Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-25 / 277. szám

1986. NOVEMBER 25. SZOLNOK MEGYEI NEPLAI» 5 Szakmai bemutató-sorozatot rendeztek a pályaválasztási hetek alkalmából a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola tanulói. A jövendő hivatásukat a város különböző üzemeiben, boltjaiban ma még csak gyakorló majdani eladók, pin­cérek, cukrászok termékbemutatókon, kiállításokon adtak számot felkészültségükről (Fotó: N. Zs.) A bizánci művészet világában Beszélgetés Kádár Zoltán művészettörténésszel Régi szolnoki diák volt, a Verseghy Ferenc Gimnázi­umba járt. A Budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem tanára, de tanított Deb­recenben és az Iparművésze­ti Főiskolán is. A háromkö­tetes Művészeti Lexikon szerkesztésének munkatársa, ahol a neve mellett csupán ennyi áll: „...művészettörté­nész, egyetemi docens. Fő stúdiuma az ókeresztény és a bizánci művészet. Számos tanulmánya jelent meg. Könyvei: Ókeresztény és ko­rabizánci művészet, 1959; Bizánci művészet, 1959.” Ezenkívül tankönyveket, ta­nulmányokat ír, és a Korona Bizottság tagja. Az elmúlt hetekben kétszer is járt Szolnokon, a Galéria Bará­ti Körének meghívására. Gördülékeny, energikus elő­adásai két témában hangzot­tak el, diavetítéssel egybe­kötve: a magyar koronázá­si jelvényekről és a Bizánci birodalom monumentális fes­tészetéről. — Professzor úr, mondja cl életének meghatározó for­dulatait, nevezetes embereit, tájait, amelyek erre a szép és felelősségteljes pályára irányították! — Sepsiszentgyörgyön szü­lettem és nagyon szeretem erdőn túli hazámat. Édes­apámat születésem után nemsokára áthelyezték, s az egész család átköltözött Jász- Nagykun-Szolnok megyébe, Szolnokra. Itt végeztem is­koláimat, a Verseghy Fe­renc Gimnázium diákja vol­tam. Mágnesként vonzott a természet, az állatok világa, ez volt életem nagy élmé­nye, azért foglalkozom most állatábrázolásokkal is a mű­vészettörténetben. A Szolno­ki Művésztelepre rengete­get jártam, az ott alkotó em­berek nagy hatással voltak rám. Ez az alkotóközösség a realizmus klasszikus isko­lája volt, sok művészt ismer­tem. Ami a továbbtanuláso­Harmincöt éve, 1951-ben nyílt meg Budapesten a Len­gyel Olvasóterem, mai nevén Lengyel Tájékoztató és Kul­turális Központ. A Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ 1964 májusában köl­tözött mai helyére, a buda­pesti Népköztársaság útra. A központ intenzív kapcso­latot épített ki a Hazafias Népfronttal. Ma már évente mintegy 70 közös rendez­vényt bonyolítanak le vidé­ken, s általában minden má­sodik évben tartanak vala­mennyi megyében lengyel— mat illeti, apám Aba-Novák Vilmost kérdezte meg, aki akkor éppen egy hatalmas képet festett, és leszólt a létráról: „Gerevich Tibor ta­nítványa legyen!” így is tör­tént, ókeresztény régészetet és művészettörténetet tanul­tam. A harmincas években. amikor a megyében több lap is működött, közülük kettő is felkért, írjak sorozatot a szolnoki művészekről. így lettem újságíró is, 1933-ban Nemzeti jövőnk címmel je­lent meg cikksorozatom. Ve- zéri Ödön főszerkesztő ebéd­del fizetett érte... Foglal­koztam a bizánci történelem­mel is, ma ez a fő kutatási területem. __ ön szerint mi lehet egy m ai művészettörténész leg­főbb kutatási elve hazánk­ban? — Feltárni a történelmi Magyarország eddigi isme­retlen titkait, anyagát. Minél több szempontot figyelembe venni, minél alaposabban feldolgozni a dokumentumo­kat. Tagja vagyok a Korona Bizottságnak is, kutatásokat vezettem egyik legfontosabb nemzeti kincsünk múltját il­letően. Ebből igyekeztem át­adni az érdeklődő közönség­nek mindazt, amit magyar embernek tudni kell róla. magyar barátsági napokat, vagy lengyel hetet. Feltehe­tően ezeknek is köszönhető, hogy a komlói Zobák bá­nyában dolgozó Walter tá­bornok brigád és a Győr- Sopron megyében működő kengyel—Magyar Barátság Tsz után nemrégiben Jász- árokszálláson megalakult az első lengyel—magyar baráti társaság, legutóbb pedig a Székesfehérvárott rendezett lengyel napok keretében a Hazafias Népfront égisze alatt lengyel—magyar baráti kör alakult. hozzáadva ötvösök, arany­művesek véleményét is. Sok magyar művészettörténész van, akiknek munkáját kü­lönösképpen sokra tartom, például Németh Lajosét, Ly- ka Károlyét, Dercsényi De­zsőét. Marosi Ernőét... Tanít­ványaimnak is igyekszem át­adni. amit tudok: előadása­immal. cikkeimmel, tanköny­veimmel, könyveimmel... — Kik azok a tanítványai, akikre különösen büszke, akik már nevet szereztek a saját területükön7 — Sok-sok nevet tudnék mondani, hiszen tanítottam több helyen is. Számos pro­fesszor volt a tanítványom, akik most a debreceni egye­temen oktatnak. Marton László, Kass János, Reich Károly is tanult nálam. Még Berecz János is a tanítvá­nyom volt, ókori történelmet hallgatott. — Biztosan most is dolgo­zik érdekes témákon... — Igen, valamin mindig dolgozom! Az éltet, ha dol­gozhatom és figyelmesen hallgatnak. Az elkövetke­zendő hónapokban jelenik majd meg két nagy cikkem az Interpress Magazinban arról, hogy tudományos hű­séggel ábrázolták-e az ál­latokat az ókeresztény és a bizánci művészetben. Jövőre minden bizonnyal kapható lesz az új könyvem, s mióta koronánk itthon van, nagyon foglalkoztat ez a kutatási té­ma is. Közben összegyűltek a szomszédos teremben a tör­ténelem, a művészet, a ma­gyar múlt iránt érdeklődők, a Szolnoki Galéria Baráti Körének tagjai. A professzor úr jegyzet nélkül tartotta meg egyórás előadását, s ré­gi városának mai közönsége nagy figyelemmel hallgatta. Körmendi Judit Fotó: H. L. Hangverseny délidőben A Magyar Nemzeti Galéria látogatóit ma délben, 12.45- től a Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekará­nak koncertje szórakoztatja. Vezényel Lehel György, zon­gorán közreműködik Székely István és az MRT énekkara, Sapszon Ferenc vezetésével. A már hagyományossá vált déli hangversenyek többnyi­re az éppen frissen bemuta­tott kiállítási anyaghoz kap­csolódnak, az érintett kor és táj muzsikájának felidézésé­vel. A Lengyel Kulturális Központ Három és fél évtized Téli könyvvásár Új sorozatok, memoárok, művészeti albumok A karácsonyig tartó Téli Könyvvásárra mintegy 160 kötetet jelentettek meg a kiadók, az újdonságok jó része már a könyvüzletek polcain sorakozik, s hamarosan — néhány kivételével — valamennyi tervezett kiadvány kapható lesz — tájékoztatták a sajtó képviselőit a könyv­vásár szervezői tegnap Budapesten, a Zeneművészek Klubjában. A kínálat ezúttal is gaz­dag: a kiadók igyekeztek a legszélesebb olvasói igé­nyeket kielégíteni. Hazai és külföldi szerzők prózai, ver­ses és drámakötetek, me­moárok, reprezentatív ki­adású művészeti albumok, gyermek- és ifjúsági művek, ismeretterjesztő munkák és számítástechnikai kiad­ványok egyaránt szerepel­nek a listán. A választékot bővítik a Politikai Könyv­napokra, illetve az Országos Gyermekkönyvhétre — meg­jelent újdonságok is. A Téli Könyvvásárra a Magvető és az Európa több mint 20 kö­tetet adott közre, s tíznél több könyvet gondoztak a Móra, a Szépirodalmi, a Kossuth, a Gondolat és a Corvina Kiadó műhelyében. A könyveket bemutató Vinkó József újságíró, dra­maturg elmondta, hogy a kötetek példányszáma igen változó. Van olyan mű. amelyet csupán egy-kétezer példányban adtak ki, vi­szont akad 122 ezres is. Ha minden új könyvet megvá­sárolnánk, 27 ezer forintba kerülne. A kötetek átlagára a tavalyinál 21 forinttal több. A bőséges kínálatból több új, induló sorozatra is felhívta a figyelmet, közöt­tük a Gondolat Kiadó Für­kész Könyvek című soroza­tára, amelynek első két kö­tetében több mint 200 eu­rópai őshonos fa leírásával, valamint Európa emlős ál­latainak élőhelyeivel ismer­kedhetnek meg az olvasók. Az Egy ezredév című kötet Magyarország történetét foglalja össze röviden, fel­használva a tudomány leg­újabb eredményeit is. A Szépirodalmi Kiadó egyebek között Galgóczi Erzsébet hat televíziós filmjének for­gatókönyvét jelentette meg Magyar Karrier címen. A kiadó újdonsága Bertha Bul­csú Árnyak és lovasok. Ta­mási Áron Jégtörő Mátyás című munkája is. A modern magyar városi irodalom egyik megteremtője Ambrus Zoltán születésének 125. év­fordulójára adták közre A tóparti gyilkosság című kö­tetet. A Magvető Kiadó Tények és tanúk című sorozata Fe­nyő Miksa politikai és köz- gazdasági író, kritikus nap­lójegyzeteivel gyarapodik. A szerző 1944—45-ben írt feljegyzései Az elsodort or­szág című könyvben olvas­hatók. A memoárok sorá­ban látott napvilágot Gyer- gyai Albert A várostól a világig, Végh György A go­nosz angyal című kötete és a Nobel-díjas svéd író Harry Martinson Ütőn a tenger fe­lé című önéletírása. A ver­ses kötetek között kapható Csorba Győző új könyve, valamint a Magyar Erato cí­mű antológia, amely fél év­ezred magyar költészetének legszebb erotikus verseit adja közre. A könyvvásár újdonságai között szerepel Sükösd Mihály, Mándy Iván, Csörsz István és Csapiár Vilmos egy-egy kötete. Az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó az ungvári Kárpáti Kiadó­val közösen adta ki A leg­főbb parancs című könyvet, amely Bállá László kárpát- ukrajnai író több mint két évtizedes novella terméséből ad válogatást. A történetek a szovjetunióbeli magyarság életét mutatják be. A művészeti kiadványok között látott napvilágot A múlt születése című sorozat legújabb darabja, amely ez­úttal az egyiptomi birodal­makat mutatja be. A Heli­kon Kiadó másik újdonsága Thuróczy János A magyarok krónikája című művének hasonmás kiadása. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat a könyvvásárra megjelent kiadványokból több mint egymillió két­százezer példányt rendelt. A munkahelyi könyvter­jesztők és az utcai pavi­lonok mellett újabb öt hely­színen árusít könyvet és hanglemezt december 24-ig Budapesten. A Deák Ferenc utca 15. szám alatt ismét megrendezik a Nyitott ka­pu a könyvhöz elnevezésű ajándékvásárt. December 1- től 6-ig e helyen, illetve az Október 6. utcai tankönyv- centrumban, a Móra Ferenc ifjúsági könyvesboltban és a Fókusz Könyváruházban dedikálásokat szervez az írókkal. Szovjet est a televízióban A Magyar Pedagógiai Társaság közgyűlése A Magyar Pedagógiai Tár­saság hetedik küldöttközgyű­lését hétfőn tartották meg a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házában. A tanácsko­záson — amelyen részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja — a társaság 2700 tagjának képviseleté­ben mintegy 250 küldött ér­tékelte az elmúlt közgyűlés óta eltelt öt év munkáját, s kijelölte a következő időszak feladatait. A közgyűlés öt évre meg­választotta a társaság tiszt­ségviselőit: a Magyar Peda­gógiai Társaság elnöke Szarka József, az ELTE tan­székvezető egyetemi tanára, főititkára ismét Horváth Márton lett. A szovjet est házigazdája Endrei Judit és Jevgenyij Kocsergin. Ok kötik össze a különböző produkciókat, amelyek rendkívül változa­tos, színvonalas szórakozást ígérnek. Van ebben a mű­sorban mesefilm és cirkusz, játékfilm és koncert — de vegyük csak sorjába. A szovjet est november 27- én délután 16 óra 45 perckor kezdődik az 1-es program­ban a Korcsolyázik a cir­kusz című színes produkció­val. Ezt egy összeállítás kö­veti, címe Blohin, Belogla- zova, Bubka és sokan má­sok. Kiváló szovjet sporto­lókkal, kimagasló teljesítmé­nyeikkel ismerkedhetünk. A szovjet sport világában Gyu­lai István a kalauzunk. A Dinamizmus című 30 perces dokumentum-össze­állítás ad bepillantást a Szovjetunióba jelenleg fo­lyó gyorsítási, modernizálá­si folyamat lényegébe. Eb­ben a műsorban Léderer Pál segít eligazodnunk. Egy kis lazítás — Mókás mesék összefoglaló címmel elsőként gyurmafilmet látha­tunk. Ezt rajzfilm követi, cí­me: Vigyázzatok, majmocs­kák! Állatkertben élő maj­mok kalandos kiruccanásá­ról szól. 20 óra 05 perckor, a főmű­soridőben játékfilmet látha­tunk. A Kék hegyek rende­zője Eldar Sengelaja, a grúz filmgyártás kimagasló egyé­nisége, akinek sok filmjét láthattuk már magyar mo­zikban. Főhőse ezúttal Szo- szo, a tehetséges fiatal író, és regényének, a Kék he­gyeknek a kézirata. Láthatunk-hallhatunk a továbbiakban beszélgetést Szergej Zalagin íróval, majd dokumentumfilmet Mak- szim Gorkijról. 22 óra 20 perckor kezdődik a Moszk­vai koncert, amelynek kere­tében Vladimir Horowitz és Jevgenyij Kiszin zongorajá­tékában gyönyörködhetünk. Ipartörténeti kiállítás Veszprémben A századelejei iparosok és kereskedők életét be­mutató kiállítás nyílt Veszprémben a Bakonyi Múzeumban. A múlt szá­zad 70-es éveitől a fel- szabadulásig terjedő időszakot felölelő tárlat korabeli eszközök, be­rendezések segítségével idézi a régi iparosok munkáját, életét. Így látható eredeti tárgyak­kal berendezett szatócs- üzlet, cipészműhely, ipa­rosegyleti szoba is. Ké­pünkön egy cipészvarró­gép (M/TI-fotó; Arany Gábor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents