Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-19 / 221. szám
1986. SZEPTEMBER 19 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ma nyit a BNV Kőbányai tájékoztatók Néhány hazai vállalat már tegnap, az őszi BNV nyitását megelőző napon sajtótájékoztatót tartott arról, hogy milyen lánivalókkal várják az érdeklődőket, s milyen üzleti sikereket remélnek a vásártól. A Mechanikai Művek több újdonsággal jelentkezik, amelyek sorozatgyártását jövőre kezdik meg. A vállalat újdonsága az elektronikus telefonkészülék, amely többféle formában, asztalra helyezhető, illetve falra akasztható kivitelben is készül. A Budapesti Bútoripari Vállalat vezetői az idei gyártmányfejlesztési eredményekről adtak tájékoztatást. Elmondták: megkezdték a kiállításon is látható BuA közművek áthelyezése, a szerkezetépítés, illetve a földmunkák adják a jelenlegi tennivalókat az észak—déli metróvonal újabb szakaszának építésénél. A Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságán elmondták, hogy az új vonal építése — amelynek az Árpád hídig elkészült részét 1984-ben adták át — biv—Universal kisbútor-család gyártását. A gyánmány- család tévé- és video-aszta- lokból, hi-fi- és egyéb elektronikai berendezések tárolására szolgáló szekrényekből, íróasztalból, könyvszekrényből és ruhászsekrényből áll. A Budapesti Rendőr-Főkapitányság a hagyományokhoz híven az Őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron az idén is önálló standon vonultatja fel a vagyonvédelem korszerű eszközeit. A pénteken nyíló bemutató alkalmából tegnap sajtótájékoztatót tartottak a vásárváros területén. Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár idejére, szeptember 19-től 28-ig a MÁV ötvenszázalékos utazási kedvezményt nyújt a BNV-re utazóknak. 1990-ig befejeződik, s a 3,9 kilométer hosszúságú szakaszon, amely a Váci út alatt halad az újpesti Bajcsy-Zsi- linszky útig, négy állomást alakítanak ki. A megállóhelyek, Forgách utca, Gyöngyösi utca, Szilas- patak, Bajcsy-Zsilinszky út, Újpest. Kitüntetés Az Elnöki Tanács Simándy József Kossuth-díjas kiváló művésznek, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott magánénekesének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárának kiemelkedő előadóművészi és zenepedagógiai tevékenysége elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át tegnap a Parlamentben. Az ünnepségen jelen volt Radics Katalin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. Különleges motorolaj Péntektől Castrol Az ÁFOR új termékkel bővítette motorolaj kínálatát: ma Budapesten hat, vidéken pedig 26 üzemanyagtöltő állomásán kezdi meg az angol receptúra szerint készített Castrol GTX — jelű motorolaj árusítását. A Castrol céggel kötött megállapodás alapján a Komáromi Kőolajipari Vállalat készíti ezt a kenőolajat nagyrészt hazai alapanyagokból. Fővárosi metró r Négy állomás Újpestig Három év a Szahara kapiiiáhari Deák Imre a Tiszafüredi Gépipari Szövetkezet főmérnöke 1983 júniusától 1986 júniusáig a Tesco segítségével három évet töltött Algériában. Vele volt a felesége, dr. Füvessy Anikó, a Kiss Pál Múzeum igazgatója és kisfiúk Csaba is. írásunk kinti emlékeik közül villant fel néhányat. A feleség: Amikor ’83 nyarán kimentünk, az ismerősöknek ezt a címet hagytuk meg: Deák Imre magyar mérnök Algéria El-Abed. Vártunk egy hónapig, másfélig, kettőig, egy levél nem sok, de annyi sem érkezett. Akkorra derült ki, hogy El-Abed nevű település ebben az országban öt is található. A mienk 120 kilométerre feküdt a tengertől egy fennsíkon, 800 méterre a marokkói határtól. A lélekszá- mát tekintve afféle háromezer lakosú bányászfalu volt. A férj: Még pedig olyan, ahol cinket, ólmot hoznak a felszínre. Szakértő gépész- mérnökként 600 méterre a föld alatt a bányagépek karbantartását végeztem. Kegyetlen hónapok következtek: fenn a szaharai klíma, lenn pedig a magas páratartalom, nyakra, fejre, vállak- na hulló kődarabok. 