Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-18 / 271. szám

xxxvii. évf. 871. sz.. 1986. nov.,18., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán Megvitatják a társadalmi és gazdasági fejlesztés jövő évi tervét Moszkvában, a Kreml Nagy Palotájának üléster­mében a két ház ülésével megkezdte munkáját a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak ülésszaka. Az elfogadott napirend szerint a küldöttek megvitatják a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fej­lesztésének 1987. évti tervét és az idei terv végrehajtásá­nak tnenetét. Az első napirendi pont keretében Nyikolaj Talizin, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság el­nöke (tartott beszámolóit. Az ülésszak második na­pirendi pontja a Szovjetunió 1987. évi állami költségveté­sének megvitatása és elfo­gadása, továbbá a tavalyi költségvetés megvalósítá­sának áttekintése Harmadik napirendi pont­ként a küldöttek megtár­gyalják a Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottságának tevékenységét, utána pedig a magán-munkatevékenység vállalását szabályozó tör­vény tervezetének megvita­tása következik. Végezetül az (ülésszak elé terjesztik jóváhagyásra a Legfelsőbb Tanács Elnökségének a leg­utóbbi ülésszak óta hozott rendeletéit. (Folytatás a 2. oldalon) Ma: Emlékezés a szénbányászat államosítására 3. oldal Kilenc helyett egyetlen jogszabály 4. oldal Szolgálni és nem kisznlgálni a közönséget 5. oldal Cól a szellemi erőforrások, az információk jobb hasznosítása Számltógóptudományl kongresszus Szolnokon Tegnap délután Szolnokon a Megyei Művelődést és If­júsági Központban megkezdődött a Neumann János Számí­tógéptudományi Társaság (NJSZT) harmadik országos kong­resszusa. A négynapos tanácskozást Vámos Tibor akadémi­kus, a társaság tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Többek kö­zött arról szólott, hogy a mostani kongresszus nem véletle­nül viseli az Alkalmazás ’86 címet: hazánkban a gazdasági nehézségek, a gazdasági szevezetek, az intézmények pénz­ügyi gondjai ellenére is növekszik az elektronika és a szá­mítástechnika iránti igény. Nem szabad azonban megismé­telni a számítástechnika hazai terjedésének korábbi fázisai­ban elkövetett hibákat. Ma Magyarországon senki sem en­gedheti meg magának, hogy egy olyan, a számítástechnika alkalmazását segítő fejlesztési programra pénzt költsön, amelyiknek eredményeit csupán szűk körben hasznosíthat­ják. Csak azok a fejlesztési törekvések lesznek életképesek, amelyek „termékei” áruként az alkalmazók széles körében terjeszthetők. Az ünnepélyes megnyitó után átadták az NJSZT ala­pította díjakat. Neumann János Emlékéremmel ismer­ték el Vámos Tibor akadé­mikusnak a hazai számítás- technikai kultúra formálásá­ban, elterjesztésében, Já­vor András Tolna megyei fő­orvosnak, a számítástechnika egészségügyi alkalmazásának kutatása és Könyves Tóth Pálnak, a KSH osztályveze­tőjének a Mikroszámítógép Magazin szerkesztésében végzett munkáját. Kalmár László Emlékéremmel tün­tették ki Hanák Pétert, a BME adjunktusát az oktatás automatizálása, Lőcs Gyulát, a KFKI főosztályvezetőjét a rendszerszoftverek fejleszté­se és — a díjat megosztva — Lukács József konstruktőrt és Lukács Endre egyetemi hallgatót az első magyar há­zi számítógép készítése érde­kében kifejtett munkájáért. A plenáris ülés előadását Pál László, az OMFB cso­portvezetője tartotta az elektronikai központi gazda­ságfejlesztési programról. Elmondta, hogy az 1971 és 1985 között „élő” számítás- technikai központi fejlesztési program megteremtette a számítástechnika alkalmazá­sának szakemberbázisát, hozzájárult a szolgáltatások fejlesztéséhez, 4 15 év alatt jelentősen gyarapodott az ország komputerparkja. Igaz azonban, hogy ez idő alatt a világ élvonalától való lema­radásunk nem csökkent, a, számítástechnika lehetőségeit ma is egyoldalúan főként adatfeldolgozásra használ­juk; szerepet a technológiai folyamatokban még ritkán játszik. A gazdasági vezetők nem ismerik még, mit vár­hatnak az új módszerektől a döntéselőkészítés során. Az új központi program ezeknek a hiányosságoknak a meg­szüntetését is célul tűzte ki. Feladatának tekinti az elek- tronizáció befogadására al­kalmas társadalmi légkör ki­alakítását, az alkalmazásra ösztönző gazdasági feltételek megteremtését, és az elek- tronizációhoz, a számítás- technikához kapcsolódó in­frastruktúra fejlesztését. A következő előadást Rei­niger Péter, az Ipari Minisz­térium műszaki főosztályá­nak vezetője tartotta. Elő­ször azt hangsúlyozta, hogy az ipar fejlődésének abba a szakaszába érkezett, amikor az anyagi erőforrások mind szűkösebben állnak rendel­kezésre; mindinkább ki kell tehát aknáznunk az értelmi­ség alkotó szellemi energiá­it és az információknak a fejlődését szolgálatába állít­ható lehetőségeit. Hazánkban, ugyanúgy az alkalmazásban mint a gyár­tásban megteremtődött egy számítástechnikai kultúra, azonban számos hiányosság is van. Például sem a mikro, sem a nagyobb komputerek­ben nem kapható elég meg­felelő periféria, mert ennek a feladatnak a megoldására a hazai ipar nem készült fel, elég korszerű berendezést importálni sem tudunk. A számítástechnikát az iparban leginkább a közgaz­dasági folyamatok utólagos követésére alkalmazzák, a technológia irányításának, a műszaki tervezésnek csak néhány helyen vált részévé. Pedig „sorskérdés”, hogy a gazdálkodás minden létjcső- fokán — a piackutatástól a piaci értékesítésig — minél nagyobb tért nyerjenek a számítógéppel segített mód­szerek. (Folytatás a 3. oldalon) Prágában Diák világfórum Prágában több mint 120 ország diákszervezetének 360 küldötte részvételével tegnap diák világfórum kezdődött, amelyen a felsőoktatás tár­sadalmi feltételeiről folytat­nak eszmecserét. A négyna­pos tanácskozás a nemzetkö­zi diákszövetség megalaku­lásának negyvenedik évfor­dulója alkalmából rendezett események betetőzése és megnyitását a nemzetközi diáknapra időzítették. A világfórumot a prágai Intercontinental szálloda konferencia termében Josef Skála, az NDSZ elnöke nyi­totta meg. A csehszlovák kormány nevében Matej Ljúcan miniszterelnök-he­lyettes köszöntötte a küldöt­teket. A tanácskozást levél­ben üdvözölte Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák államfő. A prágai diák világfóru­mon résztvevő magyar kül­döttséget Nagy Imre, a ma­gyar egyetemi és főiskolai hallgatók országos tanácsá­nak elnöke, a KISZ KB tit­kára vezeti. Rövidebb lesz a Millér. Szolnok és Besenyszög határában a Vízügyi Igazgatóság földmunkagépes brigádjának dolgozói a Millér egyik nagy kanyarulatát átvágják. Ezzel lényegesen rövidebb lesz a víz útja a besenyszögi határban, és kedvezőbbé válik a mezőgazdasági művelés a holtág környékén. Képünkön az új meder kiala­kításán dolgoznak a földszállítók. (Fotó: Cs. F.) A Fékon kisújszállási üzemében többek között belföldi mef­rendelésre Stiria fantázia nevű női blúzokat készítenek. Kü­lönböző fazonú termékből közel háromezret szállítanak a megrendelőknek. Képünk a vasalóban készült (Fotó: T. Z.) Lázár György fogadta Szonomin Luvszangombót Befejeződtek a magyar—mongol gazdasági tárgyalások Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta Szo­nomin Luvszangombo mi­niszterelnök-helyettest, a magyar—mongol gazdasági és műszaki—tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság mongol tagoza­tának elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélé­sen részt vett Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke, jelen volt Dangászurengijn Szaldán, a Mongol Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. Tegnap befejeződött a magyar—mongol gazdasági és műszaki—tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság XIX. ülésszaka. Czinege Lajos és Szonomin Luvszangombo miniszterel­nök-helyettesek, a bizottság társelnökei aláírták a tár­gyalások jegyzőkönyvét. A közösen meghozott ha­tározatok — összhangban az év elején megkötött 1986— 1990 évi gazdasági és mű­szaki—tudományos együtt­működési kormányközi egyezmény célkitűzéseivel — részletesen előirányozzák a két ország együttműködő mi­nisztériumainak és vállala­tainak 1987. évi feladatait. Magyar részről továbbra is segítséget nyújtanak a magyar—mongol együttmű­ködéssel létesült Ulánbátort, darháni, harhorini és szon- ginoi ipari üzemek működé­séhez; elsősorban a Szongi- noi Biokombinát gyártmány- választékának bővítéséhez, új biológiai készítmények gyártásának bevezetéséhez és a Darhani Húskombinát­ban folyó rekonstrukció si­keres befejezéséhez. A jövő évben döntő sza­kaszába lép a magyar Wolf- raminvest Vállalat fővállal­kozásában létesülő Cagan- davaa-i ércbánya dúsitó- üzem építkezése. Közös munkával tovább folytatódik az Ulánbátori Ruhagyár bővítése. Ezzel kapcsolatban a kormányközi bizottság különösen fontos feladatnak tekintette az épí­tési munkák meggyorsítását. A bizottság döntéseket ho­zott az együttműködés olyan, ma már tradicionális terüle­teire vonatkozóan, mint a mongol ásványvagyon geoló­giai-geofizikai kutatása és a mostoha éghajlati adottsá­gok miatt nagyjelentőségű vízügyi-vízgazdálkodási, ön­tözési kérdések megoldása, valamint mongol szakmun­kásoknak — az együttműkö­dési területekhez szorosan kapcsolódó — magyarorszá­gi képzése, továbbképzése. Decemberre összehívták a termelőszövetkezetek kongresszusát A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tegnap Szabó István elnökletével, Budapesten ülést tartott. A testület megvitatta a me­zőgazdasági szövetkezeti mozgalom helyzetéről és fel­adatairól szóló elemző anya­got, amely részét képezi majd a mezőgazdasági szö­vetkezetek V. kongresszusa dokumentumának. A testület megállapította, hogy a mozgalom a IV. kong­resszus óta élteit időben ösz- szességében tovább erősö­dött. A mezőgazdasági szö­vetkezetek a népgazdaság és a társadalom szerves része­ként gazdálkodnak, és fontos szerepet töltenek be a hazai élelmiszerellátásban és az exportfeladatok teljesítésé­ben. Termelésük értéke a magyar mezőgazdasági ter­melésnek több mint kéthar­mada. Az elmúlt években ja­vult a szövetkezeti tagok és alkalmazottak anyagi, szoci­ális és kulturális helyzete. Az elismerésre méltó ered­mények sem feledtetik azon­ban — mutatott rá a testü­let —, hogy a tsz-ek munká­ja az elmúlt öt esztendőben nem volt zavartalan, a fejlő­dés több .területen lassult, megtorpant. A romló értéke­sítési feltételek között és a nehezebb gazdasági helyzet­ben a szövetkezetek nem minden csoportja tudta — sokszor önhibáján kívül — teljesíteni a kitűzött célokat. Egyes körzetekben romlot­tak a teljesítmények, és szá­mos gazdaság teherbíró ké­pessége csökkent. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek V. kongresz- szusát 1986. december 12— 13-ra, Budapestre hivták ösz- sze.

Next

/
Thumbnails
Contents