Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-15 / 243. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 15. A hagyományőrző Heves megyei Boldog községben falunapot tartottak. Népművészek kirakodóvására, zenés, táncos felvonulás, helyi amatőrök kiállítása, majd falubál tette színessé a kétnapos rendezvényt Mától drágább a téli pb-gaz Még így is olcsó a palackba zári energia Október 15-től drágább lesz a palackos pb-gáz. A dolog nem érint váratlanul bennünket, hiszen már tavaly is megismerhettük a „téli gázt”, amelynek kilogrammja a nyári 4,80 helyett 6,60, így a 11 kilogrammos palack cseréjekor nagyjából 20, a 23 kilós tartalmának vásárlásakor mintegy 40 forinttal kell többet fizetni. A szezonális árról és számos közhasznú tudnivalóról beszélgettünk Máté Pállal, a Tigáz szajoli töltőüzemének vezetőjével. Egy hír nyomában a Széchenyin Étkezési gondok a „barna ff iskolában? — Mi indokolja azt, hogy október közepétől drágábban mérik a „palackba zárt energiát"? — Két évvel ezelőtt megjelent egy minisztertanácsi rendelet, amelyik arról intézkedett, hogy a fűtési idény kezdetekor magasabb árral mérsékeljük a felfutó fogyasztást. A rendelet logikusnak tűnik, más kérdés, hogy célját nem éri el. mivel az ártöbblet miatt nem csökken a fogyasztás. Változást azért hozott a rendelet: eddig egy csúcs volt a vásárlásban — a téli disznóvágások szezonja — most három van. Maradt ugye a perzselések időszaka, aztán április 15-én, amikor megjelenik az olcsóbb gáz, az emberek megrohanják a cseretelepeket, hogy már a nyári áron szerezzék be. Aztán október tizenöt előtt is tolongnak a telepeken hogy még mérsékelt ároij tudják kicserélni a palackot. Ilyenkor behozzák a félig használt tartályt is, így többet fizetnek rá. mint ameny- nyit keresnek a bolton. — Ogy tűnik, mintha a palackos gáz nem találná a helyét az energiaellátás struktúrájában. Sok az ellent-• mondás: kezdetben háztartási célra — főzésre, a konyha és a fürdőszoba fűtésére — lehetett használni mindössze. Ma már fóliát, csirkekeltetőt melegítenek vele. Rendjén van ez? — Az elv tulajdonképpen nem változott: ma is úgy számolunk, hogy egy háztartásban havonta egy palack gázt használnak el. Más azonban a gyakorlat. A palackot és nyomáscsökkentőt bárki szabadon beszerezheti, a készüléket a mellékelt használati utasítás segítségével be is kötheti, így ellenőrizni nem lehet hol melegít a gázzal. Évi 500 kiló fölött egyébként külön engedély kellene, ezt azonban senki sem veszi szigotiúan. Az az igazság, hogy a pb-gáz a legolcsóbb energiahordozók sorába tartozik, még úgy is, hogy a téli idényre megemelkedik az ára. Állami do- Báció nélkül nem tudnánk ilyen szinten forgalmazni, hiszen a kitermelő vállalattól 7 ezer forintért vesszük át a gáz tonnáját. és alig több mint 5 ezer forintért adjuk tovább, és akkor még nem számoltuk a palackozást, a cseretelepek fenntartását, a szállítást. — Ezek szerint állandóan nő a fogyasztók száma? — Most mondok egy furcsát: mi évi 3—5 százalékos növekedést terveztünk, ennek ellenére 1986-ban csökkent a forgalom. A magyarázata az, hogy a vezetékes gáz mind több helyre ér el, ezen kívül piacra kerültek a vegyestü- pelésű kazánok, amelyekbe szinte minden éghető anyagot hővé lehet alakítani. Tehát a palackos gáz iránti igény mérséklődött. — Éppen mostanában cseréltem egy palackot: a küllemét egy második világháborús, fel nem robbant bombához tudnám hasonlítani. Kinek lenne a dolga a palackok tisztántartása? — A fogyasztónak. Ugyanis amikor egy új palackot beállítunk a körforgásba. az tiszta, a használat során szennyeződik, amire viszont a cseretelep-vezetőnek kellene vigyázni, mégpedig úgy, hogy piszkosan ne vegye vissza. Az új palackok tisztítására és felülvizsgálatára 10 év elteltével — nagyjából 120 csere után — kerül sor. Később 5 évenként ellenőrizzük azokat. Panasz érkezett arra is, hogy a palackok alján úgynevezett ki nem vehető maradék halmozódik. ami 0,3—0,95 kilogramm között mozog. Mi erre rátöltünk, ami a fogyasztói érdekvédelem szerint a vevők megkárosítása. Vállalhatná üzemünk a mosást és a rendszeres ürítést is — minden töltés előtt „fejre állítanánk” a palackot — ehhez azonban 40 milliós beruházás kellene — ez a pénz viszont hiányzik. — Ebben a pillanatban milyen palackok vannak forgalomban? — Évente 3 millió palackot töltünk itt a szajoli üzemben, ennek mintegy 10 százaléka a nagy, 23 kiló gázt befogadó tartály. Az alumínium nagypalack súlya üresen 14 kilogramm, a vaspalack 24 kilót nyom. de van olyan is, amely 27, sőt 32 kilogrammos. Természetesen mindenki az alumínium nagypalackot keresi, ebből azonban alig néhány száz van forgalomban. — Mennyibe kerülnek a palackok üresen? — Ezen a téren meglehetősen tájékozatlanok a fogyasztók: a kispalack ára 1920 forint, a nagypalack Télire kedvezményes áron Bőséges kínálat almából Szeptember—október a téli tárolásra alkalmas zöldségek, gyümölcsök vásárának időszaka. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az idén különösen kitett magáért, elárasztotta a piacot és üzleteit jó minőségű, egészséges áruval — jóval a piaci árak alatt. Szeptember 25-től a szolnoki vásárcsarnokban felállított sátorban a 6,50-es burgonyából, a 8 forintos jonatán és starking almából több mint 500—500 mázsa, vöröshagymából mintegy 200 mázsa fogyott el. Jól előkészítették a vásárt, hiszen a közületek és a lakosság figyelmét előre felhívták rá. A helybeliek körében külön sikert aratott az egymá- zsán felüli mennyiség díjtalan házhozszállítása. Valamennyi áru minősége kifogástalan. A folytatás legalább ilyen jónak ígérkezik. 3900 forintba kerül. Sokan az. újságban hirdetik meg, ha túl akarnak adni rajta, holott mi visszavesszük azonnal, ha bárki is visszahozza. — Milyen veszélyt jelent a fogyasztóra a gázpalack? — Ha a rendeltetésének megfelelően használják, szinte semmilyet. Viszont egy 2 kilogrammos turistapalack tartalma is képes összedönte- ni egy családi házat. Sertésvágások táján országosan úgy száz áldozatot követel a szabálytalan üzemeltetés. A palack fala — ezt sem sokan tudják — mindössze 2,1 milliméter, és ez nem több egy gyufaszál vastagságánál. — Mire számíthatnak a fogyasztók télen? — A szajoli körzetben nem lesz gond. Á prognózis szerint hiánycikk csak a disznóvágások táján lehet átmenetileg a palackos gáz! — palágyi — Szép, tágas, modern, a szolnoki Ecseki úti „barna” iskola. A falak, az ajtók, a beépített szekrények színharmóniájában gyönyörködve lépdelek az igazgatói iroda felé. Jövetelem célja korántsem olyan békés és derűs, — Intézményünkbe mely középiskolának épült, de átmenetileg általános iskolai osztályok is helyet kaptak benne, kilencszázkilencven- négy általános iskolás és nyolcvankilenc gimnazista jár. Hetvenöt nevelőnk van. huszonegy „fizikai dolgozó és alkalmazott. Pillanatnyilag ezernegyven személy részére biztosítunk ebédet. A konyhánk azonban hatsz.áz adagos. tehát maximum hétszáz- húsz. személy részére főzhetünk. A városi tanács illetékese és a Köjál januárig engedélyezte az ezernegyven adagot. Januártól azonban csak hétszázhúsz személynek adhatunk ebédet — Hogy kerültek ilyen helyzetbe? — Az Ecseki úti iskola gimnáziumnak épült, ahová hat-hétszáz tanuló jár majd. A konyha tökéletes — ehhez a létszámhoz. Tavaly például hétszázhatvan gyerek járt ide. Akkor nem is volt gond. A Széchenyi lakótelepi „barna” iskolába — ahogy a köznyelv emlegeti — először általános iskolások jártak. Jóllehet gimnáziumnak épült, de ha nem ad helyet általá— Miért nem a középiskolások? — A „házigazda” kerüljön ki és a „vendég” kapjon ebédet? — Arra gondoltam, hogy a gimnazisták mégis önállóbbak, nyugodtabb lelkiismerettel haza lehet őket engedni ételt melegíteni, mint az ötödikeseket. — Ha ön otthon főz. és kevés lett az étel, a vendég gyereknek ad, a sajátjának meg nem? — kérdezi. Hallgatok. — Vannak olyan édesanyák. akik pici gyereket nevelnek otthon — mondja. — ök például vállalhatják, hogy az iskolás testvér is otthon ebédel, és tölti a délutánt. mint az iskola épülete. Mivel azonban információm csak félig-meddig pontos, ráadásul hiányos is, a gondot az igazgató, Bíró Boldizsár, kérdéseimre adott válaszával ismertetem : nos iskolai osztályoknak, a Széchenyiről több száz gyereket kellett volna utaztatni a várasba. (A lakótelepen levő gyermekvárosban most még mindig vannak általános iskolások.) Aztán a középiskolások is megkezdték tanulmányaikat az intézményben. Most tehát általános iskola és gimnázium — több mint ezer tanulója van. Bíró Boldizsár igazgató: — A tanulók 95 százaléka kér ebédet és napközit. Elkerülhetetlen, hogy ne legyenek olyanok, akiknek nem tudjuk biztosítani. — Hogyan választják ki őket? — A szülők szociális helyzete a legfőbb szempont. A kereseti igazolás az egyetlen támpontunk. Nyilván elsősorban a kis keresetű szülők gyerekeinek igyekszünk biztosítani az étkezést és a napközit. A napközi ugyanis nem jár a gyerekeknek, ha tud adni a társadalom, ad , ha nem tud,nem ad. Természetesen nem az alsótagozatosok, hanem nagyobb gyerekek, az ötödik, hatodik osztályosok (felsőbb osztály nincs az iskolában) kerülnek ki a napköziből. — Nem lehet megoldani, hogy ha ebédet nem is kap a diák, de étkezés után visz- szajön a napközibe? — Aki nem kap ebédet, nem kap napközit sem. A kettő együtt jár. Egyébként a felsőtagozatosok visszajönnek délután tanulószobára, korrepetálásra. Huszonhéfc napközis csoportunk van. Lehetne negyven tanuló is egv- egy csoportban, de ehhez akkora tantermek kellenének... — Azért forszírozom ezt a kérdést, mert — bár csúnyán fogalmazom, de az igazat mondom — a napközi egyben gyermekmegőrző hely is a dolgozó szülök számára. Lehet, hogy jól kereső szülő inkább tud ebédet biztosítani a gyerekének, mint a kispénzű, de ebéd után a jól kereső szülő sincs otthon. — Igen, de a jó anyagi körülmények között élők esetleg tudnak fogadni valakit délután a gyerekhez, a kispénzűek viszont nem. Lépegetünk a megoldási lehetőségekkel, mint a sakk- figurákkal, de bármerre lépünk, mattot kapunk. Körülnéztem a lakótelepen: hátha tudnák máshol étkeztetni az Ecseki úti iskola napköziből kikerülő diákjait. Bementem az egyetlen étterembe, a Lénába. — Ha az Ecseki úti iskolából szervezetten vagy egyénileg előfizetéses ebédet szeretnének kérni a gyerekek, tudnának adni nekik? Udvardi Tiborné, az étterem helyettes vezetője: — Körülbelül száz gyereknek igen. Akár úgy, hogy hazaviszik, akár úgy, hogy itt eszik meg ... Az 1987—88-as tanévre — várhatóan — megoldódnak az iskola gondjai: átadják ugyanis a lakótelep új általános iskoláját. De addig? Addig az Ecseki lúti iskolának lesz egy fél éve — amelyet az igazgató szavaival élve — „át kell vészelni”... Megoldást kell találni Nincs megoldás? Valóban kikerülnek majd a gyerekek a napköziből? Lengyel Boldizsár városi tanácselnökhelyettes: . — Az iskolában most adott létszámot étkeztetnek. Ezt a létszámot év végéig étkeztetni kell. A gyerekeket semmilyen körülmények között nem lehet kirakni a napköziből. Persze, lehetnek kivételek. Ha egy családban mondjuk, havi 8 ezer forint az egy főre eső jövedelem és az anyuka otthon van, a gyerek is ebédelhet otthon. — Ilyen azonban kevés van. Az Ecseki úti iskola problémájának mi lehet a megoldása? — Vagy meghosszabbítja a városi tanács és a Köjál az engedélyt, vagy a Münnich Ferenc úti iskolából nem a városba fognak elhordani ebédet, hanem az Ecseki úti iskolába. Paulina Éva Gesztenyéből püré A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat másfél évtizede látja el az őszi-téli időszakban saját készítésű gesztenyemasz- szával a megye vendéglátó-, áfész- és kiskereskedelmi egységeit. A nyersanyágot Zalából szerzik be. Az idén már 700 mázsa gesztenyét dolgoznak fel a kezdeti 120 mázsával szemben. A megyén kívül is igen nagy az érdeklődés a massza iránt, a főváros mellett vásárlópartnerként jelentkeztek a miskolci, egri, békéscsabai, kecskeméti és salgótarjáni kereskedelmi és vendéglátó vállalatok is. Képeinken a masszakészítés legfontosabb mozzanatait és a végtermékeket örökítettük meg. (Fotó: Nagy Zsolt) Ebéd és napközi együtt A konyha vállalása