30 fok feletti meleg. Szóval éppen elég volt a föld poklában a 7-től 13-ig, vagy a délután 2-től 9-ig, esetleg a 4-től 11- ig tartó műszak. Hogy azért másról is essék szó: ami a tájat illeti, ez itt a Szahara kapujában kősiva- tagszerű, bokor-erdős volt. Évente jó, ha négyszer, ötször hullott valami kevés csapadék. A feleség: Míg Imre dolgozott, én takarítottam, főztem vagy a fiunkkal tanultam. A férjem évente kapott egy hónap szabadságot , és így a hazajövetelt mindig nyárra időzítettük. Azéft, hogy Csaba le tudjon vizsgázni, így nemhogy évet sem veszített, de az idegen nyelvű televíziós adások jóvoltából még franciául is megtanult. Egyébként kint is járt iskolába. Gondot jelentett, hogy bevásárolni nem mehettem, mert arrafelé ez a férfiak privilégiuma. Azért hétvégeken kocsival körbejártuk az országot, eljutottunk a Szaharába is, megismerkedtünk a történelmi nevezetességekkel. A férj: Az arab errtberre a fehér turbánon, leplen, papucson kívül az övében lévő kés, no meg otthon legalább két puska a jellemző. Sokszor lőttek vaddisznót, de nem hogy ettek volna belőle, hanem még meg sem merték érinteni! Ilyenkor szóltak: a határban itt és itt egy elejtett vaddisznó vár rád! Menj ki, és vidd el! Ugyanis ott a disznóhúst csak a sakálok, a kutyák, meg az európai mérnökök eszik.Boldogan kocsiztam értük úttalan utakon, és hazafuvarozva a szerencsétlen elhunytakat, olyankor hosszabb időre megoldódott a húshelyzetünk. Sőt, hűtőszatyrokban legtöbbször a 60—80 kilométerre lévő legközelebbi magyar családnak is adtam belőle. Ez a szokás kölcsönösnek mondható, mert ha nekik lőttek efféle csemegét, ők se restelltek a felével felkeresni minket. A feleség: Csodálatosak a családi kötelékeik. Számon- tartják az unokatestvéreket, sőt az azok unokatestvéreit, oldalági rokonait is. Ápolják a kapcsolatokat, fel-felkere- sik egymást, tudják, ki hol, és mit dolgozik. Ott a legszentebb dolog a nagycsalád. A nyaralás is úgy történik, hogy a férjuram elmehet a barátaival bárhová, még Európába is, amíg az asszony otthon küszködik a gyerekekkel. A férj: Hiába, régi igazság, hogy víz nélkül nincsen élet, és ott valóban ez a legnagyobb kincs. Egy hegyen át szabadban futó vezetéken kaptuk a vizet, és szinte sütött a folyadék, amikor naponta két órára megnyitották a csapot. Üjra felforraltuk, leszűrtük és úgy lehetett fogyasztani. Egyébként, a három év alatt sziszifuszi munkával összegyűjtöttünk 30 üveget, azokat üresen elfuvaroztuk egy 100 kilométerre lévő városba, és teli ásványvizes, szódásüvegekre cseréltük őket. Mégpedig azért, mert teli szódásüveget csere nélkül nem árusítottak. A feleség: Bejártuk az országot, sőt még Tunéziába is eljutottunk. Szemtanúi voltunk a szörnyű, szaharai szélviharnak, a sírokénak, amikor percek alatt éjszakai sötétség borult a tájra. A homok szagát még az ablakok mögött a faházban is észleltük. A hétvégi kirándulásokon kívül az összes szórakozásunk a tévénézés volt. Francia nyelvű sorozatok, cowboy- és szörnyfilmek, természettudományos ismertetések hangzottak el. A férj: Még talán egyetlen észrevétel: hiszen köztudomású, hogy a felnőtt arabok udvariassága, segítőkészsége legendás. Ha például engem valahol az úton ahol kocsival haladtam megállított egy arab rendőr, mert valamilyen szabálytalanságot fedezett fel a közlekedésemben, így kezdte a mondatait: Szervusz! Hogy szolgál a kedves egészséged ? Örülök, hogy jól. És a kedves feleségedé? Az is jól, hála Allahnak! Hát a gyerekedé? Minő szerencse, hogy ők is jól vannak. Ezután nekem kellett mindezeket visszakérdeznem tőle, mert ha nem tettem volna, ez nagyobb illetlenségnek számít, mint egy-egy súlyos közlekedési vétség. Olykor így csevegve öt—hét perc is eltelt, míg végre legtöbbször én untam meg a társalgást, és tértem a lényegre: mondd, tulajdonképpen miért állítottál meg? D. Szabó Miklós A szarvasmarha tenyésztés jövője K mezőgazdasági szakemberek előtt közismert, hogy a szarvasmarha-ágazat helyzete manapság nem mondható kedvezőnek. Soksok tényező közrejátszott abban, hogy az állatállomány az évék folyamán komoly mértékben csökkent. Az okok között nagy súllyal estek Latba azok, amelyeket az állá ttenyészt és ben dolgozó szakemberek gyakorta hangoztattak: az állattartó telepek, épületek, berendezések, gépek korszerűtlensége, a korábbi évék egyre kedvezőtlenebbé váló közgazdasági feltételei, valamint az elmúlt évek aszálya miatti termeléskiesés, Ez utóbbi csak olaj volt a tűzre, hiszen a bevételek csökkenésével egyenes arányban kevesebb pénz jutott a fejlesztésekre is. Mindenesetre a krónikás jegyzetfüzetének sárguló lapjain az évek során sok minden feljegyzésre került. Valamikor még az év elején részt vettem az egyik termelőszövetkezet tanácskozásán, ahol éppen a szarvasmarha-ágazat munkája került terítékre. A főág azatvezető beszámolójából akkor ilyen mondatokat vetettem papírra. Tehenek selejtezése? Erre nem ltudunk magyarázatot adni. A sálló is gyengébb volt. Sok baj van a rossz fejőgépékkel, no meg a munkafegyelemmel is. Az új év sem hozott javulást: még csak január van, de máris ki kellett osztani öt fegyelmit, mivel a gondozók nem figyelik az ivaírzó teheneket és a betegeket sem. Ennyit a főágazatvezető beszédéből, de a dolgozók sem maradtak adósok. Csupán két fillért emeltek a kifejt tej litere után. Ez kicsúfolása az itt dolgozóknak — hangoztatták. Abban viszont egyetértettek, hogy a munka- fegyelmen volna mit javítani. Csak olyanokat szabad alkalmazni, akik tudják mit vállalnak, ha már a tehenészetbe kerülték. Mivel oda bizony vasárnap is be kell menni, ráadásul pontosan öt órára, s egy perccel sem későbben. S akkor sem végigfutni a soron, kifejni valamicskét és keresni annak a módját, hogy miként lehetne rohanni haza mielőbb. Mindez, úgy gondolom, nyilvánvalóvá teszi: bár történték mulasztások, azért a tehenészetek dolgozóinak zöme becsülettel helytállt és tette a dolgát, s ezt lehetne általánosságban és országosan is megállapítani. Akkor meg másutt kell keresni a választ, hogy miért is került válságba a szarvasmarhatartás? Válaszként néhány adat a hasított marha tonnájáért 1981-ben még 2 ezer 57 dollárt adtak a tőkés piacokon, tavaly viszont már csak 779-et. Ezért csökkent az ágazat évi 500 milliós dollárbevétele 300 millióra. Tagadhatatlan azonban, hogy az áraikkal egyenes arányban a teljesítmények is csökkentek. Sokfelé lehetett hallani olyan hangokat, hogy több gazdaságban fölszámolják a szarvasmarha-telepeket, az ott dolgozókat meg áthelyezik. Jobb esetben pedig korszerűsítéseket hajtanak végre. Mindkét elképzelésnek voltak szószólói és ellenzői is. Akik a felszámolás mellett kardoskodtak azt hangoztatták, hogy az ágazat csak veszteséget termel, mivel a szarvasmarhatartás esetében az utóbbi években igen szélesre nyílt az agrárolló. És sorolták a példákat: a fejőgépek ára néhány esztendő alatt megduplázódott, és a villamosáram díját is 14 százalékkal emelték legutóbb. A tej felvásárlási ára viszont nem változott lényegesen. Persze, ez utóbbi megállapítás szerencsére már nem igaz hiszen mostanában már emeltek literenként 30 fillért, s az élő marha felvásárlási ára is kedvezőbb lett. Sőt, a további fejlődés érdekében a kormány a jövő évi termeléspolitikai célok kellő megalapozásáért az 1987-es ár- és szabályozórendszer-változások egyes meghatározó elemeiről már most döntött. Ezek a változtatások egyértelműen az állattenyésztés közgazdasági teltételeinek javítását szolgálják, a kül- és belföldi piac által támasztott magasabb minőségi követelmények elérésére ösztönöznék és ezáltal javítják a hatékonyságot, a versenyképesség fokozásáénak lehetőségeit, egyszóval erősítik a gazdálkodó érdekeltségét. Szerencsére már az idei intézkedések hatására megállt az állatáiLkxmány csökkenése, és egyes területeken a tartási kedv is növekedett. Erre csak egy példa: az elmúlt évi termelői ár, illetve árkiegészítés emelések országosan 3 és fél milliárd forint árbevétel növekedést eredményeztek a tej termelésinél, a sertés és baromfiágazatokban. Megyénkben is 1986 első hét hónapjában az elmúlt év hasonló időszakához iképlest 2,7 százalékkal nőtt az értékesített tej meny- nyisége. A jövő évi intézkedések pedig, minden bizonynyal hozzájárulnak az ágazat további stabilizálódásához, hiszen — kiterjednek a felvásárlási áremelések mellett az állattenyésztési beruházások szabályozására, a kistermelőd adózás feltételeinek valamint a sertés-, szarvasmarha- és juhágazatoké ban különleges munkakörülmények között, kedvezőtlen munkaidő beosztásban foglalkoztatott állatgondozók anyagi megbecsülésének javítására. Nem vitatható, hogy ezek az intézkedések arra késztetik a gazdaságokat hogy nlagyobb figlylelmet szenteljenek a mérleg másik serpenyőjére, amibe a korszerűsítés mellett érvelő tények kérditek. Erre is lehet hozni szőkébb pátriánkból példákat, hiszen a Jászapáti Ve- l'emi Endre Termel őszövet - kezeiben és a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban is újabb beruházásokba kezditek. így ma már gyakrabban jön szóba a kötött tartási technológia kötetlennel való föl cserélése, hisz ily módon az állatok többet mozoghatnak, egészségesebbek lesznek, kevesebb hullik el és több vemhesül belőlük. Ugyanakkor nagyobb gondot fordítva a takarmányozásra, jelentősen növelhető a tej hozam is. Ám ezek a feladatok nem nélkülözhetik a munkájukat értő, szerető, lelkiismeretes emberek népes seregét sem. S itt meg kell állnom egy pillanatra. Nemrégiben jártam olyan telepen, ahol iszonyúan koszosak völtak az istállók falai. Kérdeztem a gondozótól: miért nem meszelnek? — Ügy sem lesznek itt sokáig ezek a tehenek — legyintett egyet. Nos egyelőre még ott vannak. És amíg ott vannak tisztességesen illenék gondozni őket. Ugyanis úgy gondolom, hogy a tehenészetben — de nemcsak ott, hanem minden munkahelyen — a dolgozók holnapját az határozza meg, hogy miként teljesítik feladataikat ma. És ez így is van rendjén. N. T. Minta lakótelep Jászberényben az Erparti minta-lakótelepen 64 lakás felépítését tervezik az idén. Jelenleg 8 kivitelezés alatt van s az év végére el is készül. Kivitelező a Jászsági Építőipari Szövetkezet. Családiház-épitésre 200 telket alakított ki a városi tanács, s ebből 150- et már el is adtak — nzs —
