Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-06 / 210. szám
1986. SZEPTEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szakszervezetek tegyenek meg mindent az ez évi terv céljainak eléréséért (Folytatás az 1. oldalról) kében dolgozzunk. Azok az intézkedések, amelyeket az év során a kormányzati szervek a kialakult helyzet kedvező befolyásolása érdekében hoztak, összességében reális helyzetmegítélésen alapultak. Ezért a szakszervezetek támogatják a konvertibilis export ösztönzésére, a hatékonysági követelmények emelésére irányuló lépéseket, és attól sem zárkóztak el, hogy — amikor szükségessé vált — keresetkiáramlás-korlátozó intézkedések szülessenek, hogy ezzel biztosítsák a teljesítmények és a bérek jobb összhangját. Mindezzel azért értenek egyet a szakszervezetek, mert így a társadalom egészének, valamennyi dolgozónak az érdekeit képviselik. Ugyanilyen megfontolásból sürgették a tartósan fizetési problémákkal küzdő területek, ágazatok helyzetének rendezését, amire ebben az évben a szakszervezetek érdemi közreműködésével a megfelelő döntések meg is születtek. Hasonlóképpen elfogadták és fontosnak tartják az új szanálási, felszámolási eljárások kialakítását, összekapcsolva a dolgozók, a munkavállalók alapvető érdekeinek védelmével, amire megfelelő garanciák születtek. Még mindig nem sikerült azonban megtalálni a támogatás, az ösztönzés és a követelménytámasztás olyan differenciált módozatait, amelyek valóban szelektivitást eredményeznek, vagyis biztosítják, hogy a jók fejlődjenek, aki viszont nem teljesít, az fokozatosan szoruljon vissza. Pedig ma ez a magyar gazdaság fejlődésének szempontjából az egyik kulcskérdés. De egyben meglehetősen összetett probléma is, amiből a szakszervezeti mozgalom számára is számos konkrét teendő adódik. A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar szakszervezeteknek súlyuk, szerepük van a kormányzati -elképzelések alakításában, érdemi lehetőségük van a dolgozók érdekeinek képviseletére, álláspontjuk elfogadására. Ez vívmánya és erénye a szakszervezeti mozgalomnak, s egyben felelősséget is ró rá. És a felelősség ma a korábbinál jóval nagyobb, mert nehezebb helyzetben kell keresni az egyes problémák megoldásának módját. A legsürgősebb feladatokról szólva felhívta a szak- szervezeti szerveket, alapszervezeteket, a szervezett dolgozókat, a gazdaságirányítás különböző posztjain dolgozó vezetőket, hogy vessék latba tudásukat, energiájukat az ez évi terv céljainak minél jobb megközelítése, lehetőség szerint teljesítése érdekében. A szakszervezeti mozgalom minden szinten támogatja a rend, a fegyelem, a szervezettség erősítésére irányuló törekvéseket — mondotta a SZOT titkára. A tanácsülés a beszámolót — elfogadta. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a KB székházában találkozott Ibrahim ZakariávaL, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárával, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsa meghívására munkalátogatáson tartózkodik Budapesten. Németh Károly, a párt főtitkárhelyettese fogadta az SZVSZ főtitkárát. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről, a szakszervezeti világmozgalom előtt álló feladatokról. A találkozón jelen volt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke. ünnepségek országszerte Szoboravatás az alföldi olajbányászat központjában Tegnap szerte az országban megkezdődtek a bá- nyásznapi ünnepségek. Miskolcon a Borsodi Szénbányák központjában Kapó- lyi László ipari miniszter méltatta a bányászok nehéz, felelősségteljes munkáját és vázolta a szénbányászat fejlesztési terveit, feladatait. Az ünneplő bányászok országszerte megkoszorúzták a bányász emlékműveket, virággal borították a munkás- mozgalom harcosainak, bányászmártírjainak, munka frontján elesett hőseinek emlékműveit. Tegnap délután, már jóval a hivatalos megnyitó kezdete — fél hat — előtt sokan gyülekeztek Szolnokon is a főút mentén — a posta előtti téren, — ahol ünnepélyesen nyitották meg a 36. bányásznapot. Nemcsak a meghívott vendégek, hanem a hétvégi bevásárlásaikat intéző háziasszonyok, a kellemes ősz eleji napsütésben (babakocsit tologató kismamák, apróságaikat sétáltató apák is megálltak ott, hiszen a fúvószenekar pattogó ritmusú indulói már messziről odacsalogatták őket. Pontban fél 6-kor felvonultak a fekete egyenruhába öltözött olajbányászok, majd a báinyászhiiimnusz lelhangz^sa után Bálint Ferenc, a Szolnoki Városi Tanács elnöke lépett a mikrofonhoz, s többek között arról beszélt, hogy a felszabadulás óta most köszöntjük 36. alkalommal mindannyiunk számára az egyik legfontosabbat, az energiát termelő bányászat fáradtságot nem ismerő dolgozóit. Ezt követően a városi tanács elnöke arról szólt, hogy Szabó László szobrászművész most felavatandó műve szimbolizálja az immár három évtizede Szolnokra települt és itt otthonra talált alföldi olajbányászok több mint hétezres táborának a Tisza-parti várossal való szoros kapcsolatát, egybeforrottságát, majd a város vezetés és lakói nevében fölavatta a megyeszékhely legújabb köztéri szobrát. Ezután a frissen felavatott szobornál a város párt- és állami szerveinek képviseletében Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára és Bálint Ferenc, a város tanácselnöke koszorúzott, majd a Kőolajkutató Vállalat és a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat dolgozói és nyugdíjasai helyezték el virágaikat az emlékműnél. Ezt követően a Tisza Szállóban folytatódott az ünnepség, ahol Liber Árpád, a Kőolajkutató Vállalat üzemi pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Beszédében vázolta sét és szólt a kollektíva előtt a vállalat múltbeli fejlődé- áiló feladatokról. Németh Károly beszéde A kongresszusi határozatok végrehajtásáról, a rendről, a fegyelemről és a pártegységről Csütörtöki munkanapját Szolnok megyében töltötte Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese. A Zagyvarékasi Béke Tsz-ben, a Martfűi Növényolaj- gyárban és a Martfűi Sörgyárban tett látogatása után Szolnokon a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival, a városi és városi jogú pártbizottságok első titkáraival, valamint megyei mozgalmi vezetőkkel találkozott. A következőkben az aktíván mondott beszédének szerkesztett változatát közöljük. Az MSZMP főtitkárhelyettese először Szolnok megyei látogatásának tapasztalatairól szólott. Nem a gyengén dolgozó üzemek életével ismerkedett meg — mondta — a gondokkal azonban találkozott, a zagyvarékasi és martfűi vezetők őszintén szóltak a nehézségekről is. Szavaikból azonban kicsendült a párt politikája iránti bizalom. Amikor a problémáikról beszéltek az emberek, érezhető volt, nem azt akarják bebizonyítani, hogy ma lehetetlen eredményeket elérni. Mint az országban élők többsége feladataikat meg akarják oldani, jobbra, többre törekednek, — és az ezért való munkájuk során összegyűlt tapasztalatokat mondták el mind a három üzemben. A helyi tapasztalatok fontossága A pártban gyakorlat, hogy a vezetők a határozatok végrehajtásának helyszínén gyűjtenek tapasztalatokat, — mondotta Németh Károly. A mostanihoz hasonló látogatások ellenőrzési aktusok is, céljuk az eredmények és a gondok megismerése. A XIII. kongresszus határozatainak végrehajtása, az elvégzett munka csak minél több helyi tapasztalat birtokában értékelhető helyesen. Az ország különböző részein járva én meggyőződtem arról, hogy az emberek azt akarják, hogy eltökélten folytassuk a XIII. kongreszsus határozatainak végrehajtását és a VII. ötéves terv megvalósítását. Világos eligazítást várnak: miként segíthetnék eredményesebben kitűzött céljaink elérését. Persze, bíráló szavak is elhangzanak az ilyen találkozókon, az emberek jogosan kérik számon, ha nem az történik, amit közösen elhatároztunk és a kongreszsus dokumentumaiban megfogalmaztunk. És nemcsak kritizálnak, hanem felvetik a felelősség kérdését, azt is elvárják, hogy mindenki a maga hatáskörében maradéktalanul oldja meg a feladatát. Gazdaságpolitikai kérdésekről szólva elmondta, hogy manapság mind többen fogalmazzák meg, hogy a tervezett gazdasági célok eléréséhez részletesebb, konkrétabb, a vállalatokat és szövetkezeteket pontosabban orientáló központi programok kellenek. Erre valóban szükség van — mondotta, tényleg meg kell határozni, hogy például a termelési szerkezetet miként kell átalakítani, milyen változást, mikorra kell elérni, hiszen az eddigi eredmények nem elégségesek. A teendőket tehát pontosabban kell körvonalazni, de addig is cselekedni kell. A változás fő irányait megszabó konkrétabb központi programok hiánya egy vállalatot sem jogosít fel arra, hogy ne saját terve szerint dolgozzon, illetve ne készítse el a helyi lehetőségek javítását, a tartalékok feltárását szolgáló saját konkrét programját. A „külső feltételek” javulása ugyanis a kapun belüli pazarlást, lazaságot, fegyelmezetlenséget nem szünteti meg, „csak” azt az üzemet hozza kedvezőbb helyzetbe, amelyik már korábban is képes volt lehetőségei teljes kiaknázására. A XIII. kongresszus határozatainak elfogadásában megnyilvánuló egységet cselekvő pártegységgé kell kovácsolnunk. Ezt a végrehajtásban feltétlenül meg kell teremtenünk, ha eredményeket akarunk elérni. A múlt évi és az idei gyengébb gazdasági teljesítmények ellenére is vannak tartalékaink a kibontakozáshoz, ezeket csak egységesen cselekedve használhatjuk ki. Meg kell vizsgálnunk például, hogy miként is ér- lennezzük a hatékony és teljes foglalkoztatás követelményét. Nemcsak a gazdaságban, hanem az élet minden területén új munkaév őgazdálkodási stratégiát kell kialakítanunk. Nemcsak új határozatokra, rendeletekre gondolok, — hangsúlyozta Németh Károly. Ilyenekre is szükség van, a politikai feladatok megoldásának jogi garanciáit biztosítani kell, mindenekelőtt azonban a már meglévő határozatoknak kell érvényt szerezni. Társadalmunkban az emberek túlnyomó többsége politikánkkal egyetért, a végrehajtásban azonban van mit kifogásolnia. Miért történhet ez meg? Jórészt azért, mert miközben a törvényesség tiszteletben tartásáról igen sokat beszélünk, a törvények betartatásáról gyakran megfeledkezünk. A munkaidő például arra való, hogy ilyenkor dolgozzanak az emberek — több jogszabály is van, aminek alapján ezt számon lehetne mindenkin kérni, ám ezeknek nem szereznek érvényt. És bizony vannak, akik ezt ki is használják. Igaz, hogy társadalmunknak ez csak egy töredéke, de igen kártékony, bomlasztó hatást fejt ki ez a viszonylag szűk, de igen „hangos” réteg. Lett volna mit tenni A kongresszusi határozatok végrehajtásához jobb, konstruktívabb szemléletre, jobb munka- és állampolgári fegyelemre van szükség. A dolgozók többsége fűd és akar dolgozni, ha a feltételeket megteremtik hozzá — a közszellem fogyatékosságait azonban meg kell szüntetni. Ha nem teremtünk normális rendet, ha a fegyelmezetlenkedőket saját környezetükben nem vonják felelősségre, hozhat a párt bármilyen határozatot, a várt eredmény elmarad. Ezután kifejtette, hogy vannak az ország gazdasági helyzetével összefüggő objektív gondok és ezekből fakadó feszültségek is társadalmunkban. A kongresszus után bizakodó hangulatban kezdtünk hozzá új terveink valóra váltásához, aztán nagyrészt a külgazdasági nehézségek megakadályozták terveink maradéktalan teljesítését. Ráadásul aszályos évek nehezítették előbbre jutásunkat. De hadd érzékeltessem egy példával ezeknek az úgynevezett objektív nehézségeknek a valóságos szerepét — folytatta Németh Károly. Nemrégiben olvastam egy, az aszályos évek tanulságait összegző tudományos dolgozatot. A kutatók leírták, hogy a jól előkészített talaj kétszer olyan jól bírja az aszályt, mint a szakszerűtlenül kezelt. A vizsgálatok bebizonyították, igen nagy területeken hektáronként 2 tonnával csak azért lett kevesebb a gabonatermés, mert a föld nem kapott elég tápanyagot. Amikor az aszályos esztendők terméskiesése miatt panaszkodtunk, egy ideig ezekről az emberi hibákról alig esett szó. Mindent a befolyásolhatatlan időjárás számlájára írtunk, és tehetetlennek éreztük magunkat. Pedig bőven lett volna tennivalónk. A párttagok kötelessége De, hogy nehogy úgy tűnjék, hogy az üzemi szakemberekre akarom hárítani a felelősséget, mondok még egy — szintén mezőgazdasági — példát a „hem objektív” nehézségekre. Az illetékes központi szervek csak tavaly vették észre, hogy nem ösztönözzük eléggé a sertéshús termelést. Csak a visszaesést látva kaptak észbe, és került sor intézkedésekre. Mindenekelőtt a hasonló hibák elkövetését kell megakadályoznunk, hiszen ezt magunk megtehetjük. Gazdasági helyzetünk javításához azonban a külgazdasági feltételek kedvezőbbé válása is nélkülözhetetlen. Ezeket nem befolyásolhatjuk olyan könnyen, mint „belső” viszonyainkat, de ezen a területen sem csak elszenvedői vagyunk a változásoknak, Kjezdenek kibontakozni előrelépésünk kedvező nemzetközi feltételei is. Ennek biztosítéka az a komplex kutatási és fejlesztési program, amelyik a szocialista országok együttműködését az ezredfordulóig meghatározza. Mint köztudott, a K®ST- program kialakításálban mi is igen aktív szerepet játsszottunk. Az élenjáró technika és technológia fokozatos meghonosítása jelentős lendületet adhat minden szocialista ország gazdaságának. Először azonban szorosabbra kell fűznünk és korszerűbbé alakítani országaink gazdasági kapcsolatait. Mi és partnereink is nagyobb szerepet szánunk az egyes országokban működő vállalatok közvetlen együttműködésének, a közös vállalatok alakítására kínálkozó lehetőségek kamatoztatásának. E téren különösen nagy jelentősége van a szovjet—magyar kapcsolatoknak; a Szovjetunióban hatalmas lendülettel kezdtek hozzá a gazdaság megújításához és ebbe a folyamatba a kölcsönös előnyök alapján a magyar vállalatok is bekapcsolódhatnak. Gorbacsov elvtárs magyarországi látogatása után a kereskedelmi és termelési kapcsolatok továbbfejlesztését szolgáló munka mindkét országban felgyorsult. Vannak tehát jó lehetőségeink, van erőnk jövőnk jobbá formálására. A célhoz azonban csak akkor érhetünk el, ha a párt teljesíti feladatát, amit vállalt, és az új követelményekhez igazodva irányítja a gazdasági építőmunkát. A kommunisták kötelessége, hogy kiálljanak a párt politikája mellett, védjék a párt politikáját, és mozgósítsák az egész társadalmat közös céljaink valóra váltására — hangsúlyozta befejezésül az MSZMP főtitkárhelyettese. Ötévi folyamatos gyártás után abbahagyták a munkavédelmi bakancsok varrását a kenderesi November 7. Termelőszövetkezet mel léküzemágában. A Tisza Cipőgyár új munkával, szabadidő cipőfelsőrészek gyártásával bízta meg az üzemet. Az új termékből mintegy húszezer párat szállítanak Martfűre a kenderesiek, s ennél valamivel nagyobb mennyiségben készítenek futball cipőfelsőrészeket is. (Fotó: TKL.) 20 százalékkal nagyobb hozam Növekedés- serkentők a Nitrokémlából Növekedésserkentők gyártásával bővíti termékeinek választékát a Fűzfői Nitro- kétmia. A legnagyobb hazai növényvédőszer gyár a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Központjával fogott össze a mező- gazdasági termelés gazdaságosságát fokozó kémiai anyagok kikísérletezésére. Olyan új szerekről vah szó, amelyek mozgósítják a növények tartalékait, mintegy biológiái katalizátorként segítik fejlődésüket. Az idén öt újdonságot próbáltak ki, igen jó eredménnyel. A tapasztalatok szerint a készítmények 15—20 százalékkal növelték a gabona hozamát.
