Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-21 / 248. szám
1986. OKTÓBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az államigazgatási munka tanulmányozására Kjusztendili tanácsi vezetők érkeztek Szolnokra A bolgár küldöttség tagjai a megyei tanács vezetőinél (Fotó: N. Zs.) Tegnap a déli órákban érkezett Szolnokra a bulgáriai testvérmegye, Kjusztendil tanácsi küldöttsége. A háromtagú delegáció vezetője Bóján Alexov, a megyei tanács vb-titkára, tagjai Alexi Taszev, a Sztanke-Dimitrov városi tanács vb-elnöke és Szimeonka Manova, a kjusztendili járási tanács vb-titkára. A küldöttség a megyei tanács vendégeként a tanácsok feladatait tanulmányozza a lakossági ügyintézésben, valamint a kommunális és kereskedelmi ellátásban. A bolgár tanácsi küldöttséget tegnap délután fogadta Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke. Az időszerű államigazgatási és lakossági szolgáltatási-ellátási tevékenységről Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta őket. A találkozón ott volt dr. Bozsó Péter, a megyei tanács vb- titkára is. A küldöttség tagjai tegnap a Damjanich János Múzeumban megtekintették a Szolnok megye a népek országúján című állandó réEzekben a napokban is gazdag programot kínál megyénkben a műszaki és köz- gazdasági hetek rendezvény- sorozata. Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Szolnok megyei csoportja aktuális témát tűzött napirendre, hiszen a ma kezdődött szakmai tapasztalatcserén az ipari nagyvállalatok komplex energiaellátásáról, a veszteségek minimalizálásáról esik sző. Ugyancsak ma a TITÁSZ Szolnoki Üzemigazgatóságán előadás és beszámoló hangzik el a Magyar Elektronikai Egyesület harmincharmadik vándorgyűléséről. A Hűtőgépgyárban a K 1200-as típusú ipari hűtő- szekrény prototípusának vizsgálati eredményeit ismertetik az előadók a szolnoki Technika Házában pedig a Mezőgépnél lévő heg- gesztőrobot alkalmazásának tapasztalatairól hallgathatnak előadást a résztvevők. Holnap a Tiszamenti Vegyiművekben sorra kerülő tagészeti kiállítást. Ma Jászberényben, a városi tanácsnál kezdik programjukat. A nap során ellátogatnak a helyi Kossuth Tsz-be, megtekintik a város áfész üzleteit és a Cipőipari Vállalatot. Szerdán a megyeszékhely tanácselnöke, Bálint Ferenc fogadja a delegációt, majd nácskozáson a nagyvállalat melléktermék- és másodlagos-nyersanyag hasznosítása kerül terítékre, Jászberényben pedig az Aprítógépgyár információs rendszerének korszerűsítéséről beszélnek az előadók. A hét további napjain is sokféle rendezvény között válogathatnak az érdeklődők. Így például a Gépipari Tudományos Egyesület törökszentmiklósi szervezete csütörtökön rendezi meg azt a tanácskozást, amelynek napirendjén a korszerű lemezalakítási technológiák és azok gyártási tapasztalatai szerepelnek. Manapság gyakorta hangoztatjuk, hogy a hulladék- hasznosítás közügy. Ez a törekvés a műszaki és közgazdasági hetek rendezvényein is meglátszik, hiszen pénteken például a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyáregységében is e témakörben tartanak tanácskozást. Szolnok üzlethálózatával ismerkednek és a húsipari vállalat és a víz- és csatornamű vállalat munkáját tanulmányozzák. Bolgár vendégeink csütörtökön Jászapáti nagyközségbe látogatnak, s pénteken búcslúznak el megyénktől. Téma: a közlekedés Országos vándorgyűlés Győrött, a KISZ iskolában tegnap megkezdődött a 18. Országos Műszaki Vándor- gyűlés, amelynek ezúttal a közlekedés a témája. A bevezető előadást Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár tartotta. A közlekedésfejlesztés időszerű kérdéseiről szólva elmondotta, hogy a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt a fejlesztési feladatokat rangsorolni kellett, s a korábinál nagyobb szerepet szánnak minden közlekedési ágazatban a hatékony szervezési formásnak. A hetedik ötéves tervidőszakban közlekedésfejlesztésre 130 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből az új beruházások mellett mindenekelőtt a rekonstrukciós munkák költségeit fedezik a vasúti, a közúti, a folyami és a légi közlekedésben egyaránt. Az összeg 40 százalékát a vasút kapja. Folytatódnak a pályarekonstrukciók, öt év alatt a villamosított vonalak hossza 470 kilométerrel növekszik. A közúti közlekedési ágr- zatban megépül a Budapestet elkerülő autópálya körgyűrű első szakasza, két új Duna-híddal. Előadások, tapasztalatcserék, szakmai fórumok II műszaki és közgazdasági hetek rendezvényeiből Jászjákóhalma és Jászdózsa között, a Tárná melletti ártéren jelentős mennyiségű fűzfavessző terem. A fonott bútorok és kosarak nélkülözhetetlen alapanyagát innen szállítják az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat telephelyeire, ahonnan főzés, hántolás és kévézés után a Békési Kosárfonó Üzembe kerülnek (Fotó: T. K. L.) A családjogi törvény megújulása Beszélgetés dr. Markója Imre igazságügy miniszterrel Az Országgyűlés őszi ülésszakán vitatják meg a dalimi gyakorlat megváltozta- családjogi törvény módosításának tervezetét. Az elő- fásával, józan ésszel és em- készítést alapos társadalmi vita segítette. Az élőké- béri tisztességgel llelhet segf- szítésről és a tervezetről dr. Markója Imre igazság- térni, hiszem a jog eszközei e ügyminiszter adott interjút. probléma miegoldiásáboz nelm — Miért szükséges módosítani a családjogi törvényt? — Népesedési gondjaink, az egyre itöibb veszélyeztetett gyermek, egy sor társadalmi beilleszkedési zavar arra késztetett bennünket, hogy keressük az összefüggést ezek, valamint a családi kötelékek megilazujlása között. A válások sizáma évek óta 28—29 ezer, és csaknem 30 ezer kiskorút érint. Az elváltak újralházasodásia azonban évék óta csökken; nő a gyermeküket egyedül nevelő szülők. főleg az anyák száma, akik, ha szívesen vállalnának is gyermeket, többségükben már nem fognak szül- ni. A 40 év alatti elvált nők száma ma százezren felül van. A családok mintegy 10 százalékában csalk az egyik szülő él együtt kiskorú gyer- mékével. Az elváltak és gyermekeik helyzete anyagiakban és érzelmekben1 is általában hátrányosabb, mint a házasaké. Sokain elmagányosod- mafc, az élet perifériájára sodródnak. A veszélyeztetett gyermekek több, mint harmada szétbomlott családból kerül ki; a fiatalkorú bűnelkövetőik csaknem felét egy szülő nevelte, vagy szülők nélkül nevelkedett. A bűnelkövetők között háromszor- négyiszer több az elvált,, mint a házasságban élő; öngyilkosságot két és félszer több elvált követ él, -mint házas. A nyilvántartott alkoholisták között is háromszor annyi, az elvált, mint a családban élő. Családpolitikánk ezért központi feladatnak tekinti a családi élet megszilárdítását, s az erre irányuló komplex intézlkedésék között kerül sor a családi viszonyok belső rendjét szabályozó családjogi törvény módosítására is. — A kiegyensúlyozott házasság és családi élet az egyéni és a társadalmi érdekek szempontjából is fontos számunkra. A társadalmi gyakorlat mégis más. Mi ennek az oka? — Társadalomtudományi kutatások eredményei szerint lakosságunk nagy többségének eszménye a szilárd és tartós házasságon alapuló, szép családi élet, a válást rossz dolognak tartják. A házasságok csaknem háromnegyede sikeres. A közvélemény azonban évék óta nem a jól sikerült házasságok tapasztalatairól kap tájékoztatást, hanem olyan nézetek 'kaptáik nyilvánosságot, amelyek a házasság és a családi élet nehézségeit, fonákságait eltúlozva a családbomlást elkerülhetetlennek, természetes folyamatnak tüntetik fel. Ezzel családellenes hangulatot, kételyt, bizonytalanságot keltenek. A házasság tekintélye megtépázódott. Ebben szerepe volt az értékrend általános elbizonytalanodásán, a túlzó önérvényesítési törekvésók elterjedésén kívül annak is, hogy a házasok az egyedülállókhoz képest hátrányban vannak. Ez számos esetben vállásna, sokszor látszatválásna és házasságkötés helyett rövidebb- hosszabb ideig tartó élettársi viszonyra ösztönöz. Kétségkívül a harmonikus családi élet megszervezése napjainkban sakkal nöhezebb, mint korábban volt. A kétkeresős családokra háruló terhek nagyok. Szükséges, hogy a társadalom e terhek egy részét átvállalja, illetőleg könnyítse; családpolitikánk számos folyamatban lévő szociálpolitikai , fogialkaztatáspoliti - kan, lakáspolitikai és egyéb intézkedéssel ezt is tette. — A társadalmi gyakorlat jelenlegi alakulásában van-e része a jognak, és mit várhatunk a családjogi törvény módosításától? — A törvénymódosítástól túlzás lenne a problémák gyökeres megoldását várni. Mindamellett a jognak le nem becsülhető szervező és nevelő szerepe van a családi viszonyok alakulásában. A bírói gyakorlat, (különösen a családjogi törvény hatálybalépését követő évtizedekben sokat tett az új típusú, demokratikus iházasságmodel! magatartási követelményeinek elterjedéséért. Később a megegyezéses válás bevezetése után, ez a nevelő szerep beszűkült. Ennek következtében is elterjedt az a téves nézet, hogy az állam érdektelen a házassági magatartásokkal szemben, nem is avatkozhat be a házastársi konfliktusba, hiszen a házasság , .magánszerződés’ nem intézmény. A válás könnyű lehetősége, a bíród békítés formalizmusa is hozzájárult a házassággal kapcsolatos nézetek elbizonytalanodásához. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a családjogi törvény módosításától elsősorban az várható, hogy egyértelműivé tegye a házasságicsaládi viszonyokban szükségszerű értékrendet, fejezze ki társadalmunk érdekeltségét, a házastársi-családi viszonyok megszilárdításában. — A törvénymódosítás tehát megszigorítja a válás feltételeit? — Nem a válás feltételeinek megszigorításáról van szó, következetesen érvényt kell szereznünk azonban annak az elvnek, hogy csalkisi a véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott házasságok bonthatók fel. Emellett a bíróságnak a jelenleginél hatékonyabb segítséget kell) nyújtani a válni szándékozóknak ahhoz, hogy — ahol ennék megvan a lehetősége — nézeteltéréseiket, sérelmeiket békésen rendezzék. A megegyezéses válást ugyanis fenn kívánjuk tartani, de csak azok vehetik majd igénybe a bontóper e formáját, akik az úgynevezett származékos kérdések mindegyikében, így a vagyoni kérdésekben is meg tudnak egyezni.. Akik pedig legalább három éve külön lakásban élnek, csupán a gyermekkel kapcsolatos kérdések rendezéséről lesznek kötelesek a bíróságnak számot adni. — Mit tehet még az új törvény a családi élet megszilárdításáért? — Fontos a házastársi és a szülői felelősség erősítése. A házasságkötési korhatár nők esetében is 18 évre való felemelése, a házastársak jogainak és kötelességeinek új megfogalmazása a felel ősebb házastársi magatartásokat és döntéseket kívánja ösztönözni. A módosítás a házasok megegyezésének akkor is jelentős szerepet tulajdonít, ha a házasság közöttük megszűnt; az elváltak megegyezése lesz irányadó elsősorban a gyermekük sorsát érintő döntésekben, a gyermek elhelyezésében, tartásában, a vele való fcapcsolattartásban. Saját sorsukat és gyermekűik sorsát rontják azok az elvált szülőik, 'akik képtelenek személyes indulataikon felülkerekedve elősegíteni a másik szülővel való kapcsolattartást. Ezen csak a tánsa— Az újraházasodást milyen további rendelkezésekkel kívánják ösztönözni? — Bármilyen nehéz is a gyermekét egyedül nevelő szülő helyzete, a lakásviszonyok, a tartásdíjfizetési kötelezettség, valamint a .gyermekkel való kapcsolattartás nehézségei miatt a másik fél sokszor még hátrányosabb körülmények közé kerüli. A gyenmektartásdíj megállapításánál a gyermek tényleges szükségleteiből kell kiindulni. Figyelembe kell venni mindkét szülő jövedelmi-vagyoni viszonyait, tartási terheit, s az eset körülményeit mérlegelve a tartásdí j a kötelezett keresetének 15—20 százaléka lehet, a közös lakás használatáról szóló új szabályozás- inak pedig az a lényege, hogy a meg nem osztható lakásból távozásra kötelezett félnek reális, elvesztett használati jogának megfelelő értékű térítést nyújtson a bennmaradó volt házastárs. — Változnak-e az apaság megállapításának szabályai? —• Igen. A származás biztonságához fűződő jelentős egyéni és társadalmi érdekek azt kívánják: a bíróság: minden vitatott esetben tüzetesen vizsgálja meg. hogy ki a gyermek apja. Ezért élettársi viszony, illetőleg huzamos szexuális kapcsolat esetén is meg kell győződni a bíróságnak a származás bizonyosságáról. Az apaság megállapításához továbbra sem lelsz elégséges a vércsoport vizsgálat. Megszűnik viszont, hogy nemi érintkezés tényének bizonyítottsága esetén a férfit a bíróság tartásdíj fizetésére kötelezhette anélkül, hogy az apasága megállapítható lett volna. Ez visszaéléseikre, a szóbajövő férfiak közötti válogatásra adott lehetőséget. A módosítás szerint tartásdíj fizetésére csak az kötelezhető, aki megállapíthatóan a gyermek apja. — Megváltozik-e a módosítás következtében az örök- befogadás eddigi rendje? — Az örökbefogadási eljárás egyszerűsítése érdekében Imódosulnak az örökbefogadásra vonatkozó szabályok, ligy például a jelenlegi hat hónapos várakozás helyett a szülő a jövőben a gyermek születését követő két hónap eltelte után már hozzájárulhat a gyermek örökbefogarilál- séhaz. Mivel pedig a jövőben a gyermek nevelésére alkalmatlan, a szülői felügyeleti joggal súlyosan visszaiélő szülő felügyeleti joga gyakrabban megszüntethető, az érintett gyermekek közül is többen kerülhetnek majd örökbefogadással megfelelő családi környezetbe, mert ilyen esetben a szülő hozzájárulására az örökbefogadáshoz nem lesz szükség. — A házassági-családi viszonyok megszilárdításának a jogokon kívül vannak-e más feltételei is? — Véleményem szerint kiemelkedő jelentőségű a közvélemény, a szemlélet formálása. A családi életre nevelésnek az iskolai és egyéb formáit ehhez elengedhetetlenül fontosnak tartam. Szükséges a házasságkötés előtti tanácsadás, új, gazdagabb, jogi, etikai, és életviteli ismereteket is nyújtó tartalmának kialakítása, továbbá olyan szakszerű mentálhigiénés tanácsadÓ6Zolgál)ait, amelyhez válási krízis esetéin is irnáyíthatná a házastársaikat a bíróság. S végül, de nem utolsó sorban az új, megnövókedett feladjatok elviselésére alkalmassá kell tenni, a jelenleg túlterhelt; nehézségeikkel küszködő bíróságokat és gyámhatóságokat. Miklós Éva
