Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-15 / 243. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 15. Minőségileg új helyzet Kommentár Országportré: Irán Irán, ez a közép-keleti or­szág egyik legfontosabb gaz­dasági partnerünk a fejlődő viliágban. Kormányfőjének mostani látogatást a leg­magasabb szintű politikai érintkezés a két állam kö­zött az iráni forradalom győzelme óta. Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert, majd kiki­áltása után az iráni iszlám köztársaságot. Ősi állam lírán, történel­me több évezredes. Az el­múlt évszázadokban sokszor támadtak rá idegen hódítók, ám sikerült megóvnia eredeti kultúráját. Területe 1 648 000 négyzetkilométer, lakóinak számát egy korábbi becslés 34 millióra teszi. Hamaro­san újabb népszámlálást tartanak, ami majd ponto­sabb adatokat szolgáltat. Nyilvánvalóan változott a lakosság száma: jelentős a népszaporulat, s ugyanakkor a több mint hat éve tartó háború a szomszédos Irak­kal sok emberéletet követel. Iránt a második világhábo­rú előtt Perzsiaként emle­gették. Tény, hogy a lakos­ság mintegy fele perzsa, s ez az ország hivatalos nyelve is. Az iszlám köztársaság azonban lehetővé tette, hogy a több nemzetiség és törzs is saját anyanyelvét hasz­nálhassa. Irániban ugyanis nagyszámú tűrik (azerbajd­zsán és türkmón) él, sokan vannak az iráni népekhez tartozó kurdoik és baludzsiak is. Ezen kívül az országnak vannak nomád lakosai is, akik saját törzsi nyelvűiket beszélik. Az előző rendszer­től az Iszlám Köztársaság nagyarányú analfabétizmust örökölt, ennek felszámolása jelentős feladat — különösen a nem — perzsa anyanyel­vűek között Az iráni iszlám forrada­lom velejéig romlott impe- rialistabarát rendszert buk­tatott meg.. A mozgalomban meghatározó szerepet töltött Ibe az iszlám itt uralkodó síita ágának papsága. A köztársasági alkotmány ál­lamvallássá tette a síita hi­tet, az ország vezetőjévé a legnagyobb tekintéllyel ren­delkező hittudóst téve meg. Khomeini Ajatollah, aki azó­ta Irán első számú embere, nevezi ki az elnököt és kor­mányfőt, feloszlathatja a nemzetgyűlést, népszava­zást írhat ki. Az Iszlám Köztársaság alkotmánya szá­mos olyan jogot biztosított a néiptömegeknek, amelyet a korábbi monarchia nem adott meg. Az iráni gazdaság a sah uralmának éveiben kizáró­lag a kőolajon alapult. Ak­kor nagyarányú fejlesztése­ket kezdtek, s egy sor ipari létesítményt vásároltak, nyugati licenszeket honosí­tottak meg. A forradalom után változott a gazdaság fejlesztésének stratégiája, nagyobb hangsúlyt kapott a mezőgazdaság, hiszen a la­kosság túlnyomó része to­vábbra is falun él, életkö­rülményeinek javítása el­engedhetetlen. Az ország fő jövedelmi forrása azonban az olaj maradt annak ellené­re, hogy az irakikai folyta­tott háború okozta károk, valamint az utóbbi időszak negatív árrobbanása jelentő­sen megcsappantotta a be­vételeket. Az iráni iszlám köztársa­ság kormánya anti imperia­lista külpolitikai irányvona­lat követ.. Részt vesz az el nem kötelezett országok mozgalmában, támogatja a nemzeti jogaiért küzdő pa­lesztin népet. Irán érdeklő­dést mutat a szocialista or­szágokkal való kapcsolatok iránt is. Ezt bizonyítja a Szovjetunióval közelmúlt­ban lezajlott több tárgyalá­suk, továbbá Mir Hosszéin Muszavi kormányfő látoga­tása az NDK-ban, s hazánk­ban. (k s) (Folytatás az 1. oldalról) és eszmefuttatások sokasága látott napvilágot. Ez ter­mészetes. Nem maradtak e! a különböző spekulációk sem. Most a világ figyelmét a találkozó eredményei kötik le. Mindenkit érdekel, hogy mi is történt, mit hozott a találkozó, s milyen lesz utá­na a világ. Arra törekedtünk, hogy a reyikjavíki találkozó közép­pontjában a világpolitika legfontosabb kérdései állja­nak — a fegyverkezési haj­sza megszüntetése, a nuk­leáris leszerelés, pontosan így is történt. Jelentős csomagteiv Jelentős lépések egész csomagtervét helyeztük a tárgyalóasztalra — mondotta többek között Mihail Gorba­csov. — E javaslatok, ha el­fogadják őket, új korszak kezdetét jelentették volna az emberiség életében. A nuk­leáris fegyverektől mentes korszak kezdetét. Ez a nem­zetközi helyzet gyökeres megváltoztatásának lényege. Ennek meg is volt a reális lehetősége. Itt már nem a nukleáris fegyverzet korláto­zásáról volt szó. mint a SALT—I, és SALT—II és más szerződésekben, hanem a nukleáris fegyverek vi­szonylag rövid idő alatt tör­ténő felszámolásáról. Első javaslatunk a hadá­szati támadófegyverekre vo­natkozott. Kijelentettem, hogy a kövekező öt évben készek vagyunk ezek ötven százalékos csökkentésére. A hadászati fegyvereket szá­razföldön, a vízben és a leve­gőben is felére csökkentettük volna. A megállapodás meg­könnyítése érdekében nagy engedményt tettünk, feladva azt a korábbi követelésün­ket, hogy a hadászati egyen­súlyban vegyük számításba a területünk elérésére képes közepes hatótávolságú ame­rikai rakétákat, és az előre­tolt állomásoztatású ameri­kai nukleáris eszközöket is. Második javaslatunk a kö­zepes hatótávolságú rakéták­ra vonatkozott. Indítványoz­tam az elnöknek, hogy mara­déktalanul számoljuk fel Eu­rópában az ebbe az osztály­ba tartozó szovjet és ameri­kai rakétákat. E javaslatot megfogalmazva is nagy en­gedményt tettünk, amikor ko­rábbi álláspontunktól elté­rően kijelentettük, hogy nem kell figyelembe venni Nagy- Britannia és Franciaország rukleáris rakétáit. A harmadik kérdés, ame­lyet első találkozónkon fel­vetettem az elnöknek, s amely javaslat csomagunk szerves részét képezte, a ra­kétaelhárító rendszerekről kötött (ABM) szerződés és a nukleáris kísérletek beszün­tetése. Álláspontunk e kér­désben a következő: ha gyö­keresen új helyzetet hozunk létre, amikor megkezdődik a nukleáris fegyverek számot­tevő csökkentése, és belátha­tó időn belül bekövetkező fel­számolása, akkor minden vá­ratlan fordulattal szemben be kell biztosítani magunkat. Olyan fegyverről van szó, amely mindmáig országunk védemének magvát alkotja. Üres kézzel érkeztek Mihail Gorbacsov ezután arról szólt, hogy miként rea­gált a javaslatokra az ame­rikai elnök. A többi között vázolta a tárgyaló partner elvárásait, majd tájékoztatta a tévé nézőit arról, hogy át­adta Reagannek az angol fordításban még Moszkvában elkészített lehetséges direk­tívák tervezetét. A nap második felében új­ból találkoztunk — folytatta az SZKP KB főtitkára — és az elnök ismertette a tárgya­lási szünetben kidolgozott amerikai álláspontot. Első szavai után világossá vált, hogy — mint azt már a saj­tóértekezleten is megfogal­maztam — naftalinba rakott kacatokat akarnak ránk sóz­ni, amelyek már a genfi tár­gyalások levegőjét is főj tóvá teszik: különböző közbülső megoldásokat, számokat, szinteket. alszinteket, stb. egyetlen új gondolat, egyet­len friss megközelítés, egyet­len olyan ötlet sem. amely a megoldásnak akárcsak a legkisebb esélyével, vagy bármiféle előrelépéssel ke­csegtetne. Világossá vált elvtársak, hogy az amerikaiak teljesen üres kézzel érkeztek Reyk- javíkba. Az volt a benyomá­sunk, csak azért jöttek a találkozóra, hogy beseperjék az ellenszolgáltatás néljküji engedményeket. Drámai helyzet alakult ki. Biztos lévén abban, hogy javaslataink kiegyensúlyo­zottak és figyelembe veszik a partner érdekeit is, úgy döntöttünk, nem hagyunk fel erőfeszítéseinkkel, ame­lyek célja, hogy áttörést ér­jünk el a találkozón. A tisz­tázást szolgáló számos kér­dés után reménysugár csil­lant fel a hadászati kérdé­sekkel kapcsolatban. Az alkalmat megragadva, még egy nagy lépést tettünk a kompromisszum felé. Közöl­tem az elnökkel: létezik a hadászati támadó fegyverek önök által és általunk is el­ismert hármasa. A földi te­lepítésű rakéták, a hadászati tengeralattjárók és a hadá­szati bombázók. Nos csök­kentsük ennek a hármasnak mindegyik elemét 50 száza­lékkal. Akkor nem lesz szük­ség a különböző szintekre és aliiszintekre. a különböző aprólékos számitgatásoikra. Hosszú viták után sikerült egyetértésre jutni ebben a •kérdésben. Nuklearisrakéta-mentes Európa Aztán megkezdődött a vi­ta a közepes hatótávolságú rakétákról. Az amerikaiak kitartóan védelmezték az úgynevezett közbülső meg­oldást, amely előirányozza európai rakétáik egy részé- nék, köztük a Pershing—2 rakétáknak s természetesen a mi SS—20-as rakétáinknak a megőrzését. Mi kategori­kusan elleneztük ezt a meg­oldást. Azt is eLmondtam már, hogy miért. Európa megérdemli, hogy megszaba­duljon a nukleáris fegyve­reiktől, s megszűnjön nuk­leáris túsz lenni. A maga részéről az elnöknek nehéz volt harcolnia a saját nulla- megoldása ellen, amelyet olyan hosszú időn át reklá­mozott. S mégis meg kellett éreznünk, hogy az amerika­iak és ázsiai szövetségeseik sorsával kapcsolatos külön­leges aggodalmukra hivat­kozva meg akarják ákadá- lyozni a megállapodást. Amerikai részről sok min­den elhangzott, ami egysze­rűen nem igaz. Kellemetlen mindezt felidézni. A dolgok csak akkor kezdtek kedve­zően alakulni, amikor mi ebben a kérdésben is újabb lépést tettünk feléjük és be­leegyeztünk a következő for­mulába : egyetlen rakétát sem európában. és 100 rob­banófejet a mi, keleti terü­leteinken telepített közepes hatótávolságú rakétáinkon, és ugyanennyit az amerikai­aknak a saját területen lévő rakétáin. A lényeg: sikerült egyetértésre jutni abban, hogy európát megszabadítjuk a nukleáris rakétáktól. Létre jött tehát az egyet­értés a közepes hatótávolsá­gú rakéták kérdésében is. Fontos előretörésre került sor a nukleáris leszerelés e területén is. Az amerikai kor­mányzat nem tudott kitérni a pozitív eredményekre irá­nyuló szilárd törekvés elől. Hátra volt még az ABM szerződés és a nukleáris rob­bantások betiltásának kérdé­se. Ezzel kapcsolatban Gor­bacsov kijelentette: a rakéta­elhárító rendszerekről szóló szerződés ebben a helyzet­ben kulcsfontosságúvá vált, szerepe méginkább megnöve­kedett. A tárgyalásoknak abban a szakaszában, amikor már teljesen világossá vált, hogy a vita folytatása időfecsér­lés, emlékeztettem arra, hogy mi meghatározott csomag­tervvel álltunk elő. és arra kértem tárgyalópartneremet, hogy ezt vegye számításba. Ha önnel a nukleáris fegy­verzet nagymérvű csökken­tésének lehetőségéről szóló közös álláspontot dolgoznánk ki, és ugyanakkor nem jut­nánk egyetértésre az ABM- szerződés és a nukleáris rob­bantások kérdésében, akkor mindaz;, amit mi itt létre akarunk hozni, összeomlana. Az elnök és a külügymi­niszter erre a határozottság­ra nemtetszéssel reagált. Én azonban nem tudtam más­képp feltenni a kérdést, mert hazánk biztonságáról, az egész világ, minden nép és minden földrész biztonságá­ról volt szó. Újabb javaslatok Az a megbeszélés, amelyről azt terveztük, hogy végül is záró tanácskozás lesz, időza­varba került. És ahelyett, hogy hazautaztunk volna, mi Moszkvába, ők Washington­ba, újabb szünetet jelentet­tünk be. Hadd gondolja át még egyszer mindenki a helyzetet és majd az ebéd után találkozunk. Visszatér­ve a polgármester házába, ahol zajlotak megbeszélé­seink, a szovjet küldöttség még egy kísérletet tett a ta­lálkozó sikeres befejezésére. A pozitív eredmény elérése érdekében a következő szöve­get ajánlottuk: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok kötelezett­séget vállal arra, hogy tíz évig nem él jogával, s nem lép ki a meghatározatlan időre kötött ABM-szerződés- ből, és hogy ez idő alatt min­den egyes kitételét szigorúan betartja. Az űrbéli rakétael­hárítás kozmikus elemeinek összes kísérlete tilalom alá kerül, kivéve a laboratóriu­mi körülmények között vég­zett kutatásokat és kísérlete­ket. Az első öt év alatt 1991-ig bezárólag 50 százalékkal kor­látozódnak a felek hadászati támadó fegyverei. A rákövetkező 5 évben megszűnne a fennmaradó ha­dászati támadó fegyverek másik fele. Ily módon 1996 végére mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államok­ban teljes mértékben meg­semmisülnek a hadászati tá­madó fegyverek”. Az első négy órában új fent igyőzködtük-győzködtük be­szélgetőpartnereinket állás­pontunk .megalapozottságáról, hiszen ez az álláspont sem­mivel sem fenyeget, nem sérti az Egyesült Államok valós biztonsági érdekeit. De a későbbiekben mind vilá­gosabbá vált, hogy az ameri­kaiak nem fogadják, el az SDI-programimal kapcsola­tos kutatások és kísérletek laboratóriumi korlátozására vonatkozó javaslatokat. Fegyverükkel a kozmoszba törnek. Reális helyzetértékelés Határozottan leszögeztem, hogy mi sohasem egyezünk bele abba, hogy saját ke­zünkkel segítsük elő az ABM-szerzödés aláásáisát. Ez elvi kérdésünk, nemzetbiz­tonságunk kérdése. Ezeknek a zsúfolt őszi na­poknak rövid mérlegét meg­vonva, a következőket mon­danám. A találkozó nagy ese­mény volt. Megtörtént az át­értékelés. Minőségileg új helyzet jött létre. Most mór senki sem cselekedhet úgy, mint korábban. A találkozó hasznos volt. Előkészítette az esetleges előrelépést, megte­remtette a helyzet valódi ja­vításának lehetőségét abban az esetben, ha az Egyesült Államok végre realista állás­pontra tér át és lemond ha­mis helyzetértékeléséről. A találkozó megerősítette hitünket választott irányvo­nalunk helyességében, s ab­ban, hogy a nukleáris kor új politikai gondolkodásmódja. Szükséges és konstruktív — mondotta a többi között Mihail Gorbacsov. Látogatás Solymáron A hazánkban tartózkodó nyugatnémet szövetségi elnök ked­den felkereste a solymári Kemipur magyar—NSZK vegyesipari közös vállalatot. A képen: a vendég a vállalat termékeivel ismerkedik (Telefotó — KS) (Folytatás az l. oldalról) zetközi, többek között a Né­met Szövetségi Köztársaság egyetemeivel kialakított együttműködés. A heidelber- gi, a paderborni egyetemmel közös kutatómunkát folytat­nak az ELTE tudósai, oktatói és hallgatói, s a rendszeressé vált kerekasztal-megbeszélé- seken tájékoztatják egymást oktató munkájukról, eredmé­nyeikről. Több mint kétszáz éve működik Budapesten a német tanszék, amelynek fel­adata a német nyelvi kultú­ra növelése mellett a német irodalom és nyelv tudomá­nyos szintű oktatása. Pro­fesszorok vezetésével folyik itt a magyarországi német nyelvi emlékek tudományos feldolgozása és közzététele, a német—magyar történeti, kulturális, irodalmi és tu­dománytörténeti kapcsolatok feltárása. A német szeminá­riumban ma elsősorban taná­rokat képeznek. A rektor végezetül átnyúj­totta az NSZK államfőjének az egyetem legrangosabb ki­tüntetését, az Eötvös Loránd arany emlékgyűrűt. A vendég ezt követően Mádl Antalnak, a német tan­szék vezetőjének — a ham­burgi egyetem díszdoktorá­nak — kíséretében felkeres­te a német tanszéket, s kö­tetlen beszélgetést folytatott az oktatókkal és a diákokkal. Este Richard von Wei­zsäcker és felesége — Loson- czi Pál és felesége társasá­gában — megtekintette a hamburgi balett előadását a Magyar Állami Operaház­ban. « • • A nap folyamán Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese a Parlament­ben megbeszélést folytatott az NSZK államfő kíséretének tagjaként hazánkban tartóz­kodó Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszterrel, aki a kora délutáni órákban el­utazott Budapestről. Mir Hoszein Muszavi 1942- ben született a kelet-azer- bajdzsáni Hamenei helység­ben. A középiskola elvégzé­se után a Teheránt Egyetem építészeti és városfejlesztési szakán folytatott tanulmá­nyokat, s barátaival együtt alapítótagja volt az egyetem első Iszlám Társaságának. 1973-ban a SAVAK, a sah titkosrendőrsége letartóztat­ta. Az 1979-es iszlám forrada­lom győzelme után Mir Hoszein Muszavi az újonnan létrehozott Iszlám Köztársa­sági Párt egyik vezetője és a párt hivatalos lapjának, az Islamic Republic-nak — Isz­lám Köztársaság — kiadója és főszerkesztője lett. 1979-től a testület fennállásáig tagja vglt az Iszlám Forradalmi Tanácsnak. Dzsavad Bahonar miniszterelnök kormányában rövid ideig a külügyminisz­teri posztot töltötte be. Mir Hoszein Muszavi 1981, októ­ber 29 óta áll a kormány élén. Az iráni miniszterelnök több vallásfilozófiai, történel­mi, kulturális és társadalom­politikai mű, illetve az isz­lám forradalom elméletével foglalkozó írás szerzője. Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottsága Tanácskozás Bukarestben A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminisztereinek találkozóján tegnap Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere tájékozta­tást adott Mihail Gorbacsov főtitkár és Ronald Reagan amerikai elnök reykjavíki ta­lálkozójáról. A szövetséges államok kül­ügyminiszterei teljes támoga­tásukról biztosították a Szov­jetuniónak a találkozón kép­viselt építő álláspontját, nagyra értékelték a nagy horderejű és messzemenő kezdeményezéseket, amelyek valós távlatokat nyitnak a fegyverkezési verseny meg­fékezésére, az atomfenyege­tés elhárítására. Hangsúlyoz­ták annak szükségességét, hogy az amerikai kormány lépjen végre a kölcsönösen elfogadható megoldások ke­resésének útjára a háború és béke kulcsfontosságú prob­lémáiban. A Szovjetunió bá­tor és felelősségteljes lépései által kínált történelmi lehe­tőséget nem szabad elszalasz­tani — hangoztatták. A találkozó résztvevőinek határozott szándéka, a pár­beszéd folytatása, és az is, hogv továbbra is tevékenyen fellépnek a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének létreho­zásáért — tették hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents