Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-03 / 207. szám
1986. SZEPTEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Magyar— bolgár barátsági napok kezdődtek a megyében Gyűlések, kiállítások, kulturális programok Nlao Nlkolov, a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója a testvérkapcsolatokról beszélt seket. A továbbiakban azt hangsúlyozta, a testvérkapcsolatok mélyítésének egyik fontos eleme, hogy országaink, népeink a jelenleginél is alaposabban megismerjék egymás mindennapjait, életét. Jól szolgálja ezt az, hogy évente mintegy 300 ezer magyar turista jár Bulgáriában, gyönyörködik történelmi, idegenforgalmi nevezetességeiben, köt barátságot az ország lakóival. Kitért arra is, hogy Bulgáriában figyelmesen tanulmányozzák a legutóbbi magyarországi kezdeményezéseket: az új választási törvény eredményeit, az ifjúsági mozgalom törekvéseit, továbbá mindazokat a gazdaságierőA barátsági gyűlés résztvevői megtekintik Ruszev Koszén grafikáit (Fotó: Tarpai) feszítéseket, amelyek segítségével a megváltozott nemzetközi feltételekhez szeretnének igazodni. Ezért hasznosak ezek a tapasztalatcserék, kölcsönös látogatások, barátsági napok, hiszen országainknak nemcsak céljai, törekvései azonosak, hanem problémái is hasonlók. Beszéde befejezéseképpen köszönetét mondott a Hazafias Népfront megyei, illetve városi bizottságainak az idei magyar—bolgár barátsági napok gazdag programjáért, népszerűsítéséért. Ezt követően az országos népzenei találkozón többször is első helyezett Vitosa népzenei együttes adott színvonalas kultúrműsort, majd az első emeleti teremben Ruszev Roszen bolgár születésű. Magyarországon élő grafikus- művész kiállítását nyitotta meg Bekényi Istvánná, a HNF városi bizottságának titkára. A kiállítás, illetve a folyosón elhelyezett A mai Bulgária képekben című fotótárlat szeptember 13-ig tekinthető meg. A magyar—bolgár barátsági napok mai rendezvényei Szolnokon népművészeti kiállítással, Karcagon baráti találkozóval, Kunmadarason nagygyűléssel folytatódnak. Holnap Kengyelre látogatnak a bolgár vendégek, pénteken pedig barátsági gyűlés lesz Tiszajenőn. Az őszi szolidaritási akciósorozat részeként Bulgária közelgő nemzeti ünnepe, valamint a Bolgár Kommunista Párt alapításának a 95. évfordulója alkalmából tegnap a megyében magyar—bolgár barátsági napok kezdődtek. Az eseményeknek különös jelentőséget ad az a tény, hogy megyénk a bulgáriai Kjüsz- tendil megyével 1975 óta egyre gyümölcsözőbb politikai, kulturális, gazdasági és sporttestvér-kapcsolatokat alakított ki. Délelőtt Mezőtúron, az Ipari Szakmunkásképző Intézetben barátsági gyűlést tartottak, amelyen Szvetlozár Va- szilev, a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettese beszélt hazája ifjúságáról. Délután Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Otthonban barátsági gyűlést rendeztek. Az ünnepség résztvevőit — közöttük Fodor Gyulát, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét — dr. Krasznai Géza, a HNF megyei bizottságának elnöke köszöntötte, majd Nino Ni- kolov, a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója mondott beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a szocialista országokban — így Bulgáriában és Magyarországon is — minden hivatalos fórum: a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek egyaránt támogatják a békekezdeményezéKőolajkutatók munkasikerei Termel és i mu nkas iker ékkel köszöntik a közelgő1 XXXVI. bányásznapot az Alföld „gyomrát” vallató Kőolajkutató Vállalat munkabrigádjai. Az olajbányászok kiegyensúlyozott, ütié- mes termeléssel az óv elejétől augusztus végéig 190 ezer méter kutató- és feltáró fúrást végeztek, nyolcezer méterrel többet, mint amit a terv előírt. Különösen a termelés szempontjából fontos feltáró fúrásnál szereztek jelentős előnyt. Az előirányzatot 10 százalékkal meghaladva az együttes fúrási teljesítmény 114 ezer méter volt így a tervezettnél hetvennel több réteg szénihidrogénkészletét mérték fel. A három és félezer dolgozót foglalkoztató vállalat termelési eredményeinek értékét növeli, hogy egyre nagyobb mélységben, nehezebb rétegviszonyok között dolgoznak. Egy-egy fúrási ponton átlagosan két-háromezer méter az előirányzat, A bányásznap tiszteletére a brigádok szocialista munkaversenyben vállalták, hogy egyenletes munkával, évvégi hajrá nélkül teljesítik az 1986. évi 285 ezer méter fúrási tervüket. Két évtizedes Magyar-NDK kukoricanemesítési együttműködés Ünnepséget rendeztek tegnap Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézetében a hazánk és az NDK közötti kukoricanemesítési együttműködés létrejöttének 20. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen Szabó Ferenc mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszterhelyettes kitüntetést adott át három martonvásári és három NDK-beli kutatónak, a közös nemesítés: program végrehajtása során végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként. Pénzügyi intézkedések az aszálykárok mérséklésére A jelentős — az ország egyes területein több éve ismétlődő — aszály okozta terméskiesés következtében a mezőgazdasági üzemek egy része rendkívül kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi helyzetbe került. Ezért — az érintett gazdaságok erőfeszítései, tehervállalása mellett — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank központi pénzügyi intézkedéseire is sor kerül. Az intézkedések célja az aszály következményeinek mérséklése, a folyamatos gazdálkodás és a következő évi termésmegalapozó munkák pénzügyi feltételeinek biztosítása. Pécsett Hapépitészeti konferencia Nemzetközi napépítészeti konferencia kezdődött tegnap Pécsett. Az új szakma — a jövő építészete — legnevesebb művelői gyűltek össze a világ minden tájáról a me- csekaljai városban, ahol az első magyar napház épült. A konferenciát a Napenergiahasznosító és Energiatakarékosság Tudományával Foglalkozó Tudományos Szervezet elnevezésű nemzetközi egyesület hívta össze, (angol nevének rövidítése: PLEA), rendezője a Magyar Tudományos Akadémia, illetve annak pécsi bizottsága. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola aulájában Tigyi József akadémikus, a konferencia szervező bizottságának elnöke köszöntötte a 45 európai és tengerentúli- országból érkezett vendégeket, majd Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter megnyitotta a négynapos tudományos ülést. Hangsúlyozta: a napépítészet meghonosodása és elterjedése természetesen nem oldja meg a világ energiagondjait, de mert ingyenes és folyton megújuló energiaforrásról van szó, nem szabad lemondanunk a hasznosításáról. A megnyitót követő plenáris ülésen megemlékeztek a kiváló építész Olgyai fivérek munkásságáról, majd Somogyi László — Baranya megye és Pécs város vezetőinek társaságában — megtekintette a Mecsek déli lejtőjén épült naipházat és átadta a rendeltetésének. Az intézkedések azokat a mezőgazdasági nagyüzemeket érintik, amelyeknél az aszály miatt a szántóföldi növénytermesztés hozamértéke — az előző három év átlagához képest — 20 százalékkal csökkent. Az aszály káros mezőgazdasági nagyüzemeket érintő pénzügyi intézkedések a következők: — Az aszálykáros nagyüzemek a folyamatos gazdálkodáshoz és a jövő évi termés megalapozását szolgáló ráfordításokhoz (takarmány, vetőmag, műtrágya stb. megvásárlásához) saját forrásaik kiegészítésére a Magyar Nemzeti Banktól rövidlejáratú, ez év december 31-ig, ahol szükséges, egy éven belül árbevételből visszafizetendő termelési hitelt kaphatnak, amelynek kamatából a költségvetés 7 százalékot megtérít. A veszteségüket — készletcsökkenés miatt — felszabaduló forgóalapjukból fedező aszálykáros nagyüzemeknek 2—5 éves lejárat mellett forgóalap-megelőlegezési hitel is adható, amelynek 1987 végéig felmerülő kamatára ugyancsak 7 százalékos kamatvisszatérítés igényelhető. A visszatérően elemi kár miatt veszteséges üzemeknél az említett termelési hitel teljes kamatát az állami költségvetés fedezi. — Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságban a teljesítményhez kötött keresetszabályozási formák érvényesülnek, és a teljesítménymutatókat (hozzáadott érték, bruttó jövedelem) az aszálykár lényegesen befolyásolja, az intézkedések lehetővé teszik az emiatt 1986-ban jelentkező keresetszabályzó adók felfüggesztését, bizonyos feltételek 1987. évi teljesítése esetén törlésüket. Nem kell beszámítani az adóköteles keresetbe a háztáji- és illetményföldhöz kapcsolódó szolgáltatásdíj kezdvezményét, ha a termés hozamértéke kevesebb, mint a dolgozóra terhelt költség- térítés. A kedvezményeket az aszálykárosult nagyüzemek csak abban az esetben vehetik igénybe, ha az átlagkereset növekedése éves szinten nem haladja meg az 5,5 százalékot, vagy meghaladja ugyan, de a béremelést nem augusztus 31. után hajtották végre, és az 1986. évi eredmény után részesedést nem fizetnek. — A megyei tanácsok mérséklik a földadót a kalászos gabona, kukorica és egyéb szántóföldi növények területe után, ha azok termése az aszály miatt a bázishoz képest legalább 25 százalékkal csökkent. — A terméskiesés miatt nagyobb mértékű takarmányvásárlásra kényszerülő kedvezőtlen adottságú gazdaságoknak a többletvásárlásra jutó árkiegészítést nem kell levonniuk. — Az aszálykár miatt várhatóan veszteséges nagyüzemek közül azok a gazdaságok, amelyek elemi kár miatt az 1983—85. évek valamelyikében is veszteséggel zártak — az idei veszteség ellenére — évi amortizációjukat teljes összegben elszámolhatják. — Az aszálykáros mező- gazdasági nagyüzemeknek a harmadik negyedévi bruttó jövedelemadó-előleget nem kell befizetniük. Az aszály által leginkább sújtott — várhatóan pénzügyi hiányossá váló — gazdaságok pénzügyi egyensúlyának helyre- állításához adható állami segítségről a későbbiekben intézkednek. (MTI) Vita és fejlődés Rz elmúlt évtizedekben az MSZMP céltudatos és folyamatos erőfeszítéseket tett a pártdemokrácia fejlesztésére. A megtett lépések sorából is kiemelkedik az MSZMP KB 1969. november 26—28-i határozata a pártdemoíkrá- cia helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Ez a határozat meggyorsította a pártdemokrácia dinamikus növekedését és ezzel együtt a legfőhb politikai feltételeit teremtette meg annak, hogy a 70-es években napirendre tűzzük a szocialista demokrácia kibontakoztatását társadalmunkban. Hosszú távú útmutatást és ösztönzést adott a programnyilatkozat is amikor rögzítette: ,,A párt belső életét olymódon kell fejleszteni, hogy az példaképe legyen a szocialista közéletiségnek s a majdani kommunista önkor má ny aatnak’ ’. A pártdemokrácia fejlesztésére tett erőfeszítéseink eredményei kifejeződnek vitakultúránk gazdagodásában is. Megjelenik abban a módban, ahogy a felmerülő s a döntésre váró kérdéseket kezeljük, abban a szerepben, amit a vitának biztosítunk ebben, azokban az elvekben, normákban, szabályokban, amelyek a vita kereteit megadják, és ahogy ezek a gyakorlatiban érvényesülnek. Vitakultúránk gazdagodásában megjelenik a párttagság eszmei — politikai felkészültségének növekedése, mint ahogy tükröződnek benne a politikai gyakorlatban szerzett tapasztalatai és jártassága is. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy ma már ritka a vita elfojtása, a bírálat durva elutasítása vagy megtorlása. Erre utal az, hogy alig fordul elő, hogy a párttagság éljen azzal a jogával, amely szerint, ha kritika észrevétele vagy a hibák feltárása miatt hátrányos helyzetbe kerül, a taggyűlés vagy a választott pártszerv védelmét kérheti. A XII. és a XIII. kongresszus között mindössze 304 párttagot kellett pártbüntetésben részesíteni a hatalommal való visszaélés, a bírálat elfojtása miatt. Tudjuk azonban, hogy -ma is létezik a bírálatért való törlesztésnek számos rejtett, nem vagy nehezen bizonyítható megnyilvánulása. Vitáinkba a felelősségérzet, a tárgyszerűség erősödése, a nyíltságra, őszinteségre való törekvés, a pártszerűség a jellemző. Egyre jobban ér-' vény as ül az a követelmény, hogy a párt fórumain bármely kis vagy nagy kérdést meg lehessen vitatni, amely a párt, a nép, az ország ügyeit érinti.. A párt ösztönzi tagjait, hogy véleményüket pártfórumokon akkor is fejtsék ki, ha az a , Jhivata lost ól” eltérő jellegű. Ezért is lehet üdvözölni azt az általánossá vált gyakorlatot, hogy nagyobb a türelem a magunkétól eltérő vélemények elviselésében. Minden elért eredmény ellenére sem lehetünk elégedettek vitáink hatékonyságával, érdemiségével és vitakultúránk színvonalával. Ma viszonylag ritka az olyan eset, amikor a pártdemokrácia elveit brutálisan felrúgják vagy figyelmen kívül hagyják. Ma a legtöbb kárt a pártdemokráciánakt ezen belül a vita konstruktív hatásának a formalizmus okozza. Az, amikor a vita nem érdemi funkciót tölt be. nem mint a párttagság politikai akarata kifejeződésének folyamatát fogják fel és érvényesítik, hanem valami előre megkoreografált álvitával helyettesítik, felkért és egyeztetett felszólalásokkal, ahol íratlan szabállyá válik, hogy csak annak illik felszólalni. akit erre felkértek. Ellene vagyunk az öncélú vagy látszatvitának. Természetesnek tekintjük, hogy jól megindokolt, reális előterjesztésekkel különösebb vita nélkül egyetértenek. A demokratizmusnak nem az a kritériuma, hogy volt vita vagy sem, nem okvetlenül az mutatja színvonalát, hogy hányán szólaltak fel. Ha a vita lehetősége megvan, ha ehhez a feltételek adottak (pártszerű légkör, kölcsönös türelem, tárgyilagos előterjesztés, a szükséges információk stb.) nem esik a demokratizmuson csorba akkor sem, ha vita nélkül, de valódi egyetértéssel fogadják az előterjesztést, meggyőződéssel elfogadva és végrehajtva a benne foglaltakat. Egyesek a vitát nem a cselekvő egység megteremtése eszközének, hanem az egység hiánya megnyilvánulásának fogják fel, és miután a párt egységét minden mást háttéribe szorító értéknek tekintik, a látszólag ez ellen ható vitát nem szeretik. Az álláspontok kifejtésének csak olyan megjelenését tartják helyesnek, amely támogatja az élőterjesztéseket, nem kelt tényleges vitákat. Ezzel függ össze helyenként a pártdemokrácia tartalmának, valódi értelmének háttérbe szorulása a demokrácia formai oldalával szemben. Jellegzetes kifejeződése ennek az a gyakorlat, amikor az eltérő véleiményt akadálytalanul el lehet mondani, de a vitában elhangzott eltérő vélemények nem részesülnek érdemi kezelésben. Nem vizsgálják meg s nem mérlegelik őket komolyan, és képviselőik nem kapnak érdemi, érvekkel megokolt választ elutasításuk esetén. Olyan is előfordul, hogy az elhangzott, lényeget érintő javaslatokat nem bocsátják érdemi vitára, és szükség esetén szavazásra. Rz eltérő vélemények a felmerülő vitás kérdések helytelen kezelése adott területen gyengíti a párt egységét, negatívan hat még a legjobb határozatok végrehajtására is. A viták során születő kezdeményezéseknek, javaslatoknak útját álló fogadtatás a párttagság között passzivitást, visszahúzódást idéz élő. Elszegényíti a párt belső életét, visszatartja fejlődését, formálissá, meddővé teszi a vitát és a pártdemokráciát. A fentiekben csak vázlatosan érintett problémák helyi vizsgálata, a negatív tünetek felszámolása szükségessé teszi vitakultúránk fejlesztését is. De ezt igénylik a fejlődés során társadalmunkban végbement változások és a szocialista közéleti demokratizmus továbbfejlesztésének sürgető feladata is. Takács István
