok védelmére az elmúlt hónapokban azonban részben visszatértek az eltá­vozott fegyveresek, s.az ösz- szeütközés új formában je­lentkezett. Tovább bonyolít­ja az ügyeket a palesztin mozgalom egységének meg­bomlása, valamint a Da­maszkusz és Arafat irány­zata közötti szembenállás. Ez az a háttér, ami előtt a csa­ták folytak; palesztin fögy- veresek törtek ki a Szidon környéki táborokból és el­foglalták a stratégiai fontos­ságú Makduse magaslatot, majd siita ellentámadás szo­rította vissza őket. Időköz­ben több tűzszüneti kísérlet történt, de sikertelenül. Köz­vetített Irán és Líbia, tár­gyaltak a szíriai vezetők (akiknek közben a nyugati nyomással kell szembenéz­niük), egyezkedni próbáltak a különböző palesztin szer­vezetek s Dzsumblatt drúz osztagai, amelyek eddig sem­legesek voltak, a síiták tá­mogatásával fenyegették meg a palesztinokat. A liba­noni kommunisták ugyan­csak részt vettek a főként a szíriai fővárosban folyó megbeszéléseken, s Haufi fő­titkár rámutatott mind a palesztinok, mind a síiták bizonyos felelősségére. A megállapodások szigorú be­tartását sürgette. A nemzetközi közvélemény a mai napon (annak 39. év­fordulóján, hogy az ENSZ közgyűlése elhatározta Izrael mellett egy Arab-Palesztina megalakítását is) szolidaritá­sát fejezi ki a palesztin nép­pel. Ezért különösen tragi­kus, hogy ugyanezt a napot még mindig az egység hiá­nya, a táborok háborúja ár­nyékolja be. 1 Réti Ervin Befejeződött Mihail Gorbacsov indiai látogatása Sajtóértekezlet Új-Delhiben — Közös közlemény A most végétért szovjet— indiai csúcstalálkozó új táv­latot és magasabb szintű együttműködést jelző mér­földkő a kétoldalú viszony­ban, s egyúttal tükrözi azt a felelősségérzetet, amellyel a két ország azonos alapállás­ból megközelíti a világ leg­égetőbb gondjait és orvos­lásuk lehetőségeit. Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi tegnap közös sajtóértekezle­ten értékelte így a négyna­pos tárgyalások eredményeit. Mindketten rendkívül hasz­nosnak, elmélyültnek és ba­ráti légkörűnek nevezték a csaknem tízórás négyszem­közti tárgyalássorozatot. Nagy munkát végeztünk, re­méljük, hogy a kölcsönös bi­zalom és megértés jellemez­te találkozónk nem volt hiá­bavaló mind kapcsolataink, mind a nemzetközi helyzet egésze szempontjából — mondta Mihail Gorbacsov. Radzsiv Gandhi a csütör­tökön kiadott delhi nyilat­kozatot történelmi fontosságú okmánynak: a nemzetközi kapcsolatok átalakításának, a béke megteremtésének és az együttműködésre épülő vi­lágrend kialakításának át­fogó kereteként minősítette. Közölte, hogy az aláírt gaz­dasági és műszaki megálla­podás — amely nagyszabá­sú beruházásokat irányoz elő 1,5 milliárd rubeles szovjet hitelkerettel — a legnagyobb méretű együttműködési egyezmény a két ország kap­csolatainak történetében. El­határozták a jelenlegi keres­kedelmi forgalom értékének két és félszeres növelését 1992-ig. A csúcstechnológia területén közös kutatóprog­ram beindítása mellett dön­töttek, azzal a céllal, hogy megnyitják az utat a terme­lési kooperáció felé. Mihail Gorbacsov kijelen­tette, hogy a tárgyalások té­maköre is jelezte azt a fele­lősséget, amelyet a Szovjet­unió és India érez a leszere­lés, a biztonság és a fejlődés összefüggő kérdéseinek meg­oldására. Külön aláhúzta a szovjet—indiai kapcsolatok világpolitikai fontosságát és kiegyensúlyozó tényezőként játszott szerepét. A sajtóértekezleten az SZKP KB főtitkára kifejtette a Szovjetunió, Kína és India viszonyrendszerérői: Moszk­va javítani kívánja kapcso­latait Pekinggel, de nem az Üj-Delhivel fenntartott ba­rátság rovására. Meggyőződé­se szerint a kétoldalú viszo­nyok egészségesebbé tétele általánosságban javíthatja a légkört az ázsiai térségben. Reményét fejezte ki, hogy az indiai és a kínai kormány a kölcsönös bizalom és béke­törekvés szellemében felelős­ségteljes politikai megoldást talál országaik határproblé­máira. Pakisztán politikai maga­tartásával kapcsolatban el­mondta, hogy mind a Szov­jetunió, mind India jószom­szédi és baráti viszonyt sze­retne kialakítani-Iszlámábád dal. Hasonlóképpen Pakisz­tánnak is az együttműködés kiépítésére kellene töreked­nie. Az Afganisztán körüli problémák rendezésére van kilátás a közeli jövőben, az ENSZ főtitkárhelyettesének közvetítő megbeszélésein a haladás jelei és új elemei bontakoznak ki — jelentette ki Mihail Gorbacsov, hang­súlyozva, hogy a Szovjetunió a politikai megoldás híve. Egy kérdésre válaszolva az SZKP KB főtitkára leszögez­te: a SALT—II szerződés megsértése az Egyesült Álla­mok részéről akadályozó té­nyező a leszerelési tárgyalá­sos útjában, élesen ellent­mond az amerikai kormány­zat reykjavíki nyilatkozatá­nak, miszerint a leszerelés előmozdításán kíván mun­kálkodni. Radzsiv Gandhi a sajtóér­tekezleten közölte, hogy a megbeszéléseken érintették Kambodzsa ügyét is. „Állás­pontjaink nem változtak. Eszmecseréink folytatódni fognak.” Megerősítette India nézetét: nem képzelhető el olyan rendezés, amelynek ré­szesei lehetnének a Pol Pot- rezsim képviselői. Az ázsiai biztonsági rendszer megte­remtésének lehetőségeiről nyilatkozva kifejtette, arra volna szükség, hogy az érin­tett országok alkalomszerű politikai kapcsolatait érde­mi, szilárd alapokon nyugvó együttműködési kapcsolatok váltsák fel. A szovjet—indiai csúcsta­lálkozóról közös közleményt adtak ki, amelyben a felek elégedettségüket fejezték ki a baráti és szerteágazó együttműködés alakulása miatt. A két ország kölcsönös egyenlőség és tisztelet elvein alapuló kapcsolatai példát mutatnak az eltérő társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élésére. Mindkét fél részéről meg­nyilvánult a szándék e vi­szony elmélyítésére — han­goztatták. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és kísérete teg­nap Üj-Delhiből visszatért Moszkvába. A Vnukovói re­pülőtéren a Szovjetunió párt­ós állami vezetői fogadták Mihail Gorbacsovot. A SALT—2 szerződés amerikai megszegéséről Elitélő állásfoglalások világszerte % Szíria—NSZK Kölcsönös ellenintézkedések Szíria hazarendeli bonni nagykövetét, és egyelőre be­töltetlenül hagyja a nagykö­veti posztot, továbbá felkéri a damaszkuszi nyugatnémet nagykövetség három diplo­matáját, hogy egy héten be­lül hagyja el az országot — jelentette tegnap a SANA szír hírügynökség. Az NSZK damaszkuszi ügyvivőjét arról tájékoztat­ták, hogy a Damaszkuszban szolgálatot teljesítő nyugat­német katonai attaséi hivatal létszámát olyan mértékben fogják csökkenteni, hogy az azonos legyen Szíria bonni attaséi hivatalának létszámá­val. A hírügynökségi jelentés szerint Szíria a jövőben nem ismeri el a nyugatnémet szol­gálati útleveleket. A kanadai kormánynak csalódást okoz, hogy az Egye­sült Államokban péntektől hadrendbe állítják a 131. olyan hadászati bombázót, amelyet átalakítottak manő­verező robotrepülőgépek in­dítására, s ezzel megszegi a SALT—2 szerződés előírá­sait — jelentette ki Joe Clark külügyminiszter csü­törtökön Ottawában a kép­viselőházban. A külügyminiszter azt is közölte; hogy Mulroney kor­mányfő legutóbb ezen a hé­ten ismét értésére adta az amerikai elnöknek; Kanada reméli, hogy az Egyesült Ál­lamok tiszteletben fogja tar­tani a SALT—2 szerződés elő­írásait. Clark ugyanakkor vissza­utasította azt az ellenzéki indítványt, hogy Kanada többé ne engedje meg az amerikai manőverező robot­repülőgépek kipróbálását az ország területén. „A SALT—2 szerződés fel­rúgása — szabotázs” — ol­vasható a brit kommunisták lapjának tegnapi szerkesztő­ségi cikkében. A Morning Starban megjelent írás hatá­rozottan elítéli Reagan elnök döntését, hozzáfűzve, hogy az amerikai kormányzat lépése „pontosan ugyanolyan pro­vokációs jellegű, mint a Ne- yadában folytatódó atomrob­bantási kísérletek sorozata”. A japán sajtó — függet­lenül a szigetország Wa­shington iránti elkötelezett­ségétől — aggódva számolt be arról, hogy az Egyesült Államokban hadrendbe ál­lítják a 131. olyan hadásza­ti bombázót, amelyet átala­kítottak manőverező robot­repülőgépek indítására. BRÜSSZEL 1987-ben változás lesz a NATO európai haderői fő­parancsnoki tisztében — erősítette meg pénteken a NATO szóvivője. A szóvivő közölte: Ernard Rogers tábornok, aki hét éve áll a NATO európai főpa­rancsnoksága élén, jövő nyá­ron távozik e tisztségből. Az új főparancsnok John R. Galvin tábornok, aki jelen­leg az Egyesült Államok pa­namai csapatainak parancs­noka. Felajánlották a posz­tot Wickham tábornoknak, az amerikai szárazföldi had­sereg vezérkari főnökének is, de ő vonakodott ezt el­vállalni — mondta még el a szóvivő. JOHANNESBURG Lemondott Soweto polgár- mestere, tiltakozásul az el­len, hogy a dél-afrikai rend­őrség a minap a lakók előze­tes figyelmeztetése nélkül le­rombolt egy egész lakóne­gyedet Johannesburg legna­gyobb fekete gettójában. Ephraim Tshabalala csü­törtökön újságíróknak nyi­latkozva elmondta, hogy a rendőrség lánctalpas bulldó­zerekkel vonult be a feketék lakta negyedbe. A siralmas viskók lakói meg akarták védeni lakhelyüket, amikor a rendőrök lőni kezdtek a védtelen emberekre. Négy gyermek áldozatul esett, a legkisebb közülük alig múlt hat hónapos. MOSZKVA A szovjet hírügynökség, a TASZSZ tegnap nyilatk.ozat- ban bírálta az Egyesült Ál­lamoknak azt a döntését, hogy atomtöltetek hordozá­sára is alkalmas hadművele­ti-harcászati rakétákat tele­pít Dél-Koreában. Leszögez­te, hogy a lépés veszélyes következményeiért egyedül Washington a felelős. Washington újabb, a nem­zetközi feszültség növelését célzó lépést tett, mutatott rá a szovjet hírügynökség, s megállapította, hogy Dél- Korea a Lance típusú raké­ták telepítése nélkül is rob­banásveszélyes nukleáris fegyvertárnak számít. HARARE A gazdasági, kulturális és politikai együttműködés fej­lesztése elvezethet Mozam- bik és Zimbabwe államszö­vetségéhez — jelentette k,i a Herald zimbabwei napilap­ban csütörtökön megjelent interjúban Joaquim Chissa- no mozambiki elnök. Chissano az interjúban nagy súlyt helyezett Mo- zambik és Zimbabwe együtt­működésére. /

Next

/
Thumbnails
Contents