Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

1986. AUGUSZTUS 9.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

Szabad strand a Körösön

(Tudósítónktól)

Ügy döntött Kunszentmártoniban a tanács, hogy bővíteni és korszerűsíteni kell a Hármas-Körösön lévő strandot. A BVM kunszentmártoni gyárában a szocialista brigádok azonnal reagáltak a határozatra, és vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik a lejárót, a stéget és két úszókosarat, amelyek a

biztonságos fürdőzést és a

gyerekek úszásoktatását lehetővé teszik.

Anyagról, 150 ezer forint értékben, a tanács gondoskodott, míg a kivitelezést és a szabad strand fölötti védnökséget a BVM L/4-es és L/3-as műhelyének két-két szocialista brigádja, valamint a daraboló-, a festő- és asztalosbrigádok vállalták

Az összes társadalmi munka

1602 óra, értéke 476 ezer fo- rint.

A strand további bővítését, valamint egy kempingterület kialakítását a Hazafias Népfront koordinálásában folytatják. Képünkön A stég és a „kosár”, amely lehetővé teszi a biztonságos fürdést a gyerekeknek is.

Rendelő, gyógyszertár épül a Széchenyin

Augusztustól nagyobb létszámmal

Szolnok új egészségügyi intézménnyel gyarapodik. A Széchenyi lakótelepen a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében orvosi rendelőintézet épül. Elkészültével a gyermek- és felnőttrendelésen túl a lakótelepiek fogorvosi ellátása is megoldódik. Az 1700 négyzetméter alapterületű emeletes épület földszintjén gyógyszertárat alakítanak ki'.

Mint azt László János, a vállalat termelési igazgató- helyettese elmondta, a Szol- noktervtől kapott tervek megvalósításához a múlt év harmadik negyedében fogtak hozzá. A munkálatokban több alvállalkozó is részt vesz. Ezúttal az építők eltértek a betonelemek alkalmazásától, a falakat téglából

A Galamb- és Kisállattenyésztők jászberényi egyesülete 46 tagot számlál. Tapasztalataikat, tenyésztési eredményeiket egy-egy közös gyűlés alkalmával beszélik meg. Mindig más-más klubtársuknál gyűlnek össze, s a

húzták fel. A vakolat alatti alapvezetékek szerelése is befejeződött, így nincs akadálya, hogy most már nagyobb létszámmal fogjanak hozzá a belső vakoláshoz és a hidegburkoláshoz. Ezzel párhuzamosan indul a külső vakolás is. A létszámgondokkal küszködő vállalat számára akad tennivaló bőven, hiszen a szakipari munkákra, a lift, a telefonközpont szerelésére, valamint az alapvető berendezések beszerzésére és elhelyezésére csak ezek után gondolhatnak. Ezért augusztusban munkaerő-átcsoportosítással fokozzák a tempót, hogy a 37 millió forintos költséggel felépülő létesítményt az év végére átadhassák.

bfeüyszínan tekiniíhetiik meg társuk tenyésztési munkájának eredményét. A legutóbbi gyűlés alkalmával Terjé- ki Mihály jászjákóhalmi tenyésztő mutatta be díjnyertes galambjait a szakosztály tagjainak.

A nemzetközi rákkongresszus előkészületei

A Nemzetközi Rákellenes Unió XIV. kongresszusa — amelyet, mint ismeretes, Budapesten rendeznek meg augusztus 21. és 27. között — 79 országból több mint nyolcezer résztvevőt várnak.

Rubányi Ágnes, a MOTESZ Kongresszusi Iroda vezetője az MTI munkatársának elmondta: az idén tizennyolc nemzetközi orvostudományi konferenciát szerveztek hazánkban, ezek közül a legkiemelkedőbb, méretei miatt a legtöbb előkészítői munkát igénylő a daganatos betegségekkel foglalkozó tanácskozás lesz. A kongresszusra 31 európai és 48 tengerentúli ország neves szakemberei érkeznek. Az eddigi jelentkezési adatok szerint a legtöbb tudóst az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból várják, s a szocialista országokból 960 szakember érkezik. A magyar rákkutatást hatszáz orvos képviseli majd.

A kongresszus megnyitója a Budapest Sportcsarnokban lesz, a plenáris üléseknek, szimpóziumoknak, kerékasztal-konferenciáknak, szekcióüléseknek a Hungexpo vásárváros ad otthont Az egyhetes tanácskozáson több mint négyezer előadás hangzik el

Galambászok

Gyűlés és bemutató— otthon

A Fegyverneki Autójavító Kisszövetkezet a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében bevezette a szocialista gyártmány ú személygépkocsik karosszériájának cseréjére az OTF-hitelt. A szövetkezet 9 száz alékkal túlteljesítette féléves tervét

Jánoshidán

A barátság mindennapja/

Amikor bő, másfél évtizede, Jánoshidán a Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben MSZBT-tagcsoport alakult, ebben az is közrejátszott, hogy akkor még a községben négy internacionalista, egykori vöröskatona élt, aki részt vett az októberi forradalom, a polgárháború harcaiban. Természetesen a té- esznél is — mint a megye többi tagcsoportjánál —, a két nép közötti barátság ápolását tekintették elsődleges feladatuknak.

— Igen ám, de azt is tudtuk, hogy az efféle kapcsolat főleg akkor élő, gyümölcsöző, ha nemcsak az intézmények közötti hivatalos részre korlátozódik, ahol a vezetők találkoznak, hanem megteremti az alkalmat arra is, hogy az úgynevezett egyszerű emberek is szót válthassanak — mondja Ács István, a termelőszövetkezet elnöke.

Igaz, kezdetben csak az egyik szovjet alakulat parancsnokai látogattak rendszeresen ide, a látogatásokat a téesz vezetői viszonozták. Azután változott a helyzet.

— Az ünnepségeken kívül is egyre többször találkoztunk az alakulat tagjaival, és személyes kapcsolat jött létre közöttünk a feleségek és a gyerekek részvételével — veszi át a szót Eszes Frigyes alapszervezeti párttitkár. — Meghívtuk őket a,téesz kulturális és egyéb jellegű rendezvényeire. Bár a parancsnokok és a katonák változtak, az eltávozottak helyébe lépők tovább erősítették a barátság szálait. Sőt nemegyszer fizikai munkát is végeztek nálunk. Segítettek, ha szorított a cipő: szőlőoltványokat, cukorrépát szedtek, épületeket bontottak, vagy éppen kerítést húztak. Átlagbért kaptak érte.

Hosszú esztendők óta találkoznak a jánoshidi téesz- tagök ennek a szovjet alakulatnak a katonáival, tisztjeivel, azok családjával. Senki ne gondolja, hogy viszonzásképpen hozzájuk a vendégségbe csak a gazdaság vezetői hivatalosak. A csoport tagjai között helyet kapnak a legjobb dolgozók, közéleti emberek is.

Ez a szövetkezeti MSZBT- tagcsoport arról is nevezetes, hogy tagjai nemcsak vetélkedőkön, kiállításokon, találkozókon ápolják a két nép barátságát, tartanak személyes kapcsolatokat, hanem közülük sokan megismerkedtek már a hatalmas ország néhány tájával, városával is. Gerhárt Jánosné egy tallinni epizódra emlékezik vissza a legszívesebben.

— A ’80-as olimpia előtt még KISZ-esként utazhattam ki. Moszkváig repülővel mentünk, majd onnan vonattal Tallinnba. Nekem az volt a legérdekesebb élményem, hogy mi, magyar fiatalok a kinn töltött napok közül egyet arra áldoztunk, hogy segítettünk a tallinni olimpiai szállás építésében. Téglát hordtunk, maltert kevertünk, ugyanis itt tartották az olimpia evezős- és vitorlásversenyeit. így elmondhatom, a sikeres rendezéshez én is hozzájárultam.

Tóth Istvánné egy termelőszövetkezeti látogatásáról beszél, ahol megtekintették a baromfitelepet, majd felkeresték az ifjú szakemberek, diplomások korszerű szolgálati lakásait is.

Zámbori János viszont egyik nagyvárosi emlékét idézi.

— Csoportunk egyik tagja eltévedt Moszkvában. Hosz- szas kóborlás után megszólított egy rendőrt, aki többször is végtelen nyugalommal hallgatta tört oroszsággal előadott kérését. Némi galibát csak az okozott, hogy az illető hölgy azt sem tudta, melyik hotelben szállt meg ez a magyar küldöttség. A rend őre mit tehetett mást, körbetelefonálta a moszkvai szállodákat, ami nem kis munka lehetett. Késő estébe fordult a nap, mikorra kiderült, hová is kell elkísérnie az eltévedt turistát. Aki egy tapasztalattal gazdagabb lett: ekkora városban legalább a szálló nevét illik megjegyezni a sétálónak.

Azt is megtudtam, hogy a téeszben a szovjet katonáknak aligha lesz munka az idén, hiszen az aszály sokmindent „betakarított” helyettük. ősz körül gazdasági tapasztalatcserére valószínű sor kerül, de várják őket azokra á hivatalos és kevésbé hivatalos rendezvényekre is, amelyet a település alapításának 800. évfordulójára szerveznek, hogy ismerjék meg mindennapjaikat, sikereiket, gondjaikat.

Sz. M.

Már termett három körte

enyémet. Vittek permetezőt, mufnkaruhát, amit találtak. Ha egy gazembert elkapok, nagyon ellátom a baját, ha börtönbe kerülök miatta, azt sem bánom.

öklét pörölynek lehetne használni. Nem maradna épen, akinek odacsapna Kemény munka edzette.

— Esztergályos voltam, de

átnyergeltem kamionra.

Több a pénz. A húsipar kocsijával járom az országot.

Mostanában más járniva- lója is akad.

— Soha nincs, ami kellene. Mindenhol tartják a markukat, ha 'valamit keres az ember. Nekem viszont sehol sem adnak borravalót.

Nem a nagypénzűek, inkább a gondmilliomo6ok üdülőterülete a malomszögi, így aztán magad uram, ha szolgád nincs alapon a sajátkezű kivitelezés a divat a környéken. Méghozzá azt is sebtiben, mert kevés a szabadság, és gyorsan peregnek a napok.

Néhány portával odébb takaros téglaépület áll. Megdörzsölöm a szemem: jól látok? Tegnap már rajta volt a cserép, most meg a szarufák is az udvaron hevernek. Hugyecz János együttérzően jegyzi meg:

— Hétfőn már dolgozni kell, siettek a munkával. A koszorún nem kötött még meg a beton, szétcsúszott a tető. Az a szerencse, hogy baleset nem történt. Tízezret tesz ki a kár. Mondtam is magamban: ennyiért már egy jó ácsot is ‘kaptak volna.

Néhányan bedobják a törölközőt. Az egyik sarki portán kész betonalap mellett téglahalom. Megállt az építkezés, új gazdára vár a telek. Ki tudja, milyen álmok dőlnek ilyenkor össze, milyen remények fosztanak semmivé? Vagy talán csak a józan számvetés, a haszon ilyen módon való szerzése a mérvadó? Az utca embere nem mérheti le. Az csak azt látja, hogy egyre élénkebb az élet a Malomszögben. Az első telepesek virágzó üdülőtelep építésén szorgoskodnak.

S, B.

Malomszög. A folyószakasz halálával kezdődött itt áz élet. A Zagyva új mederbe terelése után üdülőtelkeket osztottak ezen a részen. Egyre több házikó emelkedik, mindinkább megerősödnek a csemeték, és nem ritka a virág Hugyecz János ablaka alatt is dlszli'k néhány dália. A ház végéhez szerelt ál- vány tetejére csigával húzza a malterral telt vödröt. A nap mintha felülmúlná önmagát. Dohog is miatt a gazda:

— Nem csinálnám még egyszer.

Inkább faházat vennék.

Kertet ölelő tekintete viszont inkább örömről, mint csalódásról tanúskodik.

— Nézze — mutatja büszkén —, az első fám már terem.

Az alig méternyi magas csemetét három jókora körte húzza.

— Várok még, hadd érjen, azután viszem az unokáiknak.

A holtágon túl Szolnok tízemeletes épületei magasodnak. Hugyecz Jánosnak közelebbről is ismerősek a betonkolosszusok:

— Én is egy tízemeletesben lakom, a Kun Béla körítőn. Jószerével a szomszédaimat sem ismerem, itt meg nindenki ideköszön. Más vi- ág ez, természetesebben viselkednek az emberek.

Mintha igazát bizonyítaná, ió kétszáz méterről kurjant it az egyik szomszéd.. A kép aersze nem mindig ilyen idilli.

— Tavaly valaki bicskával vágta derékba a íacseme- :éket. A házat meg már két- ;zer is feltörték, pedig még tész sincs. És nemcsak az

CpQl Hugyecz Jánoséin üdülője