Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-11 / 188. szám

1986. AUGUSZTUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Le mez figyel6 Ki a sztár? Marcéllina PJT: egy majd­nem vadonatúj hajtás a ma­gyar popmuzsika örökzöld fáján. Nevét nem is olyan rég ismerhette meg a hazai könnyűzene-rajongók tábo­ra. Néhány koncert, egy rek­lámízű cikk a Magyar Ifjú­ság hasábjain, no és termé­szetesen két, viszonylag jól sikerült rádiófelvétel: A sztár csak Te vagy!, illetve Nosztalgia címmel. Mai pop­zenei viszonyaink közepette voltaképp már ennyi is elég ahhoz, hogy egy kezdőnek számító hazai zenekart „le­mezérettnek” kiáltsanak ki.... A Marcéllina PJT három­tagú zenekar, legalábbis eny- nyien fényképeztették magu­kat a lemez borítójára. Való­jában — némely hangsze­rektől az effektékig — még jó néhány zenész működik közre a korong felvételekor. A Májusi dal című, a le­mez keretéül szolgáló szerze­mény ügyes zenei betét len­ne, ha már nem hallottunk volna egy hozzá hasonlót évekkel korábban. Ügy tű­nik, az együttes tagjainak módfelett megtetszett A sztár csak Te vagy című számuk; kétszer is felvették egy-egy oldalra. Nem egészen indo­kolt, bármennyire is sláger- gyanús dalról van szó... Az album többi száma pedig egyenesen feledhető; ahhoz ugyanis, hogy slágerekké váljanak, és esélllyel pályáz­zanak a listák élére, nem elég jók, ugyanakkor a faj­súlyosabb gondolatoktól is igyekeznek megóvni a lemez­hallgatót. Következésképp, a Marcéllina PJT nevű trió meglehetősen szürke zenei anyaggal mutatkozott be a magyar popzenei élet repre­zentánsai árnyékában.- J ­Orosz órák a Gorkij Nyelviskolában Ismét várják az érdeklő­dők jelentkezését szeptem­ber 1-től az MSZBT Gorkij Nyelviskolájának orosz nyelvtanfolyamaira. Az új tanévben ötféle programot ajánlanak az orosz nyelvet elsajátítani, illetve gyakorol­ni kívánók számána a Ba­rátság Házában. Az általános képzést nyúj­tó kezdő-haladó és társalgó fokú kurzusokat nyolc-, illet­ve négyhónapos időtartamra szervezik. Az úgynevezett céltanfolyamok látogatóit alap-, közép- és felsőfokú állami nyelvvizsgára, vala­mint kandidátusi vizsgára készítik elő a nyelvtanítás elismert szakemberei. Az orosz nyelvet legalább alapfokon ismerők számára cirill gépírásos tanfolyamo­kat szerveznek. A nyelvet jól beszélők szintfenntartó társalgási foglalkozásokon, az orosz anyanyelvűek pedig speciális magyar nyelvi kur­zusokon vehetnek részt. A gyerekek nyelvi ismere­teinek gazdagítását szolgáló rendezvényekről is gondos­kodik a Gorkij Nyelviskola: az általános iskolások — 4. osztálytól — játékos orosz órákat látogathatnak, a kö­zépiskolások számára pedig társalgó, egyetemi felvételi vizsgára, valamint középfo­kú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamokat indítanak. Több .mint négy évtizede kezdte meg működését a ma­gyar és a szovjet nép közöt­ti barátság ápolásában, el­mélyítésében fontos szerepet vállaló Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Gorkij Nyelv­iskolája. Szervezésében éven­te több ezren gazdagítják orosz nyelvi ismereteiket. Az érdeklődés változatlan a programok iránt; ezt mutat­ja, hogy a legutóbbi tanév­ben is több mint ötezren lá­togatták a különböző kurzu­sokat. Hírünk az országban Szolnok megyéről június­ban is számos írás jelent meg az országos sajtóban. A napilapok közül a Népsza­badság közölt Kőváry E. Pé­ter tollából július 9-én a szolnoki „Bosnyákról”, 25- én a mezőtúri ' fazekasság problémáiról, 28-án Pletyka­falu kapcsán a település- fejlesztési hozzájárulás­ról nagyobb lélegzetű cik­ket. Növekvő export vidék­ről címmel a pályázati rend­szer nyújtotta lehetőségek Békés és Szolnok, megyei ki­használásáról írt a lap jú­lius 31-én. Minden napilap ' foglalkozott a TIT Tisza Nyári Egyetem rendezvény- sorozatával, a 28-i Magyar Nemzet részletesen is beszá­molt az egyetemnek a hon­védelmi nevelésben betöltött fontos szerepéről. Július 18- án a Tiszamenti Vegyimű­vek Tomi-reklámja körüli vita lezárásáról olvashat­tunk minden napilapban. Egész hónapban folyamato­san tájékoztattak országos lapjaink a megyei aratási helyzetről. Az ipar különbö­ző területein végbemenőre konstrukcióról is értesülhet­tünk: július 15-én a Szol­noki Cukorgyár, 18-án a Martfűi Növényolajgyár, 25- én a Jászberényi Hűtőgép­gyár korszerűsítéséről ír­tak. A július 1-i Magyar Nem­zet a Szigligeti Színház kö­vetkező évadjának műsor­tervét közölte, a 11-i Ma­gyar Hírlap a megújult szol­noki Pelikán Szállóról tudó­sított, ugyanitt olvashattuk július 31-én a népi ellenőr­zés megyei tapasztalatairól, valamint a népművelés helyzetével és a kistelepü­lések művelődési házainak állapotával kapcsolatos cik­keket. A közegészségügy nyári helyzetével a Népsza­badság július 3-ii, a munka- vállaló nők számával, isko­lázottságával és munkabéré­vel a július 16-i száma fog­lalkozott. Űj piacok, új partnerek címmel a Magyar Hírlap július 2-án a Szol­noki Mezőgép Vállalat sike­reiről közölt cikket, a július 26-i Népszabadság pedig a martfűi Tisza Cipőgyár kon­kurencia-problémáiról szá­molt be. A Tiszaíöldvári Le­nin Tsz új vágóhídjának át­adásáról értesülhettünk a Népszava 24-i számából, jú­lius 26-án Lendvai Vera írt a Besenyszögön működő Pa­lo tási Állami Gazdaságról. Az Esti Hírlap július 24-én a Tisza II. vízlépcső üdülő­körzetében kutató leletmen­tő expedícióról tudósított. Több napilap foglalkozott július 19-én a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága által Kunhegyesen szervezett me­gyei találkozóval, melyet a falun élő fiataloknak szer­veztek. A Vasárnapi Hírek 30. szá­ma a 15 éves Jászberényi Családi Irodáról tudósított. A Néphadsereg július 26-i Tanévzáró a Killiánon című írása a szolnoki katonai fő­iskola életébe enged bepil­lantást. A Magyar Mezőgazdaság gyakran jelentet meg me­gyénkre vonatkozó cikket. Júliusban a 27. számban a rákóczifalvi Rákóczi Ter­melőszövetkezet elnöke nyi­latkozott. A DATE Mezőtúri Főiskolai Karának egyik tanüzemét mutattá be a 30. szám. Szolnok megyei mel­léklettel két lap jelent meg júliusban. A Pesti Műsor 28. száma kulturális életünk minden fontos területével foglalkozott, s emellett ipari létesítményeink közül is megismertetett néhánnyal. A Szövetkezeti Hírlap 15. szá­ma egy-egy kisújszállási, túrkevei, újszászi és karca­gi ipari szövetkezetét muta­tott be mellékletében. Az országjárás-Vezetők XX. országos ankétjának Szolnok megye volt a házi­gazdája: a Föld és Ég 7. szá­ma többoldalas beszámolót közölt erről a rendezvény­ről. Pápayné Kemenczey Ju­dit gyermekkönyvtáraink helyzetével foglalkozott a Könyvtári Figyelő 3. számá­ban. A Magyar Grafika 1. száma a Szolnoki Papírgyár új termékeivel és egy új papírtörténeti gyűjte­ménnyel ismertetett meg. A Szolnok Megyei NEB elnöke, Lőrinczy György ír­ta meg a megyére vonatkozó tapasztalatokat, tanulságo­kat a Népi Ellenőrzés 7. szá­mában. Fontos kérdésről, az energiagadálkodás helyze­téről, problémáiról olvas­hattunk a Tudomány és Mezőgazdaság 4. számában, mely a Szolnok megyei ter­melőszövetkezeteket vizs­gálja ebből a szempontból. Ahol hagyomány a közössé­gi munka — ezzel a cím­mel jelent meg a Népfront 7. számában egy írás Tisza- jenőről. A III. mezőtúri kép­zőművészeti alkotótábort mutatta be a Művészet 6. száma, a Búvár 7. számából egy másik jelentős kulturá­lis eseményről, a Szolno­kon megrendezett IV. nem­zetközi környezetvédelmi fotópályázatról tudhattunk meg részleteket. Júliusban az Autósélet a Széchenyi la­kótelepen nyílt új műszaki állomásról, a Vendéglátás a mezőtúri Berettyó Szálló felújításáról számolt be — a Táncművészetben a Gödöl­lőn nagy sikerrel szerepelt Tiszafüred Táncegyüttesről olvashattunk. A Budapest című folyóirat 6. számában, A miénk is ez a város cím­mel készítettek riportot Gorjancz Ignáccal, a Jász­berényi Hűtőgépgyár vezér- igazgatójával. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Olvasószolgálata Szolnokról, színházról — nyári szünetben Beszélgetés Hollós! Frigyes színművésszel Ma este búcsúzik a Játék­szín együttese a szolnoki Széchenyi lakótelep szabad­téri színpadától. Produkció­ja — a Villa Negra című vígjáték — megérdemelt si­kert aratott. Nehéz volt vá­lasztanunk, hogy e hasábo­kon kit szólaltassunk meg az előodás szereplői közül. A felejthetetlen főszereplő Kol- tai Róbertét, az ezúttal is remeklő Benedek Miklóst, Rajhona Adámot vagy a fi­atalabb évjárathoz tartozó művészek — Bezerédi Zol­tán, Rudolf Péter, Eszenyi Enikő — valamelyikét? Ne­tán a szolnoki színházban hosszabb-rövidebb ideig ját­szott Kránitz Lajost, Mar- gittai Ágit, Hollósi Frigyest, vagy a darab rendezőjét, Szurdi Miklóst, aki szintén több évadon át tartozott a Szigligeti társulatához? Hogy végül Hollósi Fri­gyessel ültünk le beszélget­ni annak profán — s némi­leg személyes — okai van­nak. A Szigligeti Színház társulatának 19 esztendőn át — 1962-től — volt a tagja, ráadásul éppen a Széchenyi lakótelepen lakott éveken keresztül. (Tegeződésünknek évtizedes ismeretségünk és pár esztendős lakótelepi szomszédságunk a magyará­zata.) — Ha jól belegondolok, öt évvel ezelőtt magad se hitted volna, hogy meg­válsz a szolnoki társulat­tól. — Nemigen. Közel húsz esztendőt, felnőttkorom java részét töltöttem Szolnokon. Szerettem — ma is szeretem a várost —, s talán a város is engem. Nézd, én itt jól éreztem magam, mert egy színésznek a közérzetét még­iscsak az határozza meg, hogy mit nyújt számára a pálya. Fölösleges felsorol­nom, hogy milyen pályatár­sakkal, milyen előadásokban- dolgozhattam a Szigligeti Színházban. Berényi Gábor, Székely Gábor. Paál István, Mensáros László, Mádi Sza­bó Gábor, Somogyvári Ru­dolf. .. Exkluzív Interjú — Amikor a 80/81-es évad végén elszerződtél innen ugyancsak ígére­tesnek tűnt a társulat jö­vője. — Igen, de..-. Akkoriban már foglalkoztattak a filme­sek, a televízió is érdeklő­dött irántam. A szolnokinál rosszabb társulathoz persze semmiképp sem akartam menni. Félig viccesen, félig komolyan mondogattam: „Én innen csak akkor megyek el, ha a Nemzetihez hívnak.’’ Egyszer hazajövök ide a Széchenyire, hát vár egy ajánlott küldeményről szóló értesítés, kitört a frász, azt hittem, hogy OTP, gáz, vil­lany, ebadó, vagy valamilyen egyéb hátralékom van, mire kiderült, hogy a Nemzeti Színház akkori igazgatója hívott. — Azóta mi történt? — Én is átmentem — az események ismertek — a Ka­tona József Színház társula­tához. azóta is ott vagyok — és jól érzem magam. Alka­tomnak megfelelő szerepeket kapok, és van időm, lehető­ségem filmezni. — Voltaképpen film­színészként váltál ismert­té, mi több, elismertté. — Így igaz, amióta Pestre kerültem 20—25 filmben ját­szottam. Kettőért — a Csa- csacsáért és a Képvadászo­kért — megkaptam a kriti­kusok diját. — Moziba viszont to­vábbra sem jársz. — Nem, mert nem lehet dohányozni. A filmeket a Filmgyár vetítőjében szok­tam megnézni. — Most nyári szünet van — mégis dolgozol. — Nem is keveset — ked­vére való munkát nem uta­síthat vissza az ember. A nyáron játszottam már Bog- lárlellén, itt Szolnokon a Villa Negrát csináljuk, hol­nap reggel 8-tól már Pesten forgatjuk a Doktor Minorka Vidor egy napja című gyer­mekfilm jeleneteit, s a nyá­ron még hátra van két to­vábbi mozifilm és egy tv- film forgatása. — Térjünk vissza a szolnoki évekhez. Noha eredetileg pesti vagy, úgy beszéltél a városról, mint egy lokálpatrióta. — Tulajdonképpen — amennyiben a lokálpatrio­tizmus szellemi ügy — az is vagyok. Nem titok, egyfajta rang a mi pályánkon, ha va­laki Szolnokról indult, vagy hosszabb időt töltött itt. Le­het, hogy nem lesz teljes' a- felsorolás, de a Katona Jó­zsef Színház mostani társu­latában Udvaros Dorottya, Székely Gábor, Újlaki Dini, Vajda Laci, a dramaturg Dú- ró Győző, Cserhalmi György, Csomós Mari, Bodnár Erika, Papp Zoltán, Csontos Ibolya, Bán János tartozik rajtam kívül a volt szolnokiakhoz. Biztos vagyok benne, hogy a többségük, — hozzám hason­lóan érez Szolnok iránt. Vágner János Öt helyen negyvenöt hangverseny Elkészült a budapesti zenei hetek programja Negyvenöt hangverseny öt helyszínen, több mint félszáz hazai és mintegy harminc külföldi szólista, karmester, kamaraegyüttes, szimfonikus zenekar és énekkar szerepel a budapesti zenei hetek prog­ramjában, amely a közel­múltban öltött végleges for­mát. A budapesti zenei hetek, amely immár hagyományo­san az őszi kulturális sereg­szemle, a budapesti művé­szeti hetek gerincét alkotja, szeptember 25. és október 27. között zajlik majd a főváros nagy koncerttermeiben: a Budapest Kongresszusi Köz­pontban, a Pesti Vigadóban, a Zeneakadémián, az Erkel Színházban és a Mátyás- templomban. A zenei hetek előestéjén, szeptember 24-én a Zeneakadémián tartják meg a nemzetközi Liszt Fe­renc zongoraverseny díjki­osztó ünnepségét és gálaest­jét. A nyitóhangversenyt szep­tember 25-én a Budapest Kongresszusi Központban rendezik, ahol a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar Bartók: Négy zenekari da­rab és Cantata profana, va­lamint Liszt: A-dúr zongo­raverseny és A bölcsőtől a sírig című művét szólaltat­ja meg Ránki Dezső zongo­raművész, a Magyar Állami Énekkar közreműködésével. Eötvös Péter vezényletével. A koncerteken — amelye­ken elsősorban klasszikusok, s főként Liszt műveit tolmá­csolják — fellép Lehotka Gábor, Virágh András. Ele­kes Zsuzsa, Kovács Endre, Szathmáry Zsigmond, Alföl- dy-Boruss Csilla orgonamű­vész, Sebők György, Kocsis Zoltán, Nagy Péter, Király Csaba, Végvári Csaba, Szent­helyi Judit, Keönch Márton, Jandó Jenő. Székely István, Prunyi Ilona zongoraművész. Szenthelyi Miklós és Szaba­di Vilmos egedűművész, Csordás Klára, Tokody Ilona, Sólyom Nagy Sándor, Teme- si Mária, Pitti Katalin, Mar­tin János, Keller András, Maros Éva, Keönch Boldi­zsár, Tóth János énekmű­vész, Ugrin Gábor. Biller István, Kórodi András, Le­hel György. Pászti Miklós karnagy, a Liszt Ferenc Ka­marazenekar, a Tátrai vo­nósnégyes. az Ifjú Zenebará­tok Központi Kórusa, pj Ma­gyar Néphadsereg Művész- együttesének Férfikara, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, a MÁV Szimfoni­kusok. I. István Gimnázi­um Szimfonikus Zenekara és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. A zenei heteken Budapes­ten koncertezik Jean-Pierre Rámpái (Franciaország), az Amsterdam Baroque Or­chestra és Ton Koopman (Hollandia). Szergej Dizsur (Szovjetunió), Frans Brüg­gen és Bob van Asperen (Hollandia), Amold Katz (Szovjetunió), Sveen J. Schnorr és az Ahrensburgi ifjúsági zenekar, valamint Heinz Carlos Färber, Viktor Pikaizen és Tatjana Pikaj- zen (Szovjetunió), a London Baroque, Mark Gorenstein, a Moszkvai Filharmóniai Aka­démia Szimfonikus Zenekara, Dmitrij Kitajenko és Valen­tin Zsuk. A budapesti zenei hetek programjában kap helyet a mai, modem zene bemutató- sorozata is október 3. és 10. között. A sorozat, amely a kortárs zene megismertetését szolgálja, nyolc hangver­senyből áll, ezek műsorában Magyarországon még nem játszott művek is szerepel­nek. A Zeneakadémián Mau- ricio Kagel szerzői estjét rendezik meg Csordás Klára, Peter Borchard, a Magyar Állami Hangversenyzenekar közreműködésével, itt lép fel a 180-as csoport Soós And­rás vezényletével, Vera Beths és Reinbert de Leeuw, a Gruppe Neue Musik, Man­del Róbert, az Amadinda Ütőegyüttes és a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar Eötvös Péter vezényletével, Polgár László közreműködé­sével. A Pesti Vigadóban a Hágai ütősegyüttes, Vera Beths és Reinbert dd Leeuw ad koncertet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents