Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-30 / 230. szám
1986. SZEPTEMBER 30. SZOLNOK MEOYEI NÉPLAP 3 A az a óla IIzmus megújulásának útja 1. A júniusi fordulat A szocializmus megújulásának bonyolult folyamatát Magyarországon általában az 1956. november 4. utáni időszakhoz kötik. Ahhoz a gyakorlathoz, amelyben az MSZMP újra érvényre juttatta a lenini elveket. Mostanában ezt a harminc évet, vagy ennek egy részét a reformpolitika jelzőjével is szokták illetni, kifejezésre juttatva azt az egy időben elfeledett vagy kevéssé emlegetett alapigazságot, hogy a szocialista társadalom, és annak vezető ereje, a párt tevékenységének szüntelen kritikus felülvizsgálatával, és ennek alapján az alkotó megújulással töltheti be hivatását. Történelmi igazságot is- métlünk annak kimondásával, hogy az 1956 utáni megújulásnak megvan az eszmei és gyakorlati előzménye. Ez pedig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozata, amely helyesen, jó irányba nyitott, s megvalósítása esetén politikai-társadalmi megújulást kezdeményezve megerősítette volna a szocializmus pozícióit Magyarországon. Az 1953-as politikai fordulatot az tette szükségessé, hogy az MDP politikájában 1948 közepétől, a népi-, a munkáshatalom győzelemre jutásától fokozatosan és egyre súlyosabb mértékben olyan torzulások mentek végbe, amelyek lejáratták a szocializmus ügyét és eszméit, a lakosság nagy tömegeit elfordították a párttól és a kormánytól, sőt, olykor szembefordították velük. A párt önelégült, elbizakodott, a személyi kultusz vakságával megvert vezetősége — mindenekelőtt Rákosi Mátyás és szűk vezetői köre — a maguk erejéből képtelenek voltak felismerni az ország válságosba forduló helyzetét. Az SZKP vezetői — akik Sztálinnak 1953 márciusában bekövetkezett elhunyta után maguk is felülvizsgálták a személyi kultusz okozta torzulásokat a szovjet politikai gyakorlatban —, figyelmeztették a magyar pártvezetőket a fenyegető veszélyre. A moszkvai konzultáció után, az ott tárgyaló delegáció jelentése alapján mélyreható és nyílt vita bontakozott ki a Központi Vezetőség 1953. június 27—28-i ülésén, és ott született meg „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a párt politikai irányvonalában és gyakorlati munkájában elkövetett hibákról, s az ezek kijavításával kapcsolatos feladatokról” szóló dokumentum. A hibák — állapítja meg a határozat — súlyos nehézségeket okoztak a népgazdaságban. A szektaszellemű, a kalandorpolitika elemeit is magában hordozó szocialista iparosítás nem számolt az ország tényleges erőforrásaival, különösen a beruházások feszített terve okozott gondot. A mezőgazdaság elhanyagolása és a felfokozot- tan gyors ütem a szocialista átszervezésben, a túlzott iparosítás miatt lecsökkentett fejlesztés, az adminisztratív intézkedések és zaklatások minden vonatkozásban — különösen a beszolgáltatásoknál — züllesztően hatottak a termelésre. A parasztok által lényegében elhagyott, úgynevezett tartalékföldek az egész szántóterület több mint kilenc százalékát tették ki. Mindez az életszínvonal jelentős csökkenését, a lakosság ellátásának romlását, a lakáshelyzet súlyosbodását vonta maga után. Az adminisztratív módszerek elhara- pózása, az önkényeskedés a lakossággal szemben, a törvénytelenségek, az alkotmány semmibevétele az állampolgári jogokat, a személyes szabadságot és biztonságot már-már elviselhetetlen módon veszélyeztette. Szólt a határozat — sajnos csak visszafogottan — a törvénytelenségeknek arról a sötét rendszeréről, amely a koncepciós perekhez vezetett: „Helytelen volt, hogy Rákosi elvtárs közvetlenül utasításokat adott az Állam- védelmi Hatóságoknak, arra, hogy hogyan nyomozzon, kit tartóztasson le, utasítást adott letartóztatottak fizikai bántalmazására, amit a törvény megtilt.” Mindez megnehezítette az igazság felderítését. A határozat a hibák fő forrását a párt kollektív vezetésének hiányában, és a káros vezérkedésben jelölte meg, amelyért elsősorban Rákosi Mátyást, és a hozzá kapcsolódó vezetői klikket — Gerő Ernőt, Farkas Mihályt és Révai Józsefet — tette felelőssé. A határozat szerint a kollektív vezetés hiánya a pártnak a tömegektől való elszakadásához vezetett; nem reagáltak a lakosság jelzéseire, sőt azokat többnyire az ellenség hangjának minősítették. A párt gazdaságpolitikájának gyökeres változtatását tartották a legfontosabb feladatnak. „Az új gazdaságpolitikai irányvonalnak alapvető célkitűzése: a lakosság, s mindenekelőtt a munkásosztály életszínvonalának lényeges és állandó emelése, a dolgozók szociális és kulturális ellátottságának megjavítása, tovább folytatva, lassúbb ütemben a szocialista iparosítás politikáját, amely változatlanul a párt főirányvonala.” Ezt a célt aztán részletesen taglalta a határozat, egyes szektorokat illetve létesítményeket is megemlítve. Különösen behatóan foglalkozott a mezőgazdasággal, és itt nemcsak a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének lassítását, az önkéntesség elvének érvényesítését, a szövetkezeti demokrácia növelését hangsúlyozta, hanem azt is, hogy jelentős termelési segítséget kell adni az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, hogy az érdekeltségük fokozásával a szabadpiacra is árut vihessenek. Arról is szó volt, hogy meg kell szüntetni a kulákok zaklatását, felszámolva a sok középparasztot is sújtó kuláklistát. A beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a mezőgazdaság javára alakuljanak az arányok. Részletes program foglalkozik az életszínvonal, az ellátás, a szociális juttatások, a lakásépítés, a szolgáltatások fejlesztésével. Ugyanígy a törvénytelenségek megszüntetésével és a megrendült törvényesség helyreállításával. A párt kollektív vezetésének létrehozásában a személyes vezetés és a személyi kultusz felszámolása az első, döntő lépés, és ennek megfelelően Rákosi Mátyás kettős funkcióját (pártfőtitkár és miniszterelnök) megszüntették. Miniszterelnökké Nagy Imre megválasztását javasolta a testület az ország- gyűlésnek. Nagy Imre ugyan a PB tagja volt, sőt miniszterelnökhelyettes (és ebben a minőségben a beszolgáltatások ügyének főnöke), de az előző időkben az agrárpolitikában a Rákosi-féle vezetéssel ellenkező nézeteket is hangoztatott, amiért bírálták, szervezeti rendszabályokat is alkalmaztak ellene mindaddig, míg önkritikát gyakorolva nem csatlakozott hozzájuk. Látható tehát, hogy az 1953 júniusi KV-határozat, bár a kialakult helyzetről és okairól mély elméleti elemzést nem adott, és inkább a napi feladatokból és kény- szerűségből adódó operatív programnak fogható fel, de szellemében és hangjában is megfelel a „politikai megújulás” követelményeinek. Vagyis volt esélye annak, hogy az olyannyira megérett fordulat végbemegy a magyar párt politikájában. Még előzőleg, az MDP Központi Vezetőségének plénuma előkészítéséről a PB-ülésen Révai József így fogalmazott: „Voltak már pártválságok, de más egy illegális párt, és más egy uralkodó párt válsága. A régi válság nem váltott ki országos visszhangot, de ennek elkerülhetetlenül országos visszhangja lesz ... Nem szabad félni attól a vihartól, amelyet a pártválság az ország vezetésében előidéz. Elkenve, részletekben, apró-cseprő rendszabályokkal nem lehetne az elkövetett hibákat kiküszöbölni.” Sajnos, amint a továbbiakban látni fogjuk, a hibák gyökeres megszüntetéséhez akkor még nem volt elég ereje (és bátorsága) a pártnak. Nemes János (Következeik: Az új szakasz) Szovjet jármüvek 9zervizmestereinek Oktató- és továbbképző központ Budaörsön Elkészült Budaörsön a szovjet Avtoexport Külkereskedelmi Egyesülés magyarországi oktatóbázisa. A mintegy 255 millió forintos beruházás a kitűzött határidőn és az előirányzott költségkereteken belül épült fel, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat (VEGYÉPSZER) fő- vállalkozásában. A korszerű, könnyűszerkezetes elemekből felállított épület- együttes terveit a KIPSZER készítette, az építési generál- kivitelező pedig a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat volt. A VEGYÉPSZER szakemberei nemcsak irányították a felszerelést, hanem számos szerelési feladatot is elvégeztek. A tervezők és a kivitelezők ezzel a munkájukkal beneveztek az építési nívódíj-pályázatra. Az új oktatóközpontban audiovizuális berendezésekkel felszerelt tantermek, a legkorszerűbb diagnosztikai műszerekkel ellátott műhelyek, továbbá a könyvtár, a színház- és az előadóterem mellett vetítőhelyiségek is helyet kaptak. Az oktatóberendezések, tanfelszerelések 90 százalékát magyarországi vállalatok szállították, s csupán néhány, itthon nem gyártott különleges szerszámot szereztek be szovjet cégektől. Az új létesítményben tanítják be azokat a szakembereket, akik a Szovjetunióból importált járműveket szerelik. Ugyancsak mód nyílik a szovjet autóipar legújabb fejlesztési eredményeinek bemutatására, ismertetésére: az oktatóközpont kiállítási termében egyebek között az új Lada gépkocsik is megtekinthetők. Hazánkban az elmúlt években mind több gépipari termék, jármű és közfogyasztási cikk került forgalomba szovjet importból. A magyar és szovjet külkereskedelfni partnerek megállapodása nyomán sorra épülnek fel az ezeket a termékeket javítószerelő központok, műszaki bázisok és az alkatrészraktárak. A Budaörsön átadott oktatóközpont is azt a célt szolgálja, hogy mind többen ismerkedhessenek meg a szovjet autóipar — ezúttal a járműipar — újdonságaival, s a magyar szakemberek a legkorszerűbb körülmények között részesüljenek képzésben, A Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárában nemcsak félvezetőket, hanem ipari robotokat, és különböző automata csomagoló és gyártó sorokat is készítenek. A saját fejlesztésű berendezéseket a hazai ipar mellett a KGST-országok egyes iparágaiban is eredményesen alkalmazzák. Képünkön a gyógyszeriparnak most készült el a 28 fejű peremes üveggyártó gépsor mintapéldánya (MTI-fotó: Szabó Sándor) Rekordidő alatt A mezőgazdaságnak Új gyógyszeres premixek és hozamfokozók Rába futóművek szovjet megrendelésre Üj típusú, földmunkagépekbe beépíthető futóművek gyártását kezdték meg szovjet megrendelésre a győri Rába Gyárban. A rendelés és a gyártás megkezdése között mindössze néhány hónap telt el. A Rábában már korábban is készültek hasonló típusú futóművek, a szovjet partner azonban ezektől eltérő gyártmányt kért. Mivel nemcsak null-széria gyors elkészítéséről volt szó, hanem a nagy sorozatú gyártás szinte azonnali megszervezéséről is, külön szerelőszalagot hoztak létre erre a célra. A sorozatgyártás megkezdésével párhuzamosan megszervezték az alkatrészgyártást is. Belső átszervezéseket is végrehajtottak a futóműgyártás területén, hogy az új típusú futóművek szerelése, kiszállítása folyamatos legyen az év hátralevő részében. Üjabb premixek és hozamfokozók gyártását kezdték meg a BCR a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a Chinoin és a Kőbányai Gyógyszerárugyár (Richter) közös vállalatának bábolnai üzemében. Az egyik legújabb gyógyszeres premixet például a sertésdizentéria és a coli fertőzés megelőzésére, illetve hatásos gyógyítására dolgozták ki a szakemberek. Szakmai szenzációnak számít a Rumersin-Bolus nevű új készítmény, amely különösen a legelőre alapozott szarvasmarha-tartásban forradalmasítja a hozamfokozók alkalmazását. A legújabb termékek kikísérletezésében, gyártásában együttműködtek a BCR szakemberei több hazai és külföldi vállalattal, egyetemmel. Az Eli Lilly amerikai cég például — amely a világ egyik legnagyobb gyógyászati vállalata — rendkívül értékes és fontos alapanyagokat szállít Bábolnára, s ezeket kizárólagos leihasználóként kapja a BCR. A BCR legújabb termékeit bemutatják a szakembereknek a szeptember 30—október 3. között megrendezésre kerülő bábolnai napokon. Az új készítményekkel együtt már csaknem száz különböző premixet állít elő a BCR Művek. A számítógéppel vezérelt és ellenőrzött bábolnai üzemben évente 26 000 tonna premixet gyártanak, s ez a hazai mezőgazdaság szükségletének 55 százalékát fedezi. Ilyen módon jelentős értékű tőkés import megtakarítása válik lehetővé, hiszen a BCR olyan adalékokat szállít a keveréktakarmányok előállítására és gyógyszerezésére a mezőgazdasági üzemeknek, amelyeket korábban például az Egyesült Államokból és Franciaországból szereztek be. Az importot helyettesítő termékek gyártásának meggyorsítására, a kísérletek ki- szélesítésére a BCR átvette a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat agárdi állatkísérleti telepét. Ezt a létesítményt korszerűsítették, alkalmassá tették az újabb alapanyagok kipróbálására, az új takarmánykeverékek biológiai értékének közvetlen vizsgálatára. Kártérítés a csernobili atomerümtt’baleset okozta veszteségekért Elbírálták a kárigényeket, soronkíviil intézkednek a térítések kifizetésére A megyében 24 kistermelő 88 ezer forintot kap A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától kapott tájékoztatás szerint megtörtént a csernobili atomerőmű-balesetet követő légköri szennyeződés miatt a kertészeti termékekben keletkezett károk, forgalmazási veszteségek elbírálása. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kereskedelmi és piacfelügyeleti főosztályához több csatornán érkeztek be a kárigények. A mezőgazdasági nagy üzemek és a kistermelők kárait a megyei tanácsok szak- igazgatási szervei mérték föl, és több kistermelő a sajtóból szerzett információk alapján közvetlenül jelentette be kárát a MÉM-nek. A külkereskedelmi embargó miatt bekövetkezett károkat a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat összesítette. A tárcaközi szakértői bizottság — az utóbbi három év májusi felvásárlási árainak figyelembevételével — úgynevezett intervenciós árakat dolgozott ki, ezek 50 százalékában ismerte el, a kockázat-megosztás elveinek figyelembevételével, a kistermelők kárait. A kárfölmérésre korábban meghirdetett zöldségfélék körét a korai kelkáposztával, a karfiollal, a zöldhagymával és a petrezselyemmel bővítették. Ugyanakkor a szakértői bizottság nem ismerte el a zöldpaprika, paradicsom és uoorka kárigényeket, miután ezek értékesítésére folyamatosan volt lehetőség. A piaci intervenciós alapból biztosított kártérítési összegből 128 ezer forintot hagytak jóvá megyénk gazdálkodói részére. Ebből 88 ezer 800 forintot kistermelői kárigények kielégítésére, 32 ezer 300 forintot pedig az áfészeknek. Tizenkét csépai, négy jászberényi, három jászfényszarui, három szolnoki, valamint egy-egy fegy- verneki és jászszentandrási kistermelő kap a május 1. és 15. között keletkezett kára ellensúlyozására négyszáz és 12 ezer forint közötti összeget. A kártérítések kifizetésére a MÉM megbízásából soronkívül intézkedik a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Az ugyancsak a csernobili balesettel összefüggő légköri szennyeződés miatt az élő állatok és az állati termékek forgalmazásában fölmerült kárigények elbírálása a közeljövőben befejeződik. Fölmérik az illetékesek a takar- mánypelleteknél és más szá- rítmányoknál, valamint a gyógynövényeknél jelentkező veszteségeket is.
