Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-03 / 233. szám
1986. OKTÓBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A axoolallzmus megújulásának útja 4. A huszadik kongresszus és az MDP Négy fűtőmű — nyolcezer lakás A fűtési idény élűit startra készen Az MDP Központi Vezetőségének 1955. márciusi és áprilisi ülése újabb fordulatot hozott a politikai irányvonalban, és ez lényegében visszatérési kísérlet volt az 1953. június előtti politikához. A jobboldali vagy annak kikiáltott jelenségek és intézkedések elleni harc lett a pártvezetőségnek legfőbb gondja. S hogy ez mit jelentett, azt jól tükrözte az 1956. évre kidolgozott rendkívül feszített terv, amely a nehézipar fejlesztését írta elő. A beruházásokat az előző évhez képest mintegy 10 százalékkal növelték, ennek 40 százaléka a nehézipart illette, míg a mezőgazdaság részesedése a maga 18 százalékával jelentősen csökkent az előző évhez viszonyítva. A személyi fogyasztás növekedését visszafogták, bérjavítást nem irányoztak elő. A propagandában és az ideológiai jellegű megnyilvánulásokban ismét azt hangoztatták, hogy a szocializmus előrehaladása szükségszerűen az osztályharc éleződését váltja ki. A párt elméleti folyóiratának, a Társadalmi Szemlének májusi száma vezércikkében ehhez még hozzátette: „A kizsákmányoló osztályok és maradványaik fokozott ellenállást fejtenek ki és ez az ellenállás érezteti hatását a pártban is.” Veszedelmesen emlékeztet ez a megfogalmazás arra az érvelésre, amely a pártba behatoló ellenségre hivatkozva, alapul szolgált a koncepciós perekhez. Rákosi a szektás fordulat végrehajtásában a nemzetközi helyzetnek 1954 végén és 1955. első hónapjaiban valóban tapasztalható éleződésére is hivatkozott és spekulált. Tavaszra azonban, a szovjet vezetés békeoffenzívája nyomán, más irányú tendenciák kezdtek felülkerekedni (miközben persze az imperialistáknak ellenkező irányú hidegháborús lépései és törekvései is jelen voltak). Magyar szempontból különösen két esemény volt nagy jelentőségű. 1955 májusában a négy nagyhatalom Bécsben tető alá hozta az államszerződést, amelynek nyomán Ausztria az örök semlegesség státuszába került. 1955. június 2-án Belgrádban aláírták a szovjet—jugoszláv nyilatkozatot, ameíy kiküszöbölte a két ország kapcsolatainak akadályait, mindenekelőtt azzal, hogy önkritikusan felülvizsgálták és mint hamisat visszavonták az úgynevezett Tájékoztató Irodának a jugoszláv pártot és vezetőit nemcsak elmarasztaló, de rágalmazó 1949. évi határozatát. Minthogy annak idején ez a határozat nagymértékben a Rajk-per koholt vádjaira épült, Rákosit és csoportját a legközvetlenebbül érintette a jugoszláv kérdésnek a testvérpártok, mindenekelőtt az SZKP által, önkritikus módon való rendezése. 1956. február 14—25-én ülésezett az SZKP XX., történelmi jelentőségű kongresz- szusa, amely nemcsak a Szovjetunió életére, hanem a világpolitikára és az egész nemzetközi kommunista mozgalom irányvonalára kiható új következtetésekre jutott. Míg korábban elméletünk a világháború kirobbantását Elkerülhetetlennek tekintette, megállapították, hogy az erőviszonyok megváltozásával a harmadik világháború megakadályozásának megvan a lehetősége. Elvetette azt a sztálini tételt, hogy a szocialista építés ejlő- rehaladása szükségszerűen az osztályharc éleződésével jár. Megerősítette viszont azt a lenini tételt, hogy az egyes országok és nemzetek különböző utakon juthatnak el a szocializmushoz, a hatalmat az országok egy részében a munkásosztály polgárháború elkerülésével is kivívhatja. Hangsúlyozta az átmenetben és a szocialista építés folyamán az egyes országok, nemzetek sajátosságainak jelentőségét, vagyis óvott a szovjet gyakorlat mechanikus másolásától. Tendenciaként és a szocialista országokban is alkalmazható gyakorlatként értékelhetők a gazdasági intézkedések, különösen ami a mezőgazdaság fejlesztését, az anyagi érdekeltség elvének fokozott érvényesítését. a lakossági szükségletek kielégítését illeti. Általában a XX. kongresszus bátor kérdésfeltevéseivel, elemzésével, a dogmatikus gondol1 kodás és gyakorlat elleni fellépéssel, a szocializmus eszméi és gyakorlata megújulásával biztatott. E tekintetben korszakalkotó jelentőségű, hogy feltárta a személyi kultusz okozta hibákat, a Sztálin vezetése idején elkövetett törvénysértéseket és intézkedéseket foganatosított a pártélet lenini normái helyreállítására, a kollektív vezetés lenini elvének érvényesítésére. A kommunista pártokat a történelmi tapasztalatok elemzésére, ideológiai megalapozásuk átgondolására és politikai irányvonaluk felülvizsgálatára biztatta a kongresszus. A magyar pártot felkészületlenül és váratlanul érte a kongresszus, hiszen egy évvel ezelőtt, szektás megfontolások alapján, éppen azzal ellenkező szellemű fordulatot hajtott végre. Rákosi Mátyás, aki a magyar küldöttséget a moszkvai tanácskozáson vezette, ezért igyekezett a XX. kongresszus jelentőségét kisebbíteni. Az első politikai bizottsági ülésen, ahol a Kongresszusról beszámolt, az ő szájából különösen hamisan hangzó „mi nem másolhatjuk a Szovjetuniót” érveléssel igyekezett az MDP-t a tanulságok levonásától visszatartani. A Központi Vezetőségnek 1956. március 12—13-i ülésén, amelynek napirendje a XX. kongresszusból adódó magyar teendők meghatározása volt, odáig ment, hogy kijelentette: „A kongresszus határozatai és egész munkája azt bizonyítják, hogy a Magyar Dolgozók Pártja, annak Központi Vezetősége helyes úton jár, jól látja a feladatokat és helyesen szabja meg e feladatok megoldására a rendszabályokat. Minden részében helyesnek és iránymutatónak bizonyultak a Központi Vezetőség múlt év márciusi határozatai”. Bár a plénum felszólalói szinte kivétel nélkül vitatták ezt a megállapítást és a politikai irányvonalnak a XX. kongresszus szellemében való felülvizsgálatát szorgall- mazták, végül elfogadták a semmitmondó határozatot, és újra megtámogatták Rákosit és politikai vonalát. Nem így a párttag és a közvélemény politizáló része. A kongresszus olyan élénkülést, politikai aktivitást váltott ki, amilyenre sok-sok éve nem volt példa Magyar- országon. Ezekben kifejezésre juttatták a pártvezetéssel szembeni elégedetlenséget és egyre több helyen Rákosi Mátyás alkalmasságát a vezetésre is kétségbe vonták. S különösen nagy erővel követelték nemcsak a rehabilitáció befejezését, hanem feszegetni kezdték azt is, hogy kik és miért rendezték meg a koncepciós pereket. Nagy Imre és csoportja kihasználta azt, hogy Rákosiék nem vonták le a megfelelő tanulságokat, és ennek nyomán is a pártban eszmei-politikai elbizonytalanodás bontakozott ki. önmagukat kiáltották ki a XX. kongresszus eszméi letéteményesének, és a magyar viszonyokra alkalmazandó szocializmus megvalósítását tűzték zászlajukra. A dolog természeténél fogva nem egy kérdésben közös platformra kerültek a hibákat egészen más célzattal ostorozó különböző reakciós, burzsoá restaurációs körökkel. Ezek természetesen előszeretettel húzódtak meg a „jobboldali”, „nemzeti” kommunistáknak a „szektás”, „dogmatikus”, „sztálinista” kommunisták elleni harca árnyékában. Rákosi kezdte elveszíteni a talajt a lába alól és kapkodott. Egyrészt egyre hatástalanabb adminisztratív intézkedésekkel próbálkozott a jobboldallal szemben, más-: részt rákényszerült, hogy egy májusi nagy-budapesti nagyaktíván elismerje felelősségét a súlyos törvénytelenségekért. De ezzel már elkésett, helyzete tarthatatlanná vált. A párt és az ország válsága sürgősen változást követelt. (Következik: Kétfrontos harccal a válság leküzdéséért.) Fűtési szemlét tartottak tegr nap délelőtt Szolnokon a tanács és az Ingatlankezelő Vállalat szakemberei. Megtekintették a városi fűtőműveket, ellenőrizték a távfűtés felkészültségét. Megfelelő volt-e a nyári karbantartás? Van-e akadálya a fűtésidény pontos megkezdésének? Biztosított-e a melegvízszolgáltatás? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatták a szemle résztvevőit. Csakúgy, mint — a fűtési szezon közeledésével — egyre inkább a lakosságot is. Ezért a szemlét követően László Józseftől, az IKV igazgatójától tudakozódtam a legfrissebb tapasztalatokról. — Az üzemeltetőnek vajon melege lett a látottaktól, vagy csak a szívét melengette a látvány? — Azt hiszem, az utóbbi a helyes kifejezés. Elmondhatom, hogy az elmúlt években nem volt ilyen kedvező az indulás előtti kép, mint jelenleg. A szakemberek — a látottak alapján — alaposnak találták a felkészülést, a biztonságos üzemelés feltételei adottak. — A városban itt-ott látható kibontott gerincvezetékek ellenére? Tegnap a Parlamentben együttes ülést tartott az Országgyűlés terv- és költség- vetési, településfej lesztésii és környezetvédelmi, mezőgazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének társadalmi-gazdasági programjáról — az Országos Tervhivatal, illetőleg a Központi Statisztikai Hivatal által ösz- szeállított munkaanyagokról — tárgyaltak, mondták véleményt a képviselők. Bevezetőjében az ülésen elnöklő Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke (Országos lista) utalt arra: parlamentünk gyakorlatában, a képviselői Szakmai bemutatóra hívta tegnap délelőtt a Csemege Vállalat korszerűsített 121-es szolnoki áruházába a kereskedelem vezető szakembereit, a szállító partnereket. Természetesen meghívót kaptak a hatvani Építőipari Szövetkezet, a korszerűsítés fővállalkozójának vezetői, és olyan alvállalkozók is, mint a törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Szövetkezet. A szakmai bemutatón ott volt Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, Berki Ferencné, a Szolnoki Városi Pártbizottság titkára, és Bálint Ferenc, a megyeszékhely tanácselnöke is. Kun István, vezérigazgató rövid köszöntője után elmondta, mi változott, újult meg az áruházban. Kétszeresére nőtt a hűtőkapacitás, s az előre csomagolt húsok mellett hentes is dolgozik, tőkéről méri a húst. Az üzlettérben helyet kapott a korszerű kenyér és sütemény osztály és az öt régi pénztár helyett hét világszínvonalú pénztárgép biztosítja a vásárlás gyorsaságát. Tágasabb lett az országszerte jó kávéjáról ismert presszó, több sütemény, hidegkonyhai készítmény fér a polcokra. Megkérdeztük a vezérigazgatót, mennyibe került a gyönyörű, szinte minden berendezésében megújhodott áruház átalakítása. Végösszeget még nem tudott mondani, de eddig már négymillió — Ezeken a helyeken már befejeződött a csövek cseréje. Pillanatnyilag a Gyermekvárosnál kell egy vezetékszakaszt kicserélni, de október 15-re ez is elkészül. Természetesen a földvisszatöltésre és a tereprendezésre csak később kerül sor. — Hallhatnánk a helyszíni szemle részleteiről? — Megtekintettük mind a négy tömbfűtőművet, amelyek összesen mintegy nyolcezer lakás fűtését, melegvíz- ellátását biztosítják. Tegnap valamennyi fűtőművet és a teljes rendszert üzemi nyomás alá helyezték. Majd — miután hibát sehol nem észleltünk — megkezdődött a próbafűtés. Ez persze nem jelenti azt, hogy „sütnek” a radiátorok, hiszen csak a rendszer üzemképességéről győződünk meg. — Tehát a pontos szezon- kezdést semmi sem zavarja? — Készen állunk az idény beindítására, ha az időjárás megkívánja, még korábban is elkezdhetjük a fűtést. Mindezért 30 millió forintot költöttünk a fűtőművek nyári karbantartására. Több helyen kicserélték * meghibásodott, korrodált gerincvezeműhelymunika során mást első íziben hívtak össze négy bizottságot közös tanácskozásira, lévén szó olyan témáról, amely sokoldalú elemzést igényel, mielőtt a 'kormány elé kerül. Faluvégii Lajos, a Minisztertanács elnök helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke volt a bizottsági ülés előadója. Referátumában hangsúlyozta, hogy a formálódó társadalmi-gazdasági program fontos része a hosszú távú terület- és településfejlesztésről 1985 tavaszán elfogadott országgyűlési határozat végrehajtásának. A társadalmi-gazdasági program kidolgozására többhónapos egyeztető munka után, a megyei programokra építve keforintos számla érkezett be a vállalathoz. Kun István elmondta azt is, hogy a kiválóan dolgozó fő- és alvállalkozók meöett az áruház dolgozói is áldozatkészen kivették részüket az egész munkából. — Miután áruházunk híres a színvonalas munkáról, a vásárlók előzékeny és gondos kiszolgálásáról, én a megnyitó alkalmából nem javítást kérek az itt dolgozóktól, hanem azt, őrizzék meg a jó hírnevet, szolgáljanak rá ezután is a vásárlóközönség elismerésére, bizalmára — mondta rövid nyilatkozatában a nagyvállalat vezértéket, a táptartályokat és a gépészeti berendezéseket is. Sok éves lakossági panasz orvoslására is futott belőle. Több lakóépületben a régi, elhasználódott radiátorok helyett újakat szereltek fel. A korábban megszokott 30 napos karbantartási leállást két hétre, de volt, ahol egy hétvégére csökkentették le. Ennek is kedvező volt a fogadtatása. — Mire kell készülnünk, mi változik a fűtési idényben? — Igyekszünk tartani az előírt 20 Celsius-fokot, ezért gyakoribb lesz a lakásokban a hőellenőrzés. Folytatjuk továbbá a felújítást. Az Ady Endre út térségében fektetünk le párhuzamos gerincvezetéket. Az átkötés időpontjában — gyakorlatilag ez egy fél nap — számíthatunk rövid kiesésre. Lényeges változás csak jövőre lesz, a Széchenyi lakótelepen ugyanis áttérünk majd a hőközpontok automatizált számítógépes vezérlésére. Jelenleg összességében megnyugtató a helyzet. Startra készen várjuk az idény indítását. egyeztetés fontos szakaszát jelenti a parlamenti bizottságok rmostMú vitája, amely lehetőséget teremt arra, hogy a leglényegesebb javaslatokat, ajánlásokat a program véglegesítésénél figyelembe vegyék. Beható elemzés és sokoldalú társadalmi, szakmai egyeztetés alapján jelölték ki hét megyének azt a 23 térségét, amelyekben a legsürgetőbb a feszültségek feloldása. A Minisztertanács elnökhelyettese végül hangsúlyozta, hogy e program egyetlen ötéves periódus alatt nem valósítható meg, s a tartós (eredményekhez félelősség- teljes társadalmi támogatásra van szükség. igazgatója. Elismeréssel szólt a szállító partnerek, kereskedelmi cégek és iparvállalatok példás együttműködéséről is. A szakmai bemutató után. délután két órakor Váczi József fiatal boltvezető-helyettes egy-egy szál virággal köszöntötte az áruház ajtajában az első vásárlókat, akik akkorra már igen szép számmal összegyűltek a nyitásra. A boltajtóban Csik Pál áruházigazgató is ott állt a kosarat nyújtó tanulólányok mellett, s ahogyan a hatvanasban mindig szokás volt, a vásárlónak most is mindenki köszönt. S. J. Nemes János A tervezett ütemben halad Abádszalókon az Alkotmány úti iskola bővítése. A 64 millió forintos beruházás során a jelenleg négytantermes iskola nyolc újabb tanteremmel, valamint színházi előadások megtartására is alkalmas tornacsarnokkal gyarapodik. A teljes átadást a jövő év augusztusára ígérik az illetékesek (Fotó: T. K. L.) Sz. Gy. Elmaradott területek Társadalmi program a fejlesztésre Országgyűlési bizottságok ülése rült sor. A társadalmi éndieikMegifjodva, korszerűen Ismét fogadja a vásárlókat a hatvanas Az első vásárlók a megszépült áruházban (Fotó: N. Zs.)
