Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 22. Az MSZMP KB határozata (Folytatás az 1. oldalról) konkrét gyakorlati intézkedésekkel kell elősegíteni. — Növelni kell a vállalatok érdekeltségét a gazdaságos termelésben, a ráfordítások csökkentésében. Ezt a gazdaságtalan termeléshez nyújtott támogatások csökkentése révén felszabaduló forrásokból, adókedvezményekkel, alapjuttatással, kamatvisszatérítéssel, kamat- kedvezménnyel és más alkalmas eszközökkel kell támogatni. Következetesen ösztönözni kell a jövedelmező export bővítését, az importot helyettesítő megoldásokat. Az exportképes termelés fejlesztését elősegítő pályázati rendszert a jövőben is fenn kell tartani, és egyúttal a technológiai korszerűsítés szolgálatába állítani. — Programot kell kidolgozni a veszteségesen és az alacsony hatékonysággal gazdálkodó egységek tevékenységének gazdaságossá tételére, a költségvetési támogatás fokozatos leépítésére, a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. E folyamatban figyelmet kell fordítani arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből és cikkekből hiány ne keletkezzen. A szerkezetváltás nyomán felszabaduló munkaerőt a hatékony gazdasági ágazatokban kell foglalkoztatni. — A kutatásra és a műszaki fejlesztésre fordított eszközöket koncentráltan, hatékonyabban kell felhasználni. Az érdekeltség növelésével elő kell segíteni, hogy a kutatási eredmények gyorsabban hasznosuljanak a termelésben. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. — Népgazdasági feladataink megoldásában támaszkodni kell a Szovjetunióval, a KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés lehetőségeinek jobb hasznosítására, a fejlettebb formák — a kooperáció, a szakosítás, az üzemek közti együttműködés — kibontakoztatására, közös vállalkozások és közös vállalatok létrehozására. A fejlett tőkés országokkal, valamint a fejlődő országokkal törekedni kell a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok fejlesztésére, vegyes vállalatok alapítására. — Korszerűsíteni kell a külgazdasági tevékenység szervezeti és érdekeltségi rendszerét, a piacfeltáró és a kereskedelem-fejlesztő munkát. Az export növelése megköveteli, hogy a vállalatok bővítsék és javítsák szolgáltatásaikat. 2. A Központi Bizottság az 1987. évi terv és költségvetés legfőbb követelményeinek a gazdasági teljesítmény és hatékonyság növelését, a külkereskedelmi és a pénzügyi mérleg javítását, a gazdasági szerkezet változtatását, a műszaki fejlődés gyorsítását, az életkörülmények jobbítását tartja. Az éves terv, a gazdasági szabályozás és az irányítás összpontosítson a gazdasági növekedés szelektív élénkítésére. A versenyképes termelés és kivitel erőteljesebb növelésével meg kell alapozni a gazdasági és pénzügyi folyamatok jobb összhangját. A költségvetés hiányát mindenekelőtt a kiadások mérséklésével, széles k,örű takarékossági intézkedésekkel kell csökkenteni. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. Az ipari termelés 2,5—3 százalékkal emelkedjen. Meg kell gyorsítani a versenyképes termékeket előállító ágazatok és vállalatok fejlesztését, az ipar szerkezetének korszerűsítését. Az energetikai és alapanyagipar egyes területein folytatni kell a gazdaságtalan kapacitások leállítását, a munkaerő átcsoportosítását. A feldolgozóipar. ezen belül a fejlett technikát megtestesítő elektronikai szakágazatok, a gyógyszeripar, a műanyagfeldolgozás, a járműipar és a mezőgazdasági gépgyártás termelése az átlagot meghaladó mértékben emelkedjen. Lehetővé kell tenni az eszközök ésszerű átcsoportosítását is a gazdaságtalanul termelő v/állalatoktól. Általában gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre álló termelési kapacitásokat a népgazdasági céljainknak megfelelően maximálisan hasznosítsák. A mezőgazdasági termékek termelésének az ideihez képest 4,5—5,5 százalékos növekedését kell előirányozni. A termelés szerkezete rugalmasan igazodjon a minőségi követelményekhez és az exportlehetőségekhez. Az ideinél nagyobb gabonatermést szükséges elérni. Emelkedjen az állatenyésztés ■színvonala. Növekedjen a vágósertés- és vágóbaromfi - termelés. A sertés- és juhállomány növekedése járjon együtt a tenyészállomány minőségi cseréjének meggy őrsi tásÉVal. Az élelmiszeripar növelje a magas fokon feldolgozott és jó minőségű (termékek arányát, és csökkentse a termelés fajlagos költségeit. Az építőipar legfontosabb feladata a lakásépítés minőségének és ütemességének, valamint gazdaságosságának javítása. Fokozni kell a munka szervezettségét, emelni az irányító és vezetői munka színvonalát. A termelő infrastruktúra területén a meglévő kapacitások jobb kihasználásával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Nagy figyelmet kell fordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztésére, az áruszállítások ésszerű szervezésére. A természeti környezetet óvni kell, az ezt szolgáló rendelkezéseket szigorúan be kell tartani. A beruházási eszközöket elsősorban a termelés és az azt közvetlenül szolgáló infrastruktúra korszerűsítésére, a jövedelemtermelő képesség növelésére kell felhasználni, ideértve a hitel- nyújtást és az alapjuttatást is. A népgazdaság beruházási ráfordításaiban növekedjen a technológiai korszerűsítést szolgáló vállalati beruházások aránya. A termelés, a jövedelmek és az árak megfelelő összehangolásával biztosítani kell az 1985—1986. évi életszínvonal stabilizálását és az élet- körülmények szerény javítását. Gondoskodni kell a lakosság kiegyensúlyozott áruellátásáról. Az egyes dolgozók, kollektívák jövedelmének alakulása teljesítményükkel arányos legyen. Béremelésre mindenütt csak a már elért eredmények alapján, az anyagi fedezet megteremtését követően, differenciáltan kerüljön sor. A gazdaságosan termelő vállalatoknál az átlagosnál nagyobb béremelésre, a foglalkoztatottság növelésére legyen lehetőség; az alacsony jövedelmezőségű, teljesítményeiket nem, vagy alig növelő vállalatok a bérek szinten tartására, illetve mérséklésére, ésszerű létszám- gazdálkodásra kényszerüljenek. A jó munkahely legyen megbecsült érték a dolgozók számára. 1987-ben a külkereskedelemre is növekvő feladatok várnak. A külkereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket a termelőkkel. Törekedjenek a piaci lehetőségek jobb kihasználására, új piacok megszerzésére, a külkereskedelmi és kooperációs tevékenység javítására. A rubel viszonylatú kereskedelemben bővülő és kiegyenlített áruforgalomra kell törekedni. A nem rubelelszámolású áruforgalom egyenlegében 1986-hoz képest határozott javulást kell elérni. 3. A csaknem két évtizede bevezetett gazdaságirányítási rendszerünk működőképes, folyamatosan fejlődik, a gazdaságra és a társadalmi életre gyakorolt hatása összességében kedvező. A megtett útra visszatekintve, a tapasztalatokat értékelve megállapítható, hogy a reform bevezetésekor sem a központi irányító szervek, sem a gazdálkodó szervezetek nem voltak megfelelően felkészülve az új követelményekből fakadó feladatokra. Ezt a gyengeségünket még a mai napig sem sikerült teljesen felszámolni. A kongresszus határozatának végrehajtása, a VII. ötéves és az 1987. évi terv céljainak alátámasztása szükségessé teszi, hogy a gazdaság- irányítás átfogó továbbfejlesztéséről szóló 1984 áprilisi központi bizottsági állás- foglalásban kijelölt feladatok végrehajtása meggyorsuljon. — A szabályozó rendszer segítse elő, hogy a vállalatok jövedelmezőségükkel arányosan gyorsabban fejlődjenek. Az árrendszer fejlesztésével is biztosítani kell, hogy a nyereség a valódi teljesítményt fejezze ki. Gátat kell vetni az indokolatlan áremelésből, költségvetési támogatásból származó vállalati nyereségnövekedésnek. Olyan kereset- és bérszabályozást kell alkalmazni, amely biztosítja a teljesítmények és a jövedelemkiáramlás összhangját, elősegíti a a munkaerő ésszerű átcsoportosulását, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást. A bértömeggazdálkodást és a létszámot mérséklő más megoldásokat fokozatosan általánossá kell tenni. A szükséges munkaerő-átcsoportosítást központi intézkedésekkel és eszközökkel is segíteni kell. — A jogi szabályozás is kövesse a fejlődést, és segítse a gazdasági munkát. Szűnjön meg a túlszabályozás. A gazdasági kötelezettségeket rögzítő szerződéseket be kell tartani és be kell tartatni. Az ellenőrzés a társadalmi-gazdasági élet minden területén tárja fel a szabálytalanságokat. A törvényes előírások megsértését az eddiginél következetesebb felelősségre vonás kövesse. — A gazdaságirányításban erősíteni kell a hitel és a pénzügyi eszközök szerepét. A Magyar Nemzeti Bank pénzkibocsátási és devizamonopóliuma változatlanul fennmarad. A működésüket 1987. január elsejével megkezdő kereskedelmi bankok tevékenységüket rugalmasan végezzék, és azt az üzleti, jövedelmezőségi megfontolások vezéreljék. — Elő kell készíteni egy új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer bevezetését. A vállalatoknál olyan adórendszert kell alkalmazni, amely a jelenleginél egyszerűbb, jobban megfelel mind a vállalati önállóságnak, mind pedig a szükséges jövedelem-központosítás szempontjainak. A személyi jövedelemadórendszer érvényesítse az igazságos közteherviselés elvét. Bevezetése ne csökkentse a bérből és a fizetésből élők főállásból származó nettó keresetét, ne gátolja a teljesítmény növelését. — A szociálpolitikában végre kell hajtani azokat a korszerűsítő és módosító lépéseket, amelyek biztosítják, hogy az egyes juttatások, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociális helyzethez és a tényleges rászorultsághoz. Bővüljön a helyi állami szervek szociális tevékenysége. II. A Központi Bizottság hangsúlyozza: legfontosabb feladat az elfogadott gazdaságpolitikai célok és tervelőirányzatok megvalósítását szolgáló szemléleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása. Az egész társadalomban nagyobb rendre és fegyelemre van szükség. Ehhez elengedhetetlen a pártfegyelem erősítése, az ellenőrzés, a számonkérés rendszeressé tétele, a központi és a helyi irányító szervek, illetve vezetőik felelősségének határozottabb érvényesítése. A politikai, az állami és a társadalmi intézmények mindegyike adjon meg minden támogatást a gazdasági munka megjavításához, a fejlődés élénkítését szolgáló erőfeszítésekhez. |e A párt társadalmunknak, a szocialista építőmunkának elismert vezető ereje, ezért népünk most is elvárja, hogy utat és példát mutasson az időszerű gazdasági feladatok megoldásában. Előrehaladásunknak alapvető feltél ele a párt és a tömegek közötti bizalom, a párt és a nép egysége. A Központi Bizottság és végrehajtó szerveinek legfontosabb feladata a gazdaságpolitika stratégiai céljainak meghatározása, a végrehajtás irányítása és ellenőrzése. A budapesti és a megyei pártbizottságok tevékenységében kapjon nagyobb hangsúlyt a gazdaságpolitika képviselete, elfogadtatása, helyi érvényesítése és a mozgósítás a végrehajtásra. A területi, vállalati, szövetkezeti és intézményi pártszervek és -szervezetek legfontosabb feladata a politika, s azon belül a gazdaságpolitika képviselete. Munkájuk mércéje, hogy tevékenységi területükön milyen hatásfokkal tudják segíteni a gazdaságpolitika gyakorlati megvalósítását. Az eredményes munka fontos feltétele a káderpolitikai elvek érvényesítése. A Központi Bizottság végrehajtó szervei, a pártszervek és -szervezetek kezdeményezzék a gazdasági feladatok sikeres megoldását biztosító személyi feltételek megteremtését. Következetesen lépjenek fel azért, hogy a vezetők munkájában az önállóság megfelelő felelősséggel párosuljon. Ne tűrjék el a káder- és személyzeti munkában az elvtelenséget, az igénytelenséget, a szubjektivizmust. 2. Növelni kell a Minisztertanácsnak a gazdaság irányításában, a fő folyamatok összehangolásában, az országos tennivalók konkrét meghatározásában, az akadályok elhárításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében betöltött szerepét, felelősségét. Munkájában erősítse a testületi jelleget és a személyi felelősséget, fordítson különös figyelmet a távlati és a napi feladatok összehangolt megoldására. A kormánynak és irányító szerveinek fontos feladata, hogy gondoskodjanak a VII. ötéves tervben előirányzott szerkezetátalakító és hatékonyságnövelő központi gazdaságfejlesztési programok, többek között az elektronizá- ció, a gyógyszer- és növény- védőszer-gyártás, az energiaracionalizálás, a hulladék- és másodlagos anyagfelhasználás programjának megvalósításáról. Átgondolt intézkedéseket kell tenni a költségvetési intézmények, intézetek gazdálkodásának javítására, szervezeti rendszerének korCsehszlovák és lengyel megrendelőknek is szállítanak az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyárának termékeiből. A tejeskannák kelendő cikkek — felvételünk a 29 literesek gyártását örökítette meg szerűsítésére. A meglevő eszközök célszerű felhasználásával arra kell törekedni, hogy feladataikat — kevesebb létszámmal, takarékosabb gazdálkodással — az eddiginél színvonalasabban lássák el. A becsületesen élő és dolgozó túlnyomó többség segítségével, a törvényes eszközök alkalmazásával határozottan kell védeni a társadalmi tulajdont, felelősségre kell vonni a munkájukat elhanyagoló, a kisebb és a nagyobb közösségeket megkárosító, a törvényeket, szocialista normáinkat megsértő személyeket. Ez összehangoltabb politikai, gazdasági, jogi és hatósági tevékenységet és demokratikus ellenőrzést igényel. 3, A tanácsok gazdálkodásának korszerűsítése növelte önállóságukat, felelősségüket, önkormányzati lehetőségeiket. A tanácsok gondoskodjanak arról, hogy az irányításuk, illetve a felügyeletük alá tartozó vállalatok a gazdaságpolitikai célokkal összhangban javítsák gazdálkodásukat, termelésük, szolgáltatásaik igazodjanak a lakosság igényeihez. Az ügyintézést egyszerűsíteni, szak- szerűségét, gyorsaságát fokozni kell. Ugyanakkor legyen következetesebb a hatósági jogkörök gyakorlása, valamint az ellenőrzés. A választott testületek rendszeresen ellenőrizzék a végrehajtó szervek és a szakapparátus tevékenységét. 4. A vállalatok éljenek a nagyobb önállósággal, a gazdasági szabályozás adta lehetőségekkel. Az új vállalatvezetési formákban gazdálkodó szervezeteknél a vállalati tanácsok a fő figyelmet fordítsák a rendeltetés szerinti működés kialakítására, a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodásra, a munkáltatói jogok ésszerű gyakorlására, az igazgató hatáskörének és felelősségének érvényesítésére. A vezető testületeket meg kell óvni a formális, bürokratikus, öncélú munkától. A vállalatok, a szövetkezetek gazdálkodásának eredményességét mindenekelőtt a főmunkaidőben végzett tevékenység határozza meg. Továbbra is szükség van a népgazdasági érdeket szolgáló, a vállalat hatékony, gazdaságos működését kiegészítő kisegítő tevékenységekre. Meg kell követelni a törvényes előírások szerinti munkát; az állami szervek, a vállalatok, a szövetkezetek vezető testületéi lépjenek fel a negatív jelenségekkel szemben. 5 A sajtó, a tömegtájé* koztatás dolgozói, mindennapi munkájukkal szolgálják társadalmi, gazdasági programunk végrehajtását. Cikkeikben, műsoraikban ismertessék, képviseljék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit, terjesszék az előremutató tapasztalatokat, vitatkozzanak a téves nézetekkel, és bírálják a politikánkkal ellentétes gyakorlatot. * • * A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, a kommunistákat, párton kívüli szövetségeseinket, a szocializmus híveit, a társadalmi és tömegszervezeteket — mindenekelőtt a szakszervezeteket és a Kommunista Ifjúsági Szövetséget —, a vállalati tanácsokat, a vállalatok vezetőit, a dolgozó kollektívákat, hogy a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtását, az idei és az 1987. évi terv teljesítését minden termelő egységben és munkahelyen következetesen támogassák. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy a rendelkezésre álló erőforrások jó hasznosításával, a fegyelmezett munkával meggyorsíthatjuk gazdasági előrehaladásunkat, biztos alapot teremthetünk az életszínvonal további javításához, népünk boldogulásához.
