Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-05 / 183. szám

1986. AUGUSZTUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vasárnap este búcsút vett Szegedtől a Jé­zus Krisztus szupersztár című világhírű rockopera színpadi változata. Az előadá­sok több napon keresztül zajlottak, és mindvégig telt házat vonzottak. A darab főszereplőit — Sasvári Sándort, Makrai Pált, Nagy Anikó Máriát, Deák Bili Gyu­lát, Vikidál Gyulát, Gregor Józsefet, vala­mint a táncosokat — az utolsó fellépéskor nem mindennapi ünneplésben részesítette a lelkes közönség. A vastaps nemcsak a színpadon mozgóknak szólt, hanem a ki­váló zenészeknek és természetesen a ren­dezőnek, Szikora Jánosnak Fotó: Hargi­tai L. Miközben a diákok és a pedagógusok javában vaká­cióznak róluk, értük vitat­kozott a napokban Kisújszál­lás Városi Tanácsának Vég­Kisújszállós Javultak a közoktatás feltételei Nőtt a város megtartó ereje rehajtó Bizottsága. A testület a közoktatás személyi é6 tárgyi feltételeinek helyzetét, az utóbbi két évben végbe­ment változásokat elemezte. elkövetkezendő időszakban is kiemelt figyelmet kell for­dítani a közoktatás feltételei­nek további javítására. A feladatok sorában az elsők Koszorúzás Lengyel József sírjánál Tegnap délelőtt a Farkas­réti temetőben, születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából, megkoszorúz­ták Lengyel József író, az 1919-ben megjelent Ifjú Proletár egykori szerkesztő­je sírját. Egy tanulságos könyv Címe: A siker nyomában yomaban Segítség kölcsönökkel A tanácskozás alapjául szolgáló jelentésben igen jó eredményekről értesülhetünk. Kisújszálláson a megyei át­lagnál kedvezőbbek az okta­tás-nevelés személyi feltéte­lei. Az óvodákban valameny- nyi kinevezett óvónő képesí­tett, az általános iskolákban pedig mindössze három ne­velőnek nincs diplomája. Az alsófokú oktatási intézmé­nyekben, két évvel ezelőtt még hét üres állás volt, je­lenleg pedig mindössze kettő. A Móricz Zsigmond Gimná­zium és Közgazdasági Szak- középiskolában, a négy üres álláshelyből kettőt sikerült betölteni az idén, egy köz­gazdász és egy kollégiumi ne­velő tanár azonban válto­zatlanul hiányzik még az in­tézményből. A szakmunkás- képző intézetnek nincsenek munkaerőgond j ai. Az utóbbi két év alatt to­vább stabilizálódtak a város Mindebből úgy tűnhet, hogy Kisújszálláson már-már az elvárásoknak megfelelő körülmények között élhetnek, dolgozhatnak a nevelők. Er­ről persze szó sincs, a város vezetői ugyan az átlagosnál valóban jobb feltételeket te­remtettek a pedagógusok számára mégsem volt könnyű az előző tanév. A tartósan — gyermekgondozási segé­lyen vagy katonaságnál — távollévők helyettesítése, a néhány betöltetlen üres ál­lásból adódó többletmunka bizony nem csekély megter­helést jelentett elsősorban a középkorú nevelőknek. To­vább nehezítette munkáju­iskolái'han a tantestületek, minimális az elvándorlás. A jó munkahelyi légkörön túl szerepe van ebben annak is, hogy Kisújszálláson nőtt a város megtartó ereje, s nem csekély erőfeszítéseket tettek a pedagógusok életkörülmé­nyeinek javításáért. Jelen­leg ugyan nincs üres szolgá­lati lakás, de a pedagógus szállón el tudják helyezni a nevelőket. Ennek ellenére a város pedagógusai közül jó néhánynak lakásgondjai van­nak. A pedagóguskölcsön megszüntetése érzékenyen érintette a tanítókat, taná­rokat, de az iskolákat fenn­tartó intézményeket is. A kisújszállási tanács így la­kásépítési illetve vásárlási kölcsönnel segíti a nevelők­nek a letelepedését, az ott­honteremtést. Az elmúlt két évben tizenöt pedagógus la­kásgondjának megoldását se­gítették ilyen módon. kát, hogy majdnem mind­egyik oktatási intézmény több épületből áll, s így több korszerű oktatástechnikai eszközre lenne szükség. Az esetenként mostoha munka- körülmények ellenére is, a város iskolái jó eredménnyel zárták az elmúlt két tanévet. Sikeresnek mondható a tan­kötelezettségi törvény telje­sítése, s minden intézménytí­pusban jó a továbbtanulá­si arány, a város több mint kétszáz pedagógusának mun­káját tavaly és az idén ösz- szesen 58 kitüntetéssel és jutalmakkal ismerték el. Mint a végrehajtóbizottsá­gi ülésen megállapították az között jelölték meg a szemé­lyi feltételek minőségi fej­lesztését. Több hozzászóló szorgalmazta, hogy az isko­lák, a város az eddiginél is jobb kapcsolatot építsen ki a felsőoktatási intézmények­ben pedagóguspályára készü­lő kisújszállási fiatalokkal Hívják, várják vissza őket az államvizsga után a város­ba. Mások azt javasolták, hogy a már tanító nevelők az eddiginél nagyobb szám­ban szerezzenek magasabb képesítést Bővítések, felújítások A tárgyi feltételek fejlesz­tése ugyancsak kiemelt fel­adat lesz az elkövetkezendő években. Az idén elkezdő­dött a Rézműves úti iskola •bővítése, felújítása. A tervek szerint az épület tetőterében három szolgálati lakást ala­kítanak majd ki. A település­fejlesztési hozzájárulásból bővítik a Sallai-telepi óvodát, a VII. ötéves tervidőszak vé­gén pedig új nyolctantermes- tornatermes szakmunkáskép­ző intézet épül. Szerepel a tervekben a gimnázium fel­újítása is, s jelentős mérték­ben segíti a nagyobb létszá­mú évfolyamok középfokú iskoláztatását az új pince­klub kialakítása, amelynek révén oktatási célokra felsza­badulnak a jelenlegi ifjúsági klub helyiségei. A tervek, elképzelések mint a végrehajtó bizottság megállapította reálisak, s ■megvalósításuk lehetővé te­szi, hogy a jövőben tovább javuljanak a városban a közoktatás eddigi eredmé­nyei. T. G. Több technikai eszköz kellene Gyerünk a diszkóba be! avagy egy táncforma vonzósában A könnyűzenei stílusirány­zatok szakaszos változását il­letően sokan úgy tartják, hogy napjainkban vagy ta­lán a közeljövőben küszöbön áll egy újabb átalakulás. Visszatekintve a könnyűzene térhódításának hőskorára, ma már minden különösebb nehézség nélkül megállapít­hatók, hogy a zeneművészet könnyű múzsája periodiku­san, majdhogynem évre pon­tosan öltött „új ruhát” az elmúlt harminc esztendőben. Gondoljunk csak vissza 1956- ra; szerte a világban, elsősor­ban persze az Egyesült Álla­mokban javában tombolt a rook and roll, amely hoz­zánk — más okok miatt — csak később jut el. Majd kö­rülbelül 1966-tól a beatmoz- galom hozza lázba egy ideig a világot, hogy azután átadja helyét a rohamosan terjedő diszkódivatnak. .A váltás azonban soha nem zajlott olyan zökkenőkkel, mint ak­kor. Kezdetben külföldről gyakran érkeztek hírek arról, hogy a megvadult rockrajon- gök diszkózenét tartalmazó hanglemezeket, magnetofon­szalagokat törtek Ö6sze, illet­ve égettek el). Közben természetesen irányzatok jöttak-mentek, mint például a break, de az ifjúság táncszokásainak fő vonulatát továbbra is a disz­kózenére ropott tánc képezte a maga sajátosan önkifejező koreográfiád aval. Nos, ha a megfigyelések helytállónak bizonyulnak, a ciklikus változások törvényé­nek megfelelően napjainkban kellene bekövetkeznie egy újabb gyökeres fordulatnak. Ma 1986-ot írunk, mondhat­nánk; lejárt a tíz év. Csak­hogy úgy tűnik, még min­dig eléggé vonzó a fiatalok számára a diszkó, különösen akkor, ha egy településen nincs is más olyan szórako­zási lehetőség, amely a tár­sadalom bizonyos rétegeire hatni tudna. A diszkó változatlanul ér­dekli a mai fiatalok túlnyo­mó többségét Néhány kivé­teltől eltekintve, meg sem fogalmazódik bennük, az új stílus, az új tánc iránti igény. Mert pillanatnyilag úgy fest a helyzet, hogy a diszkó az utóbbi egy évtizedben nem vált unalmassá, sőt mintha felfrissült volna a kelléktára; elég, ha megem­lítjük a költséges, ám min­denekelőtt látványos video­technikát, amely kétségkívül friss vért pumpált az enér­véit „érekbe”. És mára már végképp alábbhagyott (ha egyáltalán el nem tűnt) a fia­talok körében egykor dúló rockzene-diszkózene vita; csupán újságokban őrzött emlék maradt a valamikori, popberkekben zajló csatából. Szinte kézenfekvő, hogy a fiatal nemzedéknek szüksé­ge van egy helyre, ahol ked­vére táncolhat, felszabadul­hat; alkalmasint ismerked­het. Régebben csürdöngölő- nek, taposóbálnak vagy pendzsomnak nevezték e szó­rakozási formákat. (Ez utób­bi elnevezést kizárólag a jászságiak használták). Vál­toznak az idők, változnak bi­zonyos szokások, értékrendek, átformálódott a közös tánc­mulatság elnevezése is. De a lényeg ugyanaz maradt; ösz- szejönni, ismerkedni. Csak a kérdés változatlan: és ezután vajon milyen táncforma kö­vetkezik? Tudniillik a break mint mutatvány nem igazán tudott tömegtánccá válni. A tíz év pedig éppen napjaink­ban jár le. Jurkovics János Szenzációs könyv Amerikáról. Eddig mintegy 14 nyelven, több mint ötmillió példányban látott napvilágot. A magyar kiadáshoz Simái Mihály akadémikus írt előszót, amelyben a többi között megállapítja: kevés olyan munka született ed­dig a vállalatok belső életéről, mely körül oly éles viták lán­goltak volna fel, mint amilyeneket A siker nyomában című könyv kavart. Az is természetes, hogy az egész mű az ameri­kai eszmevilágra és feltételrendszerre épül, pragmatikus munka. Többen valóságos prófétai műnek, a biblia megjele­nése óta legjelentősebb alkotásnak nevezték. Hogy így van-e? Pontosan nem tudjuk. Véleményünk szerint az utóbbi túlzás, de kétségtelen, hogy Thomas J. Peters és Robert H. Water­man nagyon érdekes és jó könyvet írt az amerikai vál­lalati vezetésformáról, az amerikai gazdaság gyors si­kereiről, arról, hogy mi a motorja a gazdasági fejlődés­nek, az emberek jobb és eredményesebb munkájának. Simái Mihály szerint a szer­zők ugyan szinte közhelynek látszó alapigazságokat közöl­nek az olvasóval, mégis érde­kes, amit mondanak. Hang- sú'yozzák: az emberi ténye­ző a legfontosabb a termelés­ben, még egy olyan társada­lomban is, amelyről a közhie­delemben az anyagi ösztön­zés túlhajtása, a pénz hajhá- szása és mindenhatósága él. A könyv azt sugallja, hogy nagy szerepe van az egyéni ambíciónak, annak, hogy a vállalatok vezetői megterem­tik: a beleszólás, a részvétel feltételeit, s megteremtik a munkahely presztízsét, a jó munkahelyi környezetet. JÓI tette tehát a Kossuth Kiadó, hogy — a Közgazda- sági és Jogi Kiadóval együtt — magyarul is megje’entette ezt a kötetet. Annál is in­kább, mert a magyar válla­latok is keresik az utat, ho­gyan tudnának jobban, ered­ményesen és nyereségesen tenmelni, az emberi tényező­ket jobban kihasználni, vagy is érdekeltté tenni a munká­sokat abban, hogy minden tudásukat, erejüket a válla­lati termék minőségére, a jobb eredmények elérésére fordítsák. A kötet szerzői, a világhí­rű McKinesy tanácsadó és szervező vállalat munkatársai a sikernek eredtek nyomába, amikor 62 neves egyesült ál­lamokbeli vállalat tevékeny­ségét nagyító alá helyezték. Megvizsgá’ták a siker okait s ragyogó logikával, szelle­mesen megírták tapasztala­taikat. Persze, hogy mások a viszonyok az amerikaiak­nál, mint a szocia’ista kere­tekben dolgozó vállalatoknál, de minden értékes tapaszta­latot érdemes összegyűjteni és alkalmazni, hiszen az em­beri érdekeltség, az egyéni ambíció felhasználását a szo­cialista társadalom sem nél­külözheti. Meg kell tehát ta­lálni a módját annak, hogy a szocialista körülmények között még eredményesebben működjenek a vállalatok, s termékeikkel is bizonyítsák a szocialista társadalom maga- sabbrendűségét. Ezen túlmenően a könyv, mint olvasmány is lenyűgö­ző, érdekes és egyben hasz­nos is. Megismerünk egy vi­lágot, amelynek sok furcsa­sága' érdekessége mel'ett van egy jó tulajdonsága: az embert a termelés szolgála­tába állította, s egyben olyan eredményeket produkál, amelyek hasznát az emberek, a dolgozók látják. Mit mondanak a szerzők? Mik a tapasztalataik? Vizs­gálódásaik során arra a meg­győződésre jutottak, hogy a vállalatoknak állandóan fi­gyelemmel kell kísérniük a fogyasztók változó ízlését, ér­dekeit, olyan szolgáltatásokat kell nyújtani nekik, amelyek megkönnyítik az adott vál­lalat termékeinek értékesíté­sét Figyelemre méltó azon­ban a megközelítési módok, a formák sokasága, amelyek­kel a vizsgált vállalatok igyekeznek a fogyasztóhoz közel jutni és nemcsak meg­nyerni, hanem megtartani őket. Nagyon fontosnak tartják, hogy a vezetők és a beosz­tottak. a dolgozók ismerjék egymást és arra törekedje­nek, hogy olyan kis és haté­kony kollektívákat alakítsa­nak ki, amelyekben az em­berek nemcsak jól érzik ma­gukat. hanem az áttekinthe­tőbb fprmák miatt jobban is látják a lehetőségeiket fel­adataikat. Érdekes, ahogyan érdekeket, a tu'aidono- sok és a többiek viszonyát tárgyalják. A szerzők nyolc ..parancso­latot" ismertetnek a könyv­ben, amelyet részletesen is kifejtenek. Ezek: a cselekvés­orientáltság, a fogyasztókhoz való közelség, a vállalkozó autonómiája, a termelékeny­ség növelése az emberi csele­kedetek révén, a vezetők kapcsolata a vezetettekkel és erős vállalati presztízs kiépí­tése, az olyan területen ma­radási amelyhez a vállalat legjobban ért, a központi bü­rokrácia szűkítése és sajátos vállalati érdek, a központi értékrendkialakítás. A könyvben a szerzők mondanivalójukat három részben foglalják össze. Az elsőben a reménykeltő keve­sekről írnak' vagyis a sikeres vállalatokról; míg a második részben az új elméleteket fejtik ki, mint például a mi is a racionális modell; a har­madik. befejező részben pe­dig visszanyúlnak az alapok­hoz. Ebben azt vizsgálják, hogyan lehet győzni a kéte­lyeken át, mennyire fontos a cselekvés elsőbbsége, a már említett szoros kapcsolat a vevőkkel, s az emberi ténye­zőkre alapozott termelékeny­ség. Gáli Sándor A Tapolcai Városi Tanács és a Bauxitbánya Vállalat támo­gatásával két éve folytatnak ásatásokat Tapolcán, a veszpré­mi Bakony Múzeum régészei. Epületmaradványok bizonyít­ják, hogy a meleg vizű Malom-tó partján már a római kor­ban éltek emberek. Később, az Árpád-korban az épületek elhagyatottá váltak. A templomot a XV. században templom- erőddé bővítették. A régészek most ezt a területet kutatják (MTI-fotó — Arany Gábor felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents