Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

1986. OKTÓBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Emlékezés Szaké Lajosra Ünnepség Mezőtúron Ünnepélyes esemény szín­helye volt tegnap Mezőtúron a Szabó Lajos laktanya. Az egység névadójának, az ’56- os mártírnak emléke előtt tisztelgett az alakulat. Az ünnepségen részt vettek: Szabó Lajos ezredes özvegye és leánya, valamint a mis­kolci hadkiegészítő parancs­nokság képviselői is. Délelőtt megkoszorúzták a laktanya udvarán Szabó La­jos szobrát. Elhelyezték em­lékező virágaikat a katonák, a városi pártbizottság, a vá­rosi tanács képviselői és a családtagok is. Harminc esztendeje annak, hogy a mezőtúri laktanya egykori parancsnoka mártír­halált halt Budapesten, a Köztársaság téri pártház vé­delmében. Életútját, katonai pályáját a tegnapi ünnepsé­gen részletesen áttekintették a vendégek és a katonák. El­jöttek ugyanis Mezőtúrra Szabó Lafos harcostársai, sőt olyan antifasiszta ellenállók is, akik a felszabadulás előtt Miskolcon, a Mókán Komi- tében harcoltak vele együtt. Felidézték annak a 30 év­vel ezelőtti, tragikus napok­nak az eseményeit, amikor Szabó Lajos alezredes — az ezredesi rangot halála után kapta meg — 1956. október 23-án a fővárosba érkezett, egy 25-ére tervezett parancs­noki értekezletre. Az ott zaj­ló események hatására hatá­rozták el, hogy a főváros XIII. kerületében munkásmi­líciát szerveznek. E szervező munka során került aztán a Köztársaság téri pártházba. Az elkövetkező napok ese­ményei ismertek. Publiká­ciókból, visszaemlékezések­ből immár percről percre re­gisztrálható, hogy mi történt. Szabó Lajos ailezirledesi végig a pártház védői között har­colt és halt ott mártírhalált. Németh Károly fogadta az Űttörőszövetség vezetőit Németh Károlly, az MSZMP főtitkárhelyettese tegnap a Központi Bizottság székházá­ban fogadta a Magyar Üttö- rők Szövetsége vezetőit. Var­ga László, az Űttörőszövetség főtitkára tájékoztatta a párt főtitkárhelyettesét a mozga­lom előtt álló feladatokról és a közelgő, IX. országos úttö­rővezetői konferenciára valló felkészülésről. Németh Károly elismerés­sel szólt a gyerekek közössé­gi nevelésének eredményei­ről, hangsúlyozta a társadail- mi munkamegosztás javításá­nak szükségességét, a tartal­mas. színes, mozgósító prog­ramok fontosságát. Tegnap, Karcagon Népi iparművészeti tájházat avattak A Karcagi Népművészed Háziipari Szö­vetkezet a Népi Iparművészeti Tanács, va­lamint a Szolnok Megyei Tanács anyagi támogatásával mintegy egymillió 200 ezer forint értékben népi iparművészeti tájhá­zat létesített. Felújították a szövekezet te­rületén lévő régebbi épületet, s öt helyisé­get alakítottak ki benne. Az egyik szobá­ban a saját gyűjtésű kunsági bútorokat helyezték el, a másikban a szövetkezet ter­mékeit mutatják be. A harmadikban a szövetkezet történetének dokumentumai láthatók, külön szobát kaptak a vert csip­kék. Végül az ötödik helyiségben üzletet nyitottak, ahol a szövetkezet termékeit árusítják. A tájházat tegnap délután avatta fel Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke. Az avatáson jelen volt Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. Biztonságosabb a közlekedés Vasúti berendezés osztrák—magyar együttműködéssel Területfejlesztés Számítanak Jászkiséren tizembe helyezték a prototípust A vasútépítési és fenntar­tási munkák, jellegüknél fog­va, zömmel nem végezhetők kézzel. Ezért, s a közismert létszámgondok miatt, megfe­lelő gépesítés nélkül ma már nem képzelhető el a MÁV vonalhálózatának fenntartá­sa. Nem elégséges a jelenlegi gépkapacitás a vasúti kité­rők szabályozásához sem, ezért fejlett technikai szín­vonalú, gazdaságosan üzemel­tethető gépek beszerzése vált szükségessé. Alapos piackutatás után az osztrák Plasser—Theurer cég Plassermatic 08—275 tí­pusú berendezése mellett döntöttek a MÁV illetékesei. A döntés értelmében a Jász- kiséri MÁV Építőgépjavító Üzem bekapcsolódik a be­rendezés kooperációs gyártá­sába. Az együttműködés lé­nyege, hogy az osztrák part­ner biztosítja a géptípus ter­veit és gyártási dokumentá­cióit, s megfelelő műszaki segítséget is ad a magyar félnek. A megkötött szerző­dés alapján, e gépgyártási együttműködéssel, a szűkös devizafedezet ellenére, fej­lett technikához jut a MÁV. A tervek szerint a tíz ilyen gép gyártásával és üzembe állításával jelentősen javul a vasúti kitérők fenntartása, s a pályák állapota. Tegnap délelőtt Jászkiséren a MÁV Építőgépjavító Üze­mében ünnepélyes keretek között átadták az első Plas­sermatic kitérőszabályozó berendezést. Az eseményen jelen volt Várszegi Gyula, a MÁV vezérigazgatója, Ko­szorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára, valamint Szabó István, az MSZMP Jászberényi Városi Bizottságának első titkára. Az osztrák felet dr. Kurt Eichinger vezérigazgató kép­viselte. Elsőként az üzem igazgató­ja jelentette Várszegi Gyu­lának a gép elkészültét, maid röviden ismertette a gyártás folyamatát. A vezérigazgató ezt követően megköszönte az üzem dolgozóinak munkáját, s kitüntetéseket adott át a kimagasló teljesítményt nyúj­tó dolgozóknak. A berendezés próbaüzeme után a meghívott vendégek üzemlátogatáson vettek részt. a dolgozók javaslataira Ma délután Törökszent- miklóson, a városi tanács nagytermében a szakszerve­zetek törökszentmiklósi szak­maközi bizottságának tagjait és a város munkahelyeinek szakszervezeti vezetőit terü­leti értekezleten tájékoztat­ják a városi tanács 1987-re kidolgozott területfejlesztési koncepciójáról. A városi ta­nács elnökétől kapott infor­mációk alapján a vállalatok­nál és intézményeknél a szakszervezeti szervek vitá­kat rendeznek a területfej­lesztési elképzelésekről, a munkahelyi fórumokon szer­zett tapasztalatokat, véle­ményeket a városi szakma­közi bizottság összegzi, érté­kelését továbbítja a tanács vezetőinek, hogy a városi ta­nács testületé a dolgozók véleményét is figyelembe ve­hesse, amikor a jövő év ele­jén a területfejlesztési terv­ről dönt. II lépésváltás elkerülhetetlen A KISZ gazdaságot segi«6 tevékenységéről Ha mostanában megnéz­zük, hogy mi áll a dolgozói a KISZ-szervezetek akció- programjai, feladatai, párt- megbízatásai közül az első helyen, akkor legtöbbjüknél a „gazdasági építőmunkában való cselekvő részvételre” való mozgósítást találjuk. Ez így természetes is, hiszen megegyezik a közép- és hosz- szútávú politikai célkitűzé­sek gyakorlati megvalósítá­sával Ha azonban azt a kérdést tesszük fel, hogy a célok el­érése érdekében milyen új munkaformákat, akciókat terveznek, milyen ötleteik vannak a vállalati tartalékok hasznosítására, a veszteség- források számának csökken­tésére, akkor sok esetben ér­tetlenség fogadja a kérdezőt Azt. hogy a meglévő munka­formák és akciók jelenlegi rendszerükben elavultak, ér­zik, de ötleteket, javaslato­kat többségében „felülről” várnak, annak etilénére, hogy vállalatuk, szövetkezetük gazdasági helyzetét reálisan ítélik meg, kellő ismeretek­kel rendelkeznek a munka­hely VII. ötéves és az 1986. évi tervének megvalósításá­hoz szükséges feladatokról. Ismeretek és információk Gondot jelent a KISZ-ve- zetők felkészültségének hiá­nyossága is. Gazdaságpoliti­kai ismereteik hézagosak, a nagy mennyiségben áramló információ tartalmi összefüg­géseivel, a várható hatások­kal kevesen vannak tisztá­ban. Ez alól csak a műszaki­közgazdasági végzettséggel rendelkezők és a korábban ilyen jellegű munkaterületen dolgozók jelentenek kivételt. A műszaki haladást szolgáló FMKT, FAT, Alkotó Ifjúság mozgalmak az elmúlt évti­zedben bontakoztak ki. jól szolgáilták az extenzív gazda­ságfejlesztési célok megvaló­sulását; a mai minőségi kö­vetelményeket azonban már kevésbé tudják. A társadalmi-gazdasági életben bekövetkezett válto­zások a KISZ Szolnok Me­gyei Bizottságának munkáját is nagyban befolyásolták. A gazdaságban egyre inkább felgyorsuló decentralizálódási folyamat, az átalakulóban lé­vő vállalati belső irányítási rendszer, a fiatalok szélesedő lehetőségei a munkaidőn túli gazdasági munkavégzésre, a fiatalok jelentős csoportjai­nak nehezedő életkörülmé­nyei az egész mozgalmi tevé­kenység továbbfejlesztését igényli. Ezért szükséges, hogy a KISZ Szolnok Megyei Bi­Termelési mozgalmak korszerűbben Sajnos, a javulás mellett sem ilyen kedvező a kép a megye gazdasági helyzetét il­letően. Kevés azoknak a KISZ-tagoknak a száma, akik pontosan el tudják helyezni Szolnok megye szerepét az ország . gazdasági életében. Természetesen a valóságos helyzet megítéléséhez megfe­lelő gazdaságpolitikai isme­retek és az információk ál­landó frissítése szükséges. A fiatalok műszaki-közgazda­sági szemlélete fejlődött, is­mereteik szintje azonban en­nek ellenére rendkívül elté­rő, amelynek sajátos okai vannak. A fiatalok jelentős része az első munkába állás után kezd igazán érdeklődni a megye és az ország gazda­sági helyzete iránt. A mun­kásfiatalok többségét közvet­len környezetük gazdasági helyzete és egyéni körülmé­nyeik foglalkoztatják, és tu­dásszintjük is igen eltérő, ami korukból, helyzetükből eredően érthető. A fiatal mű­szaki-közgazdasági értelmi­ségiek alapos szakismere­tekkel rendelkeznek, ezek azonban főként a vállalati gyakorlati életre és az ország gazdasági problémáinak el­méleti részére vonatkoznak. zottsága gazdaságpolitikai feladatait felelősségteljesen határozza meg — egyrészt Szolnok megye VII. ötéves tervének teljesítése, másrészt a mozgalmi munka megújítá­sa érdekében. Mindenekelőtt azon kell munkálkodni, hogy a fiatalok minden területen tehetségük szerint vegyenek részt a gazdaság értékterem­tő képességének növelésében. Érzékelhető módon kell fej­lődnie az ifjúság szemlélet- módjának annak érdekében, hogy a fiatal korosztály ha­tékonyabban támogassa gaz­daságpolitikai célkitűzésein­ket. Ennek érdekében a KISZ MB Politikai Képzési Köz­pontjában 1987-től tervezzük a KISZ országos gazdaságpo­litikai képzési központját, programjának kialakítását már megkezdtük. A képzés rendszere az alapszervezetek vezetőségi tagjaitól a megyei KISZ-vezetőkig terjedne. A képzés kialakításának fő el­ve, hogy olyan információ­kat, azok összefüggéseit és tehetséges következményeit ismertessük meg a hallgatók­kal, amelyekhez — ha saját munkahelyük gazdálkodásá­nak javítását szolgáló ötle­teiket is párosítják —. akkor azok megvalósítására ered­ményesen mozgósíthatják a fiatalokat. A termelési mozgalmak korszerű rendszerének kiala­kítása is lényeges. Az elmfúlt 15 évben Magyarország vi­lágpiaci szerepe az 1960-as 0,7 százalékról 1980-as évek közepére 0,4 százalékra csök­kent a világ kereskedelmé­ben. Ez azt tükrözi, hogy las­san tudunk a világpiac ten­denciáihoz igazodni. E ked­vezőtlen folyamat következ­ményeinek — a cserearányok további romlása, esélyeink csökkenése a világgazdaság haladó áramlataiban — meg­állításában való részvételhez kell fiataljainkat mozgósíta­nunk, munkahelyi lehetősé­geik minél eredményesebb kiaknázásával. Ennek érde­kében 1986 októberében lét­rehoztuk az innovációs vál­lalkozói munkabizottságun­kat, amelynek elsődleges cél­ja a fiatalok körében meg­gyorsítani a műszaki fejlesz­tési tevékenységet, a társa­dalmi hatékonyság növelésé­nek szem előtt tartásával. Feladatai közé tartozik még a fiatalok ötletei, újításai, ta­lálmányai megvalósításának elősegítése az Alkotó Ifjúság Egyesülés területi képvisele­tével karöltve; a MTESZ és tagszervezetei ifjúsági tago­zataival való átfogó együtt­működés kialakítása; széles körű propaganda az innová­ciós vágy felkeltése érdeké­ben, és a fiatalok vállalkozá­sainak koordinálása. A közösségi és egyéni ér­dekeltséget egyaránt biztosító munkaformák lehetőséget adnak a vállalati szűk kapa­citások feloldásának elősegí­tésére, a településpolitikai feladatokban való részvétel­re, KISZ-szervezeteink anya­gi lehetőségeinek bővülésével együttesen. Az irányító KISZ-szervek politikai fele­lősségének abban kell meg­nyilvánulnia, hogy a jól fi­zető munka fogalmához a na­gyobb társadalmi érték elő­állítása is párosuljon. 1987 nyarától évente rendszeresen innovációs tábort kívánunk létrehozni az SZMT ifjúsági bizottságával közösen. Fő cé­lunk, hogy a tábor egy-egy szakterület fiataljai számára biztosítsa a legújabb műsza- ki-tudományos-gazdasági is­mereteket, melyekért cserébe a felvetett vállalati problé­mák megoldásához szüksé­ges ötleteket kérjük. Fontos­nak tartjuk, hogy fiataljaink élenjáróivá váljanak az új és ismert, de még nem alkalma­zott szervezési-vezetési tech­nikák alkalmazásának. Ezért a tábor feladatai között sze­repel alkalmazásuk népsze­rűsítése is, a különböző eset­játékok kapcsán. Védnökségi mozgalmaink szerepét is át kell gondol­nunk. A nagyberuházások helyett a gazdálkodó egysé­gek által gyártott termékek minősége, anyag- és energia- takarékos előállitása, az ex- portfefladatok határidőre tör­ténő teljesítése felett kell el­sődlegesen védnökséget vál­lalniuk KlSZ-szervezeteink- nek. Mindezek megvalósítá­sának egyik feltétele a fiata­lok szakmai ismereteinek fo­kozatos bővítése. Ennek ér­dekében szakmai tapasztalat­csere-rendszert tervezünk ki­alakítani az ipar, és szolgál­tatás területén a megyei ta­náccsal és az SZMT-vel, az élelmiszergazdaság területén pedig a Teszövvel közösen. Ezt a pályakezdésen már túllevő, gyakorlati tapaszta­latokkal rendelkező fiatalok pályázati rendszerben meg­valósuló továbbképzésének szánjuk, bel- és külföldön el­töltött néhány hetes időtar­tamban. Pályázni az évente előre meghatározott területen dolgozó fiataloknak lehet, munkahelyük valamilyen gazdasági problémájának megoldására irányuló dolgo­zattal, melyet egy szakzsűri bírál el. A fiatalok természetes jel­lemzője az új technikák irán­ti fogékonyság. Ebből kiin­dulva kezdtük el egy bio­technológiai klub létrehozá­sát és programjának kialakí­tását a mezőtúri főiskola ok­tató KISZ-es fiataljaival, an­nak érdekében, hogy a gépi berendezések, műszerek fej­lesztésével milyen módon tudnánk ezen új tudomány­ág széles körű alkalmazását elősegíteni. Az új iránti fogékonyság Manapság KlSZ-szerveze- teinkben sok esetben azon töprengenek a vezetők, ho­gyan lehetne a hagyomá­nyokhoz alkalmazkodva el­kerülni a konfliktusokat, mintsem hogy miilyen politi­kai feladatokat jelentene azok csökkentése. Ahhoz, hogy stratégiánkat a gyakor­latban meg tudjuk valósítani, mozgalmi munkánkat min­den szinten hatékonyabbá kell tennünk. Tömegbefolyá­sunk növelése cél, de az csak a dolgozó fiatalok rétegeinek nagyobb arányú megnyerésé­vel valósítható meg. Ezért differenciáltan magasabb kö­vetelményt kell támaszta­nunk KISZ-tagjainkkáll szemben. Meg kell tanulnunk a KISZ-ben is — nemcsak a feladatokat kitalálni és kiad­ni, hanem számonkérni és becsületet szerezni a valós teljesitményeknek. Ösztönöz­nünk kéll fiataljainkat a több és a jobb vállalására, de eh­hez az irányitó KlSZ-szerve- zeteknek is meg kell adni a szükséges információkat, módszereket. Jövő év elején a dolgozó fiataloknak mód­szervásárt szervezünk azért, hogy jogos tapasztalatcsere­igényüket kielégíthessük. Rendezvényeink egy-egy stratégiai elem megvalósulá­sának állomását kell, hogy képezzék, és semmiképpen sem a „látszatérdeklődés” ki­elégítését. Ezért pályáztuk meg a munkásfiatalok III. országos találkozójának meg- rendezési jogát, amelynek el­nyerése megyénk dolgozó fia­taljai munkájának elismeré­sét jelentené. Feladataink eredményes elvégzése nélkülözhetetlenné teszi a társszervekkel való, az eddigieknél szorosabb együttműködést is, amelynek jövőbeni folytatása további biztosítékot jelent a gazdasá­gi építőmunkában való ered­ményesebb részvételünkhöz. Kató Gábor a KISZ Szolnok Megyei Bizottságának titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents