Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-23 / 224. szám
1986. SZEPTEMBER 23 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az elmúlt színházi évad végén Tolnay Klári remek színészi alakítással hívta fel magára a figyelmet az ausztrál Cillion Higius vígjátékában. A Maude és Harold című komédiát a most induló színházi idényben is műsorra tűzte a Madách Színház. Képűnkön Tolnay Klári a darabban Gyabronka Józseffel Egy mű, amely pompás szórakozás Efrájim Kishon: flz eszed tokja Kötelek Megkezdődött az iskola jubileumi ünnepségsorozata Tegnap megkezdődött a kőtelki általános iskolában a folyamatos népoktatás 250. jubileumához kapcsolódó ünnepségsorozat. Az első — a maihoz persze alig hasonlítható — írásos emlékekkel dokumentálható tanév 1736-ban kezdődött a faluban, mindössze hat gyerek számára. A tanító az akkor 39 éves Gulyás Ferenc volt. Az évforduló alkalmából iskolanapokat rendeznek — rendhagyó órák, szakköri események, stb. — a mai növendékek találkoznak az „öreg diákokkal”, az intézmény hajdan volt növendékeivel és tanáraival. Az ünnepi megemlékezést 27-én délelőtt tartják, ugyanakkor nyitják meg az iskolatörténeti kiállítást, s Sz. Egyed Emma tárlatát. A diákok különböző atlétikai, labda- és lovasjátékokkal is emlékezetessé teszik az évfordulót. Tavaly az Európa kiadó kenguru emblémás könyveinek sorában jelent meg a humor nemzetközi piacán magasan jegyzett Efrájim Kishon Veszett ernyő nyele című kötete. Az olvasóközönség „vette is a lapot”, olvasta a könyvet. A kiadó sem maradt tétlen: a közelmúltban megjelent a szerző humoreszkjeinek újabb gyűjteménye. Az eszed tokja címmel. Az ember gyanakodva vesz kézbe egy ilyen sebességgel megjelenő második kötetet, hátha csak az első volt olyan szellemes, ez a második már laposabb, silányabb humor, „Kerekasztal és toll” elnevezéssel a Hazafias Népfront városi bizottsága szervezésében irodalom és művészet baráti kör alakult Kunszentmártonban. A baráti kör egyesíti mindazokat akik különböző irodalmi, történeti, művészeti kutatómunkát folytatnak. A kör első összejövetelén nem is ér a könyv 35 forintot, csak mondjuk 32.50-et. Kellemesen csalatkoztam: ez a humoreszkgyűjtemény pontosan olyan jó, olyan könnyedén szellemes, mint a Veszett ernyő nyele. Moso- lyoghatam, heherészhettem, mi több, térdem csapkodva röhöghettem is a városi élet fonákságait tollhegyre tűző szerző poénjain, csattanóin. Itt-ott még láttam a könyvet a boltokban: ha kellemes órákat akarnak szerezni maguknak az olvasók — vegyék meg. (Az enyémet nem adom kölcsön.) tizennégyen jelentek meg, főleg pedagógusok, népművelők. Elhatározták, hogy folyamatosan számbave- szik a publikációs lehetőségeket, hogy a Körös-parti város szellemi életéről minél értékesebb, s szerteágazóbb híradással lehessenek. A kör programjában különböző előadások, vitaesetek is szerepelnek. Októberben Ősz/ megyei könyvhetek Készül Szolnok megye is A szövetkezeti könyvter- jesztésnek immár hagyományos akciója az őszi megyei könyvhetek rendezvénysorozata. Elbben az esztendőiben a 25. alkalommal rendezik meg a könyvheteket. Sikere érdekében országos szervező bizottság alakult, illetve megalakultak a megyei bizottságok is. Külön jelentőséget ad az idei rendezvénysorozatnak az a tény, hogy a fogyasztási szövetkezetek X. kongresz- szusára novemberben kerül sor. A könyvhetek eredményessége, a könyvforgalom növelése és az akció rendezvényének sikere érdekében a Könyvértékesítő Vállalat nagy mennyiségű plakátot, prospektust, ajánló jegyzőiket, könyvtájókoztatót küldött a szövetkezeti könyv- terjesztő hálózat egységedbe. A könyvhetek országos megnyitójának ebben az esztendőben Balassagyarmat ad otthont, október 17-én. Hagyománya a rendezvénynek, hogy ez alkalommal a különböző szervek, egyesülések, szövetségek jelentős könyvajándékokkal gyarapítják az iskolai és a falusi könyvtárakat. Már bizonyos, hogy ebben az évben is több tízezer forint értékű könyvvel gyarapszik több oktatási, közművelődési intézmény. Szolnok megyében — ahol mindig rangos, fontos esemény volt a megyei könyvhetek — a szervezői bizottság megkezdte az október végéig tartó rendezvénysorozat előkészítését. Megalakult a „Thuri Theatrum” Mezőtúron igen nagy hagyományai vannak az amatőr színjátszásnak. A „Thuri Theatrum” a még élő színjátszó örökséget akarja ápolni és továbbfejleszteni, — diákok, üzemmérnökök, jelöltek, dolgozó fiatalok segítségével. A tervek szerint — amelyek megvalósulásához a városi művelődési központ minden segítséget megad — hamarosan elkezdődnek Mo- liére Amfitrion című vígjátékának próbái. v. j. — Kunszentmártonban Irodalombarátok köre Kézművesek, kismesterek Aki formát ad a ráznak Manapság a rózművesség- ről, a rézművesekről legföljebb a szeszfőzdék kisüstjei, csillogó, villogó csövei jutnak az ember eszébe. Aki ilyet se látott, az bizony törheti a fejét; ugyan miféle szerzet is lehet a rézműves, talán ötvös, vagy ilyesmi? Szó, ami szó, ezt az ősi szakmát alig néhányan űzik ma már az országiban. Okai érthetőek — s ugyanazok, mint a többi kihalófélben levő kismesterség esetében: a gyáripar 20. századi előtöré- se,. a tömegtermelés, az új és újabb anyagok megjelenése elsorvasztotta a kis műhelyeket, amelyekben évszázadokon át apáról, fiúra szálltak a mesterség fortélyai. Csaknem pontosan így történt ez a kunszentmártoni—cibakhá- zi Jauernik rézműves-dinasztia esetében, de szerencsére volt a családnak egy tagja, aki annyira szerette ezt a szép mesterséget — hogy visszatért hozzá. A Cibakházán élő Jauernik Miklós 75 esztendős korában is több szeszfőzdének a szaktanács- adója, s emellett testközelből ismeri a mesterség e századi történetét. Sőt — ami a családot illeti — még korábbról is. — Az első Jauerndkok 1833-ban költöztek erre a vidékre — már mint rézművesek. A nagyapám, aki 1830- ban született, a Felvidéken tanulta a mesterséget, apám tőle vette a tudományát. Természetes, hogy két bátyám és én is rézművesek lettünk. A kérdésre — miért volt szükség még e században is a rézművesekre — kicsit meglepő a válasz. — Nemcsak a szeszfőző berendezések miatt volt ránk szükség — bár Tiszaugtól Békéscsabáig mi láttuk el a szeszfőzdéket. Jöjjön, nézzünk körül, mi mindent csináltunk mi ré2toől. Csodálni való: a Jauernik ház háztartásában (igaz egyik-másik már használaton kívül) oly sok rézedény van, mint egy kisebbfajta hely- történeti gyűjteményben. Miklós bácsi feleségétől néhány idevágó műhelytitkot is megtudunk: — Igazi, finom szilvalekvárt csak rézüstben lehet főzni, de a disznóvágáshoz, a zsírsütéshez is kiválóak a rézedények. Miklós bácsi folytatja: — A szőlészetek, borászatok számára borszűrőket, permetezőket készítettünk. Volt egy saját permetező- kreációnk, a Turul — amit 5 év garanciával árultunk. Nem emlékszem, hogy 5 éven belül valamelyiket is javítani kellett volna. A szakmáról, magáról. így szól a cibakháza mester: — A kovács és a lakatos szakma sok fogásának ismerete nélkülözhetetlen a réz megmunkálásához. A szerszámok javarészét is mi készítettük, hiszen gyakran a megrendelő különleges igényeihez kellett igazodni. Ma már Miklós bácsi csak a szeszfőzdéknek dolgozik. A régi, klasszikus formájú, különleges rendeltetésű edényeket nem keresik. Egyre azért felhívja a figyelmet: — Ez a halfőző bogrács alul laposabb, mint amit .boltban árulnak ési fölfelé keskenyedik. Belül angol ónA rézművesnek nemcsak egy szakmát kell ismernie nal van futtatva. Azt mondják, ezekben jobban kifő a halászlé íze. Még annyit Miklós bácsi „villámportréjához”. Feleségével négy gyereket neveltek fel — mind a négyen egyetemet, főiskolát végeztek. S vannak még a szakmával kapcsolatosan tervei is: a család régi kunszentmártoni műhelyét, amelyben számos múlt századi szerszám,, berendezés van, a múzeum számára szeretné rendezni. Vágner János Fotó: H. L. Negyven éve indult a falujáró-mozgalom MAGVETÉS falujárásnak az A egész magyar vidéket átfogó mozgalommá kell fejlőd—------- nie! — hangzott a M agyar Kommunista Párt felhívása 1946. szeptember 20-án. A kommunisták tudták, hogy a falujárásnak gyökerei vannak. A népi írók mozgalma á felszabadulás előtt ugyanúgy a vidéki gyökerekből táplálkozott, mint az egyetemista ifjúság falukutatása. A Magyar Kommunista Pártnak jelentős erői voltak falun, s ezekre építve országos mozgalommá kívánta fejleszteni a falujárást, szorosabbá téve a munkás— paraszt szövetséget. A Felhívás nyomán vonatra és teherautóra ültek munkások és értelmiségiek, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül a gépszerelők ekéket javítsanak, építőmunkások utakat egyengessenek, cipészek lábbeliket talpaljanak, orvosok fogat húzzanak és orvosságot írjanak fel, ügyvédek jogi tanáccsal szolgáljanak. „Templomokat, iskolákat, utat, hidat, kutakat, kultúr- házakat javítanak, meg gépeket, szerszámokat, edényeket, szegényparasztok lakásait hozzák rendbe... a telekkönyvi szakemberek az új gazdáknak beadványokat, kérvényeket fogalmaznak, eljárnak az ügyekben a jogászok a hatóságoknál” — ösz- szegzi az MKP a falujárás első tapasztalatait. A falujá; rás a községi pártszervezetek erősödését hozta magával, olyan tekintélynövekedést, amely bizalmat szült. összegezve a fenti vázlatos felsorolást mai szóhasználattal így fejezhetnénk ki: a szövetségi politika magvetése a falujárás volt a fel- szabadulást követő esztendőben. Ugyanakkor a türelmes szövetségi politika évei is voltak ezek. A Magyar Kommunista Párt így utasítSzínházkedvelfik öröméri ja a falura utazókat: „Ne avatkozzanak be az elvtársak szervezeti kérdésekbe, személyi viszályokba, hanem ilyen tapasztalataikról azonnal tegyenek jelentést a felettes járási vagy megyei vezetőségnek. Általában viselkedjenek a városi elvtársak pártszerűen, óvakodjanak minden fölényeskedéstől. A falulátogatásokat ne használják fel sem bevásárlásokra sem ivásra.” Ma is megszívlelendő útmutatás ez — még akkor is, ha a szakadék, amely 1946-ban a város és a falu között tátongott, ma már nem olyan széles. A számos tanulság mellett még kettőt. A falura érkező munkások maguktól értetődőnek tartották azt, hogy a segítségnyújtás mellett még kultúrelőadásokat is tartsanak. Ez még nem a „csasz- tuska korszak”, Bartókot és Kodályt énekeltek, József Attilát szavaltak. Nemcsak kultúrát vittek a falukba, hanem tanultak is a magyar vidéken élőktől. Hiszen ezek a munkások részben falun születtek, apjuk vagy nagyapjuk még zsellér és nincstelen volt. Tanultak tehát, hiszen a falunak mindig vo't mondanivalója. Negyven év múltán csak akkor tudjuk megérteni, hogy miért sikerült az 1956-os fegyveres ellenforradalom után egy-két esztendővel a mezőgazdaság szocialista átszervezését megvalósítani, ha ismerjük az „előtörténetet”.----------- mag, amelyet 1946A b an elvetettek, megfogant és szárba- szökkent. Tudjuk,----------- hogy volt jégverés is, hogy voltak olyan esztendők, amikor tragikus torzulások szikkasztották a vetést, mégis ma ennek a magvetésnek a gyümölcseit tesszük gyermekeink elé. a l. Bemutatók „futószalagon” Csehszlovák együttes vendógjátóka A múlt héten tartott két bemutató előadással remek „rajtot” vett a szolnoki Szigligeti Színház idei évada. A közeli folytatás sem ígérkezik rosszabbnak. A tévénézők — néhány sláger erejéig — vasárnap este ízelítőt kaphattak a Szomorú vasárnap című darabból, amelynek bemutatója október 1-én lesz a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az előadás — amelyet Sík Ferenc rendez — a művelődési központ és a színház együttműködésével jön létre. Október 3-án lesz az első bérletes előadás — a Bánk bán premierje. (Rendező: Acs János.) Hagyomány, hogy a színházban évről évre külföldi társulatok is vendégszerepeinek. Csak emlékeztetőül: a közelmúlt esztendőkben láthattuk Szolnokon a krakkói Stary Teatr-t, a minszki színházat, az újvidéki társulatot (több alkálimmal is), a leningrádi balettet. A tradíció ebben az évben sem szakad meg: október 6- és 7-én Szolnokon játszik a prágai Divadlo na zabradli (Színház a korláton társulata. Első este Claude Confortes: Maratoni futás című darabját mutatják be — rendezője a filmrendezőként is ismert Evald Schorm. Másnap a nálunk is közkedvelt prózaíró, Bohumil Hrabal Zajos magány cimű művének színpadi változatát játsszák. Könyv után sormjogy Gyűlik a forint a nicaraguai iskolára A KISZ kongresszuson határozatot fogadtak el, miszerint az ifjúsági szövetség vállalja egy Nicaraguában felépítendő, 200 személyes mezőgazdasági szakközép- iskola teljes beruházási költségét. Az 50 millió forintos összeget különféle akciók kezdeményezésével és lebonyolításával kívánják előteremteni a szervezők. Egyik, még júliusban megkezdett akciójuk a Mundiál, zárt kapuk mögött című könyv megjelentetése és terjesztése volt, ennek során 8 millió forint értékű könyvet adtak el (Szolnok megyében 380 ezer forint értékűt), és bár még nem kelt el minden könyv, idáig is sok pénz befolyt. A másik, talán a legjelentősebb akció, a sorsjegyárusítás. 3 millió sorsjegy (megyénkben 60 ezer) várja, hogy szerencsés kezek nyúljanak érte. A nyerési lehetőségekről minden árusító — a KISZ-szervezetek megbízottjainál kapható, — részletes fölvüágosítást ad. A nyereményekről csak annyit, hogy a hűtőgépektől, a lemezjátszótól, a gumimatracig szinte minden elképzelhető. Sőt személygépkocsit és még lakást is lehet nyerni. A harmadik a legsikeresebb, mindenesetre jól időzített kezdeményezés, a NIC feliratú tollak és ceruzák árusítása. Megyénk 25 000 forint értékű írószert kapott, de már utána kellett rendelni. A KISZ szervezői remélik, hogy az így befolyt összeg elegendő lesz az iskola felépítésére. Ha mégsem, újabb akciók lebonyolítását tervezik.
