Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-03 / 259. szám
1986. NOVEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vasárnap „riggeli őrjárat” Fél kenyérhez fél barack Lehet nyűg, lehet jövedelmező is Ha nincs annyi, amennyi kellene csak néhány ember rhartjilk. Mindenütt azért bánja, ha több van, akkor is, bár nem ugyanazok. Mert nem llehet előre pontosan felmérni, mennyire is lesz valójában szükség. A kereslet ingadozik, eltalálni a vásárlók igényét alig lehet, pedig csak két termékről van szó. A tej és kenyér hétvégi, pontosabban vasárnapi árusításáról!. Az erre kijelölt vendéglátó üzletek vezetői nem mondják ki, csak éreztetik: „púp a hátunkon..S mit mondanak a vevők? Magyarázkodnak, mintha szégyenkeznének, mintha valamiféle mulasztáson kapták volna rajta őket. E kettősség lépten-nyomon tettenérhető volt a tegnapi szolnoki kőrútunkon is. Három férfi beszéillgieit sörözés köziben a Széchenyi városrész Léna éttermében. iAsztaluikon ezy-eigy velkni kenyér jelezte jövetelük (igazi?) célját. Tegnap szerencséjük vöillt, kenyér is. tej is, a többiről nem beszélve, bőségesen álllllt a nandellkezésük- rpL Nagy Zoltán pincér mellettem szélt ibe a csaposnak: — Fél barack és fél kenyér rendel! — majd, miután visszatért, már nekém mondta: — Vagy húsz liter tej és legalább 15 kiló kenyér maradt a nyakunkon. Máskor meg 9-re elfogy mindén, aiztáin rohanhatunk a Nemzetibe, hogy kisegítsenek. Tegnap nem volt erre szükség. Ott is bőséges volt a „feülhoizatali”. Nagy Gábor- né üzletvezető is arra panaszkodott, hogy a megrendelit áru fele 10 érakor még nem fogyott el. Mily ein érdeké fűződőik vajon az üzletnek ehhez a szolgáltatáshoz? Üzlet-e egyáltalán ? — kér- dézteím tőle. — Nem éri meg, de égy vendéglátós, ha erre kijelölik, bocsánat, felkérik, nem mondhat -nemet. Ha sokat rendelünk, a vis&zaáruzásisal fceMi bíbelődni, ha keveslet, a vendég zúgolódik. Ha a kenyeret iitt szolgálj ulk feli kilója 11 forint 60 fillérbe kerül, iha csak árulj ulk, 7 forint 60 fillérbe. Szóval, nem •nagy üzlet. Hasonlóan vélekednek a Munkák ABC és a Jólét ABC presszójában is, bár elismerik: adódhat úgy, hogy hétvégén, kifogy egy-egy családban a kenyér, vagy a kisgyermeknek szeretnp friss tejet adni a szülő. Mivel1 nem éri meg, koloncnák elvezetett a Híd-bisatrciba is. A ikép hasonló veit ott is. csak a panasz kevesebb. Csa- táiri Istvánná, a szerződéses ÜTlliet vezetője már azt is tudta, hogy a kimaradt tejít mire hasznosítja, túróscsuszához még jó 'esz majd. A Csoikonai úti Stop ABC-boi sem arra keresték a magyarázatot, hogy miért nemi hanem, hogy miért éri meg a vasárnapi árusítás. Így aztán nem is szombati sZállOíitású, hanem friss házi- kenyérrel várják a vevőiket. A forgalom élénk, járnak ide a város távolabbi pontjairól is a feledékenyek, kényed- mesék 'kőéül: jó néhányan, mint áhogyan az elgyik vásárló fogalmazott énről: —Leheti, hogy rossz vásárlói szokás, dte mindig kimarad1 valami a hétvégi bevásárlásból, liitit meg pótolhatjuk a mulasztást. Hiszen itt nlemcsak tejet, 'bármit meg léhet kapni... A tumultus csak egy óra múlva enyhült. Tolnai Tibor üzletvezető-helyettessel csak ékkor válthattunk szót. — Nekünk 'bevált ez a vállalkozás. A vasárnapi forgalom a 'legintenzívebb, így a bevétel is mintegy három- négyszerese az átlagosnak. Nem panaszkodott Kubinyi Bál süitőmiester sem. akii a második vasárnap árult meleg kenyeret és tejet a szolnoki piacon. — Itt nem llehet eleget sütni ■— mondta a ceglédi pék — tejből 200 liter fogy el, 'kenyérből 5 mázsát árulok. Igaz, ezért sokat kell dolgoznom, ha egy nap 4 óránál többet alszom, akikor már nyaralok. Tegnap tehát megfelelő volit az ellátás. Egyetlen vevőnek sem kellett üres szatyorral kifordulnia az üzletekből:. Kinek köszönhetően? Akadt, ákinék nyűgöt jelentett, volt persze ciyan is köztük, aki mindezt jövedelmező szolgáltatásnak tekintette. Sz. Gy. A település fejlődése közös érdek Üzemek és a tanács együttműködése Martfűn Martfűt, megyénk egyik legfiatalabb települését, sokáig csak cipőfaluként emlegették. A hetvenes évek derekán azonban növényolajgyárat telepítettek ide, amely főidényben naponta 1500 tonna magvat dolgoz föl nyersolajjá, s évi 5 és fél milliárd forint bruttó termelési értékével fölülmúlja a hárommilliárdos Tisza Cipőgyárat is. Tavaly pedig megépült az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár, ahol a mintegy kétszáz munkás évente 260 ezer hektó világszínvonalú sört állít elő. Itt gyártják többek között az egyre keresettebb Arany Hordót. Az említett három gyáron kívüli a nagyközség iparához tartózik még a költségvetési üzem, a húsfeldolgozó, egy tv-relé állomás, a posta kábelüzeme, valamint a Cukortermesztési Kutató Intézet. A tiefliepülés ma már tisztán ipari jellegű, mivel a heütyti termelészövetkezít a TisczaföTJdváiri Lenin Tsz-szieil egyesült, az állami gazdaság pedig beleolvadt a ihé- kibe. Ilyen előzetes ismereteik birfókáiban neon nehéz kikövetkeztetni, hogy a nagyközség tanácsa és ipari üziemei íközött együttműködésnek kéül tenni, hisz vé- güillis egymásra utaltságuk nyilvánvaló. Kozma Imire tanácselnök a Heg jobb tudója, milyen látható formát mutat egymás ikölcsönös segítése. Űigy gondolom, legszebben a tények 'beszélnek: a VI. ötéves terv során legjelentősebb beruházásunk egy nyolctantermes iskdla, és a hozzá 'kapcsolódó nemzetközi 'méretű tornacsarnok építése volit. Ennek a 44 miCClió forintos épületegyüttesnek a megvalósításához a helyi, illat ve a környékbeli gazdálkodó szervektől különböző mennyiségű pénzösszegeit kaptunk. A cipő- és a nö- vényolajigyár 3—3 miiilió fo- ninttaí; a mezőhéfci Táncsics tsiz egymillióval sietett a segítségünkre. de egyéb feladataink kivitelezéséhez pH., a napközis óvoda 'bővítéséhez a telepszerű lakások élőköz- művesítéséhez, a községi strand kialakításához, a közvilágítási hálózat bővítéséhez, az utak. járdák föl- újításához stb. is jelentős összeggel járultak hozzá a különböző üzemek. Az elmúlt ötéves terv időszakában megvalósult beruházásaink értéke 70 millió forint, amiből .az említett gyárak és szövetkezetek, más válllala,- tok közel 13 .máMiót vállaltak magukra. Természetesen ez közös érdiek, hisz amikor egy üzem besegít pl., az óvoda korszerűsítésébe, akikor saját dolgozóinak érdekét is képviseli. Igaz, mostanában a vállalatok közvetlen anyagi támogatása kissé mérséklődött. Reméljük, hogy az eddigi közrveltl'.ien anyagi támogatás helyett a társadalmi munfcaválMlásók, a kommunista műszakok ikiiegyelítiik a különbözeiét — mondotta. A rnegsíj’iap adások két- ötdalúságát jelzi, hogy a vál- la’atok ültetve a kereskedelmi szervek a község területén történő beruházásaikhoz maximális támogatást 'kapnak a tanácstól. A VII. ötéves teirvidctszaklban a tag- foritosabb cél! a telefonhálózat bővítése, és 'bekapcsolása az országos hálózatba; a közeljövőiben pedig tdl.iesen elkészül a községi szabadidőpark is, a lakosság naigy örömére. — j- *y- — Kongresszus után fél évvel Bátran kell változtatnunk! Beszélgetések KISZ-titkár ok kai 2. „A tizenévesek körében tervezzük a legjelentősebb változásokat. Színesebbé kell tenni a diákéletet! Az iskolákban, kollégiumokban és városokban önkormányzati alapon működő, közös érdeklődésű, tevékenységű csoportok, önképző- és diák- sportkörök, amatőr művészeti együttesek alakuljanak. összhangba akarjuk hozni a szervezettséget és a politikai aktivitást. A KISZ-hez való őszintébb viszony érdekében vállaljuk a taglétszám csökkentését is. (Részlet a KISZ XI. kongresszusának határozatából.) A középiskolában: alakulóban az öntevékeny csoportok Nem mondjuk túl gyakran, de azért igaz; Török- szentmiklós iskolaváros. A Bercsényi gimnáziumban, a mezőgazdasági szakközépiskolában és a szakmunkás- képző intézetben közel ezer tizenéves tanul. Közüliük a Bercsényi gimnázium KISZ- bizottságának titkárával beszélgettem. — Május végén ülésezett a KISZ kongresszusa, aztán a vakáció következett, úgyhogy a diákság vajmi keveset tudott a kongresszus határozatairól — kezdi a beszélgetést így. kertelés nélkül Mező Beáta, a Bercsényi KISZ-bizottságának titkára. — Igazából októberben kezdtünk megismerkedni a dokumentumokkal. Nagy lendületet adott a közelmúltban rendezett diákfórum, amelyen a közeljövő feladatai kerültek szóba. Nos, indulóban, alakulóban az öntevékeny diákcsoportok szerveződése. önképző körök lesznek, néhány már körvonalazódik; biztosan lesz országjáró diákok köre. fotó. színjátszó, számítógépes kör és elmaradhatatlan a fiúk körében a labdarúgás. — Szervezettség? — A második, a harmadik és a negyedik évfolyamokon elég magas. Nem gondoltunk a tagsági viszony felülvizsgálására, de a mostani elsősök elé már követelményt állítunk. A három első osztályban összesen tizenöten KISZ-tagok, őket már az általános iskolában fölvették. Azt gondoljuk, hogy a tanulás és az önképzőkörben végzett munka mellett érettségének bizonyos fokát, de politkai érdeklődését mindenképpen bizonyítania kall annak, aki a KISZ-hez akar tartozni. Nem vagyunk benne biztosak, hogy ez a legjobb forma, de mi magunk egy elsősorban politikai kérdésekre orientálódó vetélkedősorozatra gondoltunk. A dolog végeredménye; nem kell fölvenni automatikusan mindenkit! — Milyennek ítélhető ma a KISZ befolyása, tekintélye a diákok között? — Siralmas! Amíg természetes, hogy mindenki belép. nyilván felhígul a szervezet. A diákok között is kevés az igazán érdeklődő, aktív tag. Lehet, hogy sokszor csak a módszer volt hibás. Ha például! politikai vitakörről hall egy diák, lehet. hogy már az elnevezés is elriasztja, hiszen azt gondolja, hogy ott csak politizálni lehet. Ráadásul vitáznia, azonnali véleményt nyilvánítania is kell. Pedig másról is beszélhettek, beszélhettünk volna, de a legtöbb osztállyban mégis csak kifejezetten politikai tárnát tűztek napirendre. Akadtak olyan próbálkozások, mint például a VIT-ről tartott élménybeszámolók, de az egészhez mérten ez kevésnek bizonyult. A főiskolán: új utakat keresve „Az egyetemeken, főiskolákon markánsabban politizáló KISZ-t akarunk. Az ifjúsági szövetség legyen a tagoltabbá váló diákmozgalom meghatározó tényezője, segítse a hallgatók értelmiségi hivatásra, közéleti szerepvállalásra való felkészülését.” ' (Idézet a KISZ XI. kongresszusának határozatából.) — Hány KISZ-tag van ma a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán? — fordulok Balogh Saroltához, a KISZ- bizottság titkárához. — Tulajdonképpen mindenki, hiszen a szervezettségünk ma még 96 százalékos, ám két hét múlva nem biztos. hogy ennyi lesz. — Megmagyarázom. Ha komolyan vesszük a kongresszus egyetemistákra, főiskolásokra vonatkozó határozatát, azt mondhatjuk, olyan KISZ a célunk, amilyen még nem volit ebben az országban. Politizáljunk markánsabban! Szerintem ez tényleg új dolog. — Milyen lépéseket tettek eddig? — Annyit kell még tudni, hogy a tanév elejétől a KISZ kongresszusának határozata és az oktatási törvény együttesen jelöli meg a munkánkat. Nos, a KISZ- ben mostanában kezdünk átalakulni. Első lépésként csoportonként megalakultak a diákönkormányzati szervek. A diákönkormányzatnak — hallgatói jogon — mindenki tagja. A csoportokat öt-öt felelős képviseli a különböző fórumokon, ők tartják a kapcsolatot a tanulmányi csoporttal, a főiskola állami vezetésével, önálló diákjóléti bizottságot alakítanak stb. A következő lépésben öntevékeny diákkörök alakulnak, mégpedig ki-ki érdeklődése alapján. Ezekhez nyilván jó alapot nyújtanak a népszerű főiskolai klubok: a Kék háromszög és az Ínyenc klub. Ezek a körök tényleg öntevékenyek lesznek, a működésükhöz pénzt kapnak a főiskolától. A harmadik lépcsőben Mező Beáta Balogh Sarolta megújítjuk a KISZ-tagságot; az marad, aki politikai elkötelezettséget is vállal. Egyelőre többféle elképzelésünk van; csoportonként vagy öntevékenységi körönként jöjjenek-e létre az új alapszervezetek? Mindenesetre a hallgatók választhatnak; kilépnek, vagy maradnak a KISZ-ben. illetve csatlakoznak-e az új belépők. — És mivel lesz más, mivel lesz több a diákönkormányzatnál a KISZ? — A diákönkormányzat foglalkozik a hallgatók képviseletével, szervezi a sportot, a szabadidős programúkat. A KISZ politikai munkaprogramjának középpontjában az értelmiségivé válás és az érdekvédelem szerepeli. Ezt a politikai munkaprogramot az elmúlt héten vitattuk meg a párt- alapszervezet és a KISZ-bi- zottság tagjaival. Hamarosan megismertetjük a hallgatókkal. Néha tanácstalanul — Űjdonság, és változás tehát jócskán akad. Sőt! Üj módszereket, új formákat kell kidolgozni. Milyen segítséget ad ehhez a tagozat vezetése. pártalapszerveze- te? Az állami vezetés és a pártalapszervezet tényleg nagyon sokat segít. Nem titok, mi 20 évesen, a KISZ- bizottságban bizony eléggé tanácstalanok vagyunk ezekben a kérdésekben. Szokatlan, hogy hirtelenjében ekkora az önállóságunk, ennyire szabad kezet kapott a diákság. (vége) Egri Sándor Javában tart az őszi csemetetelepítés. A Rákó- czifalvai Rákóczi Termelőszövetkezet faiskolájából több mint ötszázezer különféle gyümölcsfa csemete kerül ki továbbnevelésre. Ezek nagy részét külföldre szállítják, közel százötven ezer kerül a mezőgazdasági üzemekbe, a többi pedig a kiskert tulajdonosokhoz. A hét végén nagy forgalom volt a faiskola elárusítóhelyein. (Fotó: Cs. F.) Vasárnapi vásárlók a Stopban (Fotó: Mészáros)
