Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-04 / 182. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 4. A vasiad» és a nemzet­közösség Margaret Thatcher brit miniszterelnök-asszonyt nem véletlenül nevezik a „vas- lady”-nek. Az utóbbi napok- hetek brit politikája egyér­telműen magán viselte Mar­garet asszony jellemzőit, a keménységet, a konokságot és a hajthatatlanságot. Irányvonala most már oly­annyira népszerűtlen lett, hogy még a királyi udvarból is kiszivárogtak — kiszivá­rogtattak — olyan vélemé­nyeket, amelyek a kormány­fő politikáját bírálták. Pedig ezt a brit alkotmány előírásai tiltják, azaz a min­denkori uralkodónak távol kell tartania magát az ak­tív politizálástól, szerepe mindössze a monarchikus hagyományok ápolásában van. No meg abban, hogy hivatalosan az angol király­nő az uralkodója a mintegy ötven tagországot számláló brit nemzetközösségnek. Ez a cím is persze többé-ke- vésbé formális, hiszen a tagországok túlnyomó több­sége teljesen önálló politi­kát folytat. Mégis a nem­zetközösség jövője körül ki­alakult parázs vita vezetett el a már említett alkotmá­nyos viszályhoz. A kormányfőnek a pre- tóriai fajüldöző rezsim elle­ni szankciók kérdésében ta­núsított makacs magatartása ugyanis azzal fenyeget: az egy­kori brit gyarmati birodalom­ra emlékeztető utolsó in­tézmény, a nemzetközösség is felbomlik. A tagországok mintegy fele fekete Afrika képviselője, így azután nem meglepő, ha sokan közülük bejelentették: ha egészen rö­vid időn belül a nemzetkö­zösség — főleg Nagy-Bri- tannia — nem hoz széles körű büntető szankciókat Pretoria ellen, úgy kilépnek a szervezetből. Ez pedig egy­értelműen kiindulópontot je­lenthet a további bomlás út­ján. Az említett államok, de még a tekintélyes India is megmutatták már, hogy nem a levegőbe beszélnek, hi­szen az idei, Edinbourgban tartott nemzetközösségi játé­kok bojkottálása igazi fi­gyelmeztetés volt. Nos, most a vaslady meg­erősítheti legalább egy-két politikai szegeccsel az osz­lással fenyegető nemzetkö­zösségi építményt, hiszen Londonban tegnap kezdődött meg a közösség mini-csúcs­értekezlete. Ezen a házigaz­dán kívül Ausztrália, Kana­da, India, Zimbabwe, Zam­bia és Bahama legmagasabb rangú vezetői vesznek részt, hogy döntsenek végre a faj­üldözés utolsó bástyája el­leni gazdasági szankciókról. (Ezen országok vettek egyéb­ként részt a nemzetközös­ség úgynevezett „békéltető missziójának” munkájában, amely azonban a Botha- rendszer merevsége miatt semmilyen eredményt nem tudott felmutatni.) A kon­ferencia nem ígérkezik csen­des sétagaloppnak Thatche- rék számára, mivel India, Zimbabwe és Zambia alig­ha fogadják el London szankcióellenes érveléseit. Így alighanem a kormányfő kénytelen lesz változtatni ed­digi hajlíthatatlan állás­pontján, de nem fog meg­hajtani, azaz valamilyen módon továbbra is időt kí­ván nyerni. Kérdés, hogy ez a huzavona és makacs­ság mennyire árt meg je­lenleg már amúgyis meg­csappant népszerűségének — Edinbourgban például záp­tojásokkal és romlott para­dicsommal dobálták meg gépkocsiját. Mindenesetre egy friss felmérés adatai szerint ha most tartanának választásokat, 42 százalék­kal az ellenzéki Munkáspárt győzne, míg a toryknak mindössze 32 százalék jut­na. A kormányfő szerencsé­jére azonban a legközeleb­bi választások csak 1988-ban esedékesek a ködös Albion- ban... Daróczi László Új Kína hírügynökség: „I jószándék gesztusai” Moszkvában A vlagyivosztoki beszéd visszhangja Mihail Gorbacsov vlagyi­vosztoki beszédének külföldi visszhangjával foglalkozik tegnapi számának nemzetkö­zi szemléjében a Pravda. Az SZKP KB lapja a kül­földi kommentárokból azt emeli ki, hogy a Szovjetunió különleges figyelmet szentel a szovjet—kínai kapcsolatok távlatainak. Ez teljességgel érthető — állapította meg a lap. Nemcsak arról van szó, hogy a két ország között hú­zódik a világ leghosszabb szárazföldi határa, s hogy a két országnak egymás • mel­lett kell élnie. A történelem rendkívül felelőssé gtel jtes fel­adatot szabott meg a két népnek, a két legnagyobb szocialista államtól sok függ nemzetközi téren. 1 Ilyen körülmények köze­pette, még inkább fontos az a Vlagyivosztokban elhang­zott javaslat, miszerint a Szovjetunió kész bármikor és bármilyen szinten, a legko­molyabb módon megvitatni Kínával a jószomszédság megteremtését szolgáló kie­gészítő intézkedéseket, to­vább szilárdítva a két ország kapcsolatainak az elmúlt évek során észlelt javulását. Kedvező elmozdulás mutat­kozik a gazdasági kapcsola­tokban. A két nemzetgazda­ság történelmileg kialakult, egymást kiegészítő volta nagy lehetőségeket nyújt e kapcso­latok, köztük a határmenti kapcsolatok kibővítéséhez. Az SZKP KB lapja ezzel kapcsolatban említést tett a napokban Moszkvában meg­nyílt nagyszabású kínai gaz­dasági-kereskedelmi kiállí­tásról és az Amur-völgy víz­ügyi kiaknázásáról. A Szovjetunió kész a kap­csolatok sokoldalú fejleszté­sére a Kínai Népköztársaság­gal és őszintén kívánja azt. A Szovjetunió ezirányú lé­pései Kínában visszhangot váltottak ki: az Űj Kína hír- ügynökség „a jószándék gesztusainak” minősítette azokat — mutatott rá a szov­jet párt központi lapja. A szovjet—amerikai kap­csolatokkal összefüggésben a Pravda Mihail Sorbacsovnak Reagan amerikai elnök vá­laszlevelével kapcsolatos megjegyzését idézi: „A levél elgondolkodtat. Megkezdtük tanulmányozását. Felelősség- teljesen és figyelemmel vi­szonyulunk hozzá”. A nyu­gati sajtó megállapította: ezek a szavak tanúsítják, hogy a Szovjetunió korunk legsürgetőbb kérdésében a plárbeszéd folytatására tö­rekszik Washingtonnal, s hogy az újabb szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó előtt a kapu korántsem zárult be. „Vlagyivosztokból az eny­hülés szele fúj” — írták kül­földön azzal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió kollektív rendszer megteremtését in­dítványozta az ázsiai és a csendes-óceáni terület szá­mára. A Pravda a Mainicsi Simbun című tokiói lapnak a szovjet javaslatokat méltató sorait idézi, miszerint a Hi­rosimában a helsinki konfe­rencia mintájára összehívan­dó értekezletnek Ázsia és a csendes-óceáni térség szem­pontjából „mély értelme van”. A hat szovjet ezred Afga­nisztánból való kivonásáról írva a Pravda rámutat, hogy „az ott állomásozó szovjet haderő teljes kivonásának irányába mutató lépés az afganisztáni imperialista in­tervenció washingtoni szer­vezőinek nem volt ínyére”, s a szovjet indítvány propa- gandatrükknek minősítették. Éppen nekik szól az a szov­jet figyelmeztetés, miszerint az Afganisztán elleni inter­venció folytatódása esetén a Szovjetunió nem hagyja szomszédját cserben. A Szov­jetuniónak az afgán néppel vállalt internacionalista szo­lidaritása, csakúgy mint a Szovjetunió biztonsági érde­kei abszolút módon kizárják ezt — figyelmeztet a Pravda. Az ázsiai—csendes-óceáni kollektív biztonsági rendszer fontos láncszeme, szerves al­kotórésze lenne az SZKP XXVII. kongresszusán java­solt általános nemzetközi biz­tonsági rendszernek — álla­pítja meg végezetül a Prav­da. Rakétabaleset az NSZK-ban Az alelnök közvetít Bush Jordániában és Egyiptomban Eredménytelen jordániai tárgyalásait befejezve szom­baton az egyiptomi Luxorba érkezett George Bush. Az amerikai alelnök tegnap utazott tovább Kairóba, ahol találkozik Mubarak el­nökkel. Ami jordániai tárgyalása­it illeti, azok eredményte­lenségét Bush burkoltan ma­ga is elismerte. „,Mégha nincs is érzékelhető hala­dás, tovább kell kutatni a megbékélés lehetőségeit” — mondta elutazása előtt, a jordániai Akabában tartott sa j tóértekezletén. Az amerikai alelnök a to­vábbiakban reményét fejez­te ki, hogy — Peresz izraeli miniszterelnök és Hasszán marokkói király megbeszélé­seinek mintájára — létrejön egy Peresz—Husszein talál­kozó is. A jordániai uralko­dó azonban már korábban határozottan elutasította ezt a lehetőséget. Az amerikai alelnök szom­baton Luxorban óegyiptomi műemlékeket tekintett meg. Vasárnap a tervek szerint meglátogatja azokat az ame­rikai egységeket, melyek az Egyiptom és Izrael közötti békeszerződést ellenőrző nyu­gati erők kötelékében állo­másoznak a Sinai-félszige- ten. A Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet szombaton különböző nemzetközi testü­letekhez intézett üzenetében segítséget kért a Libanonban élő mintegy félmillió palesz­tin menekült számára. Az ENSZ főtitkárságához, az Arab Ligához, az Iszlám Konferencia Szervezetéhez, az Afrikai Egységszervezet­hez és az el nem kötelezet­tek szervezetéhez küldött üzenet szerint a bejrúti és a dél-libanoni palesztin tá­borlakókat egyfelől az izraeli terror, másfelől a Szíriával szövetséges síita erők táma­dásai fenyegetik. A PFSZ azt kérte, hogy arabközi vagy más nemzetközi erők a li­banoni hadsereggel együtt­működve keljenek a mene­kültek védelmére. Amerikai atomrakéták karbantartását előkészítő műszaki gyakorlatozás köz­ben a kezelőszemélyzet hibá­jából levált egy Per­shing—1—A típusú rakéta robbanótöltete. A bajoror­szági Landsberg közelében szerdán történt esetről két nappal későbbi hivatalos közlés alapján számoltak be a szombati nyugatnémet új­ságok. Mint Ulrich Hundt, a bon­ni hadügyminisztérium szó­vivője elmondta, az ameri­kai ellenőrzéssel végzett gya­korlat során a karbantartási munkálatok céljára le akar­ták választani az atomesz­közről a robbanótöltetet rej­tő rakétarészt. A nyugatné­met darukezelő azonban el­vétette a távolságot, s ügyet­lensége folytán a rakétarész egy harminc centiméterrel lejjebb elhelyezett lapos rak­felületre esett. A szóvivő hi­vatalos bejelentése szerint senki nem sebesült meg, s egy pillanatig sem állt fenn az • a veszély, hogy hasadó­anyag kerül a légkörbe, vagy hogy meggyullad a hajtó­anyag. LONDON Londonban tegnap délután Lynden Oscar Pingling ba­hamai kormányfő elnökleté­vel megkezdődött hét nem­zetközösségi ország legmaga­sabb rangú vezetőjének ta­nácskozása. A háromnapos minicsúcs többi résztvevője: Kenneth Kaunda zambiai el­nök, Robert Mugabe zimbab­wei, Radzsiv Gandhi indiai, Robert Hawke ausztrál, Bri­an Mulroney kanadai és Margaret Thatcher brit kor­mányfő. JOHANNESBURG Pokolgép robbant szomba­ton az Atlanti-óceán partján fekvő Walvis Bay-ben, a Namíbia területébe beékelő­dő dél-afrikai városban. A piacon történt robbanás há­rom személyt megölt, több mint húszat pedig megsebe­sített. Egy másik dél-afrikai településen, a Fokváros kö­zelében fekvő Muizenberg üdülővárosban ugyancsak időzített pokolgép robbant, de ez nem okozott személyi sérülést. LIMA A perui kormány pénteken további harminc napra meg­A GANZ DANUBIUS TISZAFÜREDI DARUGYÁRA FELVESZ — gépészmérnök képesítésű, 5 éves szakterületi gyakorlattal rendelkező gyártástervezési osztályvezetőt — géptervező — gépgyártástecbnológiai — terme­lési rendszer szakon végzett gépészmérnököket gyártástechnológus, gyártmánytervező, gyár­tástervező munkakörökbe. Fizetés megegyezés szerint. Családosok részére lakást biztosít. JELENTKEZNI LEHET 1986. VIII. 15-IG a gyár sze­mélyzeti vezetőjénél. Ganz Danubius tiszafüredi darugyár 5351 Tiszafüred, Orvényi út. (8780) Rizskov megtekintette a kínai gazdasági kiállítást Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, miniszterel­nök szombaton Moszkvában, a szokolnyiki kiállítási köz­pontban megtekintette a Kí­nai Népköztársaság kereske­delmi és gazdasági kiállítá­sát. A mostanihoz hasonló, ön­álló kínai bemutató 33 éve nem volt a Szovjetunióban. Megrendezésére kormánykö­zi megállapodás keretében került sor, a Szovjetunió az év végén Pekingben rendez hasonló kiállítást. Rizskov és a kíséretében levő Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára, megte­kintették a bemutatott tár­gyakat és elbeszélgettek a kínai szakemberekké!. A lá,- togatók figyelmét elsősorban a kínai ipar újdonságai kö­tötték le: az elektronika, az űrkutatási berendezések és a korszerű szerszámgépek. A kiállítóterület jelentős részét a mezőgazdaság és Kína jól fejlődő könnyűiparának ter­mékei foglalják el. Érdek­lődést váltottak ki a kézmű­ipari standok, a nyomdai, valamint az élelmiszeripari termékek. Kohl a szankciók ellen Menedékkérők az NSZK-ban Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kabinetje nevé­ben elhatárolta magát a CDU/CSU kormánykoalíció parlamenti csoportjának azoktól a jobboldali képvise­lőitől, akik a Berlinen, illet­ve Nyugat-Berlinen át az NSZK-ha is bejutó ázsiai és afrikai menedékkérők prob­lémájának ürügyén az NDK ellen gazdasági szankciók el­rendelését követelték. A kancellár a legnagyobb nyu­gatnémet tévétársaság, az ARD számára adott nyilat­kozatában kijelentette: az NSZK nemzetközileg érvé­nyes megállapodásokat kötött az NDK-val, amelyeket ter­mészetesen megtart. Az NSZK szerződéstisztelő or­szág. Mint emlékezetes, az ADN, az NDK hírügynöksé­ge a napokban visszautasítot­ta egyes nyugatnémet politi­kusoknak a két német állam jószomszédi viszonyát káro­sító kampányát. A bonni kormányfő — no­ha ez alkalommal is valami­féle barátságosabb magatar­tást kért számon az NDK- tól — rámutatott: az alkot­mányos cselekvés ésszerű cselekedeteket feltételez, nem pedig harsány hangoskodást. Emlékeztetett az európai és a kelet-nyugati kapcsola­tokban legutóbb végbement változásokra, amelyeknek véleménye szerint része volt Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár levélváltása is. Re­mény van arra, hogy a fe­lek még ebben az évben új­ra találkoznak — mondotta. Tanúi lehetünk az enyhülési és leszerelési politika bizo­nyos eredményeinek, ame­lyek remélhetőleg kedvezően hatnak a két német állam viszonyára, az állampolgárok kapcsolataira Ezzel össze­függésben kompromisszumos készségét, valamint azt hangoztatta, hogy reményei szerint az NDK vezetői meg­értik ilyen irányú politiká­ját. hosszabbította a rendkívüli állapotot az ország fővárosá­ban és a legnagyobb perui kikötővárosban, Callaoban. A rendkívüli állapotot febru­árban léptették életbe a két nagyvárosban, miután a „Fé­nyes ösvény” elnevezésű szélsőséges szervezet tagjai több pokolgépet robbantot­tak fel a hatalmon lévő APRA párt körzeti irodái­nál. BOGOTA Két kolumbiai gerillaszer­vezet, a „Népi Felszabadító Hadsereg” és az Április 19. mozgalom mintegy száz fegyverese rövid időre meg­szállta az ország észak-keleti részén fekvő Andes várost — közölte pénteken a kolum­biai hadügyminisztérium. A gerillák a helyi rádióadás­ban közleményt ismertettek, miszerint támadásukat meg­torlásul szánták a kolumbiai gerillamozgalom egyik veze­tőjének múlt héten történt meggyilkolására. BAGDAD Szaddám Husszein iraki el­nök szombaton nyílt levelet intézett az iráni vezetőkhöz, felszólítva őket: válasszák inkább a méltányos békét, s szüntessék be a háborút, amely — mint mondta — biztos pusztulást hoz szá­mukra. Az elnök levelét a bagdadi rádió és televízió is­mertette. ÚJDELHI Súlyos áradásokat okoz a monszun India északi és ke­leti részeiben, a Himalája vonulatához közeli államok­ban. A tikkasztó, forró, szá­raz nyári- időszak után — a hőmérő higanyszála nem egyszer a 45 fok fölé kúszott —, néhány héttel ezelőtt megnyíltak az ég csatornái. A bőséges esőzés áldás az enyhet váró természetnek és a mezőgazdaságnak, ám a megáradt folyók szörnyű pusztítást végeznek. Edinburghban a dél-afrikai apartheid ellen tüntetnek (Tele- fotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents