Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
1986. SZEPTEMBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÖZLEMÉNY flBflHHHHI a megyei pártbizottság 1986. szeptember 12-i üléséről Irányelvek a megye mezőgazdasága fejlődésének fő irányairól A megyei pártbizottság megállapította,, hogy a megye természeti erőforrásai, a termelőerők színvonala, valamint a szocialista termelési viszonyok — a meglévő ellentmondások ellenére — alapvető feltételként biztosították a mező- gazdaság fejlődését. Az elmúlt másfél évtized a megye agrártermelésének legeredményesebb időszaka volt. Fejlődése megfelelt az ágazattal szemben támasztott alapvető követelményeknek, így kellő mértékben hozzájárult a lakosság élelmiszerekkel, a feldolgozóipar nyersanyagokkal való ellátásához, a külkereskedelmi és költségvetési egyensúly kedvező alakításához. A megye mezőgazdaságának termelőerői és termelési viszonyai tovább fejlődtek. Általánossá vált a rendszerszerű technológiák, a korszerű erő- és munkagépek, valamint a tudományos eredmények alkalmazása, új állattartó telepek léptek a termelésbe. A termelés biológiai háttere megerősödött. Űj fajták és hibridek kerültek hasznosításra. Nőtt a munkaerő szakmai színvonala, javult az élőmunka hatékonysága. Az üzemi méretek és szervezetek megfelelően segítették a korszerű mezőgazdaság kialakulását. A társadalmi tényezők kedvezően befolyásolták a mezőgazdasági termelés alakulását. Jelentősen fejlődött a szövetkezeti és üzemi demokrácia, az állami gazdaságoknál! új vállalatirányítási formákat vezettek be. Emelkedett a mezőgazdasági üzemek vezetési színvonala. Javultak a dolgozók élet és munkakörülményei. A mezőgazdasági termelés szerkezete a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban, a helyi adottságok és a pénzügyi forrás-lehetőségek figyelembevételével korszerűsödött. A főágazatok termelési arányaiban átrendeződés következett be. A növénytermesztés növekedési üteme a többi ágazathoz képest mérséklődött. Az ágazat feladatai alapvetően végrehajtásra kerültek. A gabonaprogram teljesítése során jelentős eredmények születtek. A gabona vetésterülete a szántóterület 60%-át tette ki, ösz- szes mennyisége 49%-al nőtt. Kedvezőtlen, hogy csökkent a kukoricaterület nagysága. Az ipari növények termelése követte a feldolgozóipar igényeit. A napraforgó-termesztés nagymértékben növekedett. Nem értünk el megfelelő eredményeket a szálas- és tömegtakarmány növények termesztésében. A zöldség-, szőlő és gyümölcs ágazatokban a nagy- és kisüzemek között ésszerű munkamegosztás ment végbe. Az állattenyésztés a növénytermesztésnél gyorsabb ütemben növelte termelését. Legjelentősebb változást a szarvasmarha tejhasznú keresztezése, a sertéseknél a húshasznú hibridek bevezetése és a broyler baromfihús-termelés megvalósítása jelentette. A juhtenyésztésben nem sikerüt céljainkat elérni. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység az V. és VI. ötéves tervben gyors ütemben fejlődött. Jól segítette a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőbb és biztonságosabb gazdálkodását. A mezőgazdasági üzemek a koncentráció nyújtotta lehetőségeket részben használták ki. A kapcsolatok fejlődése és sokszínűsége ellenére csak kevés együttműködés és társulás lett igazán eredményes. Néhány önálló közös vállalat kivételével nem sikerült az együttműködések előnyeit kihasználni. A termelési rendszerek termelést segítő, fejlesztő tevékenysége a VI. ötéves terv időszakában lelassult. A háztáji- és kistermelés viszont fejlődött, jelentőségét továbbra is, megőrizte. A mezőgazdaság extenzív fejlesztésének lehetőségei az 1970-es évek végére nagymértékben csökkentek. -A termelés intenzív fejlesztéshez jelentős pótlólagos ráfordításokra lett volna szükség. Az állami támogatások mértékének csökkentése, a gazdasági szabályozók ágazatot érintő hatásai,, a kedvezőtlen természeti tényezők és a gazdálkodási gondok miatt a megye mezőgazdaságának fejlődési üteme lelassult. A megye mezőgazdasági adottságai, a felhalmozott termelési tapasztalatok indokolják, az ágazattal szemben támasztott követelmények pedig szükségessé teszik a fejlődés irányainak megfelelő főbb gazdaságpolitikai célkitűzéseinek kijelölését. A megyfe mezőgazdasága fejlődésének fő irányai és belső tartalmuk az adottságoktól, azok kihasználásától és az általános termelési feltételektől függően kell, hogy alakuljanak. A termelési feltételek kedvezőtlen alakulásakor a fejlődést alapvetően az üzemek belső erőforrásai határozzák meg. Kiemelt fontosságú a gazdálkodásban a helyi tartalékok feltárása és hasznosítása. A termelésre a jelentős minőségi javulás, a gazdálkodásra a termelésnél gyorsabb ütemű jövedelemnövekedés legyen a jellemző. Valamennyi termelési feltétel kedvező alakulásával elérhető, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek töretlenül fejlődjenek, a termelés növekedési üteme jelentős mértéket érjen el. A növekedés alapja a kedvezővé váló feltétjelek és a meglévő • termelési erőforrások magas szintű kihasználása legyen. A termelési szerkezetben a növénytermesztés tartsa meg vezető helyét, folytatódjon az állattenyésztés arányának növekedése. A növénytermesztési főágazatban folytatódjon a gabonaprogram. Célunk megteremteni annak feltételeit, hogy a gabona mennyisége az ezredfordulóra érje el az 1,5 millió tonnát. A gabonán belüli vetésszerkezet a kukorica és rizs területének növelése irányába módosuljon. Az ipari növénytermíesztés rugalmasan alkalmazkodjon a feldolgozóipar igényeihez. A szálas és tömegtakarmány növények fajlagos hozamai jelentős mértékben emelkedjenek, Vetésterületük csökkenjen. A kertészeti ágazatok termelése a térségi adottságok — Tiszazug, Jászság — kihasználásával növekedjen, a feldolgozottsági szint egyidejű ‘ fejlesztésével. Az állattenyésztési főágazatban jelentős termelésnövekedésre van szükség. Az eredmények — elsősorban a fajlagos, hozamnövekedés — a korszerűbb tartásfeltételek, a szakszerűbb takarmányozás és a jobb állategészségügyi helyzet révén -javuljanak. A sertéshús és a tejtermelés dinamikus növelés mellett — a térségi adottságoknak megfelelően — a baromfi, a juh vagy a hústípusú szarvasmarhatartás is kaphat elsőbbséget. Melléktevékenység növekedési üteme haladja meg az alaptevékenységét. Kiemelt figyelmet kell fordítani az élelmiszeripar, a kereskedelem és a szolgáltatás fejlesztésére. A gyorsabb növekedési ütem mellett nagy gondot kell fordítani a termelés és gazdálkodás minőségi elemeinek javítására. A mezőgazdasági kistermelés rugalmasan alkalmazkodjon a változó feltételekhez. Tartalmában bővüljön a nagy- és kisüzemek integrációs kapcsolata. Szolnok megye természeti erőforrásai, meglévő termelőerői, valamint a termelési viszonyok — néhány tényező kivételével — nem korlátozzák a megjelölt fejlesztési irányok követését. Az ezredfordulóig — a minél kedvezőbb eredmények elérése érdekében — biztosítani kell az egyre szűkebbé váló keresztmetszetek feloldását. Tovább kell javítani a termőföldek racionális használatát. Tervszerűen folytatódjon a komplex meliorációs program. Hatékonyabban kell felhasználni a megye gazdag természetes vízkészletét. Váljon az öntözés az agrotechnika szerves részévé. A mezőgazdaságilag művelt terület nagysága csak a legszükségesebb mértékben csökkenjen. A talajok termőképességének fokozásával nagyobb mértékben kerüljenek hasznosításra a tudományosan megalapozott talajerőgazdálkodási eljárások. Jelentős mértékben növekedjen a biomassza tömege. A mezőgazdasági melléktermékeket minél teljesebben és komplexebben kell hasznosítani. A felhasználás fő iránya a takarmányozás és a talajerőgazdálkodás legyen. Ezzel várhatóan mintegy 20 ezer hektár tömegtakarmány-termőterület szabadítható fel, és 20—25 ezer tonna vegyes hatóanyagú műtrágya váltható ki. Javítani szükséges a növény- és állatfajok genetikai termő és termelő képességének kihasználását. Törekedni kell a biotechnológiai kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazására. A műszaki színvonal fejlesztésénél kapjanak elsőbbséget a teljeskörű meliorációs, a racionális talajhasznosítási, a gépesítési, az anyag- és energiatakarékos termelést segítő beruházások, a tárolási-raktározási,, környezetvédelmi fejlesztések és az állat- tenyésztési rekonstrukciók. Ameny- nyiben lehetőség nyílik rá — kedvezőbb beruházási feltételek időszakában — az agrárágazat minden területén jelentős technikai, technológiai váltást kell végrehajtani. Fejleszteni szükséges az erőgépállomány teljesítményét, figye- lembevéve a gazdaságosság és hatékonyság fokozását. Javítani kell a tömegtakarmányok és melléktermékek hasznosításának műszaki feltételeit, az állattenyésztési technológia színvonalát. Biztosítani kell a magasabb termelési, gazdálkodási követelményeknek megfelelő szakember- és szakmunkáslétszámot. A káder- munka hatékonyabban segítse a vezetési színvonal növelését. A vezetők személyes példamutatással járuljanak hozzá a munkafegyelem javításához. Az üzemeken belüli érdekeltségi viszonyok korsZerűtítése, hatékonyságának fokozása segítse a belső tartalékok feltárását, a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. Az élőmunka termelékenysége jelentősen növekedjen. Az országos átlagolt meghaladó üzemi méretek vezetési, gazdálkodási hatékonyságát a döntési és felelősségi jogkörök decentralizálásával, az adottságokhoz igazodó önelszámolási egységek szervezésével is elő kell segíteni. A gazdasági eredményekkel összhangban javuljanak a dolgozók élet- és munkakörülményei. A számítástechnika kapjon az eddigieknél nagyob szerepet az informálás, a döntéselőkészítés és a termelési, gazdasági folyamatok irányításában, ellenőrzésében. A közös érdekeltségen alapuló gazdasági együttműködések, válallat- közi kapcsolatok váljanak á mezőgazdasági termelés, fejlesztés forrásává. Lényeges, hogy a kooperációs kapcsolatok sokszínűsége a jövőben is maradjon meg. Nagyobb szerepet kell kapnia — az adottságokra alapozva — a mezőgazdasági nagyüzemek közötti térségi együttműködéseknek. A társulásokat a jövőben elsősorban a feldolgozottsági színvonalat növelő integrációs folyamatok erősí- tésésre kell felhasználni. Bővíteni szükséges a mezőgazdasági üzemek, valamint a kereskedelmi és feldolgozó vállalatok ilyen irányú kapcsolatait. A termelési rendszerek fejlesztő tevékenységére a minőségi jegyek legyenek a jellemzők. Javuljon a rendszerek tudományos eredményeket alkalmazó tevékenysége, kapcsolataik bővítésével erősítsék a kölcsönös érdekeltséget. A rendszerek tevékenységének megújítása a tartalmi munka, és szükség szerint a szervezeti forma javítását, megváltoztatását is eredményezze. Az irányelviekben megfogalmazott feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül fontos, hogy a megye mezőgazdaságának fejlődésében, fejlesztésében tevékenykedő kommunisták, dolgozók jól szervezetten, céltudatosan dolgozzanak. Ennek érdekében a megyei párt- bizottság szervezési intézkedéseket hagyott jóvá. Az állami és állampolgári fegyelem érvényesülésének tapasztalatai A megyei pártbizottság az állami és állampolgári fegyelem érvényesülésének tapasztalatait ösz- szegezve megállapította, hogy Szolnok megyében az állami szervek működése törvényes, az állami fegyelem alapvetően szilárd, az állami rendet fegyelmezett, egyre javulp munka jellemzi. Az állam és az állampolgárok harmonikus viszonyának objektív politikai és gazdasági alapjai adottak, amelyben az állami szervek meghatározó szerepet töltenek be. A tanácsi, államigazgatási feladatok eredményes végrehajtásának alapja a tervszerű, jól szervezett, fegyelmezett munka, a tanácsi vezetők és apparátusok helytállása. A tanácsi munka demokratizmusának és nyilvánosságának szélesedése hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsoknál nem tapasztalható visszaélés a hatalommal, a hatáskör túllépése, a személyi összefonódás, a protekció vagy a korrupció különböző megnyilvánulása. A tanácsi vezetők, és dolgozók döntő többsége a jogszabályoknak megfelelően, az állampolgárok érdekeit szolgálva látja el munkahelyi feladatait, a szocialista erkölcs normáinak megfelelő magatartást tanúsít. A lakosságot, a közvéleményt nyugtalanító negatív jelenségek csak elvétve fordulnak elő. Az ügyintézés, a hatósági tevékenység törvényes, összességében jó színvonalú, a' jogalkalmazás jogpolitikai elvei megfelelően érvényesülnek. A megye tanácsi szerveit évente közel másfél millió állampolgár keresi fel különböző ügyekkel. Kedvező, hogy az ügyintézést szakszerűbbé, gyorsabbá vált az utóbbi években, ennek ellenére esetenként előfordul a lakossági bejelentések késedelmes intézése, a lélektelen, bürokratikus eljárás is. Szolnok megyében á szocialista törvényesség szilárd. Betartása fölött a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, az államigazgatási és ellenőrzési szervezetek őrködnek, együttműködve az állampolgári közösségekkel és a társadalmi szervezetekkel. Az állampolgárok magatartására döntően a politikai célokkal való azonosulás, a törvények tisztelete és az önkéntes, egyre tudatosabb jogkövetés jellemző. A lakosság meghatározó többsége érti és tudja, hogy az új feltételek között a feladatokat csak jobb munkával, nagyobb erőfeszítésekkel lehet sikeresen megoldani. A nehezebbé vált gazdasági helyzetben az emberek féltik szocialista értékeinket, ezért a korábbiaknál érzékenyebben reagálnak a jogszabályok megsértésére, az állampolgári- és munkafegyelem lazaságaira, az ezt elnéző magatartásra. Az összességében megnyugtató helyzet mellett azonban az utóbbi időben tapasztalható az állampolgári fegyelem fellazulása, néhány kedvezőtlen jelenség felerősödése is, melyet több ok és körülmény egyidejű hatása eredményez. Gondot és esetenként zavart okoz, hogy a jogok és lehetőségek széles körű megismertetése mellett nem k,erült sor az állampolgári kötelezettségek tudatosítására, azok fokozottabb megkövetelésére. A jogszabályok gyors változása, illetve az esetenkénti túlszabályozottság is szerepet játszik az állampolgári fegyelem lazulásában, nehezíti az állampolgári jogtudat kialakulását, az állami akarat pontos követését. Akadályozó tényező az is, hogy még nem alakult ki a szükséges társadalmi összefogás a jogellenes magatartások, elsősorban a bűnözés megelőzésében. Gyakran elmarad a társadalmi tulajdont megkárosítókkal szembeni nyíltabb, erélyesebb, következetesebb fellépés is. Hiányosak az ellenőrzések, és jellemző az elnéző magatartás. Különösen a kisebb súlyú cselekmények esetében tapasztalható a „bocsánatos bűn" szemlélet jelenléte is. A kedvezőtlen állampolgári megnyilvánulásokat és magatartást jelentősen erősítik az áru- és piaci viszonyok működésének zavarai, az anyag-, alkatrész-, termék-, és áruhiány, valamint ezek beszerzésének nehézségei. Döntően ez táplálja a különböző korrupciós jelenségek, a csúszópénzzel való előnyszerzés, a „kiskapuk" keresésének szaporodását. A jövedelmi viszonyokban bekövetkezett változások is differenciáló hatással vannak az állam- polgári magatartásra. A gyors meggazdagodás vágya nemegyszer felelőtlen vállalkozásra, törvényszegésre, korrupciós kapcsolatok (kialakítására sarkallja az embereket, az elért életszínvonal megtartása pedig többeket vagyon elleni bűnözésre késztet. A becsületesen élő és dolgozó állampolgárok viszont fokozottan várják, hogy az állami és társadalmi szervek megvédjék érdekeiket a harácsoló, korrupt elemektől, s hatékonyabb ellenőrzéssel elejét vegyék a nem munkával szerzett vagyonok keletkezésének. Az állampolgári fegyelem lazulására utal az is, hogy a megyében mérsékelten tovább emelkedett az ismertté vált bűncselekmények és a bűnelkövetők száma. Változatlanul sok a büntetett előéletű visszaeső, valamint a íiatal- és gyermekkorú elkövető. A bűnözés alakulásában, de más jogellenes cselekmények esetében is nagyfokú a mértéktelen szeszesital-fogyasztás szerepe, a munkakerülő életmód és a veszélyeztetett körülmények között élő fiatalokkal való foglalkozás hiánya, de közrejátszanak a jogpropaganda fogyatékosságai is. Az állampolgári fegyelem egyik fokmérője az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése. A megye lakóinak döntő többsége rendszeresen és fegyelmezetten eleget tesz fizetési kötelezettségeinek, fizeti az adót, hiteltartozását, a folyósított szolgáltatások díjait. Az utóbbi időben viszont figyelmeztetően nőtt a fizetési kötelezettségek megszegőinek száma. Az adófizetésre kötelezettek közel tíz százalékával szemben kellett az elmúlt időszakban kényszer- intézkedéseket alkalmazná, elsősorban a magánszektorban és a szerződéses üzletekben dolgozók körében. A tanácsi hatóságok évente mintegy 18—20 ezer esetben intézkednek a meg nem fizetett adó behajtása érdekében. A megye adófizetésre kötelezett állampolgárainak hátraléka jelenleg meghaladja a 41 millió forintot; az ellenőrzések során pedig csak 1985-ben 17 millió forint adóhiányt állapítottak meg. Hasonlóan kedvezőtlenek a tapasztalatok a társadalombiztosítási járulékok megfizetésével is. Az elmúlt év végén 2415 állampolgárnak összesen több mint 22 millió forint hátraléka volt. Az állam- polgári fegyelmezetlenség egyik jól érzékelhető megnyilvánulása az is, hogy a lakosság egy része nem teljesíti a különböző közszolgáltatások díjának fizetésében jelentkező kötelezettségeit. Évente közel kétezer állampolgárral szemben kell intézkedni lakbér, útiköltség, víz, energia és más szolgáltatások díjainak behajtásáért. Figyelmeztető az is, hogy a megyében évente mintegy 60—65 ezer szabálysértés válik ismertté, melyek többsége a közlekedés és a közlekedésbiztonság rendjének megsértésével kapcsolatos. Az 1983 előtti évekhez képest duplájára emelkedett a vám- és deviza bűn- cselekmények száma. Az állampolgári fegyelmezetlenség megnyilvánul a különböző bejelentési, megjelenési kötelezettségek elmulasztásának jelentős számában is. A munkafegyelem lazulásának egyik jelzője, hogy csak a munkaügyi döntőbizottságok évente mintegy 1500—2000 fegyelmi ügyet tárgyalnak. A fegyelmi vétségek nagyrészt a szeszesital-fogyasztással függnek össze. (Folytatás a 4. oldalon)
