Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-01 / 231. szám

2 SZOLNOK MEOYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 1. Manilái uniformisok Manilában őrizetbe vették a betiltott Kommunista Párt egyik vezetőjét, Rodolfo Sa- last. A katonák ugyancsak letartóztatták a több balol­dali erőt — köztük a kom­munistákat — tömörítő Nem­zeti Demokrata Párt (NDF) két tagját. Az akció közvet­len hátteréről egyelőre nin­csenek bővebb hírek, ám a meglehetősen kusza Fülöp- szigeteki hatalmi viszonyok magyarázatul szolgálhatnak az eseményekre. Az NDF ügyvédei aligha tévedtek, amikor a letartóztatásokat követően azt mondták: a tör­téntek legalábbis veszélyez­tetnek mindenféle tűzszüneti tárgyalást a kormány és az ellenzék között, s a hadsereg megsértette azt a korábbi megállapodást, amelynek ér­telmében garantálnia kellett volna a tárgyalásokra érkező küldöttek biztonságát. Tizenhét éve már, hogy a Fülöp-szigeteki katonaság harcban áll a Kommunista Párt fegyveres szárnyával, az Üj Népi Hadsereggel. Ponto­sabban annak a kommunista pártnak a fegyveres erejével, amelyet a hatvanas években hozott létre Jósé Maria Si- son, kiválva a Marcos akkori elnökkel kiegyezett anya­pártból. A 15—30 ezer főre becsült Üj Népi Hadsereg napjainkban a falvak egy­ötödét ellenőrzi, indokolt volt tehát, hogy a Nemzeti Demokratikus Front és a Corazón-kormány között tár­gyalások kezdődtek. (A Ma­nilával szembeni ellenállás másik fő csoportosulásával, a déli szigeteken tevékenykedő muzulmán szeparatistákkal az elnökasszony már megál­lapodott a harcok felfüggesz­téséről.) A felkelők a minap bejelentették, hogy amennyi­ben a hadsereg kivonul az általuk ellenőrzött területek­ről, hajlandók ideiglenes tűzszünetet kötni. Corazón Aquino üdvözölte a javasla­tot, Enrile hadügyminiszter és Ramos vezérkari főnök azonban a katonai leszámo­lást követeli. (Enrile az elő­ző rendszerben is hadügymi­niszter volt. Ramos tábornok pedig jelentős szerepet ját­szott Marcos megbuktatásá­ban.) A hadsereg, mint politikai tényező a jelek szerint mind aktívabb. Talán azért, mert oka van az aggodalomra? Hiszen megkezdődött a Mar­cos idején elkövetett tör­vénysértések, így az elnök­asszony férje, Benigno Aquino ellenzéki vezető 1983-as meggyilkolásának ki­vizsgálása. Nem emelnek azonban újra vádat a Marcos által annak idején tisztára mosott Fabian Ver egykori vezérkari főnök ellen, mond­ván, hogy ez esetben az el­menekült tábornok a tárgya­lásra hazatérhetne. Megle­het, a hadsereg ma is vezető posztokon levő néhány tagjá­nak kellemetlen lenne Ver bírósági vallomása. Így vagy úgy, az uniformist viselők szem előtt tartják Manilá­ban: Corazón asszony csak egy elnöki időszakra kívánja betölteni hivatalát. Laczlk Zoltán A terrorizmus ellen Francia—szfr együttműködés Charles Pasqua francia bel­ügyminiszter éberségre intet­te a lakosságot, mert a ter­roristák merényié tsorozata szerinte még nem ért véget. Mielhel Auirildac, a fejlődő országokkal való együttmű­ködés minisztere pedig közöl­te, hogy Szíria terrorizmusel­lenes együttműködést java­solt a francia és a szíriéi rendőrség között. Pasqua újból megerősítet­te, hogy a nyomozás eddigi adatai szerint a párizsi me­rényletek a Libanoni Fegyve­res Forradalmi Frakciók (FIARL) számlájára, köze­lebbről az Abdallah fivérek rovására írhatók, akik bör­tönben lévő bátyjukat akar- jók ezzel kiszabadítani. Sevardnadze és Shultz sajtókonferenciája Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter New Yorkban, Ronald Reagan amerikai elnök Washington­ban egyidejűleg jelentette be, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Rea­gan amerikai elnök október 11—12-én Izland fővárosában Reykjavíkban találkozik egy­mással. Reagan azt mondotta, hogy a találkozó célja a két ország közötti tárgyalások folytatá­sa. Az amerikai elnök az iz­landi megbeszélést nem mi­nősítette csúcstalálkozónak, hanem azt hangoztatta, hogy annak célja egy későbbi, az Egyesült Államok területén sorra kerülő csúcstalálkozó előkészítése. George Shultz amerikai külügyminiszter szerint „re­mélik, hogy Mihail Gorba­csov amerikai látogatására még az idén sor kerülhet”. A külügyminiszter, aki részle­tesebben szólt az izlandi ta­lálkozóról, közölte: annak napirendjén szerepelnek majd leszerelési kérdések, a kétoldalú kapcsolatok témái, regionális kérdések, valamint emberi jogokkal kapcsolatos problémák. Az amerikai külügyminisz­ter a Fehér Házban megtar­tott sajtókonferenciáján kö­zölte: Zaharov haladéktala­nul elhagyhatja az Egyesült Államok területét. Az ameri­kai külügyminiszter közölte azt is, hogy a szovjet hatósá­gok hozzájárultak a koráb­ban szovjetellenes tevékeny­ség miatt börtönbüntetésre ítélt, és jelenleg száműzetés­ben levő Jurij Orlov távozá­sához. Orlov feleségével együtt október első hetében hagyja el a Szovjetuniót. Shultz sajtókonferenciáján szó volt arról is, hogy az Egyesült Államok korábban követelte a Szovjetunió New York-i ENSZ-képviselete 23 beosztottjának haladéktalan távozását az Egyesült Álla­mok területéről. Ä külügymi­niszter erről szólva kijelen­tette: a Szovjetunió ENSZ- képviseletének létszáma je­lenleg azon a kereten alul van, amelyet az Egyesült Ál­lamok korábban meghatáro­zott. Szovjet közlés szerint — hangoztatta az amerikai kül­ügyminiszter — az érintett személyek egy része a „nor­mális rotáció” keretében el­hagyta az Egyesült Államok területét, mások távozására vonatkozóan Washington meghosszabbította az október 1-i határidőt. A külügymi­niszter szerint a kér­désről tárgyalások foly­tak, s ezeken a két fél megállapodásra jutott a szov­jet ENSZ-képviselet ügyében. Eduard Sevardnadze New Yorkiban megtartott sajtó­konferenciáján kijelentette: a munkatalálkozó gondolatát Mihail Gorbacsov javasolta Reagan elnökinek. A szovjet külügyminiszter aláhúzta: kifejezetten munkatalálkozót terveznek, s ezért választot­ták Izland fővárosát, Reykja- vikot erre a célra, ahol nyu­godt légköriben, „különösebb reklám nélkül, szűlk körben” tudják megbeszélni a két or­szág közötti kérdéseket. Sevardnadze aláhúzta: a munkatalálkozóra azért van szükség, hogy ösztönzést ad­janak a két ország között különböző szinten folyó tár­gyalásoknak. A szovjet kül­ügyminiszter megállapította, hogy a fő irányban: a hadá­szati támadó fegyverek, az űrfegyverek, a nukleáris fegyverek terén folytatódnak ugyan a tárgyalások — szak­értői, sőt .miniszteri szintem, — de az előrehaladás e téren nem kielégítő. „Most alapvetően politikai döntésre van szükség, annak meghatározására, hogy mi­lyen .területen van egyetér­tés, s annak ösztönzésére, hogy előrehaladjunk a meg­állapodások előkészítésében. Mihail Gorbacsov amerikai látogatása idején alá lehet majd írni azokat a megálla­podásokat, amelyek kidolgo­zásáról Reykjavikban álla­podhatnak meg” — hangoz­tatta egyebek között a szov­jet külügyminiszter. Sevardnadze közölte: az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között a szovjet ENSZ-képviselet létszámáról folytatódnák a tárgyalások, végleges döntést csak Reagan és Gorbacsov találkozója után hoznak. A listán szerep­lő személyek közül hat-hét szovjet ENSZ-diplomata nem is tartózkodott már az Egye­sült Államok területéin, ami­kor az amerikai hatóságok távozásukat követelték — hangoztatta Eduard Sevard­nadze, jelezve: a Szovjetunió Inem foganatosít ellenintéz­kedéseket. A szovjet külügyminiszter külön kiemelte: országa tör­vénykezésében érvényesítik azokat az alapelveket, ame­lyeket az emberi jogokról a helsinki biztonsági konfe­rencia résztvevői nemrég megtartott tanácskozásán kí­vánták elfogadni. Ezt a do­kumentumot azonban egye­dül az Egyesült Államok el­lenezte — ezért nem sike­rült Berniben aláírni. Szovjet részről azonban érvényre juttatják mindazokat az el­veket és gyakorlati döntése­ket, amelyeket az eredeti tervezet tartalmazott. Eduard Sevardnadze kije­lentette: a Szovjetunió min­dent meg kíván tenni a szov­jet—amerikai kapcsolatok megjavítása érdekében. En­nek a célnak szolgálatába ál­lította tárgyalásait Washing­tonban és New Yorkban, s ezt a célt szolgálja majd Mi­hail. Gorbacsov és Ronald Reagan izlandi találkozója is. Nukleáris vita „Nlem elképzelhetetlen” — válaszolta Denis Healey, a Munkáspárt külügyi szóvi­vője a BBC riporterének ar­ra a kérdésére, vajon lehet­séges-e, hogy amerikai nuk­leáris fegyverek maradjanak brit földön egy munkáspár­ti kormányzat alatt. A Blacfcpoolban tanácskozó munkáspárti konferencián nagy felzúdulást kiváltó ki­jelentése az előzetesen nagy hírveréssel beharangozott „Panorama” műsorban hang­zott el, amelyben Caspar We­inberger amerikai hadügy­miniszter a „NATO felibom- lasztásával” vádolta a mun­káspártot. Ugyanebben a programban Neil Kinnock pártvezér ismételten megerő­sítette: kormányra kerülése esetén nemcsak Nagy-Britan- náa nukleáris fegyvertárát számolná fél, hanem eltávo­Blackpoolban Utaná a szigetországban tá­rolt amerikai atomfegyvere­ket is. Denis Healey abban az ösz- szefüggésben tette kétértelmű kijelentését, hogy, mint mon­dotta, szerinte egy munkás­párti kormány nem egyolda­lú döntéssel tiltaná ki az amerikai nukleáris fegyve­reket, hanem NATO-szövet- ségeseivel folytatandó tár­gyalások eredményeként. Ar­ra a kérdésre, vajon ez úgy értendő-e, hogy a szövetsé­gesek kívánságára végíilis itt maradhatnak az amerikai atomfegyverek, Healey így válaszolt: „kétlem., de nem elképzelhetetlen”. A nyilat­kozat nyomán újult erővel lángolt fel a nukleáris vita — a Munkáspárton belül. Egyes munkáspárti képvise­lők egyenesen Denis Healey leváltását követelik. Gale professzor az atomkísérletekről A csernobili reaktorszeren­csétlenség által előidézett sugárzás az egytizede volt annak, amelyet a legkisebb atomfegyver kelthet — mond­ta Robert Gale amerikai pro­fesszor. A csernobili sugár­betegek egy részét kezelő, csontvelő-átültetéssel fog­lalkozó specialista Las Ve­gasban tartott sajtóértekezle­tet. Elmondta, hogy a történ­tek nem igazolják azokat az elméleteket, amelyek szerint „egy atomháború túlélhető lenne”. Gale azt mondta, hogy sze­mély szerint „nincs ellene” a nukleáris energia békés cé­lokra való felhasználásának, de „az atomkísérletek nem használnak az egészség­nek”. BERLIN Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, az NDK államfője október 2-án az SZKP KB és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének meghí­vására baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. PEKING Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke teg­nap befejezte Kínában tett munkalátogatását és haza­utazott Pekingből. TOKIÓ Mauno Koávisto finn köz­társasági elnök tegnap négy­napos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett. A két or­szág hetven éves kapcsolata során ez az első finn állam­fő látogatása Japánban,. Koivistót ma fogadja Hi- rohito császár és találkozik iNakastzjane miniszterelnök- lsei is. BANGKOK Laosz és Thaiföld két éve súlyosan megromlott kapcso­latainak javítását célzó tár­gyalásokra kerül sor októ­ber közepén Vietnamban. A tnagasszimtű találkozó meg­tartásáról az ENSZ-közgyűlé- sén részt vevő Sziddhi Sza- ve.tszila thaiföldi külügymi­niszter és Suohan Sarithilat laoszi külügyminiszter-he­lyettes egy héttel ezelőtti New Yark-i találkozóján ál­lapodott meg. SAN SALVADOR Kemény harcok zajlanak hétfő hajnal óta a Salvador! fővárostól 67 kilométerre északra. A salvadori hazafi­ak összehangolt támadást in­dítottak a Nueva Concepcion város feletti ellenőrzés meg­szerzéséért. A salvadori had­sereg és a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) harcosai közötti összecsapásoknak több halá­los áldozata és sebesültje van. PÁRIZS Szeptember utolsó napján Franci aorsz ágban, a legna­gyobb szakszervezeti köz­pont, az Általános Munlkás- szövetség (CGT) dolgozói or­szágos akciónapot rendeztek a közszolgálatban álló alkal­mazottaik támogatására. Várkonyi Péter felszólalása az ENSZ közgyűlésén Az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán tegnap délelőtt (közép-európai idő szerint délután) szólalt fel a ma­gyar külügyminiszter, Vár­konyi Péter. Ismertette or­szágunk álláspontját a leg­fontosabb nemzetközi kérdé­sekben. A magyar külügyminiszter többek között kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy a világszervezet előtt ma nagy feladatok állnak. A jövő nemzedékeinek meg­óvása a háború borzalmaitól ma a nukleáris háború meg­akadályozását, az emberiség egészének megmentését, lé­tének fenntartását, az emberi civilizáció megőrzését jelenti. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris háború elkerülhe­tő, s ebben az ENSZ jelen­tős szerepet játszhat. De kül­detését a világszervezet to­vábbra is csak akkor telje­síti, ha a tagállamok az ala­pításakor meghirdetett el­vek és célok által meghatá­rozott úton haladnak. Ne­künk az egyenjogú, gyümöl­csöző együttműködés útján keli haladnunk, hogy érvé­nyesülhessenek az Alapok­mányban megfogalmazott el­vek. És éppen ezen elvek ér­vényesítésének szándéka, az azokban megjelölt nemes cé­lok eléréséhez szükséges kor­szerű feltételek megteremté­sének igénye, a világ államai közötti kölcsönös egymásra­utaltság ténye vezérelte kor­mányomat, amikor kilenc más tagország kormányával együtt levélben fordult az ENSZ főtitkárához, és java­solta, hogy tűzzék napirend­re a nemzetközi béke és biz­tonság átfogó rendszerének megteremtését. Meggyőződé­sünk ugyanis, hogy korunk­ban egyetlen állam biztonsá­ga sem garantálható mások rovására. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi világhelyzet az ENSZ minden tagállamától fokozott erőfeszítéseket kí­ván, mert valamennyi ország felelős azért, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az egész emberiség sorsát ve­szélyeztető kedvezőtlen irányzatok megállítása és visszafordítása érdekében. E tekintetben kiemelkedő jelentőségű a világ sorsáért különleges felelősséggel tar­tozó nagyhatalmak tevékeny­sége. Ezért a nemzetközi köz­vélemény üdvözölte a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok legmagasabb szintű ve­zetőinek egy évvel ezelőtt megtartott genfi találkozóját, amely bizonyos értelemben kiinduló pontja volt a szov­jet—amerikai viszonyban és általában a világpolitikában azóta tapasztalt néhány ked­vező jelenségnek. Továbbra is nagy figyelemmel és vára­kozással kísérjük a két or­szág kapcsolatainak alakulá­sát. és reméljük, hogy a meg­beszélések végül olyan csúcs- találkozóhoz vezetnek a nem túl távoli jövőben, amely kedvezően befolyásolhatja majd az emberiség jövőjének alakulását. Megítélésünk sze­rint korunkban a két nagyha­talom közötti feszültséget, bi­zalmatlanságot olyan építő, érdemi megállapodásokat eredményező megállapodá­soknak kell eloszlatniuk, amelyek a felhalmozott fegy­verkészletek csökkentéséhez, a leszereléshez, a kölcsönö­sen előnyös, széles körű együttműködéshez vezetnek. A Magyar Népköztársaság kormányának őszinte meg­győződése, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak kez­deményezései a tömegpusz­tító fegyverek felszámolására az ezredfordulóig, valamint a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentésé­re Európában jó alapot ad­nak ahhoz, hogy az egymás­sal szemben álló szövetségi rendszerek között a katonai egyensúly a lehető legalacso­nyabb szinten valósuljon meg. A csökkentési folyamat beindítása érdekében minden meglevő leszerelési fórumot ki kell használni, és egyetlen kölcsönösen elfogadható kompromisszumos lehető­séget sem szabad elszalasz­tani. Kiemlelkedő jelerutőségű- nielk tartjuk eibből a szem­pontból is az atornkísérlieteik- re tölbb mint egy éve egyol­dalú ae vállalt és azóta több­ször megújított szovjet mo­ratóriumot — mutatott rá a külügyminiszter. A regionális kérdések kap­csán Várlkanyi Péter hang­súlyozta: ahogy egyetlen más állam, úgy Magyarország sem lehet közömbös' a tőle távoli földrészek, országok helyze­tének alakulása iránit, hiszen azokat a nemzetközi helyzet­ben közvetve, kétoldalú kap­csolataiban pedig közvetlenül is érzékeli. 1986 Nemzetközi Békeév, amelynek felhívása nagy fi­gyelmet keltett a világ vala­mennyi országában, így ha­zánkban is. Ennek szellemé­ben a magyar küldöttség épí­tő szellemben kezeli az előt­tünk álló hetekben megvita­tandó kérdéseket, kész ere­jéhez mérten hozzájárulni a jelén közgyűlés munkájának sikeréhez, ahhoz, hogy a 41. ülésszak valóban érzékelhe­tően előmozdítsa a világbéke megóvását, az általános poli­tikai légkör javítását, a sok­oldalú nemzetközi együttmű­ködésit — mondotta Várlkanyi Péter. Üdvözlő távirat Kína nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke Kína nemzeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Li Hszien-nient a Kínai Népköztársaság elnökét, Csao Ce-jangot, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csa elnökét. Tisztelt Elvtársak! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Miniszterta­nácsa, népünk és a magunk nevében nemzeti ünnepük, a Kínai Népköztársaság meg­alakulásának 37. évfordulója alkalmából szívélyes üdvöz­letünket küldjük Önöknek, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának és az egész kínai népnek. Az évfordulón sok sikert kívánunk az orszá­gukban folyó szocialista épí­tőmunkához. Meggyőződé­sünk, hogy a kínai nép to­vábbi kimagasló eredménye­ket ér el jólétének gyarapí­tásában, szocialista vívmá­nyainak továbbfejlesztésében, örömmel tölt el bennünket, hogy kapcsolataink az utób­bi időben az együttműködés minden területén eredménye­sen fejlődnek. Biztosak va­gyunk benne, hogy sokolda­lú kapcsolataink ápolása és továbbfejlesztése hozzájárul közös szocialista céljaink el­éréséhez és a nemzetközi bé­ke és biztonság megszilárdí­tásához. További sikereket kívánunk Önöknek és né­püknek a Kínai Népköztársa­ság felvirágoztatásáért kifej­tett erőfeszítéseikhez.

Next

/
Thumbnails
Contents