Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-25 / 252. szám

jnzxm SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁFUALEGYESÜLJETEK! XXXVII. évf. 252. az., 1986. okt. 25., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Am OsmI ülósssak második napján flz Országgyűlés elfogadta a családjogi törvény módosítását A Posta munkájáról tanáoskoMtak a képviselők Tegnap délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülés­teremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, Lázár György a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Miután a család­jogi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett, — s a vitát ezért már csütörtökön berekesztették — ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügyminisztemek. Or. Markója Imre minde­nekelőtt a Miirmisztertainács névében köszönetét mondott a gondolatgazdag felszóCailiá- sokért. EDtanondita, hogy a paiüa- rneniti vita során a törvény tervezetéhez két konkrét ja­vaslat hangzott el, amelye­ket az Országgyűlés jogi, igazgatása és igazságügyi bi­zottsága — a tegnapi ülés kezdetét megelőzően — meg­vitatott. Erről — a Minisz­tertanács és a bizottság megbízásából is — Markója Imire a következőkeit mon­dotta: — Javasdom, hogy a csa­ládjogi törvény megfelelő paragrafusának módosításá­val a házasságkötés előtti 30 napos várakozási időt 'három hónapira emeljük fel. Ez az előzetes viták során nem me­rült fel, a módosítást a par­lamenti vitában indítványoz­ta egy képviselő, s az ország­gyűlési bizottság döntött az elfogadása mellett. A máso­dik javaslat: a törvény ren­delkezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbefogadásá­ra irányuló hozzájáruló nyi­latkozatát ne két hóna®, ha­nem hat hónap elteltével te­hesse meg- Itt az eredeti szándék az volt, hogy az örökbefogadási eljárás rövi­debb legyen,, a plenáris vita alapján azonban a jogi bi­zottság úgy foglalt állást, — s ezzel a kormány is egyet­ért, — hogy fél év Hegyen a szobám forgó időtartam. Tte- hát e két indítvány elfoga­dását jlavaslom az Ország- gyűlésnek. A konkrét észrevételekre és javaslatokra — témakö­rönkénti csoportosításban — Markója Imre így reagált: — Több képviselő is úgy védte, hogy tallán jobb lett volna, ha az Országgyűlés együtt tárgyalja a kormány családpolitikai akcdóprognam- ját, illetve intézkedési tervét és a törvénymódosítást. Nem kivárnunk e véleménnyel vi­tatkozni csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy haszno­sítani fogjuk a képviselők el­hangzott tanácsait, s annak sem llesz akadálya, hogy az intézkedési tervről tájékoz­tassuk a Parlament illetékes bizottságait. — Számos képviselő fejez­te ki aggályait a törvénynek az állami gondoskodásról, valamint a gyámhatóságok hatásköréről szóló — terve­zett — új rendelkezéseivel kapcsolatban. Érthető, hiszen a megszokotton, több évtizedes gyakorlaton kell változtatni. ezt a lépést meg keld ten­nünk. Lehet, hogy nehezebb lesz gyámhatóságaink mun­kája. bizonyos, hogy megnő a bíróságok munkatérbe — úgy vélem azonban, hogy nem szabad sajnálni a fáradságot, ha ezzel gyermekvédelmi munkánk hatékonyságát fo­kozhatjuk; és az edddglnéll jobban szolgálhatjuk a gyer­mekek érdiekéit. A szóban forgó döntéseik — mind az örökbefogadással, mind a szülői felügyeleti joggal, il­letve a gyermekek intézeti nevelésével kapcsolatban — olyan alapvető emberi, áír- 'lampoLgári jogokat érinte­nék, amelyekben az állás­foglalásokat csak messzeme­nő törvényességi garamcdók- kal biztosított eljárásiban le­het megnyugtatóan meghoz­ni, ide értve a bírósági ha­táskör bővítését is. Határozathozatal követke­zett : az Országgyűlés előbb a jogi. igazgatási és igazság­ügyi bizottság előzetesen írásiban, illetőleg az ülés­szakon szóban beterjesztett módosító indítványait öt tartózkodással; majd az 1952. évi IV. törvény módo­sítására vonatkozó javaslatot — egészében és részleteiben is— egy ellenszavazat és hét tartózkodás mellett elfo­gadta. Mégis úgy gondoljuk, hogy Tóth Illés államtitkár beszámolója Ezután — a napirendnek megfelelően — az Ország- gyűlés rátért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló •tárgyalására. Tóth Illés ál­lamtitkár, a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Elöljáróiban utalt arra, hogy a posta most első íáben szá­molhat be tevékenységéről az Országgyűlésnek, majd em­lékeztetett arra, hogy a vi­lágháború pusztításai nyo­mán tönkrement a kor szín­Napjainikfban a Postának olyan sajátos arculata ala­kult ki. amelyben együtt vannak a jelen, s múlt esz­közei és a jövő technikájá­nak egyes eleméi. Az államtáitikár ezután a hagyományos postai szolgál­tatásokról szólt. — Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpos­tai küldeményt továbbítunk, 1,3 milliárd sajtóterméket ér­tékesítünk, az ország kész­pénz-forgalmának 98 száza­lékát bonyolítjuk le. Ezek a számok érzékeltetik: mek­kora feladatot jellent az a tény, hogy az egy lakos ál­tal feladott küldemények száma az elmúlt évtizedek­ben megkétszereződött. A küűdlamények feldolgo­zásának gyorsítását szolgál­ta a lakosság és a közületiek együttműködésével . beveze­tett irányi tószám-reindszer, amely lehetővé tette Buda­pesten az első levélárányító automata üzembe helyezését. Ezzel elkezdődött és tovább folytatódik az országos fel­dolgozó hálózat építése. Az alkalmazott technika a folyamatos korszerűsítés eredményeként a rádió és a televízió műsorait európai színvonalon továbbítja. — Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnk­hoz, amelynek alapján — a többi szolgáltatások elfoigad- haitó eredményei ellenére — munkánkat megítélik: ez pe­dig a telefon. A tényék e té­ren azt mutatják, hogy hosz- szú és nagyon kemény munr ka vár ránk. A hálózat el­avult. csaknem fele cserére szorul. A központok túlter­heltek. Ennek következmé­nyeit érzik a telefonok hasz­nálói. A telefonra várakozók száma évről évre növekszik, hazánkban ma 450 ezer csa­lád viár telefonira; közülük sokan 10—15 éve. A teHefom- gomdok kihatnak a társada­lom életére, a gazdasági fej­lődésre. A telefon-ellátót t- ság és a — működőképesség, a kialakult állapot tarthatat­lansága, a változtatás kény­szere, a feszültségek feloldá­sára való törékvés és ezek konkrét teendői messze túl­nőttek a Magyar Posta gond­jain. napjainkra társadalmi üggyé és közös feladattá vál­tak. Nem öncél a telefon irán­ti felfokozott igény. Éppen ezért a kormány hírközléspo- liitilkójában — kiemelkedő jelentőségének megfelelően — központi szterepet szán a távközlés fejlesztésének. A kormányzat a VII. öt­éves tervben a távközlés fej­lesztését az ezredfordulóig tartó új pályáira állította. En­nék lényege, hogy a jelen­legihez hasonlóan bővülő be­ruházási lehetőségiek mellett a 90-es évek végiére felszá­moljuk távközlési hálózat tóinknak az ország társadal­mi-‘gazdasági fejlettségéhez viszonyított elmaradását. Ez egyúttal szélesre nyitja a kaput a számítástechnika al­(Folytatás a 3. oldalon) vonalának megfelelő postai hálózat jelentős része. — Az ország újjáépítésének első feladatai közé tartozott a kü­lönböző országrészek hír­közlő hálózatának újjátie- remtiése, a posta működésé­nek megindítása — mondot­ta. — Ennek megoldásával olyan postai szolgáltatási rendszert építettünk ki, amely a reá háruló feladato­kat jó színvonalon látta efl. — Az újjáépítést követő túlfeszített iparosítás, a<z en­nek nyomán kialakult pofli- tákaí problémák emberi és gazdasági következményei, később a nagy befektetést igénylő mezőgazdasági kol- Jekti vízállás és a felhalmo­zódott szociális gondok meg­oldásának szükségessége mi­att kevés pénz juthatott az infrastruktúra, benne a hír­közlés fejlesztésére. Mindez azt jelentette, hogy az 50-es évek közepétől a hírközlés fokozatosain elvesztette 'ked­vező induló helyzetiét. Szá­mottevően elmaradt a nép­gazdaság általános fejlődési ütemétől, és már a társadal­mi-gazdasági fejlődés gátjá­vá vált Az ülésteremben: Maróthy László, Lázár György, Havasi Ferenc, Óvári Miklós, Gás­pár Sándor, Németh Károly. (Telefotó — KS) »■ l i '•55 •■$*•*•* - 1 Józanságra ítélve Új MTESZ-egyesiilet alakult Gazdag zsákmány, őszi veröffényben A tények beszélnek Szentivánéji álom Barangolás a megyében Kádár János fogadta a Palme-bizottság tagjait Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára tegnap a Parlament­ben fogadta a Budapesten ülésező Palme-bizottság tag­jait. A szívélyes légkörű ta­lálkozón — amelyen részt vett Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára —vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet, az európai biz­tonság és a leszerelés idő­szerű kérdéseiről. A Palme-bizottság három­napos tanácskozását a kor­mány vendéghózában Egon Bahr, a Német Szövetségi Köztársaság Nemzetgyűlésé­nek tagja, a Bundestag le­szerelési albizottságának, va­lamint a Német Szociálde­mokrata Párt (SPD) elnök­ségének tagja, illetve az ülés elnöke nyitotta meg, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára üdvözölte az európai biztonság és leszerelés kérdé­seivel foglalkozó tizenhét ta­gú csoport jelenlevő tagjait. Ezután a bizottság megkezd­te az eszmecserét, minde­nekelőtt az európai bizton­ságról és a nukleáris kísérle­tekről. Este Várkonyi Péter kül­ügyminiszter fogadást adott a bizottság tagjainak tiszte­letére a kormány vendéghá­zában. Építő párbeszédet! Főtitkári felhívás az ENSZ napján A világ országai mondja­nak le a szembenállásról és folytassanak építő szellemű párbeszédet — sürgette Pé­rez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, a világszervezet 159 tagállamához intézett üzene­tében. Az ENSZ napja al­kalmából született okmány szövegét tegnap tették közzé New Yorkban. Olyan világban élünk — tartalmazza egyebek között az üzenet —, amelyet a túl- fegyverkezés, a nukleáris fe­nyegetés, az erőszak, a ter­rorizmus veszélyeztet. A vi­lágban emberek milliói sze­génysorban és elnyomás alatt élnek. A világ problémáira csak­is a nemzetközi közösség ösz- szefogásával lehet megoldást találni — mutat rá Pérez de Cuellar, kitérve az ENSZ pénzügyi problémáira, ame­lyeknek — mint az üzenet hangsúlyozza — elsősorban politikai okai vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents