Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-19 / 272. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 19. Télapóra Lesz bőven édesség A belkereskedelem az idén a tavalyihoz hasonló mennyi­ségű, összesen 820 tonna cso­koládéfigurát hoz forgalom­ba Mikulásra, s ennek nagy­része már az üzletekben van. Az elmúlt évek tapasztala­tait alapul véve mind a mennyiségi, mind a választék megfelel a keresletnek. A fi­gurák — mikulások, csiz­mák, cipők — 69 százaléka tejcsokoládéból, illetve tej­színes csokoládéból készült, a gyermekek elsősorban ezt szeretik; s mindössze a fenn­maradó 31 százalék az étcso­koládé. Mivel a csokoládé ára meglehetősen magas, a forgalomba kerülő figurák 94 százaléka a kicsi és közepes kategóriába tartozik, súlyuk 4—25 dekagramm. A kereskedelem gondosko­dik arról, hogy azok is hoz­zájuthassanak a mikulásfi­gurákhoz, piros szaloncuk­rokhoz, s az idénycsomagolá­sú édességekhez, akik az utolsó pillanatban kívánnak vásárolni. A nagyobb üzle­tekbe folyamatosan érkeznek a szállítmányok, s szükség esetén az édességeket oda szállítják, ahol kifogytak a készletek. lortakfgyó az arany Bikában Cukrászbravúrral kezdő­dött tegnap a hajdúsági gasztronómiai napok rendez­vénysorozata : a debreceni Arany Bikában óriási torta- kígyót kínáltak a megnyitó­ra összegyűlt vendégsereg­nek. A meghökkentő süte­ménykolosszus hossza 29 mé­ter 60 centi volt — de nem sokáig, mert az édesszájú publikum egykettőre megvet­te és megette. Elkészítéséhez Sipos Árpád mestercukrász 50 kiló vajat, ugyanennyi lisztet, 1 mázsa cukrot, 20 kiló mandulát használt fel. És 1300 tojást is; sárgáját a tésztához, a fehérjét habnak, amiből az óriáskígyó 50 ezer puszedli-pikkelyét csinálták. A gasztronómiai napokat rendező Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat szaká­csai és cukrászai két héten át várják válogatott ínyenc­ségekkel, a vendégeket. Dunakeszin Mirelit brokkoligyár épül Mirelit brokkoli készítésé­vel bővíti tevékenységét a Dunakeszi Hűtőház. A kar­fiolhoz hasonló és a nyugat­európai piacon igen keresett zöldség feldolgozásához, az új mosó, előfőző és fagyasz­tó berendezések beszerzésé­hez 50 millió forintos beru­házásra van szükség. A brokkoli termesztésére hat mezőgazdasági nagy­üzemmel kötöttek megálla­podást. Ezek a gazdaságok fantáziát látnak az új zöld­ségféle termesztésében, azon­ban nincs benne tapasztala­tuk. Ezért a gyár azzal sie­tett segítségükre, hogy be­szerezte számukra az ezzel kapcsolatos dokumentációt a Miskolci Hűtőháztól, amely már régebben foglalkozik a brokkoli termeltetésével. Terveik szerint jövőre már 40 vagon brokkolit dolgoz­nak fel a dunakeszi gyár­ban, s a fagyasztott zöldség zömét exportálják. A követ­kező évben a termelést sze­retnék megkétszerezni, így a beruházás költségei két-há- rom éven belül megtérülhet­nek. Hasznosan a szabadban A hétvégi enyhe időjá­rás ellenére, szombaton ismét megnyitotta kapu­it a Hűtőgépgyár egyik legkedveltebb jászbe­rényi létesítménye, a műjégpálya. A korcso­lyázás szerelmesei örömmel vették birtokba a tükörsima jeget, a sportolók pedig meg­kezdték az edzéseket. Felvételeink az idei év­ad első „kőris" pilla­natai közűi örökítettek meg néhányat (Fotó: N. Zs.) A SZÜV SZOLNOKI SZÁMÍTÓKÖZPONTJA pÁbfázatoi hifiéi PMidAzer&zertMxM munkakör ktt&itéjlre | Feltételek: — felsőfokú végzettség, — rendszer-, illetve folyamatszervezői oklevél, — legalább 3 éves szakmai gyakorlat. I Bérezés megegyezés szerint. Rugalmas munkaidő. Jelentkezni a számítóközpont személyzeti elő­adójánál lehet személyesen, részletes önélet­rajzzal. 5000 Szolnok, József Attila út 22—24. sz. 1/105. (12181) A megszokott helyett jobb A korszerűtlen gyógyszer pazarlás Az Egészségügyi Miniszté­rium 1985-ben az országos gyógyszerészeti intézet köz­reműködésével megvizsgál­ta a teljes hazai gyógyszer­kínálatot. A munkában részt vettek az országos gyógyító­megelőző intézetek, valamint a központi gyógyszerterápiús bizottság, és független szak­értőket is bevontak. A hatal­mas munka részesei voltak a gyógyszergyárak is: együtte­sen mérték fel, hogy a for­galomban lévő készítmények megfelelnek-e az egészség- ügyi világszervezet ajánlá­sainak, egyszóval korszerű- ek-e. Hetvenkét készítmény „könnyűnek” találtatott, s ezeknek a megszüntetését ja­vasolták. Természetesen na­gyon sok vita előzte meg a döntést, minden egyes gyógy szert külön vizsgáltak meg. Dr. Harangi György egész­ségügyi minisztériumi főosz­tályvezető a központi sajtó- szolgálat munkatársának el­mondta, hogy — egyes meg­határozott gyógyszerek kivé­telével — a gyártást nem azonnal szüntetik meg. Egyes olyan orvosságok két év múlva is forgalomban lesz­nek, mások néhány hónap múlva eltűnnek a patikák polcairól. Ezeket korszerűbb készítmények váltják fel, amelyeknek kevesebb mel­lékhatása van. Feltétlenül szükséges megemlíteni, hogy a megszüntetésre javasolt 72 gyógyszer közül egyik sem rákkeltő készítmény; helyet­tesítésüket elsősorban kor­szerűtlenségük indokolja. Azonnal megszűnik példá­ul a Legatin nevű gyógyszer gyártása, mert a vele azonos hatású Valeriana olcsóbb. (Húsz tabletta Legatin há­rom, 50 tabletta Valeriana négy forintba kerül). Természetes, hogy aki megszokott egy gyógyszert, az ragaszkodik hozzá. Még­sem érdemes felvásárolni az eddig használt gyógyszere­ket, mert a velük azonos ha­tású helyettesítők nem lesz­nek drágábbak. Jónéhány el­avult készítményünket a világon másutt már sehol sem gyártják. Tekintve, hogy minden tíz orvosságunkból hetet exportálunk, ezért is indokolt a nem exportképes gyógyszerek helyettesítése, hiszen erkölcstelen lenne eze­ket a magyar betegeknek ajánlani. Egyébként is: a ki­vonandó gyógyszereknél ma már sokkal hatékonyabbak vannak. Az antibiotikumok közül csak azok gyártását szüntetik meg, amelyekhez a kórokozók már hozzászok­tak, s ezért hatástalanok. Dr. Harangi György meg­nyugtató választ adott arra a kérdésre is, hogy idejében tájékoztatják-e az orvoso­kat a változásokról. A vala­mennyi orvosnak járó Gyógyszereink című hetilap már két alkalommal közöl­te a határozatot, a nyári szám pedig részletesen is­mertette a megszüntetendő gyógyszerek jegyzékét. Ezen kívül a legfontosabb orvos­ságok esetében — külön le­vélben értesítették az orvoso­kat. Végül: a gyógyszertárak — ez hazai sajátosság — csak akkor szüntethetik meg a forgalomból fokozatosan ki­vonandó készítmények gyár­tását, ha ezt az Egészségügyi Minisztérium külön engedé­lyezi. 11 boltok kártevő madara Bevallom, számomra egy önkiszolgáló bolt jóval többet nyújt a bevásárlás lehetőségénél. Az áruk bő­sége, a fény, a csillogás és egyre több helyen a diszk­rét muzsika a gazdagság illúzióját is adja, ami mondjuk meg, nagyon ránk fér mostanában. Mi­közben kosarammal a ka­romon- az ananászbefőtt hegyek, az olajoshal-ármá- diák, italpiramisok kulisz- szái között andalgok, meg sem fordul a fejemben, hogy az andalító komfort­érzés közepette a fehérkö­penyes eladók rettegve várják, mikor tűnik fel az üzletben az a mohó és vakmerő madár, melyet a köznyelv csak boltiszarka néven ismer. Szolnokon az 1-es ABC- ben Hajdú Sándornét úgy ismerik, mint aki a legha­marabb megkülönbözteti a komoly vevőszándékot a — finom fogalmazással élve — fizetség nélküli el­tulajdonítástól. Pedig nincs könnyű helyzetben. A tolvajlás „szakmájának” nincsenek klasszikus alak­jai. A minap egy évtizedes kuntsaft szatyorjába ke­rült be illegálisan egy ki­ló hús. Korábban egy fő­orvos próbált egy üveg gint a kosár mellett kivin­ni a boltból. A sláger a kí­sértések listáján a márkás ital, a külföldi cigaretta és a kávé. A módszerek pedig változatosak és kifinomul­tak. Egyre gyakoribb, hogy népes társaság érkezik, sorba állnak, a kosárba pakolják az árut és to­vábbadják egymásnak, mígnem egyszerre csak szatyorba kerül a portéka, amellyel aztán egy kisko­rú srác „kilő”, és a busz­megállóban felugrik az el­ső érkező járatra. De nem ritka az sem, amikor az ölbeli csecsemőt pakolják meg minden földi jóval, ám ha kutatásra kerül a -sor, az anya tigrisként vé­di gyermekét — és ami különösen furcsa, a közvé­lemény nem minden eset­ben az üzlet alkalmazot­tait támogatja együttérzé­sével. Egyébként sem könnyű az ilyen esetekhez tanúkat szerezni, mivel a várható bírósági ceremóniát nem szívesen vállalják föl a je­lenlévők. Természetesen a boltosok „foggal-köröm­mel” óvják a rájuk bízott értékeket. Hogy milyen áron? Hajdúné ezt mond­ta: — íratom magamnak állandóan a nyugtatót, éj­jel altatóval alszom, és ha odaállok a gondola mellé, már reszket a gyomrom. Olykor megfenyegetnek, hogy ez lesz meg az, ha az utcán találkoznak ve­lem — de hát akkor is ez a kötelességem. Teszem a dolgom több mint húsz esztendeje...” Szapora állat a bolti szarka — mi több egyre mohóbb és szemtelenebb. Viszi azt, ami pedig — a miénk. Talán ezért nem kellene leleplezésükkor kö­zömbösséget színlelnünk! — Pb — A zordabb időjárás közeledtével a Szolnok Városi Tanács Közterületfenntartó Intézményének dolgozói védőburkolattal látták el a megyeszékhely szökőkútjait. Befedésükre a téli fagyok és a hó kártételeinek elkerülése érdekében kerül sor minden évben, késő ősszel. Felvételünk a Kossuth téri kút befedés! munkálatairól készült (Fotó: H. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents