Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-12 / 215. szám

1986. SZEPTEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Helyhiány miatt... Nagyító alatt a tábori élet NEB-vizsgálat Szolnokon, Jászberényben, Törökszentmiklóson A Szolnok Megyei NEB több, a fiatalok helyzetével összefüggő vizsgálatot végzett. Idén nyáron a megyei if­júsági építőtáborok helyzetét tekintették át. Az ellenőrzés tapasztalatairól kérdeztem Sebestyén Istvánt, a Verseghy Gimnázium igazgatóhelyettesét, a vizsgálat vezetőjét; a munkabizottság tagjai közül Juhász Évát, a KISZ megyei bizottságának munkatársát, Szekeres Kálmánnét, a KÖ­JÁL gyermek- és ifjúságegészségügyi osztályának munka­társát, Miklós Józsefet, a 605. sz. Szakmunkásképző Inté­zet igazgatóhelyettesét, Rozenberszki Lászlót, a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatóját és Bán Dé­nesi, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság igazgatóhe­lyettesét. A Megtárgyalta a Minlsztartanáos Mérleg a kastélyprogramról — A KISZ-építötáborok szervezése hosszú múltra nyúlik vissza. Mi változott az évek során, mi jellemzi az ifjúsági építőtáborok jelenle­gi helyzetét? Juhász Éva: — A KISZ-táborok társa­dalmi értéke, gazdasági, po­litikai és pedagógiai célkitű­zései életrehívásuk óta mind a mai napig változatlanok. Mindemalett a gazdasági életben végbement változá­sok — elsősorban a mbzőgaz- daság gépesítésére és új tech­nológiáira gondolok — itt is éreztetik hatásukat. Ennek következtében fokozatosan csökkent a fiatalok munká­ja iránti igény. Főleg az utolsó öt évben tapasztalható ez a jelenség. 1981-ben a me­gyénkből még 3160 diákot tudtunk elküldeni építőtá­borba. Ezen a nyáron alig valamivel többet kétezernél. Az országos adatok is ezt igazolják. 1984-ben például az előkészítő tájékoztatáson hangzott el, hogy három év alatt 42 százalékkal kevesebb fiatalt fogadtak a gazdasá­gok. Idén további 4,6 száza­lékos volt a visszaesés. Gya­korlatilag tehát a létszám a felére redukálódott. Sebestyén István: — A megyei helyzet is ezt igazolja. Az elmúlt időszak­ban \három tábort számoltak fel. Jelenleg mindössze négy településen szerveztek épí­tőtábort. Szolnokon, Török­szentmiklóson, Jászberény­ben és Tiszaugon. Az ide ér­kező tanulók létszáma ná­lunk is kétezer körül alakult. Régebben egész évfolyamok mentek tőlünk is nyári mun­kára. Volt idő, amikor agitál­ni kellett a fiatalokat, most viszont nem tudunk kellő mennyiségű munkát adni, helyhiány miatt kell elutasí­tani nagyon sok jelentkezőt. — A megyei NEB milyen céllal indította a vizsgálatot, milyen eredményeket hozott a felmérés, melyek az általá­nosítható tapasztalatok? Sebestyén István: — A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsuk, a me­gyei ifjúsági táborok feltéte­lei megfelelően biztosítják-e a fiatalok elhelyezését, ellá­tását, munkavégzését és sza­badidejük kulturált eltölté­sét. összességében megnyug­tató képről számolhatunk be. Nem voltak negatív jelzése­ink, de a vártnál is kedve­zőbb a kép. A megkérdezett fiatalok véleményét tartal­mazó jegyzőkönyvek szerint mind az elhelyezés, mind pe­dig a munkaszervezés felté­telei megfelelőek voltak. A táborvezetés szakmai, peda­gógiai munkájával szemben nem volt kifogás. Mindenütt biztosították a folyamatos munkát. Szekeres Kálmánná: — Mint a Köjál munkatár­sa öt éve járom a