Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 7. Világkongresszusra készülve Magyarok a rákkutatásban Augusztus 21—27-ig Magyarország a házigazdája a XIV. rák-világkongresszusnak. A genfi székhellyel mű­ködő Nemzetközi Rákellenes Unió, — amely több mint fél évszázada koordinálja 137 ország különböző intézetei­nek szerteágazó kutatási és gyógyítási tevékenységét — négyévenként közös tanácskozásra hívja össze a világ rákkutatóit és klinikusait. % Az ősi maya kultúra megismerése A rossz indulaté daganatok okait, felismerésüknek, gyó­gyításuknak és megelőzésük­nek a módjait kutató szak­emberek e nagy seregszemléin tekintik át, tárgyalják meg az előző négy esztendős időszak legújabb tudományos ered­ményeit, felfedezéseit, és be­számolnak arról, hogy a gyó­gyítás mindennapi gyakorla­tában hogyan váltak be az eddigi kutatási eredmények. E nemzetközi kongresszusok anyagát azután több kötetben meg is jelerttetik, hogv az e téma iránt érdeklődő min­den gyakorló orvos számára hozzáférhetővé váljék. Hazánk először ad otthont a tudományos világ e nagy eseményének, amelynek el­nöke dr. Lapis Károly aka­démikus, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem I. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetének igaz­gatója, aki egyben a kísérle­tes rákkutatási témák felelő­se is. Minthogy a kísérletes- és klinikai rákkutatás legfonto­sabb irányairól és témáiról a tanácskozás idején, tájékoz­tatást, hírt kap majd az ol­vasó, ezúttal most a magyar vonatkozásokról érdeklőd­tünk Papis professzortól. — Minek köszönhetjük, hogy a Nemzetközi Rákelle­nes Unió hazánkat választot­ta ki tizennegyedik világ- kongresszusa Színhelyéül? Hol a helye a magyar rák­kutatásnak a világ rákkuta­tásában? — Sok mindennek része van abban, hogy a Nemzetkö­zi Rákellenes Unió az idén hazánkat választotta a kong­resszus színhelyéül. A ma­gyar kutatóknak és orvosok­nak nagyon jó hírük van a világban. A rákellenes nem­zetközi szervezetekben daga­natkutatóink és klinikai on­kológusaink közül is számo­sán dolgoznak figyelemre- mélótan jól. De ismerik a világban a magyar rákelle­nes gyógyszereket is. Például a méhnyakrák korai felisme­résére kidolgozott szűrés­rendszer, az Európában ki­magasló jelentőségű úgyne­vezett cervix program is fel­Ember, technika és a sivatag Földünk szárazföldi felüle­tének egyharmadát sivatagi és félsivatagi területek bo­rítják. Sajnos a sivatagi te­rület évről évre növekszik világszerte. Egy 1974-es ENSZ-határozat az elsivata- gosodás folyamatának meg­állítására nemzetközi össze­fogást sürget. A Szovjetunióban a sivata­gi és félsivatagi területek 2,5 millió km2-t foglalnak el Kö- zép-Azsiában és Kazahsztán­tól délre. A Szovjetunióban időben kezdték el a sivatagi területek hasznosítását. Gya­potot, lent, olajos magva­kat termelnek a kopár vidé­keken. a szovjet selyemipar 76 százalékban, a növényi olajipar pedig 23 százalék­ban sivatagi területekről kapja a nyersanyagot. A si­vatag juhtenyésztéssre is al­kalmas. A Szovjetunió nagy kiter­jedésű sivatagi és félsivatag- gos vidékei nyersanyagokban gazdagok. Ezek a területek adják az ország földgázter­melésének 34 százalékát, nyersolajtermelésének 13 százalékát, a foszfát, konyha­só, barit, stb. mellett. hívta a figyelmet az inten­zív magyar rákellenes küzde­lemre. A második kérdést illetően azt mondhatom: hazánk a világ rákkutatásában a kö­zépmezőnyben helyezkedik el. Viszont a hasonló naey- ságrendű országok körében a magyar kísérletes- és a klini­kái daganatku'íatással is nemzetközi tekintélyt "szerez­tünk. Mindkét területen el­sősorban a rákellenes új vegyszerek, gyógyszerek ki­próbálásában, hatásmódjuk pontos megállapításában szü­lettek jelentős nemzetközi eredmények. Nem véletlen, hogy például a KGST-orszá- gok onkológiai együttműkö­désében éppen az Eckhardt professzor vezette magyar Országos Onkológiai Intézet a koordináló központja a gyógyszerkutsításnak, és az intézetnek jelentős szerepe van abban, hogy a KGST-or- szágokban azonos feltételek mellett, azonos jegyzőkönyv előírásai szerint megtörtént nem egy vegyület, gyógyszer kipróbálása. — Sok olyan magyar rák­kutató él és dolgozik külföl­dön, aki nemzetközi hírnévre tett szert. Vajon ők is részt vesznek-e, tartanak-e elő­adást a kongresszuson? — Valóban sok, nemzetkö­zi elismerést kivívott ma­gyar rákkutató él külföldön, az óceánon innen és túl. Ezek a tudóstársaink a stockholmi Karolinska Intézet neves pro­fesszorától. Klein Györgytől kezdve az Angliában nagy tekintélynek örvendő Lajtha László professzorig, és az USA-ban tevékenykedő We­ber György, Oroszlán István, Novotny Alajos, Sinkovics József professzorokig és folytathatnám a névsort, nemcsak, hogy részt vesznek és előadást tartanak a kong­resszuson, de támogatják is a magyar rákkutatást, Elő­segítik, hogy bizonyos ideig hazai szakembereink külho­ni intézetekben tudományos kutatást folytassanak. — Minthogy a magyar on­kológusoknak még egy ilyen hacsak nem a baromfiól'ban garázdálkodik. Táplálkozá­sában egyébként nem válo­gatós, elfogyaszt minden ná­lehetőségük nemigen lesz, felhasználják-e a világkong­resszust arra is, hogy a ma­gyar daganatkutatás történe­tében kimagasló eredményt elért tudósaink munkásságát nemzetközileg még inkább ismertté tegyék? — Kétségtelen, hogy a bu­dapesti világkongresszus so­ha vissza nem térő alkalom erre is. Ezért felkért előadók fognak emlékelőadásokat tar­tani, ismertetik és méltatják több magyar daganatkutató munkásságát. Így például a japán Shiro Kató Marek Jó- Józsefről tart emlékelőadást, aki a Budapesti Állatorvos- tudományi Egyetem tanára volt ö leírt olyan daganatos természetű megbetegedést, amely csirkékben fordul elő, ennek kialakulásában a her­pesz vírusoknak van szere­pük. E betegség ellen ma már rendelkeztünk oltóanyaggal. Kaposi Móricról is hangzik el emlékelőadás, ö írta le először — még a múlt század végén azt az ér eredetű, rosszindulatú daganatot, amelyet azután róla nevez­tek el Kaposi szarkomának. Ete akkor még igen ritkán, s főleg olyan férfiaknál for­dult elő, akiknek valamilyen okból rendkívül legyengült szervezetük immunvédekezé­se. Az AIDS terjedése követ­keztében a Kaposi szarkoma sokkal gyakoribbá és heve­sebb lefolyásúvá vált. Az AIDS-ben szenvedők jelen­tős hányadánál ez a Kaposi szarkoma is kialakulhat és e betegek halálában is szerepe van. Hallhatnak majd az érdek­lődők Kompecher Ödön pro­fesszorról is, aki korábban a SOTE I. Kórbonctani- és Kí­sérletes Rákkutató Intézeté­ben dolgozott, ö a bőrráknak egy sajátos formáját, a bőr­hám alaprétegéből kiinduló karcinomát írta le először a világon, mégpedig németül. Hevesi Györgyről is megem­lékezünk, aki ugyan nem volt orvos, és nem volt a szó szo­ros értelmében véve rákku­tató, de a biológiai rendsze­rek vizsgálatába ő vezette be az izotópvizsgálati technikát. E technika alkalmazása pe­dig a daganatok diagnoszti­kájában, gyógyításában, sőt a daganatok keletkezésének módjára vonatkozó alapkuta­tásokban is — hallatlan nagy jelentőségű — mondotta dr. Lapis professzor. la kisebb emlőst, madarat, hüllőt, lakott helyeken pusz­títja a patkányt, az egeret is. Áldozatainak csak a vé­rét és az agyvelejét fogyaszt­ja el. rendkívül gyors és für­A klasszikus maya szob­rászművészet a Kolumbusz előtti — kb. i. sz. 200—900 — Amerika nagy művészeti megnyilatkozása. Noha ezek a jelképek és ábrázolások — az istenségek, tollas kígyók, quetzal-tollak, jaguár-tró­nok, a világegyetemet jelölő fák — gyakran érthetetlenek és különösek számunkra, két­ségtelen, hogy alkotóik mind az alakokat, mind a díszítése­ket mesteri tudással készítet­ték. A remekművek nagy ré­sze nehezen megközelíthető helyen van, s a megvilágítá­suk sem megfelelő, lefényké­pezni szinte lehetetlen őket. A nap a domborműveket csak az év meghatározott óráiban, s akkor is csak né­hány percre világítja meg, s a templomok szűk helyiségei meghamisítják az arányo­kat. Pedig a maya templomvá­rosokban — Tikal, Palenque, Bonampar és Chichén Itzá — bőven találhatók oltárok, sír­kövek,domborművek, sze­möldökfák. A Pennsylvania Egyetem kutatói nagyszabású Állatok cukorbetegsége Már igen sok állaton fi­gyeltek meg valódi cukorbe­tegséget (szarvasmarha, ku­tya, ló, sertés, juh, macska), de csak újabban sikerült spontán, több nemzedéken át öröklődő cukorbetegséget megállapítani. Egy amerikai kutató azonban Bostonban 30 000 állaton végzett megfi­gyelései alapján a betegség gyakoriságát kutyákon 1:200, .macskáknál pedig 1:800 kö­rül álllapította meg. ge mozgású, igen jól kúszik, s akár a sima falon is- biz­tonsággal közlekedik. Júliusban és augusztusban párzik, s annak sikeres vol­táról csaknem egy évig sem­mi sem árulkodik, lévén, hogy a menyétfélék hajlamo­sak az úgynevezett nyugvó terhességre. (Ez azt jelenti, hogy párzás után a megter­mékenyített pete nem indul azonnal fejlődésnek, hanem csak rövidebb-hosszabb ide­ig tartó nyugalmi időszak után kezd fejlődni). Az anya áprilisfoan-májusbam három­hat kölyköt ellik. A kicsi­nyek csupaszon és vakon jönnek a világra, de egy-két hónapos korukban már ön­állóan esznek, sőt vadásznak. Egyéves korukban pedig el­érik végleges nagyságukat: 60—70 centiméteresre nőnek, s ebből 25 centi jut bozontos farkukra. Képünkön egy felnőtté ser­dült, szép és értékes bundá­jú nyestet láthatunk. (KS). ásatást folytattak Guatema­lában az egyik fontos maya kultúnközponthan. Kiderült, hogy a maya időkből szárma­zó fatárgyak rendkívül rit­kák. Ez érthető, hiszen az ott uralkodó nedves klíma tönk­retette, elpusztította a föld alá került fatárgyakat, fa­szobrokat. Kapóra jött az a Pompeji ban már hosszú idő óta alkalmazott módszer, hogy azokat az üregeket, amelyekben fa tárgyat sej­tettek, gipsszel kiöntötték, s ily módon a maya kultúra sokféle fatárgyát sikerült megismerni. Egy templompiramis alatt sírkamrát találtak az i. sz. 600 körüli évekből. Ebbe a sírkamráha az idők folya­mán iszap folyt be, amely minden ott található tárgyat betakart. A következő évszá­zadok alatt ennek következ­tében minden faanyag el­enyészett, de az iszap any- nyira megkeményedett, hogy a fatárgyak helyén üregek maradtak meg, amelyek hí­ven őrizték a tárgy eredeti alakját. Gipszöntéssel sike­Fulton találmánya, a gőz­hajó (1807) nehezen tudott gyökeret verni a hajózás­ban, mert ellene a hajótu­lajdonosok legfőbb érve az volt, hogy a vitorláshajók hajtóenergiáját a természet ingyen szolgáltatja. Gőzha­jók először a belvizeken kezdtek közlekedni. De va­jon mikor hódította meg a gőzhajó az óceánokat? Erre a kérdésre a techni­katörténet sem tud egyértel­mű feleletet adni, mert hosz- szú évtizedeken keresztül még a gőzhajózás legfőbb pártolói is a gőzmeghajtást bizonytalannak tartották az óceánokon való közlekedésre, és ezért fennhagyták a vi- torlázatot is: sőt kedvező szélben még üzemzavar nél­rült a valamikori tárgyak po­zitív alakját megkapni. Az is kiderült, hogy ezek á tár­gyak leheletvékony mázzal voltak bevonva. A sírkam­rában összesen 195 tárgy gipszöntvényét sikerült elké­szíteni. Voltak közöttük esőisten figurák, ezek 37—40 cm ma­gasak, és világos zöldre fes­tettek. Különleges lelet egy fából készült trónszék egyik oldala, eddig hasonlót csak kőből faragva ismertek. Ta­láltak egy festett figurákkal csodálatosan díszített lopó­tököt, s tolldíszt, aztán egy kosárkát babmaradványok­kal. Ennek a sírnak a 195 lelete bepillantást nyújt nemcsak a maya kultúra eddig ismeret­len területére, de azt is meg­mutatja, hogy a művészi tár­gyaknak micsoda gazdagsá­gát tette tönkre ezen a terü­leten az idő. Bebizonyosodott, hogy ennek a gazdag civili­zációid népnek a kultúrájá­ból az ismereteink még ugyancsak hiányoznak. kül is leállították a gőzgé­pet, és a vitorlát használták. A tengeri gőzhajókról a vi­torlázat csak igen lassan, a múlt század második felében tűnt el. A címben feltett kérdésre válaszolva, az első hajó, amely az Atlanti-óceánt csak gőzzel meghajtott motorral szelte át az 170 évvel ezelőtt 1816-ban Den Briel angol ka­pitány parancsnoksága alatt a holland Curacao gőzös volt, amely Hollandiából a Karlb- tengerben fekvő Curacao szi­getére hajózott. Egy későbbi útjáról jegyezték fel, hogy ez a gőzös Liverpoolból in­dúlva New Yorkig 14 nap alatt tette meg az utat. K. A. Első (gőzős az óceánon, a Curacao Osákváry Margit Ház körüli ragadozó A menyétfélék családjába tarto­zó nyestektől a té­li hónapok alatt sincsenek bizton­ságban a baromfi­ólak szárnyasai. Mert a bokros, sziklás területek lakója, a szürkés­barna bundájú, rendesen fehér to- rokfoltú, görény nagyságú állat szí­vesen megtelep­szik az ember közelében is — parkokban, ker­tekben, padláson. Nem gyakori ál­lat, sőt olyan rit­ka, hogy emiatt védetté nyilvání­tották. Ahová vi­szont befészkeli magát, ott nagy pusztítást végez. Éjszaka jár zsák­mány után, s olyan óvatos, hogy évekig ellakhat feltűnés nél­kül a közvetlen közelünkben, KépOnkSn: három maya esAiaten-ficnra gipsaöntTénye látható a Ilkáiban teltárt airból <KS) Technikatörténeti érdekességek Első gőzhajó az óceánon

Next

/
Thumbnails
Contents