Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-23 / 224. szám
1986. SZEPTEMBER 23 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Óbudai Hajógyárban évente tizenegy hajó és két üszódaru épül. Képünkön j^acéllemezeket emelnek be a hajótestek gyártásához Pszichológus a gyárban Munkahely és közérzet Nagyobb figyelem am emberre Hatalmas üzemépületek, világos, tágas csarnokok, szalagokon, konveyor pályákon vándorló félkész termékek, monoton zaj. Ember, gép, épület: minden a termel*« érdekében. Ilyen kép él bennünk egy modern ipari nagyüzemről, ez fogad a Hűtőgépgyárban is. A bonyolult technikai környezetben laikus ésszel követhetetlen munkafolyamatokban az ember szintté alárendelt, szerepet játszik, illeszt, csavaroz, kiszolgál. Külön szervezet foglalkozik a percek, másodpercek kihasználásával, az anyag és energia ésszerű felhasználásával, a teljesítmények növelésével, a költségek csökkentésével. Minden mozzanat egy meghatározott logika szerint történik, mi keresnivalója van tehát ebben a kikristályosodott rendszerben egy pszichológusnak és egy szociológusnak. A Hűtőgépgyárban pedig már több mint egy évtizede megalakult a munkapszichológiai laboratórium. Még nem későn ahhoz, hogy a gépek tengerében az emberre is kellő figyelem jusson. Diktál a nagyüzem Az előzmény és egyben a magyarázat is a több mint három évtizeddel ezelőtt létrejött változásban keresendő. Az ötvenes évek elején megalakult ipari nagyüzemek gyökeresen új életformát teremtettek a Jászságban. Az addig egyéni gazdálkodást folytató parasztok, kisiparosok előtt ismeretlen volt a tömeges termelés, a mon'oton ismétlődő munka, a gépek diktálta ütem. Az állandóan változó munkahelyi környezet, az új gépek és tehcnoló- giák feltétlen alkalmazkodást kívántak, és az ember egyre kisebb láncszemmé zsugorodott ebben a mechanizmusban. Az észrevétlenül elgé- piesedő folyamatba kapcsolódott be a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány, a pszichológia. — Kezdetben színmeghatározást vártak a munkapszichológusoktól a termelés irányítói — mondja Hagyó László pszichológus, a laboratórium vezetője. — Igaz, ez összefüggött a tudomány akkori ismeretével, vagyis azzal a felismeréssel, hogy a színek különböző hatásokat gyakorolnak az emberekre. Ezeket a közérzetet befolyásoló színdinamikai hatásokat kívánták azután a pszichológusok közreműködésével a termelés szolgálatába állítani. Volt úgy is, hogy a termelésnövekedést az embereknek a munkához való legtökéletesebb alkalmazkodásában látták. Jelenleg a technikai és az emberi környezet összhangjának a megteremtése a cél. Érdekegyeztetések — Az ember, vagy a termelésnövelés áll a pszichológus munkájának a középpontjában? — Tisztelem az embert. Számomra az a fontos, hogy a dolgozó jól érezze magát a munkahelyén. Ez az alapja a vizsgálatainknak, az interjúknak, és biztos vagyok abban, hogy a gyár is ezért hozta létre a laboratóriumot. Természetesen a gyárnak termelnie kell — jól, gazdaságosan —, mert az a dolga, de éppen azt ismerték fel a vezetők, hogy ehhez kiegyensúlyozott ember kell. A harmonikus személyiségfejlődést elősegítő munkafeltételek megteremtésén fáradozunk tehát a szociológus és a laborasszisztens kolléganőimmel. A fáradozásuk eredményét nehéz számokkal mérni, mert a korábbi munkáselvándo;- lás megszűnésének számos oka lehet. Sok tényezővel magyarzáható az is, hogy a Hűtőgépgyár ma egy jól fizető, biztonságot adó munkahely. Az érdemeiket azonban nem vitatja senki. A belépő dolgozók munkaalkalmassági vizsgálaton esnek át, ahol a kézügyességet, figyelemkoncentrációs és kombinációs képességet, a térlátást vizsgálják. Nem ritka eset, hogy a rosszul választott munkakör okozta stresszhatást átirányítással előzik meg. Ezzel nemcsak a dolgozó jobb közérzetét segítik, hanem a se- lejtgyártást, a balesetekét is kedvezően befolyásolják. Az új belépők elvárásai sokat elárulnak az adott szakma, üzem vagy a gyár általános megítéléséről, a munkaerővándorlás okairól. Hasznosítják a fluktuációs vizsgálatok eredményeit, és az üzemek, gyáregységek kérésére speciális vizsgálatokat végeznek. Ilyen volt a hűtő- szekrény gyáregységben a minőségellenőrökkel folytatott problémafeltáró megbeszélés, melyet jelenleg hasonló elbeszélgetés követ a vezetőkkel. A vizsgálat eredményei a labornak, a termelés- irányítónak és a szervezőknek feladatokat jelölnek ki. Különös gondot fordítanak az új dolgozók beilleszkedésére és az úgynevezett problémás (kis teljesítményű, gyógyult alkoholista, vagy egyéb lelki sérült) dolgozókra. A pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe szerint: „A munkapszichológus célja az ember és közösség együttes védelme és segítése. Ezért a társadalmi és az egyéni érdek optimális egyeztetésére törekszik. Kötelessége a munka hatékonyságához, annak biztonságosabbá, köny- nyebbé és örömtelibbé tételéhez maximális segítséget nyújtani...” — Az érdekegyeztetés során kényszerültek-e kompromisszumokra? — Munkahelyi átszervezéseket, kényszerűségből, vagy éppen ésszerűségből eredő átcsoportosításokat a pszichológusnak tudomásul kell vennie, annak ellenére, hogy ezek gondot okozhatnak a dolgozóknak. Fontos szerepet játszik azonban az előkészítésben, lebonyolításban. A technológiai változást se megakadályoznunk kell, hanem az összhangot megteremteni. Legfeljebb ennek részleteiben lehet gondunk másokkal, de a kapcsolataink kifejezetten jók minden területtel. Az új műanyag üzem kialakításakor pedig éppen a dolgozók akarata ellen változtattuk meg az étkezés rendjét. Megszokták ugyanis, hogy a munkát félretéve, ott a padok között fogyasszák el az otthonit — helyette kulturált reggeliző hely alakút ki. Nélkülözhetetlenek Hagyó László és munkatársai, Ózsvári Ferencné doktor szociológus és Almási Andrásné laborasszisztens munkája nélkülözhetetlen a gyárban. A vezetés egyre nagyobb mértékben vonja be őket döntéselőkészítésbe, az üzemi demokrácia kiszélesítésébe, a személyzeti munkába, káderkiválasztásba. A szerteágazó feladataik megoldásában a műszereken túl hamarosan számítógép is segíti a labort a vizsgálatok korszerűsítésében, az adatok gyors feldolgozásában és hasznosításában. — Ip — Keriskedelmi Kamara Ülésezett az Észak-alföldi bizottság elnöksége Tegnap délután Szolnokon a Technika Házában ülésezett a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-alföldi bizottságának elnöksége. A tanácskozáson Kelényi Gábor, az MKK főtitkár-helyettese tájékoztatta az érdekvédelmi szervezet három megye — Szolnok, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar — vállalatait tömörítő területi szerveinek vezetőségi tagjait, a júniusban megtartott kamarai közgyűlésen meghatározott feladatok végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. Szólt a jelenlévők előli a kamara és a kormányzat együttműködése során megtárgyalt gazdasági kérdésekről. Ezután az Észak-Alföldi Bizottság Közgazdasági munkabizottságának idei tevékenységéről tárgyalt az elnökség majd Szikszai Béla államtitkár az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tartott előadást az antiinflációs gazdaságpolitika és az árrendszer összefüggéseinek kérdéseiről. Ktfzlekedési tudományos napok Tegnap az MTESZ székhazában a Közi eked est udtxrriiá- nyi Intézet és leányvállalata., ia Transinnov rendezésében kétnapos tudományos tanács- kJoziássorazait kezdődik. A több szekcióban zajló megbeszéléseken csaknem 400 közlekedési szakember tájékozódik a Legújabb kutatási ered- méinyeffcrőil, és azokról az erőfeszítéseikről, amelyekéit az utóbbi időiben tettek hazánkban a közlekedés műszaki hátterének fejlesztésére. a gazdaságosabb szállítási megoldások kidolgozására, elterjesztésére. Képviselők a munkamorálról Az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja amolyan kötetlen beszélgetéssel kezdte pénteki ülését. Mindenki elmondta gondját, baját — és persze örömét —, amellyel a köz szolgálata jár. Csapongtak a gondolatok, aztán egyszerre közös medret talált magának a mondanivaló: mind többször hangzott el az a szó, hogy munkamorál, végül a téma rabul ejtette a vitatkozókat, és egyetlen kérdés megválaszolására összpontosult az érdeklődés: „Tényleg, hogyan is dolgozunk?” Hát — nem úgy, ahogyan kellene. Mindenki tudott működési területéről példát hozni arra, miként folyik el a drága munkaidő: itt anyaghiány miatt áll a munka, amott a fejetlenség, szervezetlenség az úr, van ahol a gmk fáradalmait pihenik ki a nyolc órában, de az sem ritka, hogy az alkohol lesz keréktörője a munkavégzésnek. A munkaidőalap védelmét egyebek mellett avval is próbálják biztosítani, hogy a hivatalokban, rendelőkben nyújtott műszakot tartanak: fusson mindenki szabadidejében ügyesbajos dolgai iránt. A képviselők erről úgy vélekedtek, hogy csodát semmiképp nem hoz ez az új szervezési forma: ha egy hivatalban öt-hat esetben kell kilincselni egy „kétszer kettőnek” látszó ügyintézés okán, úgy elsősorban erről kell tenni. Az akta útját kell lerövidíteni és menten csökken azok száma, akik munkaidőben intézik magánügyeiket. Hogy mi az, ami csodát tenne? Először is, növelni kellene a vezetők felelősségét. Ott ahol problémák vannak a munkaerkölcs- csel, felfedezhetők a szervezetlenség, a feladatok számonkérésének a hiánya. Egyszóval, csorbul a fegyelem. De ez a szál is tovább vezet: kevés az az igazgató, aki kemény kézzel tartja a gyeplőt, enged rajta mert fél, hogy az első „ostor- csördítéskor” cserbenhagyják a dolgozói. Hát ez tévhit: a gyakorlati életben ugyancsak jártas képviselők egybehangzóan állították, hogy a dolgozók nem szeretik azt a munkahelyet, ahol nincs fegyelem. ök persze, maguk között csak a legritkább esetben „csapnak szét”, hiszen nem az ő dolguk, de az a vezető, aki a rend érdekében emeli fel a szavát, a dolgozóinak támogatására mindig is számíthat. Akit pedig nem lehet beállítani a sorba, attól meg kell válni. Nem jogszabály van kevés Magyarországon, — még a munkaidőalap védelmére sem — hanem azoknak a betartása „sántít”. Akár azzal az egyetlen előírással is pompásan el lehetne boldogulni, ha maradéktalanul betartanák, hogy „a munkaidőt végig kell dolgozni!” Bugán Mihály a képviselőcsoport vezetője példaként a háztáji gazdaságokat említette: ott vajon ki szervezi a munkát, ki ellenőriz, ki fegyelmez? Senki és lám mégis rendjén mennek a dolgok. Ügy foglalta össze a spontánul kerekedett vitát, hogy az, aki félti a munkahelyét meg is becsüli munkáját. Akinek azonban csak egy bejegyzést jelent az, ahol a kenyerét keresi — ott lóg, ahol teheti. A partalannak indult beszélgetés kicsit képet adott arról, mi foglalkoztatja ma azokat, akik a közösség gondját is a szívükön viselik. —Pb— ISV-vállalkozósok állattartó telepeket terveznek, takarmányt biztosítanak Valamikor a hetvenes évek elején a sertéstenyésztés javítása érdekében nyolc termelőszövetkezet alakította meg az Iparszerű Sertéshús Termelő Közös Vállalatot, amelynek egyik irodája Szolnokon is található. Kezdetben — mint ahogy a nevében is benne van — a vállalat csupán a sertéstenyésztő gazdaságokkal állt kapcsolatban, segítve őket a korszerű technológiák elterjesztésében. Majd ebben a munkában elért sikerek hatására — no meg a juhágazatban tapasztalható visszaesések kiküszöbölésére — hat évvel ezelőtt bővítették profiljukat, s azóta a juhtenyésztéssel foglalkozó gazdaságokkal is szoros kapcsolatban állnak. S ekkor változott meg a cég neve Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalatra, amelynek tevékenysége ma már behálózza az egész országot, hiszen kilenc területi irodája révén mintegy 260 gazdasággal tartanak fenn szakmabeli kapcsolatot. Ezekben a nagyüzemekben körülbelül 2 milliós sertést tenyésztenek. Mint már említettük, az egyik irodája Szolnokon található, amelynek dolgozói három — így Szolnok, Heves és Nógrád — megye 20 gazdaságában segítik a sertéstenyésztést. Elmondható, hogy szolgáltatásaik ma már teljeskörűek, hiszen kiterjednek a szaktanácsadáson, a takarmányozási receptúrák készítésén át a tenyészállatok szaporításán túl, az állattartó és egyéb épületek tervezéséig. Vállalkoznak a sertéstartással kapcsolatos technológiai berendezések beszerzésére, szerelésére, javítására, karbantartására is. De nemcsak műszaki, tenyésztési, takarmányozási szolgáltatásaikkal állnak a partnergazdaságok rendelkezésére, hanem a környezetvédelem és a higiénia terén is sokat tesznek, mivel foglalkoznak többek között a rágcsálók és kártevők irtásával, fertőtlenítéssel és faszerkezetű épületek láng- mentesítésével is. Mérnöküknek és közgazdászoknak Országos szeminárium A mérnökök és közgazdászok első országos szemináriumát október 2. és 4. között Nyíregyházán rendezi meg a Gépipari Tudományos Egyesület és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság. A rendezvény célja, hogy hozzájáruljon a gazdasági élet minden területén kutas- szerepet játszó mérnökök és közgazdászok együttműködésénlek javításához. A résztvevők a gazdasági reform helyzetével, a gazdasági szabályozóknak a műszaki fejlesztésre gyakorolt hatásával, a mérnökök és közgazdászok együttműködésének lehetőségeivel foglalkoznak majd. A tanácskozáson több mint harminc előadás hangzik eű_ A BNV-n láttuk, hallottuk Szakmai napok Itt a Lada Samara Lakókocsik rendelhetők Vasárnap a közönség előtt egész nap nyitva volt a Budapesti Nemzetközi Vásár. Megtudtuk, hogy a szovjet személygépkocsikból jövőkre majdnem harmincezret vár a hazai autókereskedelem, 27 ezer Lada típusú személygépkocsit, továbbá Volgát és terepjárókat is szállít az érvényben lévő szerződések értelmében a szovjet Av- to-export cég. Nos, a BNV-n a 2108 típusú, mellsőkerék- meghajtású, új vonalú karosszériával gyártott Lada Samara aratott igen nagysikert. A hétvégi közönségnapok után hétfő délelőtt a BNV-n megkezdődtek a szakmai programok, s folytatódott a sajtótájékoztatók sorozata. Az Autóker és a Bakony Művek közös sajtótájékoztatóján arról informálták az újságírókat, hogy a BNV-n kiállított hét féle lakókocsira a helyszínen megrendelést vesznek fel, s a szállításra jóval rövidebb határidőt vállalnak, mint korábban. A vásáron látható öt hazai gyártású lakókocsi közül kettő — a Pannónia 210- es és a Pannónia 3.15-ös — teljesen új gyártmány, import alkatrészekből a Lenti Fém- és Faipari Szövetkezet állítja elő.