táborokat. Közegészségügyi szempont­ból is érzékelhető a javulás. A gazdaságok az anyagi le­hetőségen belül fokozatosan javítják az egészségügyi ellá­tás színvonalát. Fokozott gondot fordítanak a munka- védelemre, a balesetek meg­előzésére. A tárgyi adottsá­gok is változtak. Ma már nem sátrakban, hanem erre a célra kiépített táborokban helyezik el a fiatalokat. A tisztálkodás lehetőségei biz­tosítottak. Talán az ivóvízel­látás jelent még gondot. A munkahelyekre kiszállított víz minőségét vizsgálva hat alkalommal kifogásoltuk azt, de egészségkárosodást ezek sem okoztak. A táplálkozás higiéniás szempontból kifo­gástalan, mennyisége is meg­felelő. Talán, egy példával is érzékeltetném a helyzetet. Sikerült elérnünk, hogy a tá­borokat rozsdamentes evő­eszközökkel lássák el. és ezt számos vendéglátóról nem mondhatjuk el. Az orvosi felügyelet megoldott. A hely­zetet röviden jellemzi az a tény, hogy megbetegedés, fertőzés és baleset nem for­dult elő a táborokban. — A feltételek kedvező volta örvendetes, annál is in­kább, mert a fiatalok közül sokan ilyenkor kerülnek éle­tükben először kapcsolatba a munkával, annak értékével, az anyagi, erkölcsi megbecsü­léssel. E téren milyen kép alakult ki Önökben? Bán Dénes: — A fiatalok munkájának értékét, azt hiszem, a gazda­ságok tudják fölmérni. A Tö­rökszentmiklósi Állami Gaz­daság vetőmagtermesztésé­ben pótolhatatlan veszteséget jelentene, ha nem számíthat­nánk a munkájukra. Számí­tásokat is végeztünk. Egy KISZ-tábori munkaóra 62 forintba kerül. Idén 3 millió 600 ezer forintot költöttünk a táborra. Ebből 747 ezer fo­rintot fizettünk ki a fiata­loknak. Átlag 850 forint ju­tott egy tanulóra kéthetes munkájáért. Hogy azután ez mennyire ösztönző, az más kérdés. A büfés néni tudna erről beszélni, hiszen azokból az ezresekből, amit nála vál­tottak föl, úgy tűnik, a gye­rekek többet hoznak otthon­ról, mint amennyit megke­resnek. Miklós József: — A napokban beszéltem azokkal a növendékekkel, akik részt vettek a nyári tá­borban. Igaz, nem a me­gyénkben, de a tapasztala­ton érdemes elgondolgodni. Részben az ösztönzést is érin­ti. Húsz szakmunkástanulót küldtünk el azzal a tudattal, hogy a szakmájukat gyako­rolhatják majd, ehelyett se­gédmunkásként alkalmazták őket. Pénzt is csak 200—400 forintot kaptak, de nem is ezt sérelmezték. Szerintem nevelési szempontból fontos lenne, hogy a gyerekeket jól szervezett munkahelyen fog­lalkoztassák, s olyan munkát végezhessenek, amihez ked­vük van, amiben örömüket lelik. Rozenberszki László: — Talán a szolnoki kör­nyezetvédő tábor a legmeg­felelőbb példa erre. A Zalá­ból ide érkező fiatalok olyan munkát kaptak, amire szíve­sen vállalkoztak. Amikor el­néztem, mint szedegetik a parkokban eldobott sörösü­veg-kupakokat, törött üvege­ket, arra gondoltam, hogy az a fiatal, aki erre a munkára önként vállalkozik, kevésbé szorul nevelésre, mint azok, akik ilyenné teszik a környe­zetüket. — Az elnevezés is mutat­ja, a fiatalok a munka mel­lett, közben táboroznak is. A közösségi élmény kialakítá­sában szerep jut a szabadidő célszerű, színvonalas eltölté­sének is. Építőtáboraink megfeleltek-e ezeknek az el­várásoknak? Juhász Éva: — A szabadidő hasznos el­töltésében tapasztalható a legérzékletesebb változás. Vannak örökéletű formák, mint a sportversenyek és a különböző előadások, vetél­kedők. Az új lehetőségeket a tárgyi, technikai feltételek gazdagodása adja. A gazda­ságok már mindenütt rendel­keznek klubokkal, közösésgi rendezvények megtartására alkalmas helyiségekkel. Házi könyvtárat alakítanak ki. Korszerű stúdióberendezések szolgáltatják a kikapcsolódás feltételeit. A táborokba is be­tört a video és a számítógép. Népszerű a diszkó és a film­vetítés. A hétvégi kirándu­lásról nem is beszélve. A visz- szajelzések szerint a Szolno­ki Művésztelep, a repülőtér megtekintése, a Holt-Tisza partján eltöltött nap, a für­dés, a vízisportokkal való is­merkedés volt azonban a leg­maradandóbb élményt nyúj­tó esemény. A szabadidő megszervezését könnyítette, hogy a KISZ KB-tól prog­ramjavaslatokat kapott /min­den táborvezetőség. Sőt idén az AKCIÓ GT is felkínálta a kulturális szolgáltatásait. — A megyei NEB éves ter­vében ezzel nem fejeződött be a fiatalok életkörülmé­nyeivel összefüggő elemző vizsgálat. Sebestyén István: — Valóban nem. Szeret­nénk a képet teljesebbé ten­ni. Hasonló témával foglal­kozunk a továbbiakban is. Az építőtáborok mellett az őszi mezőgazdasági munkákban is nagy számban vesznek részt fiatalok. Jelenleg tehát azt mérjük föl, hogy ezt a munkát megfelelően szervez- ték-e meg a mezőgazdasági és művelődési intézmények. Vannak-e gondok, s ha igen, milyen intézkedésekkel lehet ezeket megszüntetni. A bolgár nagykövet látogatása Tegnap délelőtt Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság első titkára fogadta Bon- cso Mitevet, a Bolgár Nép­köztársaság budapesti nagy­követét, és eszmecserét foly­tattak Szolnok megye és a bolgár testvérmegye, Kjusz- tendil kapcsolatairól, a ba­rátság ápolásának kérdései­ről. ajánlások kidolgozásával Végei ért a zöldfelületi konferencia Szakmai ajánlások kidol­gozásával tegnap befejezte munkáját a Szolnokon ren­dezett országos zöldfelügye- let-gazdálkodási konferencia. A több tudományos egyesü­let által szervezett kétnapos rendezvény központi témá­jaként arról tanácskoztak, milyen eszközökkel lehet a jövőben a közhasznú zöldfe­lületek — sokszor lehangoló — állapotát javítani, vala­mint megóvásukat, gyara­pításukat megnyugtatóan megoldani. A tudományos kutatók, a fenntartással és fejlesztéssel foglalkozó szak­emberek a második napon szekcióüléseken fejtették ki véleményüket a zöldfelület­gazdálkodás időszerű kér­déseiről. így többek között szó esett e tevékenység fő­városi, miskolci és kazinc­barcikai tapasztalatairól, a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karán folyó kutatásokról, valamint a környezet- és tájrendezés új lehetőségei­ről. A konferenciát záró ple­náris ülésen a résztvevők sáákmai ajánlásokat fogad­tak el, amelyeket írásos for­mában a zöldfelületekért fe­lelős valamennyi szervezet­nek eljuttatnak. Az ajánlá­sok között szerepel például, hogy a városi parkokat, pi­henőerdőket és egyéb zöldte­rületeket gondozó szerveze­tek kapjanak nagyobb ha­táskört — ezzel együtt na­gyobb felelősséget — jövő­beni munkájukhoz. A készü­lő beruházások összegébe számítsák bele a zöldfelület­kialakítás anyagi szükségle­tét is, s — a káros gyakor­latot megszüntetve — az új lakótelepeken a lakóházak építésével egyidőben készül­jenek el a parkok, játszóte­rek. Célszerű lenne a park- fenntartással foglalkozó szakemberek továbbképzését megoldani, miután a na­gyobb városok zöldterületei­nek kezelése már egyre ko­molyabb szakértelmet köve­tel. Végezetül bejelentették: a jövő évben a Központi Sta­tisztikai Hivatallal együtt elkészített adatlapok segít­ségével megkezdik az ország közhasznú zöldterületednek pontos felmérését és nyil­vántartását. összességében kedvező változást hozott a veszélyez­tetett műemléki kastélyok és középületek megmentésére, központi támogatással indí­tott program, az elmúlt öt év mérlegéről készített jelen­tést megtárgyalta és elfo­gadta a kormány Gazdasági Bizottsága, a munkák továb­bi támogatásáról hozott GB- határozatot pedig tegnapi ülésén megerősítette a Mi­nisztertanács. A program kezdetekor a védett kastélyállomány 29 százaléka a pusztulás szélén állt, mert kezelőik elhanya­golták és műemléki értékük­höz méltatlan célokra — egyebek között irodai, gaz­dasági és tárolási feladatok­ra — használták az épülete­ket. Pusztulás fenyegette a védett épületeknek azt a to­vábbi 7 százalékát is, amely gazdátlanul, üresen állt. A legsürgősebb állagvédelmi és szerkezetfelújítási munkák­ra, valamint a legfontosabb helyreállításokra nyújtott központi támogatás ösztönöz­te a megyei és helyi erők összefogását, erőforrásaik felhasználását e műemlékek védelmére. Az Országos* Mű­emléki Felügyelőség ebben az időszakban központi for­rósból 190 millió forinttal támogatta ezeket a munkála­tokat, amelyek az épületek jóval szélesebb körére ter­jedtek ki a korábban számí­tottnál. így a program indí­tásakor előirányzott 72 mű­emlékkastély és középület helyett 117 épület megmen­tését Segítették elő. A meg­felelő célú hasznosításhoz és a teljes helyreállításhoz az Állami Fejlesztési Bank is teljesen, vagy részben visz- sza nem térítendő támoga­tást nyújtott a pályázat. A múlt év végéig 21 védett kastély és középület rekon­strukciójára kötött szerző­dést a helyreállítást és hasz­nosítást vállaló partnerekkel, akik így 77 millió forint tá­mogatáshoz jutottak. A Bel­kereskedelmi Minisztérium pedig az idegenforgalmi alapból — ugyancsak pályá­zat útján — csaknem 20 millió forint vissza nem té­rítendő juttatást és 50 mil­lió forint állami kölcsönt nyújtott 12 műemlék hélyre- állítáísához és idegenforgal­mi hasznosításához. A központi támogatás ré­vén sok vállalat, intézmény, sőt magánvállalkozó is be­kapcsolódott e védett épüle­tek helyreállításába és hasz­nosításába. A nagy befekte­tés és a munka igényessége miatt a magánszemélyek és a gazdasági közösségek kö­rében kezdetben megnyilvá­(Folytatás az 1. oldalról) korica többlettermést jelen­tene az országnak, öt nagy­üzemben olyan, világviszony­latban is jól bevált, úgyne­vezett szuperintenzív öntö­zőberendezéseket próbál­tak ki, amelyek porlasztásuk révén kímélik a növényt, nem rontják a talaj szerke­zetét és amelyekkel az öntö­zővízzel együtt kijuttatha­tok a tápanyagok is. A kertészeti ágazatokban és tápanyagpótlás csak úgy — ahol az intenzív öntözés érvényesül kellő hatásfok­kal, ha homogén a növény- állomány — a palántaneve­lést korszerűsíti a KITE. A kifejlesztett — táphenger- gyártó, valamint kiültető eszközökből álló — géprend­szerrel, tálcás neveléssel egységes palántaállományt tudnak előállítani és a pa­lántázás is kevésbé kézimun­kaigényes. Az említett öt szuperintenzív öntözőberen­dezésből kettő megyénkben nult rendkívül nagy érdek­lődés azonban megcsappant, s eddig mindössze nyolc vál­lalkozó kezdett hozzá vala­melyik védett épület felújí­tásához. örvendetes vi­szont, hogy újabban külföl­diek is érdeklődnek védett épületeink iránt. így az idén a Vas megyei Vendéglátó- ipari Vállalat és norvég part­nere vegyes vállalatot ho­zott létre, amely három épü­letet hoz rendbe, és szálloda­ként, étteremként hasznosít­ja azokat. A program alapján a múlt év végéig 14 épületet állítot­tak helyre, s az idén továb­bi kilenc műemlék teljes felújításával számolnak. A felmérések szerint a kastélyprogramba bevont csaknem 120 épületből mipt- egy 40—40 szolgál majd kulturális, illetve idegenfor­galmi, 18 oktatási célokat, a többinél pedig az állagmeg­óvást követően döntik el a hasznosítás módját. Ezeknek a patinás épülteknek a helyreállítása többéves fel­adat, mert a munkák nagy szakértelmet, rendkívüli gondosságot igényelnek, s gyakran a helyreállítási ter­vet is meg kell változtatni a feltárás közben felfedezett jelentős építészettörténeti, leletek megmentése és be­mutatása érdekében. Az ed­dig átadott épületek közül kulturális központként hasz­nosítják a solti Vécsey-kas- télyt, a nagycenki Széchenyi- kastélyt és a bajai zsinagó­gát; idegenforgalmi közpon­tot rendeztek be a gálosfai Festetich-kastélyban; okta­tási központot a dabasi Ha­lász Móric kúriában, a sere­gélyes! Zichy-kastélyban. a vasegerszegi Markusovszky- kastélyban, ez utóbbit egy­úttal vállalati üdülőként is hasznosítják. Panzióként szolgál például Váchartyán- ban a Rudnay Sitkén a Nagy Pál-kastély, Bük köz­ségben a Nagy Pál-kúria. Az idén befejeződő munkák kö­zött szerepel a szentgotthár­di Magtár templom, az egri Kispréposti palota, a vas- szécsényi Ó-Ebergényi kas­tély és a Páoini-kastély. A kastélyprogram folytató­dik, s a munkák végrehajtá­sának fontos szakasza a VII. ötéves tervidőszak, melyben az eddig megkezdett állag­megóvási munkák nagy ré­sze befejeződhet. Ennek ér­dekében döntött úgy a Gaz­dasági Bizottság, hogy a tervidőszak hátralévő szaka­szában az eddigi évi 50-ről 60 millió forintra növelik a veszélyeztetett kastélyok és középületek legsürgősebb felújítási munkáihoz nyúj­tott állami támogatást. üzemelt az idei kukoricater­mesztési időszakban. A gé­peket üzemközben tekinthet­ték meg a tájértekezlet résztvevői a Kengyeli Dózsa és a Kunszentmártoni Kö­rösmenti Tsz-ben azokon a táblákon, amelyekről az in­tenzív öntözés és tápanyag­gazdálkodás révén valóban 13 tonnát közelítő' termést takaríthatnak 'be az elkövet­kező hetekben. A tiszazugi nagyüzemben 156 hektár, a kengyeliben 257 hektár ku­korica tíz tonnát jóval meg- az üzemi átlagot. A szak­emberek számításai szerint haladó termése javítja idén az öntözés és a magasabb hozam érdekében megnövelt tápanyagmennyiség költsé­geit ellensúlyozza a nagyobb hozam révén elérhető több­letnyereség. A jövő évben mindkét megyénkbeli KITE- gazdaságban a szuperintem- zíven öntözött termőterület megduplázását tervezik. T. F. Szőke György A Nagykunsági Erdő és Fafeldol­gozó Gazdaság évente 3 ezer űrméter ne­mes nyárt szállít a Csepeli Papír­gyárnak, 22 ezer űrméteres ne­mes- és hazai nyár papírfát pe­dig külföldi meg­rendelőknek, öt­ven százalékában kérgezetten. A kitermelt mo­dern finn gyárt­mányú VK—16 típusú gépekkel kérgezik, me­lyek teljesítmé­nye 5 köbméter óránként Fotó: Korényi Éva A KITE tájértekezlete Kunszentmártonban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents