Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-27 / 279. szám
1986. NOVEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kél levél, két panasz Akik a sor végére szorulnak A muzsika határtalan Zenepedagógia és képzeletfejlesztés Zongoratanárok továbbképzője Szolnokon A tanácsoknak alapvető feladata, hogy a kis és nagy- közösségek érdekeit figyelembe véve arányosan fejlessze a települést. Ez nem könnyű feladat, hiszen a lakók elvárásai a különböző utcákban azonosak, a pénzügyi és a műszaki lehetőségek azonban eltérőek. A jogos sérelmek mellett előfordul, hogy a jó szándék is visszájára fordul. A tévedések, félreértések vádaskodásokat szülnek, sértett emberekre pedig nem számíthat a tanács. Sokszor elegendő a jó szó, az együttérző felvilágosítás, és mindkét részről a lehetőségek felelősségteljes mérlegelése. Enélkül a türelem is hamarabb fogy el. Az alábbiakban két olyan panaszos levél hátterét világK- ttom meg, melyekhez hasonló bizonyosan nagyon sok van a megyében. „Tabló” a tanítványokról, a vendégekről és a házigazdákról Azt a Kodály-igazságot, hogy a zene nem ismer határokat már-már elcsépeltük és csak akkor érezzük át a mélységét, amikor nem mint közhelyet, hanem mint egy esemény tartalmának kifejezését alkalmazzuk. A kodályihoz hasonló igazságok juthatnak még az eszünkbe, ha olyan országos jelentőségű találkozóról — hivatalos fogalmazásban továbbképző — értesülünk, mint amilyet tegnap Szolnokon rendeztek. A Magyar Zeneművészek Szövetsége szervezésében a Szolnoki Bartók Béla Zeneiskolát érte a megtiszteltetés, hogy otthont adjon a zenepedagógus szakosztály zongora tagozata ülésének. Már önmagában a tény, hogy Szolnok lehetett az évente egyszer, legfeljebb kétszer összehívott ülés házigazdája, azt bizonyítja, hogy a megyeszékhely zeneiskolája mind nagyobb tekintélyt vív ki magának. Elérte ezt jól felkészült pedagógusaival, de valljuk be, remek személyes kapcsolataival is. Hiszen a tegnapi összejövetel „szolno- kiasítása” mellett olyan nemzetközi tekintélyek bábáskodtak, mint Tusa Erzsébet zongoraművész. Hetven zongoratanár fogadta el a zenepedagógus szakosztály meghívását, hogy megismerkedjen az NSZK- ban folyó, a hazaitól némi- ként eltérő feltételek mellett működhető zongoraoktatás módszertanával, az ottani tanárok pedagógiai-szakmai ötleteivel. Mindezekhez két művészt látott vendégül a szolnoki zeneiskola: Hans- Jürgen Thomát, a freitzhei- mi zeneiskola igazgatóját és Helmut Vogel zeneszerzőt. Az amatőr művészeti mozgalom új formáinak népszerűsítéséhez, a magasabb színvonalú műhelymunkához nyújt segítséget az a pályázat, melyet ebben az évben ismét meghirdetett a KISZ KB Kulturális Osztálya, áz Állami Ifjúsági és Sport Hivatal, valamint a Művelődési Minisztérium. Az ifjúsági amatőr művészeti ösztöndíj — az évi egyszeri anyagi támogatáson kívül, melynek összege 10—30 ezer forintig terjedhet — a vállalt feladatok megoldásához fokozott mértékű szakmai, módszertani segítséget is nyújt. A fenntartó szerv egyetértésével pályázó együtteseknek olyan részletes munkatervet kell kidolgozniuk, amely egy évre előre meghatározza a csoport művészi tevékenységének legfontosabb feladatait. Az ösztöndíj elnyeréséhez a megyei KISZ-bizottság, illetve az Tegnap, a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában kihirdették a XI. magyar propagandafilm-szemle eredményét, átadták a díjakat és bemutatták a szakembereknek a díjnyertes alkotásodat. Az idei filmszemlére 67 propagandafilmet neveztek be három kategóriában, gazdasági, idegenforgalmi és társadalompolitikai témakörökben. A propagandafilmek 5—25 percesek, az alkotások fele a legmodernebb videó- technikával készült. A filmedet előzsűrizték, majd a Ez utóbbi művész szerzeményei kötelező darabként szerepeltek az NSZK-beli zeneiskolák zongoraversenyében. A zenepedagógus szakosztály és a szolnoki házigazda zeneiskola az országos továbbképző megszervezésével igazán kitett magáért. Gondoskodtak arról, hogy a vendég zeneszerző művei mellett egy mai magyar zeneszerző alkotásával is találkozzanak a hazai zongoratanárok : Helmut Vogel művein kívül Kurtág György zongorabarabjaiból is bemutattak néhányat a szolnoki, a kisújszállási, a karcagi, a törökszentmiklósi és a jászberényi zeneiskolák növendékei. Az NSZK-beli művész-tanárok előadást is tartottak a meghívottaknak: Hans'-Jür- gen Thoma igazgató a Német Szövetségi Köztársaság zeneiskoláinak aktuális problémáiról beszélt, Helmut Voilletékes művészeti szakbizottság véleménye szükséges. A pályázatot meghirdető szervek a művészeti csoportvezetők kiemelkedő munkájának elismerésére nívódíjat alapítottak, melyet a csoport munkájától függetlenül ítélhet oda a bíráló bizottság. Az ösztöndíjra és nívódíjra szóló pályázatokat a jövő év január 15-ig kell beküldeni a KISZ megyei, illetve budapesti bizottság címére, ahonnan előzetes véleményezés után továbbítják a KISZ Központi Művészegyütteséhez. Az ösztöndíj odaítéléséről 1987. március 31-ig dönt az amatőr művészeti mozgalom legnevesebb személyiségeiből és a díjalapító szervek képviselőiből álló zsűri. Pályázatot küldhet be bármely működő együttes, szakkör, művészeti klub, nemzetiségi csoport vagy alkotó közösség. válogatás után 28 filmet értékeltek. Két alkotás kapott első díjat, az egyik a Magyar Optikai Művek termékeit reklámozza, a másik Veszprém megye elhagyott falvainak mai életét mutatja be. Az Országos Egészségnevelési Intézet „Miért dohány- zunk?” című filmje, mint a legjobb társadalmi célú reklámot szolgáló propagandafilm, ötletdíjat kapott. A zsűri két alkotásnak második díjat, 4 további filmnek pedig harmadik díjat ítélt oda. Több alkotás oklevelet kapott. gél pedig a képzelőerő fejlesztéséről és a mozgásfolyamatok stabilizálásáról tartott referátumot. A zeneiskola igazgatója például részletesen beszámolt arról, milyen módszereket alkalmaznak az iskoláskor előtti zeneoktatásban. Az NSZK-ban ugyanis már négyéves korban megkezdődik a hangszertanítást. Az ötlet nem ismeretlen a magyar zenetanárok előtt sem, hiszen vannak már kezdeményezések a módszer hazai elterjesztésére. A tegnapi továbbképző végül is, túl azon, hogy a szolnoki zeneiskola szakmai tekintélyét bizonyította, elérte célját, nevezetesen, hogy az ország zongoratanárai közelebbről megismerkedhettek egy oktatási rendszer metodikájával, amelyet más módszerekkel együtt beépíthetnek saját pedagógiájuk folyamatába. — B — Kincskeresés Országos gyermekkönyvhét november 28. december 5. Az idei gyermekkönyvhét verses kínálata kivételes — igazi irodalmat nyújt. S ha a többi könyvet nézzük, akkor is csak jót mondhatunk. Móra Ferenc Kincskereső kisködmönét immár huszonnyolcadszor jelenteti meg a róla elnevezett ifjúsági könyvkiadó. A klasszikusokból ugyanis sohasem elég. Sütő Andrástól, az egyik legnagyobb mai magyar írótól pedig az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó kínál mesejátékot Kalandozások Ihajcsu- hajdiában címmel. A természet kifogyhatatlan világáról Schmidt Egon egyszerre két könyvet is írt: az Ezer ágán ezer fészek című védett madarainkról, A madáretető vendégei pedig a madarak téli gondozásáról szól — mind a kettő örök tárgy, jó, hogy ilyesmit adhatunk gyermekeink kezébe. Az állatokról még egy mű jelenik meg: Vargha Béla Kisállatok a lakásban című könyve. Történelmi, zenei, művészeti könyvek egészítik ki a kínálatot. A 24 mű mellett a téli könyvvásárra még külön is ajánl könyveket a Móra Kiadó. A Móra Kiadó, csak a Móra Kiadó. Az országos gyermekkönyvhétre, amely elnevezés kissé hangzatos, a többi nem rukkol ki szinte semmivel. Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, a Múzsák Közművelődési Kiadó és a Zeneműkiadó jelentkezett még gyermekkönyvvel, de éppenhogy. A máskor tevékeny gmk-k hol maradtak? Az országos gyermekkönyvhét ugyanis több kell, hogy legyen üzletnél. F. L. Kérdezősködés után végül a tanácsházán igazítanak útba: a Kis utat Üjszász szélén a vasúton túl találom meg. A sínek mellett tornyosuló cukorrépa hegyek körül rakodógépek forognak, rakják a vagonokat, vontatók, teherautók borítják le terhüket az útmenti szabad területre. Az Ady Endre utcát árok szántja végig, on— Nem is volna semmi baj a csönddel, nyugalommal, másért vag3runk elkeseredve — mondja Bakó János kerti munkáját félbeszakítva. — Nem irigylem másoktól a fejlődést, de mi egyáltalán nem érezzük a haladást, ötvennyolcban építettem a házam, és csak nyolc évre jött a villany. Azután, mikor járdát kértünk, még azt is megkaptuk, hogy miért építettünk ide. Már én is azt mondom, bár ne tettük volna, mert nagyon kevés gondja van ránk a tanácsnak. Az ivóvíz a legnagyobb problémánk, nehezünkre esik már messziről hordani. Gráner Zoltán is azt panaszolja a szerkesztőségünkbe írt levelében, hogy míg a szomszéd utcában már a gázt vezetik, addig ők még mindig „kannázzák” a vizet, annak ellenére, hogy ugyanEzért kérték a megyei tanács és a Néplap közbenjárását, a villanyvezetés miatt is annak idején „kihívták az újságot”. A tanácson azonban hamarosan kiderül, hogy egyrészt a levélírónak nincs mindenben igaza, másrészt nincs szükség mások beavatkozására, hogy a Kis úton is házhoz menjen a víz. Az 1960-ban alakult vízműtársulat vállalta, hogy tíz év alatt kiépíti a közkifolyókat úgy, hogy azok legfeljebb 300 méterről elérhetők legyenek. A mintegy 20 milliós beruházásban 10 év alatt megépült 30 kilométer vezeték, kutat fúrtak, víztornyot állítottak, tározómedencét és gépházat építettek. A költségekre minden telektulajdonos ugyancsak 10 év alatt 4 ezer forintot fizetett be (és nem 8- at), mely nem érte el a telSzékeslehérvárott Elkészült a skanzen első háza Tető alá került az első ház Székesfehérvár jövendő szabadtéri múzeumában, a rácvárosi skanzenben. A jellegzetes utcakép, valamint a népi építészettörténeti emléknek számító másfél évszázados rác porták megőrzésére az Ikarus székesfehérvári gyára által kezdeményezett Egy üzem — egy műemlékmozgalom keretében 12 vállalat, illetve intézmény vállalkozott arra, hogy helyreállítsanak és gondozzanak egy-egy épületet. Elsőként a kezdeményező Ikarus kollektívája állított heljme egy 150 éves portát. A tervek szerint 1988-ig végeznek a rekonstrukciókkal, s az új funkcióknak megfelelően be át rendezik a házakat. nan gyalog kell . folytatnom az utat. Kiszáradt nádas mellett elhaladva már azt gondolom, rossz felé tartok, mikor mégis rátalálok az 5— 6 házból álló Kis útra. A házak ablaka a szántóföldre néz, messziről traktorok zúgását hallani, de azzal együtt is csöndes, nyugalmas a vidék. úgy fizetik a településfejlesztési hozzájárulást, mint mások. Azért is méltatlankodik az utcabeliekkel együtt, mert a másfél évtizede befizetett 8 ezer forint fejében vállalt hálózatépítést a tanács nem teljesítette. A levélíró nincs otthon, így Bakó János és a felesége tolmácsolja az utca panaszát. — A járdát is csak nagy nehezen kaptuk, sokat dolgoztunk vele, de nem bántuk, építettük mások helyett is. A vízzel azonban nem boldogulunk, mert kevesen vagyunk, idősek, magatehetetlenek laknak az utcában. Gondolja el, tavasz óta a malacnak is a kútról kell hordanunk a vizet, van sajátunk is, de a szárazság miatt kiapadt. Elfelejtenénk minden sérelmünket, ha ezt a tanács orvosolná. jes kiadás felét sem. A megyei tanácsnak és a KÖTI- VIZIG-nek a panaszt kivizsgáló képviselői is megállapították, hogy a társulat a kötelességét határidőre (1970-re) teljesítette. Tehát a lakók ilyen irányú panasza jogtalan, mint ahogy az sem igaz, hogy 1 kilométerről hordanák a vizet. Nagy József tanácselnök azonban megérti a magukat mellő- zöttnek érző Kis útiakat, mert az a 300 méter is sok. — Kisfeszültségű hálózat és járda van minden utcában, a vízvezetékből azonban a teljes kiépítettséghez még mindig hiányzik 6 kilométer. A tehó-ból évenként befolyó 700 ezer forintot éppen ezért a tornaterem építése mellett a vízhálózat bővítésére szántuk. A testület úgy döntött, hogy a hátralévő 7 utcában Kedvező tapasztalatokkal zárult a postának az a kezdeményezése, hogy az idei idegenforgalmi főszezontól kezdődően a kijelölt posta- hivatalokban lehetővé vált a valutabeváltás. A posta ez év februárjában kapott engedélyt arra, hogy szolgáltatásai körét valutabeváltással is bővítse. Az ország különböző területein 57 postahivatalt jelöltek ki erre a feladatra, elsősorban az üdülőhelyeken és a nagyobb városokban, előnyben részesítve a hosszított, illetve a hétvégi nyitvatartási Idejű hivatalokat. Csaknem háromszáz postahivatali dolgozó tanfolyamon sajátította el a szükséges szakismereteket.. Kidolgozták az új szolgáltatás módszereit, s beszerezték a kellő segédeszközöket. Olyan asztali mikroszámítógépeket is vásároltak, amelyek a betáplált árfolyamnak megfelelően számítják ki, hogy a befizetett 1988-ra befejeződik a vezetéképítés, és ezzel, remélem, megszűnnek a Kis úton is a panaszok. Pusztamonostoron a Gyöngyvirág utca lakóit nem az ivóvíz, hanem a járdahiány aggasztja. Idén ugyan nem volt panaszra okuk, mert az időjárás kedvükben járt, nem kényszerültek gumicsizmában közlekedni, de volt már rosszabb évük is. A 3 éve kialakított utcában már elkészült hat ház, falai állnak néhánynak, mellettük is alapok, építőanyagok várakoznak. A fiatal házasok, mert azok költöznek oda, tanácstól várnak segítséget, utat, járdát. Jenes Jánosék háza előtt, végig amíg a kerítés tart, már kész a járda, tekintélyes árok is húzódik mellette ugyanolyan hosszúságban. — Innen a víz el nem folyik, de legalább elnyeli a csapadékot — mondja a gazda. — A járdának se lesz folytatása, pedig közművesített telket ígért a tanács. A járdalapokat ugyan kiszállították, de azokból csak egy sorra futja. Azt mondják a másikat pótoljuk magunk, ha babakocsival is akarunk közlekedni. Márpedig van is. lesz is babakocsi bőven, és aki itt épít, még ha olcsón kaptunk is telket, alaposan eladósodik, szüksége van minden forintra. Döntött a falu Amikor beszélnek vagy az utca lakói által írt levelet olvasom, úgy érzem, igazuk van. De el kell fogadni Kiss Lászlónak, a Jászfényszarui Nagyközségi Közös Tanács elnökének a magyarázatát is. — Negyvennyolcezer forintot kértünk az alapközművel, tehát villannyal, vízzel ellátott 830 négyzetméteres telkekért. Járdát, utat azért nem építettünk, hogy az se terhelje a költségeket, különben is lakossági összefogással mindig olcsóbb, mintha vállalat készítené. A településfejlesztési hozzájáruláskor a község egyember- ként döntött az iskola mellett, úgyhogy Pusztamonostoron minden pénzét, erejét arra gyűjti az elöljáróság. A közös tanács apparátusa a megvalósításban segít, a pénzek elosztása azonban ott kint a faluban történik. Az a véleményem, és több beleszólási jogom nincs is, hogy a Gyöngyvirág utca lakóinak egyelőre be kell érniük azzal az egy sor járdával, amíg vagy maguk vagy az elöljáróság erejéből többre nem futja. Különben a hasonló kérések teljesítését az iskola szenvedi meg. Lukácsi Pál valutának mennyi az ellenértéke, s nyugtát is készítenek erről. A gép tárolja és összesíti az adatokat, s egy gombnyomásra számot ad a napi forgalomról. A kijelölt postahivatalokban három hónap alatt — augusztustól október végéig — összesen közel 51 ezren váltottak be valutát, csaknem 65 millió forint értékben. A kedvező tapasztalatok alapján a jövő évtől várhatóan további postahivatalokban is bevezetik ezt a szolgáltatást, s ehhez újabb 250 postai dolgozót képeznek ki. A Magyar Posta foglalkozik azzal a tervvel is, hogy a későbbiekben — a nyelvtudási hiányosságok áthidalására — olyan szakszöveget állít ösz- sze német—magyar, illetve angol—magyar nyelven, amelynek segítségével köny- nyebben megérthetik egymást a külföldi ügyfelek és a hivatali alkalmazottak. Ösztöndíj, nívódíj fiatal amatőröknek Pályázni január 15-ig tehet Versengő propagandafilmek Qtletdijas a Miért dohányzunk? Nem mind igaz Egyiknek gáz, másiknak víz se Kedvező tapasztalatok Valutabeváltás a postákon is
